Somogyi Néplap, 1968. április (25. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-20 / 92. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Ára: 70 fillér Somám'Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXV. évfolyam, 92. szám 1968. április 20., szombat I , INTÉZET • ) Befejezte imüikáját a népfrontkongresszus Megválasztották a Hazafias Népfront új tisztségviselőit Az Építők Rózsa Ferenc Mű- MMjÉ; welődési Házában pénteken ||p|| Neme ez Ernő elnökletével az k országos tanács beszámolója és javaslatai fölötti vitával WBtßi folytatta munkáját a Hazafias Népfront IV. kongresszusa. Részt vett az ülésen és az elnökségben foglalt helyet Losoncai Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Gáspár Sándor, á Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára és Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Az új gazdaságirányítási rendszer társadalmi és politikai kérdéseivel foglalkozó bizottság munkájáról dr. Bognár József, a bizottság elnöke számolt* be a kongresszusnak. Ezután Dumitru Gheorghiu, a Román Népi Demokratikus Unió delegációjának vezetője, a szakszervezetek általános szövetségiének alelnöke szólalt fel. Hunyadi Károly Tolna megyei küldött után A. Szurkon, a Szovjet Békemozgalom elnökségének tagja, a Szovjet frószövetség titkára a szovjet nép forró üdvözletét tolmácsolta a kongresszus részvevőinek. Utána Izsáki Mihály Komárom megyei, S. Hegedűs A kongresszus elnöksége. László Pest megyei, Erdey Grúz Tibor akadémikus, budapesti és dr. Kanyar József, a megyei levéltár igazgatója, Somogy megyei küldött következett felszólalásra. DR. KANYAR JÓZSEFí A gondok enyhítéséből, a feladatok megoldásából részt kér a népfront is **» Tisztelt kongresszus! Olyan megye küldötteinek sorából jelentkeztem szólásra, amelynek fiai — elsősorban érzelmi okokból — az átlagnál mindig büszkébbek voltak szűkebb pátriájukra. Ez az egyik forrása népfrontmozgalmunknak a tájón, amelyet a «-Tegyünk többet Somogy ért !«-mozgalom keretében fogunk egybe és ösztönzünk munkára. A hajdani hitbizományos nagybirtokok hazája mérföl- des lépéseket tett politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális elmaradottságának felszámolására. Ezt aligha kell itt számokkal bárki előtt is dokumentálni. Ám a tegnap eredményeibe, a holnap és a jövő reménységeibe fogódzó népfront számára még nagyon sok a tennivaló. Az a pezsdülés, amely az elmúlt hónapokban népfrontbizottsá- g'aink újjáválasztásakor érezhető volt, mindjárt azt is jelenti számunkra, hogy ezt a felfokozott ritmusú közéleti tevékenységet állandóan táplálnunk kell. Más szóval: új népfront-gépezeteinket újra és újra be kell programozni. Ha a párt sok energiát áldoz a jó politikai közérzet megteremtésére, ha az állami és gazdasági szervek az új gazdaságirányításban a jobb gazdasági közérzet megteremtésén fáradoznak, akkor nép- frontmozsalmunknak nyilvánvalóan sokat kell tennie a jó társadalmi közérzetért, mindenütt hangsúlyozva munkánkban a közgondolkodás és közéleti tevékenység nemzeti felelősségérzetét. A vitaanyagok azt mutatják, hogy a népfrontmozgalom szervezettebb és hatékonyabb kialakítására törekszik — a moz,galom jó beprogramozásához a tennivalók sorrendjét is felmérve — kongresszusunk. Első gondunk az új társadalmi struktúra felülvizsgálatára, annak reális felmérésére, új társadalmunk megbízható információ-rendszerének kiépítésére irányul, amely szakít az itt-ott még meglevő, statisztikai adathalmazra épülő és sok önelégültségre is hajlamos szemlélettel, újra nekibuzdul hazánk és népünk felfedezésének, nemzeti önismeretünk reálisabb megalapozásának. Erre törekedve működtetjük több népfrontbizottságunk kebelében a már ilyen elvek alapján dolgozó szociológiai, urbanisztikai és egyéb bizottságainkat. A nagy szavak átadják helyüket a hétköznapi tetteknek Eddigi vizsgálódásaink közben érdekes tendenciákra figyelhettünk fel. Amikor századunk új ipari forradalmának korszakában igen jelentős méretekben tágítjuk horizontunkat, amikor nő és folytonosan tágul a szocialista ember belső világa, amikor kozmoszméretekre törekszünk tudományos ismereteinkben, idelent sokszor érvényesülnek még törpésítő és zsugorító tendenciák. A szűk méretű — de még így is kevés — lakások gyerek- és családellenes tendenciái, a han- gyaboly zsúfoltságú, monoton lakónegyedek, a törpebútorok és a kis méretek kényelmetlensége, a zsúfolt üzletekben sorban állások, a szolgáltató vállalatok és kereskedelmi üzletek sokszor hatóságot játszó és a vásárlók feje felett gőgösen elnéző szemlélete, az önző gebines konzumszemlélet. a több ezer rendelet, szabályzat. határozat, utasítás törpésítő tendenciái, amelyek szinte félelmetesen zsugorít- iák össze az apró jogszabályok villanypásztorainak hatalmas szövevényével életünk minden kis szögletét — nmelvben a -tisztességes és becsületes emberek btiió. soha n-rn akarnak játszani A közösségellenes tényezők azonban remekül lavíroznak — néha »nagyszívű« társadalmunk álhumanizmusától is támogatottan —, mindez együttvéve népfrontmozgal- munkat arra serkenti, hogy új társadalmi rendünkben sürgessük a szocialista humánum bürokrácia nélküli, természetes, egyszerű, tisztességes és harmonikus alapjaihoz való visszatérést, amelyben a gyakori és túl szapora szavak — amelyek közkincseinket is közhelyekké devalválják — átadják helyüket a hétköznapi tetteknek és időt álló alkotásoknak. Mezőgazdasági megyénk múltjából sok és káros örökséget számoltunk fel már eddig is. Azonban korántsem mindent. Azzal, hogy a nagybirtokokat felszámoltuk, majd szövetkezetekbe tömörültek a kisbirtokok, még korántsem sikerült megoldani, hogy kiépüljenek a korszerű, intenzív nagyüzemek. Ez most a legfőbb gondunk és minden energiánkat arra kell fordítanunk, hogy mezőgazdaságunkban felszámoljuk a még sok helyütt meglevő külter- jességet. A mi mesvénkben létérdek As rend kívül fontos dolog az iparosítás, az agrárius falu és város közötti hajdani nagy ellentétek felszámolása, hiszen közismert, hogy az agrárius és egy városú megyék viszonylagosan lemaradtak, és versenypályán kívül rekedtek azokkal az iparosodott megyékkel szemben, amelyek sokszor dupla és tripla jogcímen is előnyökhöz juthatnak, szánté már behozhatatlanul nagy előnyökhöz az egy jogcímen részesedő, és így fejlődésükben igen meg- lassúdott agrárius megyékhez képest. Ezért van sokszor vezetőknek és egyszerű somogyi embereknek olyan érzetük, ott azon a tájon, mintha mostohagyermekei lennének az országnak. Sokszor olyan érzet is keletkezik bennünk, mintha ebben az országban első-, másod-, harmad- és negyedrendű megyék is léteznének. Természetesen nagyon sok kulturális gondunk is van ezen a tájon. A jelentésekből olvashattuk, hogv ifjúságunknak csak 90 százaléka végzi el évente tanulmányait. Somogybán — sajnos — ötezer ifjú nem fejezi be évente az általános iskolát. Van itt na- gvon sok és nagyon bő tennivalónk, s új társadalmi struktúránk feltérképezésénél nyilván ezekkel a problémákkal is szembe kell néznünk. Bátran szembe kell néznünk az. itt-ott még megmutatkozó analfabétizmus fehér foltjaival is, vagy ami ennél még sokkal veszedelmesebb: a tudati és a morális analfabétizmus sok-sok káros következményét is fel kellene számolnunk. Ezt azért mondom, mert sokszor volt alkalmam .megfigyelni a fővárosi és városi iskolák eredményeit. Ezeket az eredményeket összehasonlítottam szülőmegyém falusi iskoláinak és egyetlen városa iskoláinak eredményeivel. Kétségtelenül azt kell megállapítanunk, hogy ezen a téren is versenyen kívül estünk, és kultúránknak ilyen vonatkozásban is nagyon sok extenzív problémája van. Nekünk ott lent, a magyar falu sűrűjében kell az alapozó oktatást elvégeznünk, ! hogy arra bátran építsen a | (Folytatás a 3. oldalon) Hazaérkezett Phenjanbő! az MSZMP küldöttsége Pullai Árpád, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára és Gyenes András, a Központi Bizottság külügyi osztályának helyettes vezetője, akik a Koreai Munkapárt Központi Bizottságának meghívására látogatást tettek a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban, péntekre virradóan hazaérkeztek. A két párt képviselői a Phenjanban folytatott tárgyalások során áttekintették a nemzetközi élet, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom helyzetét, a két testvérpárt kapcsolatait érintő kérdéseket. A Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége tájékoztatást adott a kommunista és munkáspártok budapesti konzultatív találkozójáról. A tárgyalások őszinte, nyílt és elvtársias légkörben folytak. (MTI) Koszigin Laboréiban Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és Ajub Khan pakisztáni elnök pénteken folytatták tárgyalásaikat. E tárgyalások során, amelyek a kölcsönös megértés szellemében folytak, kimerítően megvitatták a szovjet— pakisztáni kapcsolatok további fejlesztésének kérdéseit és a nemzetközi helyzet néhány időszerű problémáját. Koszigin pénteken Ny ugat - Pakisztán fővárosába, laboréba érkezett, ahol hivatalos személyiségek fogadták. A város lakói forrón üdvözölték a szovjet vendégeket a repülőtérről a kormányzói palotába vezető útjukon. Az utcákat orosz és angol nyelvű üdvözlő feliratok díszítették, amelyek éltették a szovjet—pakisztáni barátságot. (MTI) Ünnepi ülés Varsóban A második világháború idején a varsói gettóban lezajlott felkelés 25. évfordulója alkalmából csütörtökön ünnepi ülést tartottak a Tudomány és Kultúra F alotáj ában. Az ünnepi ülésen, amelyet a Demokrácia és a Szabadság Harcosainak Szövetsége rendezett. részt vettek a varsói társadalmi élet, a politikai és társadalmi szervezetek képviselői, az ellenállási mozgalom részvevői, a második világháború veteránjai, a tudományos és kulturális körök, a varsói ipari vállalatok és közintézmények, a lengyel hadsereg képviselői. Az emlékbeszédet Kazimierz Rusinek, a szövetség vezetőségének főtitkára mondta. (MTI) Svoboda elnök beszéde Svoboda csehszlovák köz- társasági elnök beszédet mondott a Motorlet prágai üzem dolgozóinak nagygyűlésén. Kijelentette: az elkövetkező hónapok során kitűnik, hogy ki és hogyan tartja szem előtt a demokratikus szocializmus javára végzett becsületes munkát, tevékenykedik azért, hogy ki lehessen használni a csehszlovák nép múltjában fellelhető valamennyi egészséges és haladó vonást. — A CSKP Központi Bizottságának akcióprogramja nyitva áll valamennyi becsületes állampolgár előtt. Az együttműködés jó alapot szolgáltat a párttagok és a pár- tonkívüliek, a csehek és a szlovákok, valamint valamennyi nemzetiség egyesítéséhez. Az elnök emlékeztetett arra, hogy az ország előtt bonyolult gazdasági feladatok állnak, és egyszerre pem lehet mindent megoldani. Utalt arra, hogy felelősségtudat nélkül nem lehet sikeresen véghezvinni egyetlen ütközetet sem, nem lehet biztosítani a szocialista állam sikeres fejlődését (MTI) Hírek az Az ENSZ Biztonsági Tanácsa csütörtök esti ülésén egyhangúlag jóváhagyta azt a Kanada, Etiópia, India, Pakisztán, Szenegál és az Egyesült Királyság által beterjesztett javaslatot amelynek értelmében javasolják a közgyűlésnek: az ENSZ 124. tagállamaként vegyék fel a közelmúltban függetlenné vált Mauritiusi. Comeltu Manescu román külügyminiszter, az ENSZ-köz- gyűlés 22. ülésszakának elnöke csütörtökön délután megENSZből érkezett New Yorkba, ahol jövő hét szerdáján folytatja munkáját a közgyűlés. New Yorkban bejelentették, hogy V Thant ENSZ-főtitkár szombaton Párizson keresztül Teheránba repül, ahol részt vesz az emberi jogokkal foglalkozó értekezlet megnyitásán. ENSZ-körökben valószínűnek jartják, hogy a főtitkár rövid párizsi tartózkodását felhasználja a vietnami béke előmozdítását célzó tárgyalásokra. (MTI) Állattenyésztési értekezlet a megyei tanácson Megyénk állatorvosai és állattenyésztői vettek részt tegnap azon a tanácskozáson, melyet az agráregyesület állategészségügyi szakosztálya, a megyei mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály, valamint a Közalkalmazottak Szakszervezetének állategészségügyi bizottsága szervezett. A Somogybán is igen égető probléma, a borjúelhullások megelőzése került szóba dr. Bartha Adorján egyetemi docens, tudományos kutató igen értékes előadása alapján. 1966 első felében a született borjak 5,3 százaléka pusztult el, a múlt év azonos időszakában ez az arány 9,5 százalékra emelkedett és 1967 utolsó negyedében már 10,2 százalék lett. Ezek a tények arra intenek, hogy a korábbinál fokozottabb gondot kell fordítanunk a nagy értéket jelentő állomány egészségének megóvására. Dr. Bartha Adorján előadásában a leggyakrabban előforduló, vírus okozta légző- és emésztőszervi megbetegedésekről szólott. A betegségek ismertetése mellett azt hangoztatta, hogy ezek a nagyüzemi állattenyésztéssel együtt járó betegségek akkor fordulnak elő, ha egyéb külső körülmények is közrejátszanak. Épper» ezért fokozott jelentősége van a megelőzésnek. A megfelelő tartási, takaf»> mányozási és gondozási viszed nyok megteremtésével számon* tévőén csökkenthetők a vírusok és baktériumok okozta megbetegedések. Úgy foglaltak állást a tanácskozáson, hogy a* állatorvosok és az állattenyés* left még szorosabb együttmtT* ködésére van szükség ahhoí* hogy a súlyos gondot és nagy anyagi veszteséget okozó borjúelhullás csökkenjen me* gyenkben.
