Somogyi Néplap, 1968. március (25. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-16 / 64. szám

Szombat, IC68. március 16. 3 somogyi néplap Tői zöldséget, praiicsöt Kaposvárnak! A HÁROM TAVASZ ÜNNEPÉN Hogyan oldható meg a megyeszékhely ellátási gondja ? Koszorúzás a Kossuth és Petőfi szobornál döttseget hívtak össze a lián György Ifjúsági Házba. A tanácskozás előtt megkér­deztünk néhány diákfiatalt, hogy milyen gondokkal jöt­tek el a megyei diákparla­ment ülésére? GERO ZOLTÁN, a kapos­vári Táncsics Gimnázium KISZ-titkára: — Nem is annyira panasz­kodni, bírálni, mint inkább tapasztalatot gyűjteni jöttünk. Nekünk is van jp egypár olyan módszerünk, amelyet nem árt, ha megismer az egész magyar diákifjúság. Szeretnénk kérdéseinkre vá­laszt kapni az illetékesektől, s ezeknek a válaszoknak a birtokában már újabb szem­pontok szerint dolgozni az if­júsági mozgalomban. LASKAI ILONA, a marcali gimnázium KISZ-titkára: — Fölvetjük, hogy valami­lyen módon szeretnénk élén­kebbé tenni a politikai okta­tásokat. Hogy ezek az okta­tások valóban elégítsék ki az érdeklődésünket, bővítsék po­litikai ismereteinket A má­sik dolog, amit el szeretnénk érni, hogy a gimnáziumunk­ban a többi iskolához ha­sonlóan legyen irodalmi szak­kör, melynek keretében to­vábbfejleszthetnénk irodalmi műveltségünket Nem Tenne hiábavaló nyelvi szakkörök létrehozása sem, a fiatalok körében nagy rá az igény. Problémát okoz Marcaliban a középiskolásoknak a szórako­zás is. Szeretnénk ifjúsági klubot alakítani, jól jönne a tanulás után egy kis zene- hallgatás meg tánc is. PALFFY IRÉN, a fonyódi gimnázium tanulmányi fele­lőse: — A tanulmányi versenye­ket szeretnénk hatásosabbá tenni, ehhez kérünk, javasla­tokat. Erre is jó ez a fó­rum, de legEőképp talán azért hasznos, hogy megis­merhetjük a többiek körül­ményeit, s a meghívott tár­sadalmi vezetőkhöz kérdése­ket intézhetünk. A diákparlament ülésére a lelkesedés, a jóirányú kíván­csiság, az újkeresés volt jel­lemző. Szenvedélyesen vitat­koztak mindenről, a politech­nikai oktatásról, az öt plusz egyes tanításról, a szórako­zási lehetőségekről, a klubok­ról. A fiatalok tanácskozását elősegítette, hogy jelen volt a KISZ központi bizottsága iskolai osztályának vezetője, a Munkaügyi Minisztérium képviselője, többen a megye művelődésügyi vezetői közül, valamint a KISZ megyei ve­zetői. Minden hozzájuk in­tézett kérdésre választ adtak. Ahogy később elmondták, ekkora aktivitásra maguk sem számítottak. A megyei diákparlament megválasztotta azt a hattagú somogyi küldöttséget is, amely részt vesz a II. országos diák parlament április 9-től 11-ig tartó ülésszakán. B. Zs.—P. D. Mi indokolja, hogy Kapos­vár zöldség- és gyümölcsel­látását kifogásoljuk? És egy­általán miért került ez a té­ma a Kaposvári Járási Ta­nács V. B. és a Kaposvári Városi Tanács V. B. együttes ülésének napirendjére? Most ugyanis, kifelé haladva a tél­ből, nem beszélhetünk emlí­tésre méltó ellátási zavarról, a főbb cikkek megtalálhatók a kaposvári piacon és a zöld­ségboltokban. A tavasz kö­zelsége azonban azt az éven­ként visszatérő problémát is közelebb hozza, amelyet gyakran szóvá tesznek a ka­posváriak: lesz-e elég pri­mőr áru, hogyan alakuljak az árak, milyen a választék és így tovább. A megyeszék­hely lakossága és a vidékről ide járó dolgozók összesen mintegy hatvanötezren van­nak; a város iparosodása nem csökkenti, inkább növeli azoknak a számát, akik a ka­posvári üzletekben szerzik be a zöldséget, gyümölcsöt. Igaz ugyan, hogy 1966-ról 1967-re több mint tíz száza­lékkal nőtt a felhozatal, de ennél sokkal jobban emelke­dett az ellátásra szorulók száma, s ezért ezt a témát állandóan napirenden kell tartani. Adjanak többet a környező tsz-ek hetőségeket. Növekszik az öntözött terület aránya. Meddig szennyezik a Kapóst? A járásban tíznél is több úgynevezett bázisszövetkezet van, ahol a kertészkedésre támaszkodni lehetne, de több probléma hátráltatja az előbb­re jutást. Gondot okoz, hogy Kaposvártól keletre, Nagy­berki felé szennyezett a Ka­pos vize, s nem alkalmas ön­tözésre. Pedig az itteni tala­jon kiválóan teremnének a kertészeti növények, évekkel ezelőtt bizonyították is ezt az itteni közös gazdaságok. Aztán több száz holdon meg kellett szüntetni az öntözést, s ez érződik a város zöldség­ellátásán. Fékezőleg hat az is, hogy a beruházások (és az ezekre adott ártámogatá­sok) 1968-tól inkább az állat- tenyésztési létesítményekre ösztönöznek — érthető okból — ám a meglevő kertészeti beruházások nem mindenütt felelnek meg a korszerű kö­vetelményeknek. Ezt a le­maradást az árak kedvező alakulása esetén és a bázis­gazdaságok megkülönbözte­tett segítségével leküzdhetik a szövetkezetek, de a Kapos tisztításáról másoknak kell gondoskodniuk, hogy öntöz­hessenek a kertészetben. Niegn y i tolták a Forradalmi ifjúsági napokat Tanácskozott a megyei diákparlament Március 15-e még nem a tavasz napja. Mégis tavaszi derű és fény áradt az utcá­kon, az emberek arcáról. A reggeli órákban a fellobogó­zott épületek előtt felnőttek, diákok gyülekeztek. Ünnepel­ni jöttek. • A bárom tavasz egyilcét, 1848. március 15-ét. Ezen a napon köszöntötte az ifjúság a hősöket, a példaképeket. As ünnepi demonstráció ko­szorúzással kezdődött. 9 óra­kor indult a menet, élén az Itt a Hazafias Népfront he­lyezett el koszorút. Az ünnep­lés a Petőfi-szobornál folyta­tódott. Petőfi Sándor Nem­zeti dal című versét Balázs Nándornak, a városi KISZ- bizottság munkatársának meg­emlékező beszéde követte. Ez­után a városi KISZ-bizottság A megyei pártbizottság a múlt év októberében hozott határozatában a munkásosz­tály helyzetéről tárgyalt, s felhívta a figyelmet, hogy az illetékes megyei és járási ve­zetők mozdítsák elő többek között Kaposvár zöldövezeté­nek kialakítását, és hozza­nak létre több kereskedelmi üzletet. Az ellátás javításáról tár­gyalt a két vb Somogygesz- tiben is. Mindkét tanács ve­zetői egyetértenek abban, hogy a megyeszékhely ellátá­sát — nem csupán a vásár- csarnok árufelhozatalát — je­lentősen javíthatnák a város körüli termelőszövetkezetek. Meghatározó szerepe van a MÉK-nek, ugyanis évről év­re nagyobb területre köt szerződést a gazdaságokkal, s a felhozott áru zömét a MÉIC adja. Az árak kialakí­tásánál viszont figyelembe»' kell venniük, hogy gyakran i nagy távolságról kényteleneké Kaposvárra szállítani a zöld- / séget, gyümölcsöt, mert ai környező gazdaságokban nem / termett elegendő. Közvetle- nül és közvetve tehát min­denképpen visszajutunk ah­hoz a fölismeréshez, hogy c kaposvári járás megfelelő adottságú közös gazdaságai milyen sokat tehetnének a város ellátásának javításáért. Annak idején a somogygesz- tiek és a velük társult szö­vetkezetek helyet kaptak az új vásárcsarnokban áruik ér­tékesítésére, most néhány Kapos-v.ölgyi szövetkezet is betársult közös értékesítésre, tőlük különösen sokat vár­nak. Az egyedi, társas vagy a MÉK-en keresztül lebonyo­lított áruértékesítés egy­aránt a város lakossága igé­nyeinek jobb kielégítését szol­gálja, de mindehhez áz kell, hogy a szövetkezetek nagyobb kedvvel, szívesebben vállal­janak részt az árutermelés­ből. Társadalmi összefogás­ra van szükség' — ez derült ki a termelőszövetkezeti el­nökök véleményéből is. Több termelőszövetkezet je­lezte — erre utalnak a MÉK-kel kötött szerződések is —, hogy az idén jelentő­sen növeli kertészetét. A he- tesiek például 50 holdról 80- ra, a nagyberkiek 1969 50-ről 100-ra bővítik kerté­szetüket. fejlesztik ezt az üzemágat Attalán, Kaposmé- rőn és másutt is. A kaposvá­ri Latinka Tsz megkétszerezi az eddigi területet, 100 hol­don termeszt kertészeti nö­vényeket, s a beruházások bővítésével is elismerésre méltóan használja ki a le­Zöldségárudák a városban A városi tanács megfelelő számú elárusítóhelyet bizto­sít, s több szövetkezet élt is ezzel a lehetőséggel: közölte, hol szeretne zöldséget, gyü­mölcsöt árusítani. A jövőben több önálló szövetkezeti vagy társulásos alapon működő zöldségárudával lehet majd találkozni a városban. Nem­csak több, hanem jobb és ol­csóbb zöldség kerül a fo­gyasztók asztalára ily módon. Érdemes lenne zöldségbolto­kat nyitni a nagyobb ipari üzemek területén is, bizonyá­ra örülnének ezeknek a dol­gozók. A forgalomra bizto­san nem lenne panasz. a f. egxjenruhás KlSZ-ifjúgárdis- tákkal, a KISZ zászlajával, utána pedig a városi KISZ- bizottság vezetői, a párt- és a Hazafias Népfront képvise­lői, majd a középiskolák, üze­mek KlSZ-fiataljai haladtak. Tisztelettel adóztak a hő­söknek a Kossuth-szobomál. Gazdát cserél a Szölöstanya 80- í-ig# rté-/ a töltésen jó három kilométer az út az erdőig, aztán kes­keny ösvény vezet föl a dombra. Ritka erre a láto­gató, kiállnak a cigányok a kunyhók ajtajába meg­bámulni az idegent. Sziv- dobogtatóan magas a domb, tetején a ház, vagy ahogy a kaposszerdahelyiek neve­zik: a Szölöstanya. Nyuga­lom van itt és csend, kö­rös-körül messzire látni a zselici lankákra. Két idős ember válasz­totta tizenhárom évvel ez­előtt ezt a tanyát, ezt a vi­déket otthonául. Izgalmak­kal és mozgalmassággal le­li évtizedeik után erre a békére vágytak, ami itt uralkodik e tetőn, a szőlő­tőkék és az erdő szomszéd­ságában. Galambősz a házaspár, szinte hasonlítanak egy­másra. Szabó László köze­leg a nyolcvanhoz, felesé­ge már el is kerülte. A pil­lantásokból megértik egy­mást, talán nem is beszél­nek. Másokkal sem igen, Szabó nénit betegsége is a házhoz láncolja, Szabó bá­csi havonta—kéthavonta szánja rá magát arra, hogy lemenjen a töröcskei bolt­ba, vagy bejöjjön Kapos­várra, valamit elintézni. Sándor bácsi, a szerdahe­lyi tanács hivatalsegéde töl­ti be időnként a kapocs szerepét a külvilággal, ami­kor folyóiratokat, pártbé­lyeget hoz. A porta, a ház most ost­romállapotot mutat., Minden mozdítható dolog összecso­magolva, batyuba kötve. Gazdát cserél a Szőlősta­nya. — Egyre rosszabb mind­kettőnk egészsége — mond­ja Szabó bácsi —, orvos ide nem jön, bemennünk na­gyon nehéz. Ritkán nyit ránk ajtót valaki, és tudja hogy van, ebben a korban már bármi előadódhat... — A pártbizottságot meg a városi tanácsot kértem meg, hogy segítsenek a vá­rosban lakáshoz jutni. Ezt a tanyát meg a telket fel­ajánlottam az úttörőknek.. Hogy miért pont az út­törőknek, azt azonnal meg­értjük, ha megismerjük az idős házaspár életét. AfZabóék a Tanácsköz- \ társaság alatt teljes ^ szívvel munkálkod­tak a munkáshatalomért. Részt vettek a szakszerve­zeti mozgalom megszerve­zésében, agitáltak, dolgoz­tak, küzdöttek. A bukás után Becsbe emigráltak. Horthyék nem hagyták kint sem őket nyugodtan, négy­szer kellett lakást változ­tatniuk. Szabó László kint pártiskolára járt, gyakran találkozott Gábor Andor­ral, Illés Bélával. Felesége futárszolgálatos volt a moz­galomban. Sok-sok kemény napot éltek át teli izgalom­mal az ügyért és egymás­ért. Szabó néni egészsége is a szolgálatot sínylette meg, egyik lebukása után — fölismerték a vonaton — már gyerekük sem születhe­tett. Ketten maradtak, egyedül, rokonok, ismerő­sök nélkül. Először — amikor elha­tározták, hogy megválnak a Szőlőstanyától — szociális otthonra gondoltak. Aztán kiderült, hogy ott szétvá­lasztanák őket. Nem egyez­tek bele, együtt akarnak maradni. így aztán a párt- bizottságtól segítséget kap­tak, s hamarosan beköltöz­nek Kaposvárra egy egy- szoba-összkomfortos lakás­ba. Kényelmesebben, nyu- godtabban élhetnek, megér­demlik. A z emlékirataimat írom — jegyzi meg Szabó bácsi —, már körül­belül háromszáz oldal ké­szen van. Mindent le aka­rok írni, amit átéltünk. Az­tán, ha addig még élek, egyszer szeretnék vissza­jönni a tanyára, megnézni, hogyan érzik itt magukat az úttörők ... Strubl Márta a Gépipari Technikum, a Munkácsy Mihály Gimnázium diákjai, valamint két üzem szocialista brigádja helyezte el koszorúját Tavaszi nyitány A délutáni órákban az If­júsági Ház nagytermében / rendezték meg a Forradalmi ^ifjúsági napok megyei nyitó ünnepségét. Az énekkari szá­mok és szavalatok után Te- mesi József né, a városi KISZ-bizottság titkára kö­szöntötte a vendégeket, Szik- szai Lászlót, a megyei párt- bizottság osztályvezetőjét, Varga Károlyt, a Hazafias Népfront megyei titkárát Sárái Lajost, a megyei ta­nács művelődésügyi osztályá­nak vezetőjét, Stier Sándort, a KISZ megyei bizottságának első titkárát, valamint a (részvevőket: felnőtteket és • fiatalokat Ünnepi köszöntőt ! Varga Teréz, a KISZ So­mogy megyei bizottságának I titkára mondott. > A tavaszt köszönti az ifjú- [ sági szövetség is. Olyan ta­vaszi évfordulókkal, amelyek politikai megújulást hoztak, sorsfordulót jelentettek né­pünk életében. Megyénk if­júsága, a diák-, munkás-, paraszt- és katonafiatalok tudják, értik a jelentőségét a három tavasz ünnepének. i Ezek a szavak nyitották é meg a Forradalmi ifjúsági f napok gazdag ünmepségsoro- Jzatát Végezetül a Fonómun- / kás Kisszínpad színvonalas, /jó műsorát nézhette végig az f ünneplő közönség. / Szenvedélyes vita / Hosszú hetek várakozásteli / munkája előzte meg a me­ll gyei diákparlament tegnapi / ülését. A megye középiskolá- / sainak mintegy százfőnyi kül-

Next

/
Oldalképek
Tartalom