Somogyi Néplap, 1968. március (25. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-24 / 71. szám
Vasárnap, 1968. március 24. 5 SOMOGYI weVLAY Éjszaka a Húsipari Vállalatnál IN DÚL'A KAMION EGÉSZ DÉLUTÁN VÁRTUK a kamiont. A határállomás jelzését figyelembe véve kiszámították a vállalatnál, hogy délután két—három órára meg kell érkeznie. A megrendelt ötven fél marhát már kitolták az emberek a rakodóra, hogy minél gyorsabban menjen a berakás. Tekiek-múlnak az órák, az olaszok késnek. A kereskedelmi osztály telefonál a TERIMPEX-hez, hátha ott tudnak valamit róluk. Megkezdődik a találgatás, talán eltévedtek, műszaki hiba történt Ennyit még egy kamion sem késett. Este hat óra körül csak néhány ember található már a vállalatnál, idegesek, mi lesz a hússal kinn a levegőn, a szélben. Megbámul, s a minőségét kifogásolhatja az olasz cég. Itt ül bent az irodán Kurtái Endréné, a kereskedelmi osztály exportosa. Már régen lejárt a munkaideje, de nem mehet haza. — Először szállítunk ennek a cégnek — mondja Karsai- né —, új vevő, nem szeretnénk rosszul bemutatkozni neki. Bántana bennünket, ha kifogásolnák az árut kigördül a kapun. A munkások hazakészülődnek. Hajnalban újabb szállítmánynál kell helytállniuk. Strubl Márta Nézem a megrendelőt: SUPERMARKETS ITALIANI SPA — FLORENCE. Nyolc óra van. Hol az egyik, hol a másik munkás jön be kérdezni, hogy meddig várjanak. Érthető az aggodalmuk, hisz hajnalban megint rakodás lesz, valamikor pihenniük is kellene. Ügy döntenek, hogy befedik takaróval a húst. hisz visz- s^vinmi a tárolóba nagyon körülményes lenne. Fél kilenckor végre megérkezik a kamion. — Dove eravate-Voi? Hol volta!:? — kérdezzük a gépkocsivezetőket. — Úton. » Nagyon hosszú volt az út — válaszolják. A hatalmas kocsival — 17 tonna a raksúlya — ügyesen odaállnak a rakodó pad-x kájához. Hihetetlenül köny- nyen mozognak a kamionnal. A munkások hozzálátnak a berakáshoz. A két sofőr az irodában intézi az adminisztrációt, megkínálják őket egy kis harapnivalóval. Szimpatikus fekete fiúk, teljesen berendezkedtek a »vándor« életre. Kis csomagjukból »zacskós« tea, citrom kerül elő, egy üveg ital a szalámihoz. MINDKETTEN VILÁGJÁRÓK a fiatalabbik, a huszonhat éves Paolo Tedeschi szinte egész Európát ismeri. Járt már Norvégiában, Jugoszláviában, Franciaországban, a Benelux államokban, Finnországban, Lengyelországban. Antonio Pícirilli viszont nemrég tért vissza Ausztráliából. Tizenhat évet töltött kint. Magyarországon először járnak. — A nagyobb utak előtt általában két—három napot töltünk otthon — mondja Paolo —, ez nekem elég, kialszom magam, olvasgatok. Nem így Antoniónak. Felesége, két gyereke van, kevés ez az idő. — Állandóan együtt járják az országutakat? — Legtöbbször. Ez gyakorlat is nálunk, hisz amíg egyikünk vezet a másik pihenhet. Az autóban alszunk, nem is tudjuk, hogy melyik városban milyen szálloda van. Ha fáradtak vagyunk, megállunk, két személyes fekvőhely van a kamionban. — Sok országot, sok várost ismernek. Melyik tetszett eddig a legjobban? Szinte egyszerre válaszolnak. — Róma. La piu bella cit- tá ... A legszebb város... Közben el készültek a berakodással. 116 mázsa 89 kiló marha- ■ hús került a kamionba. A vámos leplombálja a kocsit, a TIR- táblákat. Éjfél van. — Mikor jönnek legközelebb? — Lehet, hogy egy héten belül, lehet hogy csak három év múlva... • A KAMION Tizennyolc sikeres műiét TÜDŐLEBENY-VISSZAVARRÁSOK A KAPOSVÁRI MELLKASSEBÉSZETEN Századunk középső harmada a szervátültetések kezdete a sebészetben. Barnard profesz- szor is utalt rá, hogy a szív- átültetést követi majd a tüdőé ... Egy sor élettani kérdés azonban még tisztázatlan. Addig kísérleti stádiumban marad a tüdő átültetése. Adi- dig emberen nem hajtanak végre ilyen műtétet. Nem sokkal kevésbé jelentősek viszont a sajátszerv- visszaültetések. Köztük világszerte kiemelkedik a tüdőle-: beny-visszavarrás műtété. Hazánkban az utóbbi nyolc évben a fővárosban — és két év óta — Kaposváron (vidéki kórházban először) végeztek és végeznek ilyen operációkat. Néhány hete a szegedi klinikáról is érkezett szóbeli közlés hasonló műtétről. A kaposváriak 18 esetben hajtottak végre tüdőlebeny- visszavarrást. Valamennyi sikeres volt. A páciensek életben maradtak, felgyógyultak. Erről a nagyon szerényen és nagyon csöndben végzett gyógyító munkáról beszélgettünk a kaposvári tüdősebészet főorvosával. A műtéti napló tanulsága szerint a legutóbbi tüdőle- beny-vissza varrást 1968. február 8-án 9 óra 20 perc és 14 óra 20 között hajtották végre Czár Antal gépszerelőn a kaposvári megyei kórház tüdősebészeti osztályának műtőjében. A jobb oldali tüdő felső lebenyét távolították el a fő hörgő beteg szakaszával együtt, és az egészséges alsó és középső lebenyt — a hiány betöltésével ' — fölhozták és visszavárták a fő hörgő átvágott csonka szakaszához. Ezzel helyreállították a légzésfunkcióhoz nélkülözhetetlen csőrendszert. A beteg jól van. Néhány hete utókezelésen a lengyeltóti szanatóriumban várja hazabocsátását. Ez a műtét rendesen 3—5 órás. Az osztály öt orvosa közül hárman — egy operatőr, egy asszisztens és egy altatóorvos — Végzik egy műtősnő, egy műtős segéd és egy altató nővér ségítségével. Műtét közben a beteg tüdőrészt lezárják, és a másik oldalon lélegeztetnek. Rendszerint a tüdő daganatainak eltávolításakor alkalmazzák a tüdőlebeny- visszavarrást. Általában idősebb embereknél és az esetek többségében akkor, Ha a daA jobb oldali tüdő felső lebenyét távolították el a fő hörgő beteg szakaszával együtt (ezt az ábra vo- nalkázott része jelöli), és az egészséges alsó és* középső lebenyt — a hiány betöltésével — fölhozták és visszavarrták a fő hörgő átvágott csonka szakaszához. ganat rosszindulatú. Korábban hasonló esetekben a teljes fél tüdőt eltávolították, amit az idős betegek ritkán élhettek túl. Ezért nagy jelentőségű az egészséges lebenyek visszavar- rása nehéz és rendkívüli felelősségű műtéttel, hiszen az operáció területén fut a tüdő ütő- és visszérrendszere; a szervezet teljes vérmennyiségének a fele. Megsérülése azonnali életveszély ... Ez is okozta, hogy e műtéti eljárás csak nem régóta terjedt el. Az ötvenes évek elején adtak hírt róla először bizonyos állatkísérletek alapján, majd a tüdőlebeny-visszavar- rás első tudományos dolgozatát egy angol sebész tette közzé 1956-ban. Azóta a világon több száz, hazánkban mintegy száz sikeres műtétet végeztek el. Közöttük tizennyolcat a kaposvári kórházban. A főorvos elnyomja sokadik cigarettáját. — Két lényeges körülményt említenék meg. Az eljárás a sebészet technikáját illetően ugyanaz, mint a szervátültetésnél. Itt sajátszerv-vissza- ültetésről van szó. Itt nem áll fenn az a veszély, hogy a szervezet »kiveti« magából az idegen anyagot. A másik: a tudás, a felkészültség mellett rendkívül nagy szerencse is kellett ehhez a tizennyolcas sorozathoz. Tehát ahhoz, hogy a tizennyolc műtétet veszteség nélkül végezhettük eL — Megfontoltan és nagy körültekintéssel javasoljuk e műtéti eljárást: csak annál, akinek az általános állapota olyan, hogy már eleve a siker reményében láthatunk az operációhoz. Az emberi szervezet azonban nem gép. Lehetnek előre pontosan ki nem számítható szövődmények, például fölléphet embólia is műtét után. Mi a tizennyolc esetben általában jól ítéltünk. De őszintén megmondom: szerencsénk is volt — Hogyan ismertették ezeket az eredményeket? — Rendszeresen publikálunk a szakfolyóiratban ezekről a műtéti tapasztalatokról és eredményekről. A múlt évben például nyolc tudómé» nyos dolgozatot küldtünk é* fogadtak el közlésre, a tüdősebészet témakörében. — Mik a tervei, főorvos úr? — Az a célunk, hogy a kaposvári tüdősebészeti osztályon a legkorszerűbb színvonalon végezzük a gyógyító munkát S a jövőben is szeretnénk elérni, hogy törekvésünk a gyakorlati munka és a tudomány területein egyaránt versenyképes maradion ... Hozzáéreztem: a világszínvonal eredményeivel... Ennyit sikerült megtudnom a megyei kórház tüdősebészeti osztályán dr. Csorba Lajos főorvostól, aki az Országos Korányi Tbc Intézetben kezdte el tü’dősebész-pályafutását, és 1964 decembere óta vezeti a kaposvári osztályt Ebben a beszélgetésben különös hangsúlyt kapott egy visszatérő kifejezés: kollektív eredmény. A 18 tüdőlebeny- visszaültetés sikere kollektív eredmény, amelynek a maga területén mindenki részese. A tisztaság, a hygiéne megteremtésével a takarítónő is. A kaposvári megyei kórház tüdősebészeti osztályán huszonnyolcán dolgoznak. A főorvos, négy orvos, műtősnők, ápolónők és takarítónők. W. E. PINTÉR ISTVÁN: épmleff HORTHV ÉS DESDEMONA A Svájcban élő király már látja, hogy mire megy a játék. A »hűséges Horthy« nem biztosítja számára a trónt, hanem elzárja előle. Ahogy múlik az idő, úgy erősödnek az egykori császári és királyi f lottaparancsnok pozíciói, s úgy gyengülnek az egykori császáré és királyé. IV. Károly ezért nem elégszik meg azzal, hogy levelekkel és megbízottakkal sürgeti Hortbyt, üsse nyélbe az ő hazatérését, hanem 1921 nagyszombatján váratlanul Magyarországra, érkezik. Annyira azonban nem váratlan és titokban tartott a hazatérés, hogy a budai Várban ne tudná- | naik róla előre. Legalábbis erre vall, hogy Szcmbatheiyen, gróf Mikes János püspök palotájában, ahová a király betoppan, Vass József vallás- és közoktatásügyi miniszter éppen lelkigyakorlatokat végez. Teleki Pál miniziere1 nők pedig véletlenül szintén a közelben van: Signay Antal gróf birtokán vadászik. Kár !-y hívja Horthy miniszterelnökét. Teleki arrnnal 'clkeresi őt Sz>mbathelyen és közli vele: H rthy lemond, átadia -helyét a királynak, ka az hercegi rangra emeli a kormányzót, és kinevezi őt a hadsereg főparancsnokává. Károlynak azonban megvannak a maga elképzeléséi: nem hajlandó a volt flottaparancsnokára bízni a hadsereget. Ügy látszik, Svájcból is fölismerte, milyen hatalmat jelent Horthy, ha a hadsereget maga mögött tudja, s az az ember, aki olyan kétszínűén viselkedett vele, a hadsereg élén ismét megpróbálhatna katonai puccsal hatalomra kerülni. Horthy Teleld táviratáról értesül, hogy Károly, ha újra trenra lép, Lukachich Gézát akarja megbízni a főparancsnoki tisztséggel. A budai vár jelenlegi ura jól megrendezett színjátékot produkál. Amikor Károly kora délután befut Budára, hegy maga tárgyaljon Horthyval, úgy tesznek a »vendéglátók«, mintha nem is tudnának róla. Márpedig Szombathelyről mintegy hat órán át tart autóval az út a fővárosig, a távíró sokkal gyorsabb, s elképzelhetetlen, hogy Károlyt ne előzte volna meg érkezésének híre. — A íőméltóságú úr ebédel — dadogja a magyarul csak néhány szót tudó királynak a németül rosszul beszélő Magasházy László. — Mindjárt bejelentem felségedet, addig kegyeskedjék a fogadóteremben helyet foglalni ... A higgadt Horthynak nem akadt torkán a falat, amikor meghallja, hogy a király a szomszéd szobák egyikében várakozik rá. Utasítja Magasházyt, hogy helyezze készültségbe a különítményeket, rendelje be a leghűségesebb tiszteiket, s aztán komótosan befejezi az ebédet. Amikor Horthy belép abba a szobába, ahol Károly csaknem fél órája várakozik rá, a király jelentkezik kihallgatásra a tulajdonképpeni uralkodónál. Feláll a székéről, Horthy elé megy, széles mosollyal átöleli. — Nagy örömömre szolgál, hogy láthatom felségedet — mondja hűvösen Horthy. — Fájlalom, hogy mindjárt fel is kell szólítanom, azonnal utazzék vissza Svájcba. Mivel inkognitóban jár Magyarországon, soha senki nem fogja megtudni, hogy mi történt... — Erről majd később beszélünk — vág közbe Károly. — Most mindenekelőtt személyes köszönetamet akarom kifejezni mindazért, amit az országomért tett. ön megmentette Magyarországot a bolsevikektől, megrövidítette a román megszállás idejét, ön ismét helyreállította a nyugalmat és a rendet. Ezekért a hű szolgálatokért hercegi rangra emelem, ön mától kezdve Szeged és Otranto hercege! És a Mária Terézia Rend lovagja... Horthy ezért három éve még térdenállva rebegett volna köszönetét, de most már kevesli. Külpolitikai bonyodalmakra hivatkozik, s aztán arra, hogy ha IV. Károly visszaülne a trónra, ismét kitörne a forradalom amelyet olyan nehezen lehetett megfékezni. Végül is egyórás vita után a király távozik, ígéreteit tesz, hogy azonnal elhagyja az országot % A király távozása után Horthy a számyse- gédi szobába siet. Ott összegyűlt már Gömbös Gyula, Toókos Gyula, gróf Teleki Sándor, RantTenbereer Jenő, a két Görgey szárnysegéd, Pr-'nay. Ostenburg. Magasházy halálra váltan magyarázza, hogyan kellet.' neki a királyt fogadni és kalauzolni a koK •nányzóhoz. Az urak vérmérsékletük és Pártállásuk szerint nyilatkoznak. Osten bűre például kijelenti, hogy nem lett volna szabad a királyt visszaküldeni. Prónay viszont a Pármákat szidja, a Habsburgok rokonait, : kaszárnya stílusban. Ügy gondolja, a Pármák a felelősek azért, hogy IV. Károly »ha zatérni« merészkedett Horthy először Prónayt és Ostenburgot r szólítja magához: f — Jó, hogy ittvagytok... t És aztán a dolgozószobájában, a kiállott í izgalmaktól egy kissé még remegve, de dia- ? dalmas mosollyal meséli: \ — Mondhatom nektek, életem legnehezebb 4 percei a maiak voltak. Ti nem is képzelitek, 4 hogy mit kellett nekem szenvednem, amikor ) őfelségét, koronás királyunkat, akinek én : helytartója vagyok, rá kellett vennem és t térdenállva könyörögnöm, hogy hagyja el j mielőbb saját országát, mert itt maradása } végzetessé válhatik őreá, de azon túl a nemzetre, de mindnyájunkra is. Ti nem tudjátok, mit szenvedtem én, amikor királyomnak azt kellett mondanom: »Um Gottes Willen, Mejestät zurück, mit Hilfe Gottes nur zűriek in die Schweiz, bevor es zu spät ist un die flächte ihre höchste Anwesenheit in Budapest erfahren«. (Vagyis: Felség, az isten szerelmére, térjen vissza Svájcba. Isten segítségével térien vissza, mielőtt még nem késő, mielőtt a hatalmak felséged budapesti tartózkodásáról a tudomást szereznek). i Horthy könnyezik. Ez már az edzett Pró- f naynak is sok. Ezt- jegyzi fel naplójában: é ~ Midőn Hortbyt így magam előtt beszélni f hallottam, akiből ámbár akadozva és dadog- 4 va áradt a szó — önkéntelenül nevettem f ' ensőleg, mert Otelló jutott eszembe. Talán i hasonló, de csak megközelítő bőbeszédűség- , gél magyarázhatta szere’mét Desdemonának, i akit később megfojtott. Mint már többször, • ismét egy groteszk benyomást gyakorolt ream, mint egy olyan, aki alibit keresett ennek igazolására«. (Folytatjuk)
