Somogyi Néplap, 1968. március (25. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-13 / 61. szám
Szerda, 1968. március 13. 3 SOMOGYI NÉPLAP MINTABOLT Az állami gazdaságok kaposvári mintaboltjának működéséhez szükséges három hatósági engedély közül kettő még mindig hiányzik. Pedig az előkészületek megkezdésétől már eltelt egy egész esztendő. S a megnyitásnak a legutóbbi megállapodás szerinti időpontja, május 1. immár , nincs messze. önkéntelenül fölmerül a kérdés: olyan bonyolult dologról van szó, hogy nem lehet ennél gyorsabban elintézni? Végtére is: hogyan alakulhatott ki az a helyzet, hogy az aktatologatás már egy éve folyik és még mindig nincs semmi. CÉLJA, SZEREPE Ne vágjunk azonban a dolgok elébe, hanem tisztázzuk, mi indokolja egy mintabolt létrehozását. Korábban, de még tavaly is gyakran akadozott a húsellátás, kivált sertéshúsból volt kevés. A megyei pártbizottság vezetői arra törekedtek, hogy Somogy jellegéből adódóan saját erőnkből, lehetőségeink jobb hasznosításával javítsunk a helyzeten. Kínálkozott az a megoldás, hogy állami gazdasági húskészítmények árusításával kereten felüli mennyiséghez jusson a város lakossága, és bővüljön a választék. Olyan mintabolt létesítéséről van szó, amely az állami gazdaságok termékeit és ter- melvényeit árusítaná. Ez az üzlet kereskedelmi jelentőségén túl az állalmi gazdaságok termelésének is hirdetője, propagálója lenne. Ha most kisebb méretekben indul is, távlatában számottevőbb vállalkozássá fejlődhet, vagy a gazdaságok meg a vásárlók szorosabb kapcsolata kiépítésének elindítója lehet Ezt az erkölcsi hasznot is tartogatja hát ez a kezdeményezés az állami gazdaságok számára. Tavaly fogant az ötlet, de ma is nyugodtan mondhatjuk róla: teljesen megfelel az új mechanizmus szellemének. A megyei tanács kereskedelmi osztálya a megyei pártbizottság és a tanács vb-vezetők útmutatása alapján ezért is fogott hozzá a konkrét szervező munkához. Elmentek Zalaegerszegre, hogy az ottani állami gazdasági mintabolt működésének gyakorlati tapasztalatait megismerhessék, hasznosíthassák. Az üzlet már rég megnyílhatott volna, ha Pápa János osztályvezető és helyettese, Szőnyi Ferenc meg munkatársaik a szervezést következetesen, egyértelműen, megtorpanás és kitérők nélkül folytatják. Megyei szinten nem volt olyan vita, hogy legyen vagy ne legyen. Az állami gazdaságok azonban már eleve arra az álláspontra helyezkedtek: ők termelnek és adnak árut, de a bolt kezelésére nem vállalkozhatnak. Ezzel azt is kimondták, hogy előkészületeiket csupán az árufedezet megteremtésére és biztosítására korlátozzák — tájékoztat képviseletükben Szabados Dezső, a megyed főosztály vezetője. Ez az álláspont világos magyarázat arra, hogy öntevékenyen szinte egy lépést sem tettek a cél irányában, hanem mindig várták, hogy a megyei pártbizottság újabb és újabb útmutatást adjon számukra. KIÉ LEGYEN? Ez a fordulat nagy csatározások nyitányának bizonyult. Ki üzemeltesse az állami gazdaságok megnyitandó mintaboltját? — erre kellett vállalegyéves hsM’zc kozót keresni. Más irányú sikertelen próbálkozások után Sasi Jánosnak, a megyei tanács vb-elnökhelyettesének kezdeményezésére elfogadta a megbízatást a Somogy megyei Élelmiszer-ki «kereskedelmi Vállalat (továbbiakban SÉV). Ekkor még nyár volt, ám októbert mutatott a naptár, amikor kézhez kapta a vállalat a helyiség kiutalását. Ennyi időt fölemészt egy hatósági eljárás? Ne bízzuk az olvasóra a találgatást, hanem mondjuk meg: itt már hatni kezdett az ellentétes vélemény. A megye az AGRO- KER Ady Endre utcai bemutatótermét választotta ki állami gazdasági mintaboltnak, a városi tanács igazgatási osztálya azonban ezt a helyiséget a SÉV kérelme ellenére sem utalta ki. Bencze József, a városi tanács vb-elnökhelyettese így indokolja ezt a döntést: — Még amikor az AGROKEH Vállalat igazgatója voltam, megegyeztünk az akkori földművesszövetkezet vezetőivel, hogy a bemutatótermet átengedjük nekik, mezőgazdasági kisgépek árusításának céljára. A mintabolt pedig más tapasztalatok szerint úgv felelhet meg teljesen rendeltetésének, ha nem megyei kereskedelmi vállalat, hanem állami gazdaság üzemelteti. A vitát másodfokon a megyei igazgatási osztály döntötte el. A SÉV megfizette a több mint 200 000 forint kártérítést az AGROKER-nek, s megrendelte az üzlethelyiség berendezéseit, aztán sok mindent megtett már az előkészületek keretében, egy na • gyón fontosat azonban elmulasztott: nem szerezte meg a működési engedélyt. KÉSE DE LM ES KÉRE LM EK lábodiak csakhamar visszavonták. Társgazdaságuk felkészüléséi-e hivatkoztak. KERESZTiNTÉZKEDÉSEK NÉLKÜL Most érkeztünk el a legnagyobbnak látszó bökkenőhöz. Az állami gazdaság valóban felkészült tavaly arra, hogy az idén 700—800 hízott sertést feldolgozzon erre- a célra. Kérte az iparengedélyt, de arról szerzett értesülést, hogy a járás elutasítja. Ezt azon az összejövetelen adta tudtul ár. Serényi Ervin járási közegészségügyi felügyelő, amelyen a húskészítmények bemutatóját rendezték meg. Váratlan fordulat ez. Mert mi történt már előtte? Decemberben a helyszínen jártak a KÖJÁL megyei vezetői meg a megyei tanács illetékes osztályainak képviselői. Tüzetesen megvizsgáltak mindent és jegyzőkönyvben rögzítették, hogy milyen korszerűsítést, átalakítást kell elvégezni ahhoz, hogy a gazdaság több ezer dolgozója üzemi konyhai ellátására húskészítményeket gyártó feldolgozónak a termékeiből a leendő mintaboltban árusíthassanak. Tételes felsorolásról, konkrét követelményekről van szó, s ezek teljesítését a gazdaság vállalta. Az előírt munkálatokat Eszterhai Sándor igazgató intézkedései alapján a napokban nagy gonddal végezték. S mindez nem elég? Dr. Tóth Sándor, a KÖJÁL megyei igazgatója szerint: — Ha a sántosi vágóhídon és feldolgozónál az előírt feltételeket megteremtették, akkor az engedély megadásának nem lehet akadálya. Helyszíni tapasztalataim alapján ismét tájékozódom arról, amit ott tettek, és gondoskodom róla, hogy alsóbb szintű keresztintézkedés ne okozzon bizonytalanságot Nem a paragrafusok cemtizésével, hanem a józan ász parancsát követve, kellő felelősségvállalással intéztük el ezt az ügyet is. A megyei pártbizottság jó egy évvel ezelőtt kezdeményezte ezt az újszerű megoldást. A megbeszélések azóta is állandóan napirenden voltak, de a nehézkesség, a kő- rülményeskedés meg az egymásra való várakozás indokolatlanul megnyújtotta a felkészülési időt. Most már az tapasztalható, hogy az érdekeltek nagyobb akarással keresik a megoldást. így remélhetjük, hogy május 1-től a kaposváriak a mintaboltban vásárolhatják az állami húsiparétól eltérő összetételű, a közízlésnek bizonyára megfelelő töltelékeket és más készítményeket. Kutas József OSZMUSSZAR LESZ A NEVE... Sikeresen kezdte az évet a magyar Hajó- és Darugyár. Az első félévben így több hajó és uszoda rut adhatnak át. A képen látható hajó már nevet kapott: Oszmusszárnák hívják, s szovjet megrendelésre készült. DIPLOMAMUNKÁK KIÁLLÍTÁSA KÉSZÉN VARJAK A BALATONI SZEZONT. Az Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat már felkészültén várja az Idei balatoni szezon megnyitását. A nagykereskedelmi vállalatokkal megkötötték a szerződéseket, kijelölték az eladókat Is. Balatonszéplakon új pavilont is nyitnak, s összesen 43 idényboltban árusítanak. Kiállításon mutatták be a Budapesti Műszaki Egyetem építész- mérnöki karának hallgatói vizsga munkájukat. Képünkön: Az ókori építészeti tanszék hallgatói egy görög templomépület tervét készítettek el vizsgafeladatként. Ez év februárjában a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter rendeletben szabályozta a húskészítmények forgalmazását E szerint az állami gazdaság vagy saját maga közvetlenül értékesíthet, vagy a Csemege Élélmiszerkeres- kedelmi Vállalat által üzemeltetett mintaboltnak adhat ilyen árut. Emiatt a minisztériumban döntenek majd a SÉV mentesítési kérelme felől. A megyei kereskedelmi osztály illetékesei és dr. Bánhidi Tibor, a vállalat Igazgatója egyaránt elismerik: megelőzhették volna ezt az újabb bonyodalmat, ha a SÉV a városi kereskedelmi csoporttól már korábban kéri a mintabolt működési engedélyét. Máskülönben minden rendben van? Téved, aki ezt gondolja. Még egy hivatalos írást be kell szerezni. Ez azonban nem a kereskedelmet, hanem a húsfeldolgozást érinti. A tervek szerint a Kaposvári Állami Gazdaság sántosi kerülete látja el húskészítményekkel a mintaboltot. Az iparengedély megadása a járási tanács végrehajtó bizottságának hatáskörébe tartozik. Nos, ez az akta jelenleg még fekszik — de nem a tanácsi ügyintézők hibájából. Az állami gazdaság ugyanis csak 1988 februárjában . nyújtotta be a kérelmet olyan előzmény után, hogy a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztálya levélben újólag tájékoztatta a dolog elintézésének módjáról. Pedig a kaposváriak termékeit nem nélkülözheti a SÉV. Időközben megállapodott ugyan a lábodi gazdasággal húskészítmények szállításában, de ezt a vállalásukat a MIT HOZ AZ ŰJ TAVASZ BUZSÁKON? (II.) x Nem szólok, hogy ne legyen haragosom Devity Józsefné, Varga Fe- rencné, Röth Györgyné, Bar- csánics Jánosné és még néhá- nyan azok közé tartoznak, akik egész éven át a magtárban és a terményhordásban segítenek Iváncsics László magtárosnak. Ezért a munkáért egység jár, évente kétszázat, kétszázötvenet gyűjt össze egy-egy asszony. Emellett persze, aki győzi, részest is vállal. Az alacsony munkaegységértéket ők is panaszolják, hiszen ők többnyire munkaegységért dolgoznak. — Hoztak-e pénzt az elv- társak? Ez az első kérdésük, ugyanis még nem kapták meg az év végi részesedést és az idei év első két hónapjának járandóságát Persze, nem arra gondolnak, hogy tényleg pénzzel jöttünk, hanem arra, hogy esetleg tudunk valami megnyugtatót mondani számukra. De még ennyit sem adhatunk nekik, s ezt nem is titkoljuk. Beszélgetni akarunk, megtudakolni a bajok okát, megtalálni a módját, ahogyan az arra illetékesek a leghatékonyabb segítséget adhatnák. — Láttuk mi, hogy nem jól mennek a dolgok — mondják. — De ha szólunk, akkor azt mondják, hogy már megint nem tetszik valami a sarki asszonyoknak, és az is előfordul, hogy megfenyegetik az embert. — A közgyűlésen sem szólaltak fel. — Ezért nem. Van egy csoport, az abba tartozó embereknek nagy a hangja, más szóhoz sem jut. Nem érdemes itt közgyűlést összehívni, mert a legjobb elképzeléseket is meghiúsítja egykét hangadó. — Tudtunk róla, hogy egyik-másik munkát jóval a járandóságon felül díjazzák, sokszor a semmittevésért is fizettek. Azért tették ezt, hogy megnyerjék maguknak az embereket. Volt, aki azt mondta, ha ő lenne az elnök, m.ajd megmutatná, hogyan kell sokat osztani. Így szakadt ketté a falu, az egyik rész az elnöknek adott igazat, a másik meg ahhoz húzott, aki sokat ígért. Talán a mostani vezetők majd rendet teremtenek. — Egyedül ők sem boldogulnak, maguknak is melléjük kell állni. — Ránk számíthatnak, de akkor nem szabad a gán- csoskodókra hallgatniuk. Azoknak a véleményére adjanak, akik nap mint nap ott vannak a közösben, és a munkájukkal bizonyítanak ... Vagy húszán ülünk együtt, és ki-ki mondja a vélemér nyét. Fogatosok, rakodók, traktorosok, brigádvezetőle Meglett korú férfiak, fiatal alig álcád közöttük. Buzsá- kiak, akik a legközelebbről ismerik szövetkezetük ügyesbajos dolgait, némelyikük a közgyűlésen is felszólalt. Vei' dál István így is kezdte: — Elmondtam a közgyűlésen is, hogy keveslem a kapott pénzt A környező községek parasztjai sem különbek, mint mi, innen jártak át megművelni a szomszédok földjeit, s most náluk ér többet az egység. Buzsáknak FILMVASAR AZ OFOTERTNAL MÁRCIUS 11—24-ig. MOST VÁSÁROLJON! ORWO . ORWO . ORWO . ORWO illene előbbre lenni, mint ahol évek óta van. Már tavaly is állami hitelt kellett igénybe venni, hogy kilábol- hassunk a bajból. — Hol, miben volt a hiba tavaly? — Hát ez az, amire a legnehezebb válaszolni... Többen mondják ezt, aztán lassan mégis jönnek a válaszok. Évről évre növelték a kertészet területét, de közben nem számoltak a meglevő erővel; nem kérték ki az emberek véleményét, a földek táperejéról, arról, hogy melyik táblának milyen rendeltetése volt a szövetkezet megalakulása előtt. — Hogyan végezték el a munkákat? — Mindenre nem lehet elmondani, hogy a legjobban. Elmondják, hogy a korábbi vezetők is próbálkoztak erélyesen rendet tartani, de a vége az lett, hogy leváltották őket. — Mi elnyűttünk már négy agronómust, most van nálunk az ötödik — mondja Blazics István. — Mindig azokban kerestük a hibát, ötféle munkadíjazás volt tavaly. Hát lehet így boldogulni? Vagy itt van a vetésforgó. Gabona után gabona kerül évről évre, állatállományt akarunk fejleszteni, és mindössze tíz hold lucernánk .van. A szervezés, a vezetés hibája nagy volt... — Csak a vezetés hibázott? — Nem. A tagságban is van hiba. De nem lett volna szabad mindent megengedni és elnézni Misefa Ferenc a csúnya, rossz talajmunkákat ernliti: — Olyan az a talaj, hogy munkagéppel rámenni élet- veszélyes, mert akkora gödröket hagytak ott, hogy ládáira dől a traktor. Szabadna ilyen munkát, végezni? Ugye, hogy nem. És amikor ott álltak a rakodók, várták a gépet, telt-múlt az idő, nem dolgozhattak, de a munkaegységet beírták nekik. — Maguk, akik mindezt látták, mit szóltak? Egy fiatal traktoros válaszol: — Voltam kocsis, most már harmadik éve ülök gépen. Tudom, hol milyen problémák vannak. Sok a fölösleges munkagép, amire viszont szükség lenne, olyan nincs. Sohasem kérdeztek meg bennünket, milyen eszközre lenne szükség. Ezért eszi a rozsda most az értékeket. Mindezt láttam, de miért szóltam volna? Nem az én kötelességem, hogy szóljak, mert így csak haragost lehet szerezni. A vezető nyugodtan megmondhatja a véleményét. F ersze, őket is többször becsapták, mert nem' látták, hogy tényleg eJ végezték-e azt a munkát, amit aláíratnak velük Balogh Lajosné a borjúnevelőnél dolgozik, a tagságiéi beszél: — Két részre oszlott a falu. Az egyik rész azokból áll, akik a közösben akarnak dolgozni, ebből akarnak élni, A másik rész kifelé húz, csak akkor jön közénk, ha kell neki valami. Nem vagyunk egyformák. Van, akinek a lelkiismerete nem há- borog a térdig érő gaz láttán. Pedig kommunisták, becsületes emberek vannak közöttünk, és nem lenne szabad ilyesminek előfordulni. Vajon meddig kell még csalódnunk év végén? Hernesz Ferenc Következik; A javak igazságos elosztása
