Somogyi Néplap, 1968. március (25. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-12 / 60. szám
Gondolatok egy kiállítás kapcsán Somogyi Néplap XXV. évfolyam, 60. szám. Kedd, 1968. március 12. A VI. megyei Kaposváron Az ötödiket évek múltán követte a hatodik. A hagyomány — végül is — folytatódott, s minden bizonynyal jövőre találkozunk a hetedik megyei TIT-bálon. Nagy készületek előzték meg a szombatra meghirdetett. megyei bált, s amint beléptünk a Kapos Hotelbe, maris éreztük, hogy a szervezéssel nem lehet baj. Az »R<—ek minden tőlük telhetőt megtettek. A látványos nyitótánc után méltán reméltük, hogy bál lesz a Kapos összes helyiségeiben, bál, amolyan megyei ... Nemcsak a rendezők gondoskodjak erről jó előre, hanem a részvevők is, különösen a hölgyek, akik csinosak, mindenkinél szebbek akartak lenni erre az alkalomra. Ezért minden áldozatot meg is hoztak, a legújabb divat bizonyára meg is hódította azokat, akik erre fokozottabban fogékonyak. Ez is a bálhoz tartozik, én mégis a »forró levegőt« szeretem. A hangulatot. A »Kapos összes« sajnos nem a legalkalmasabb hely — alkalmasabb nincs — arra, hogy a bálozók forró hangulatot teremtsenek, a helyiségek elkülönülnek, közülük a presszó teljesen elhagyatott volt, úgy látszik, a presz- szó az csak presszó, ott nem lehet bálozni. Az étterem pedig a csöndes pihenésé volt. Az önkiszolgáló étteremben néhányan, igazán csak páran, de a legbátrabbak! táncra perdültek a csárdásra is. Bálozni szerettek volna. De öten-hatan? .. A legtöbben a bárt választották, itt remélve a jó szórakozást. Bár a bár nem »bál«, úgy látszik, ma mégis ez a legnépszerűbb alkalom a szórakozásra. Egy kis félhomály... Tarthatott volna tovább is, mert végül is úgy távoztunk, mintha csak egy szombatra jobban »elengedtük« volna magunkat... (Horányi) ÚJ MAGYAR GRAFIKÁK A RiPPL-RÓNA!MÚZEUMÉ AIM VASÁRNAP DÉLELŐTT Láncz Sándor művészettörténész nyitotta meg a . múzeum képtárában az Új magyar grafika című kiállítást, amelyet március 31-ig tekinthet meg a közönség. A kiállítás anyaga a budapesti Műcsarnokban megrendezett hasonló jellegű tárlat helyi adottságokhoz alkalmazkodó válogatása. A három teremben többek között olyan neves mesterek alkotásait mutatják be, mint Barcsai Jenő, Kondor Béla, Hincz Gyula, Bartha László, Reich Károly, Stettner Béla, Würtz Ádárri és Martyn Ferenc. Láncz Sándor az új magvar grafika vitalitását, modernségét és az utóbbi években kétségtelenül bekövetkezett nagy fejlődését érzékelte- tendően a műfajt szembe állította. az általa »poszt-nagybányainak«, illetve »neo-neoklasszicistának« ítélt mai magyar festészettel, illetve szobrászattal. Véleménye szerint e ■ két »konzervatív« műfajjal szemben a grafika a forradalmi, a következetesen modern, tükrözte a század ellentmondásait, törekvésjeit. Vitathatatlan, hogy a változásokra, korunk ellentmondásoktól sem mentes fejlődésére a grafika reagál legközvetlenebbül, legélénkebben, de ez a tulajdonsága nem valamiféle ellenzéki magatartásból, a többi képzőművészeti műfajjal való szembenállásából fakad, hiszen így vagy azt kellene állítanunk, hogy fejlődése egyedül külföldi, nevezetten nyugati, előképek hatására következett be, vagy azt, hogy egyedül csak a grafika képes helyesen tükrözni a mai magyar valóságot. A grafika mai fejlődését igazán csak a többi képzőművészeti műfaj fejlődésével szoros ösz- szefüggésben érthetjük meg, hiszen a mai magyar festészetre már korántsem a poszt-nagybányaiság, és a szobrászatra nem a neo-neo- klasszicizmus a jellemző. Erre többek között a kiállításon szereplő néhány alkotó, pl. Barcsay Jenő, Martyn Ferenc és Kondor Béla festői tevékenysége is jó bizonyíték. nagyon aktuális és szükségszerű gondolat egy modem grafikai kiállítás kapcsán a közérthetőség problémájának fölvetése. A közérthetőség igénye azonban nem a művészet »lefékezését« jelenti, mint ahogy az ötvenes évek helytelen művészetpolitikai gyakorlatából általánosítva, Láncz Sándor ezt megfogalmazta, mintegy magyarázatát adva a festészet és a szobrászat »lemaradásának«. i Az ötvenes években ez a gyakorlat nemcsak e két műfajt, hanem a grafikát is sújtotta. A közérthetőség nem jelenti a művészi kvalitásokról való lemondást, a művészi igényesség mércéjének leszállítását. Az MSZMP elméleti munkaközössége által kiadott A szocialista realizmusról című vitaanyag megfogalmazása szerint a közérthetőség, a fejlett művészeti ízlésű közönség által érthetőt jelent. Más, tartalmi megközelítésben egy műalkotás annál közérthetőbb, minél pontosabban, minél helyesebben tükrözi, sajátítja el a valóságban jelenlevő társadalmi, emberi lényeget. Tehát a köz- érthetőség nem pusztán formanyelvi követelmény, és semmiesetre sem lehet valamiféle művészetet ‘ lefékező hatóerő, és csupán az így értelmezett közérthetőség lehet kulcs a kiállított művek megértéséhez, befogadásához i s A kiállító művészek közül a legnagyobb hatású grafikus a fiatal Kondor Béla, az ő munkássága rövid idő alatt iskolát teremtett az' új magyar grafikában. Művészetét nem érthetjük meg, ha a közérthetőség konzervatívan értelmezett fikciójával közeledünk hozzá, ugyanakkor művészetét nem idegeníthet- jük el az embertől azzal, hogy megtagadjuk tőle a köz- érthetőség lehetőségét. Kondor .Jláía kinyilatkoztatásoktól, egyfajta mitikus lényeglátástól terhes, látomásszerű lapjaival szemben a másik határozott egyéniségű fiatal grafikus, Würtz Ádám művei jobban kötődnek az ősi, népi stilizáltság- hoz, nem a népmesék naiv teremtőképzeletéhez, inkább a pogány pásztorfaragásokban föllelhető kifejezésmód hagyományaihoz. A népmesék világa Reich Károly színes, linóleummetszet illusztrációin jelenik meg. Mindez azt bizonyítja, hogy a modem magyar grafika kifejezőeszközeinek tárháza milyen gazdag. TERJEDELEMBELI KÖTÖTTSÉGEK miatt nem térhetek ki a gazdag, bár számra kicsi anyag részletes értékelésére. összegezésül, visz- szatérve az egyik kiinduló gondolathoz, csak annyit: a magyar grafika sokrétű éis változatos fejlődése elválaszthatatlan a képzőművészet többi ágának fejlődésétől, és ha műfaji adottságai révén e fejlődésben meg is előzte azokat, az előrehaladásban nem egyedülálló és nem társ- talan. Rideg Gábor Üzemi könyvterjesztők jutalmazása A Nagy Októberi Szocialista Forradalom ötvenedik évfordulójának tiszteletére indított könyvterjesztési • versenyt értékelték az SZMT kulturális bizottsága es a Művelt Nép Könyvben v,ztő Vállalat kaposvári boltjának vezetője. Az eredményt tegnap délután hirdették ki az SZMT- székházban. A könyvterjesztési verseny szép eredményt hozott Somogybán. 278 ezer forint értékű könyvet adtak el az üzemi könyvterjesztők. De az egész elmúlt évi eredmény dicséretre méltó, közel kétmillió forint értékű könyv talált így olvasóra. A legjobb munkát Herbai Istvánná és Balogh Jánosné végezte, ők a Szakszervezetek Megyei Tanácsa jutalmaként kéthetes beutalót kaptak a Balaton-partra. Rajtuk kivül tizenhárom üzemi könyvterjesztőt jutalmaztak meg. Csak be kell tiltani. Amióta a dán parlament minden korlátozás nélkül engedélyezi a szexuális irodalom forgalomba hozatalát, az ilyen jellegű könyvek eladása 20 százalékkal csökkent. »Ez is megmutatja, hogy mindenkit főleg az érdekel, ami tilos« — mondotta dr. Jensen dán pszichológus. Bölcs tanács Kirk Douglas, az ismert amerikai színész így válaszolt arra a kérdésre, hogy véleménye szerint hogyan lehet megőrizni a békességet és a boldogságot a házasságban: »Nagyon egyszerű a recept: ha nincs igazunk, ismerjük be. Ha igazunk van — hallgassunk.« Sovány eredmény »A Szovjetunió ellen harcoló keresztény világklub>« a londoni Royal kávéházban ünnepelte fennállásnak 50. évfordulóját. A klub nem dicsekedhetett valami fényes eredménnyel: jelenleg összesen... 10 tagja van. Bölcs megállapítás Egy saigoni sajtókonferencián (még a hazafias erők nagy támadása előtt) egy amerikai ezredes megjegyezte: »Bizonyos vagyok benne, hogy nagyon gyorsan megnyernénk a háborút, ha a partizánok a mi oldalunkon harcolnának.« Két asszony beszélget — Az én férjem azt mondja, hogy sokkal több kedvvel és energiával dol' gozik, ha munka közben rám gondol. — Na, képzelem, milyen alapos munkát végezhet a kedves férje, amikor a szőnyeget veri! Nem éri meg — Ki kell hívni az orvost, hogy kivegye azt a dollárt, amely a gyerek torkán akadt. — Nem érdemes: ezért a műtétért az orvos két dollárt kér. PINTÉR ISTVÁN: ég&m lett ® KOCAFESTŐ A KŐVÁRÁN A vadászatokon természetesen Horthy is részt vesz az »előírásos« felszerelésben, a ti- roli parasztöltözetben. Megszereti a gödöllői vadászterületet, néhány szép trófeát sikerült itt szereznie. De uralkodójához hasonlóan, ő is inkább Becsben vagy Schönbrunnban érzi jól magát. Hogyne szeretné az osztrák fővárost, hiszen az ott teljesített szolgálati évei végre meghozzák számára a gyorsabb előrehaladást. Alig két esztendőt tölt Ferenc József mellett, máris fregattkapitány lesz, pedig előzőleg kilenc évet várt, hogy elsőosztályú sorhajóhadnagyból korvettkapitánnyá léptessék elő. Aztán újabb két esztendő múltán, 1913. november 1-én felvarrhatja a tengerészzubbonya ujjára a sorhajókapitányi rangjelzést. Ez már magasabb rendfokozat, ezredesi rangnak felel meg. Ha nem kerül Bécsbe, talán még nyugdíjaztatásáig sem jut el ilyen rangig. »Wien, Wien nur du allein ...« És ráadásul: az elfoglaltság nem olyan nagy, a szolgálat nem olyan kemény, mint a haditengerészetnél volt. Mit tegyen Horthy a szabad idejében? Beiratkozik Mayerhofer tanár iskolájába, ahová társaságbeli hölgyek és urak járnak, festeni tanulnak. A festőnövendék már elmúlt negyvenesztendős, de azért gyors előrehaladást ér el. A tanár úr dúsgazdag ember, tanítványainak nem okoz gondot a tandíj, de azt nem tűrik, hogy tehetségükben kételkedjék — nemsokára elismerően állapítja meg, hogy Horthy sorhajókapitány úr képei közelítik meg leginkább a »hasonlóságot«. Az ő tanácsára Horthy másolni jár a művészettörténeti múzeumba Csak az kellemetlen számára, hogy a tengerésztiszti egyenruhában másolga- tó »művészt« rendszerint nagy bámészkodó csoport veszi körül, megjegyzéseket tesznek rá így hát a művészetkedvelő szárnysegéd elhatározza, hogy olyan témát keres, amelynek megfestésekor nem kell eltűrnie a bámészkodók seregét. Melyen téma a legjobb erre a célra? A megoldás magától kínálkozik: Ferenc Józseffel naponta találkozik, megfigyelheti arcát. A császár azonban nem beszélhet bele a festő munkájába, hiszen nem is tudja, hogy Horthy festi őt, és osztrák császár még soha nem ereszkedett le annyira, hogy belépett volna valamelyik szárnysegédje szobájába. Az elhatározást tett követi. Ebéd alatt, amikor Horthy szemben ül Ferenc Józseffel. alaposan megfigyeli arcának egy- egy részletét, emlékezetébe vési, ebéd után pedig rohan a festőállványhoz, és rögzíti a vásznon. Hosszú hónapokig tart a munka, amely nem marad titokban. Horthy nem állhatja meg, hogy el ne dicsekedjék munkájával a főhadsegédnek és a közvetlen személyes szolgálatot teljesítő inasoknak. Ezek aztán megszemlélik a portrét, s úgy találják, hogy a festmény hasonlít őfelségére, nagyon élethű, majdnem olyan tökéletes, mint egy fénykép. A jó Ketteler, őfelsége első komornyikja egy alkalommal, amikor urát különösen kegyes és vidám hangulatban találja, veszi a bátorságot és elmondja neki, hogy a szárnysegéd mit alkotott Ferenc József a képet látni óhajtja. A következő nap reggelén, amikor a szárnysegéd szol gála tté tel re jelentkezik, egy vászonnal a hóna alatt csapja össze a bokáját. Ferenc József vagy másfél percig ösz- szehúzott szemmel szemléli a képet, amely őt vadászruhában ábrázolja, aztán kijelenti: — Minten natyon szép, minten natyon jo, mintyennel natyon mek fatyok elegedve! Ez a festmény később a kenderesi Hor- thy-kúriába került, a kormányzó íróasztala fölé. S ha már Kenderesnél tartunk, jegyezzük meg, hogy ebben az időben Horthy egyelőre a 202 holdas atyai birtok háromheted részét mondhatja magáénak. Egyhetedet örökölt, kéthetedet pedig örökös társától vásárait meg. S ennyi földje marad Horthynak még sokáig, ennyi van 1920-ban is, amikor kormányzóvá választásakor azt állítják róla, hogy »nagybirtokos«. Horthy bőséges jólétben él Bécsben. Négy gyermeke mellett nevelőnőt tart, emellett fiait a magyar tanterv szerint az Augusztineum jól képzett papjaival taníttatja. Az iskolaév végén gyermekeivel Pozsonyba utazik, s a fiúk — ifj. Horthy Miklós és Horthy István — ott vizsgáznak. A sikeres vizsga után Horthy találkozik Lónyai gróf lovassági tábornokkal. Büszkén beszámol neki a gyerekek pozsonyi vizsgájának kitűnő eredményéről. — Jó, jó, ezt ismerem — mondja Lónyai. — Az ilyen nagysikerű első vizsga után az ember gondolkodóba esik. hogy mit is neveljen abból a lángeszű fickóból. Talán külügyminisztert? De — miért ne, még annál is többet? Jöm aztán a gimnázium, és az apa néhány év múlva megkérdi az igazgatót: mondja meg, kérem, de őszintén, nem hülye ez a fiú? Amire aztán azt a választ kapja: no, az éppen nem, de hát... A grófi jóslat bevált. A felejthetetlennek tartott öt év után Horthy elbúcsúzik Becstől. A fényes bécsi udvarban nyitott szemmel járt: később, amikor kormányzó lesz, a saját udvartartásában igyekszik a bécsi nivót utánozni. Saját életmódjából, szokásaiból ugyancsak kiderül, hogy nagy hatással volt rá Ferenc József, a reakciós uralkodó, akit ő olyan buzgalommal szolgált. Nem sokkal később kitör az első világháború. A volt szárnysegéd a Pólában állomásozó »Habsburg« nevű hajón, a negyedik divízió zászlóshajóján kap parancsnoki beosztást. A hajó fedélzetén kapja meg Horthy Szabolcs fivérének halálhírét, aki az első háborús őszön, novemberben tartalékos huszár főhadnagyként a lengyel fronton esett el. Horthy fekete karszalagot köt tengerésztiszti uniformisára. Társaságban, felettesed és beosztottjai előtt minden alkalmat megragad, hogy a hősi halott fivérről beszéljen. Később, amikor Horthy Miklós uralmon van, életrajzírói is nagy helyet szánnák a háborúban eleset fivérnek: ő mintegy az egész család nevében adózott vérével a hazáért. Az ócska »Habsburg«-ról 1914 decemberében a korszerű »Novara« parancsnoki kajütjébe költözik Horthy.- Novara váró» az észak-olaszországi Piemonte-ban. A fiatal Ferenc József császár hadserege 1849 márciusában itt mért döntő vereséget a szabadságukért és függetlenségükért harcoló olaszokra. Néhány hónap múlva Világos a magyar szabadság sorsát pecsételte meg. Novara ugyanazt jelenti az olaszok számára, mint a mi számunkra Világos, és az Osztrák—Magyar Monarchia róla nevezi el egyik hajóját (Folytatjuk.)
