Somogyi Néplap, 1968. március (25. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-31 / 77. szám

^Tjanlilék sJkatabj,áluut A furcsa cím nem azt je­lenti, hogy a tanulókat va­laki papírból vagy fából ké­szült skatulyába rakja, de igenis arról van szó, hogy a szülők, de méginkább a ne­velők egy része a tanulókat nevelési vagy oktatási szem­pontból minőségük szerint vá­logatja és rendezi el. Ez je­les, ez közepes, ez folyton bukdácsol, ez esténként csa­varog. ez ijesztgeti a lányo­kat stb. Ugyanúgy, mint ahogy a vegyeskereskedő vá­logatja kicsomagolás után az árut, és különféle fiókokba helyezi el. Ide a szappan, oda a fogkefe, másik fiókba kerül a kristálycukor, a ce­ruza, oda az állványra a tö­rékeny üvegpoharak! Dehát baj az, ha a gyer­mekeket így osztályozzák a nevelők? Ha ezt a kérdést a vegyes- kereskedő vetné föl az árui­val kapcsolatban, habozás nélkül azt felelném, hogy igaza van! Azonos áruk ke­rüljenek egy fiókba, egy ska­tulyába, mert így gyorsabb a kiszolgálás, jobb a munka, kevesebbet ácsorog a vevő. A gyermek azonban nem áru, hanem állandóan válto­zó, fejlődő, forrongó lény, akit naponta tömérdek benyo­más ér, tudása gyorsan fej­lődik, egyénisége hol lassan, hol hirtelenül változik, visel­kedése, magatartása sem min­dig azonos. Ki az a merész ember, aki csalhatatlanul ki tudja jelölni mindenki szá­mára a megfelelő skatulyát? Szinte hallom már a választ erre a fölvetésre, s az körül­belül így hangzik: »Az iskola már régóta meghatározza, hogy növendékei közül ki je­les, Iá közepes vagy éppen elégséges tanuló. Ez már ön­magában is kategorizálás, fiókozás. Nem szabadna te­hát meghatározni, hogy egy- egy tanuló milyen átlagszín­vonalat képvisel tudásában, s aszerint foglalkozni vele?« Igaz, a tanulók átlagszín­vonalának megállapítása régi iskolai szokás, és valójában nem is ezzel van baj, hanem azzal, ami ezt a régi szokást kíséri, ami erre az idők fo­lyamán rárakódott. Az igaz­ság az, hogy valójában nincs jeles, jó vagy elégséges ta­nuló! Ellenben van olyan je­les tanuló, akinek ugyan mindenből ötöse van, de az osztályfőnök néni, vagy a ta­nár bácsi tudja ám, hogy egy- egy tárgyból csak nagy ügy­fél-bajjal tudja tartani az ötösét és talán jó magavise­leté is segíti, hogy abban az egy tantárgyban elnézők le­gyünk iránta. Ugyanúgy való­jában nincs »átlagosan«, azaz mindenből elégséges tanuló, mert az ilyen gyengének is vannak kedvenc tantárgyai, amihez jobban ért, amiben többre vihetné, csak éppen — sajnos — az elégséges gyer­mekkel szemben ritkábban szoktak elnézők lenni a nevelők. A baj tehát a skatulyázó nevelőnél ott van, hogy a tanulásban vagy a ma­gatartásban való változást alig ÉVFORDULÓK ÁPRILISBAN 1 2 3 4 5 6 7 aaaa ■aaa ■aaa ■■■■ 8 9 10 aaaa ■aaa aaaa 11 ■MR ■aaa 12 13 Rn 88 ' SS •■•a 14 15 ül! 16 S3 17 aaaa ■■■■ ■ ■■■ ■ ■■■ 18 •Isi 19 :::: aaaa 20 21 íís; 22 mmmm •ua ■aaa 23 aaa a aaaa aaaa aaaa SSS8 ■M« 24 25 26 aaaa aaaa ■aaa aaaa 27 28 29 30 :::: acaa ■■■■ 31 32 •mmm 88 33 VÍZSZINTES: 1. Világhírű osztrák karmester, 1908. ápr. 5-én született. 8. E napon. 10. Nyári munkát végzőkét. 11. 1898. ápr. 9-én született a hí­res énekes és békeharcos. 12. Ételízesítő. 13. Dáma közepe! 14. Lyukas népiesen. 16. A felsőfok egyik jele, visz- szafelé. 17. Szovjet félsziget, ékezetfölös­leggel. 18. Kacat. KŐMŰVESEK MELLE segéd­iDüÉásoltat fel veszünk Építőipari Ktsz, (4942) 19. Ady Endre. 20. J. T. 21. ily módon.. 22. Vita közepe. 23. Igen, oroszul. 24. Létrehoz. 27. Olasz folyó. 29. A cselekvést kiváltó. 31. Betakar. 32. Múlt év április 24-én a tudo­mány és technika hősi halott­ja lett. 33. Ney Tibor. FÜGGŐLEGES: 1. Hímzéséről híres somogyi község. 2. Vármaradvány névelővel. 3. Fogoly. 4. Nagy szoba, névelővel. 5. Jövendöléssel foglalkozik. 6. Birkák szállása. 7. Anyóka. 9. Felesége apját. 12. Apr. 12-én 30 éve halt meg ez a híres orosz énekes. 15. K. Ö. 16. Nagy spanyol festő, 1928. ápr. 16-án hali meg. 18. Olga közepe! 19. Sportfogadás névelővel. 21. Használom a toliamat 22. Egy időben született testvé­rek jelzője. 25. Bal betűi keverve. 26. Magot szór. visszafelé. 28. Azon a helyen, ékezetfölös­leggel. 30. Köves Oszkár. K. J. Megfejtésül beküldendő a víz­szintes 1.. 11., 32. és a függőleges 12., lti. számú sorok megfejtése. Beküldési határidő i%3. április 5-én, pénteken ciciig. A szükséges sorokai levelezőlapon küldjétek be, s írjátok rá: >*Gyermek ke­resztrejtvény«. Múlt h«ti rejtvényünk helyes megfejtése: Kiállítás; Előadás; Koszorúzás; Cukorgyár. Szántó György Az alapiak kin­cse című könyvét nyerték a kö­vetkező pajtások: Császár Valé­ria, ifj. Bálint László, Kaposvár: Beregszászi Mária, Nagyatád; Ágoston József, Somogycsicsó- puszta. A könyveket postán küldjük eL vagy csak nagyon későn ve­szi észre. — Pista közepes tanuló — mondta egyszer egy nevelő — és nem is képes többre. Té- Len egy kicsit jobban igye­kezett, de aztán visszasüly- lyedt megint a saját szintjé­re. Pedig egyáltalán nem biz­tos, hogy Pista komoly és állandó nevelői segítség mel­lett is közepes maradna. Le­hetséges, hogy különleges fi­gyelem és biztatás mellett leg­alább egy tárgyból javítana. Nincs kizárva az sem, hogy a fiúnál általános javulás állna be, és talán egy-két év múlva más, magasabb rendű '►fiókba« lehetne áttenni. A skatulyázó nevelő hibája az az általános emberi szo­kás, hogy a várható ered­ményt mindig előre elképzel­jük, mindig a régi mércével kívánunk mérni és ez befo­lyásolja ítéletünket. U^yan miért is felelne jobb jegyre mint amire szokott? Ha az­tán a tanuló mégis jobban felel, mint azelőtt, gyanúsnak találjuk a dolgot és bizalmat­lanul hallgatjuk szavait Né­melyik rögtön meg is magya­rázza magában a változást: — Biztosan elővette az ap­ja! Vagy: — Tegnap könnyű napja lehetett, több időt for­dított a leckére. Ha viszont a tanuló gyöngébben felelt, mint szokott, akkor is gya­nús, mert íme, már a köze­pes szintet sem éri el! Mit tegyünk tehát a gyer­mekek érdekében? Véleményem szerint azt, hogy a tanulókat — függetle­nül minden előítélettől és beskatulyázástól — úgy osz­tályozzuk, ahogy azt feleletük megérdemli. Ne adjunk jobb jegyet, de gyöngébbet se, mint ami jár. Osztályozzuk úgy a tanuló­kat, mintha nem tudnánk, hogy melyik »fiókba« sorol­tuk be őket. Ezzel persze nem azt akarjuk mondani, hogy ne keressük a jó vagy rossz felelet indokait és magyará­zatát. Keressük mindig és igyekezzünk kedvet támaszta­ni a gyermekben a nagyobb erőfeszítéshez és a jobb ered­ményhez. De az igazság meg­követeli, hogy ne csak akkor legyünk elnézők, amikor a jeles tanuló gyöngébben fe­lel a szokottnál, hanem azt is vegyük időben észre, hogy a közepes tanuló egy fokkal magasabb érdemjegy meg­adásához már elegendő ala­pot szolgáltatott S nevedőink ne csak arra legyenek büszkék, hogy az osztályban hány jeles tanuló­juk van, hanem sokkal in­kább azzal dicsekedjenek, hogy hány gyöngéből sikerült közepes tanulót, illetve hány közepesből jó rendű tanulót faragni! Tan János Otthon is csinosan«» ízlésesen A házi ruha legfőbb követelménye, hogy kényelmes, egyszerű, könnyen tisztán tartható legyen, ne akadályozza a benne végzett munkát. Az asszonyok, lányok azonban manapság arra is gondot fordítanak, hogy otthoni öltözékük vonalaiban, színeiben is a divat­nak megfelelő legyen. Számukra terveztük e két csinos, divatos modellt. 1. Az elöl végig gombolt, rövid köpeny, mosható anyagból, szí­nes tűzés díszítéssel, nadrághoz, szoknyához egyaránt praktikus, csi­nos otthoni öltözék. (Felnagyítható szabásmintáját mellékeljük.) 2. Az elől cipzárral csukódó egyszínű — kockás, elütő színű pánt­tal és nagy rátett zsebekkel díszített — ruha hűvösebb napokon pu­lóverrel, blúzzal, jó időben anélkül is viselhető. Szabásminta: 80 cm széles anyagból 2,70 méter kell hozzá. L ele­je, 2. háta, 3. ujja, 4. nyakpánt, 5. zseb, 6. uj japán tok, 7« zseb­pántok. Játsszunk bábszínházát 1 Bábszínházunk egyes szerep­lőit kis ügyeskedéssel magunk készítjük. Ezek a kedves, jól mozgatható bábuk nemcsak a mi kedvtelésünket szolgálják, hanem kisebb testvéreink, paj­tásaink szórakoztatását is. A bábu fő kelléke egy köze­pes méretű fakanál és egy 30— 40 centiméter nagyságú textil­anyag. Először az arcot ala­kítjuk ki — a megformálandó figura jellegzetes vonásai sze­rint — a fakanál fejének dom­ború, esetleg a homorú olda­lán. A szemet és a szájat tem­pera festékkel festjük rá, az orrot fából faragjuk, a füleket pedig vagy fából, vagy erős kartonpapírból vágjuk ki, és technokol ragasztóval erősítő­jük fel. A fejet a «-kikészítés« után színtelen lakkal beken­jük. A bábu haja pamutfonal­ból van, a kosztüm pedig a rajzon látható szabásminta szerint készül. A 30—40 cm-es anyag négy sarkából 6—8 cen­tis átfogójú háromszöget levá­gunk, a közepére pedig a fa­kanál nyelének megfelelő nagy­ságú lyukat és abból kiinduló hasítékot vágunk. Ide két fo­nalszálat erősítünk, hogy öl­töztetéskor a ruhát szorosan a lakánál nyakához köthessük. A középponttól 6—8 centire — amint a rajzon látható — két, 3 cm hosszú nyílást vágunk. Ezekbe a nyílásokba illesztjük be a kis kesztyűket, amelye­ket a rajz mintájára már elő­re elkészítettünk. A kesztyű két félkör darab­ját csak a szabásmintán látha­tó pontozott részig varrjuk össze. Az összevarratlan részt vasalóval szépen kettéhajtjuk. Amikor a kesztyűt (amely ugyancsak 3 cm széles) átdug­juk a nyíláson, a kettéhajtott rész az anyag alatt marad. Ezt a nyílás mentén körbe varrva rögzítjük. A ruha díszítése mindig at­tól függ, hogy bábunkkal me­lyik, a szerepben előírt mese­figurát, vagy más fantázia ala­kot akarunk ábrázolni. (Pl. Há­ry János huszárcsákót és zsi- nóros mentét. Böbe baba pöty- työs ruhát kap, Csipkerózsika fejére virágkoszorút tűzünk.) A bábuval való játék alapfo­gását szemléltető rajzunk mu­tatja. A hüvelyk- és a mutató­ujjunk mozgatásával, a csuk­lónk előre, hátra, oldalra bil- lentésével az emberi mozdula­tok sorozatát fejezhetjük ki. Ezekkel a bohókás mozdula­tokkal válik élővé a bábunk. De a siker érdekében célsze­rű, ha a szerepet a tükör előtt jói begyakoroijiiifc OTTHON CSALAD SAKK 1968 legmagasabb szintű versenye, amelyen magyar sakkozó is indul, a világbaj* nokjelöltek mérkőzéssorozata. Portisch Lajos első elleniele a dán Bent Larsen, 1967 leg­eredményesebb játékosa. Lar­sen, aki egymás után négy nagy nemzetközi tonnán vég­zett az első helyen, eredeti stí­lusú sakkozó. A megnyitások­ban gyakran választ, régi, félig elfeledett, vagy teljesen új folytatásokat A középjáták- ban kedveli a váratlan, a játsz­mának teljesen új igényt adó taktikai fordulatokat. Szívós és pontos a végjátékban. Por- tisch eddigi találkozóik során enyhe fölényben van Larsen- nal szemben, 6:4 az arány a magyar bajnok javára. Tíz- játszmás párosmérkőzésükre az első félévben kerül sor. Larsen stílusának sajátossá­gait jól mutatja az alábbi játszma. Szicíliai védelem. B. Larsen J. Bednarski Havanna, 1967 1. e4, c5. 2. Hf3, d6. 3. Fb5-f-, Fd7. 4. a4!? (Gurgendize szov­jet mester játszotta néha. Min­denesetre új problémák elé ál­lítja az ellenfelet.) 4. —, Hf6. 5. d3, e6. 6. 0—0, Fe7. 7. e5!? (Ugyancsak szokatlan a cent­rumgyalog ilyen korai cseréje, de ezáltal világos aktívabb ál­lásra tesz szert.) 7. —, de:. 8. He5:, a6. 9. Fd7:-f, Hbd7:. 10. Hd7:, Vd7:. li. Hd2, 0—0. 12. Hc4, Hd5. 13. a5 (Biztosítja a 04 huszár helyzetét esetleges b5 ellen. Sötét vezérszí.rrya tartósan meggyengült.) 13. —, Bfe8. 14. Bel, Ff 8. 15. Fd2, Bad8. 16. Be4! (A bástya ere­deti módon való játékba hozá­sa is jellemző Larsenra.) 16. —, Vc7. 17. Vf3, e5? (Sötét felesle­gesen gyengíti gyalogállását, amit Larsen hamarosan ki­használ.) 18. Ve2, f6. 19. Í4, Fe7. (Viszonylag a legjobb. Világos nem üthet e5-re, mert 20. —, f5 után minőséget veszít.) 20. Bel, g6. 21. Vf3, ef:. (Most már ütni kellett, másképp sö­tét minden ellenjáték nélkül gyalogot veszít.) 22. Hb6!, Hb6:. 23. ab:, Vd7 24. Vf4:, f5. (Lát­szólag minden rendben. Bás­tyalépésre sötét 25. —, Ff6-tai bebiztosítja állását. Larsen azonban felismeri, hogy a sö­tét állás már taktikai megol­dásra érett.) » b e i t f 3 h 25. Fe3ü (Világos teljes bás­tyát áldoz, és sötét nem is há­ríthatja el az áldozatot, mert 26. Ve5 fenyeget. 25. —, Ff8- ra, 26. Be8:, Be8:. 27. Vc4+ nyer.) 25. —, fe:. 26. Ve5! Ff8. 27. Vh8+, Kf7. 28. Bfl+, VÍ5. (Királylépésekre azonnal matt következik. Sötétnek elég el­lenértéke van a vezérért — két bástya —, de a vezér moz­gékonysága érvényesül és sö­tét gyalogjai rendre elhulla­nak.) 29. Bf5:+, gí:- 30. Vf6+, Kg8. 31. Vg5+, Kf7. 32. Vi5:+, Kg8. 33. Vg5+, Kg7. 34. Vf6+, Kg8. 35. Vh8+, Kf7. 36. Vh7:+, Ke6. 37. Ve4:+, Kd6. 38. Vb7:, Bd7. 39. Va6:, Ke6. 40. b7+, Fd6. 41. Vc4+, sötét feladta. Flórián Tibor nemzetközi mester

Next

/
Oldalképek
Tartalom