Somogyi Néplap, 1968. március (25. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-31 / 77. szám
Vasárnap, 1968. március 31. 3 SOMOGYINÉPLAF A hasion a rezsibe ment Torlódás és kihasználatlan munkaidő — Elmennek a régi munkások Gondok a Tanácsi Textilipari Vállalatnál Az üzembe a szakszervezeti titkár kísér. A gondokkal kezdi: — Azóta, hogy a kereskedelem szabad kezet kapott és verseny van a piacon, az emberek sokat zúgolódnak nálunk. Amiért eddig harmincnégy forintos bért fizettünk, azért most huszonnyolcat adunk. Az eladás okoz gondot. Mi nem vehetjük föl a versenyt a Május 1. Ruhagyárral. Kis szériákat gyártunk. Gyakran harmincnegyven darabot A szalagok hetente többször is új gyártmányra térnek át. Ez kieséssel jár. Bemutatok magának két embert, tőlük érdeklődjön. Pavlényi Kálmán, a Somogy megyei Tanácsi Textilipari Vállalat szakszervezeti titkára most borúsan ítéli meg a helyzetet. Amikor egy csöndes szobában asztal mellé ülünk Klotz Istvánnal meg Horváth Jánossal, a borúlátás okát is megmondja: — Az első két hónap súlyos terheket rótt a vállalatra. Nem tudtunk gazdaságosan termelni, s csaknem félmillió forintot ráfizettünk a termékeinkre. A csoportbérezés nem vált be A munkásokat nem lepi meg ez a szám. Ismerik már. Klotz István így kapcsolódik a beszélgetésbe: — Azt hiszem, ezek után nem kell bizonygatni, hogy milyen a hangulat nálunk. Az emberek, ha tehetik, elmennek. Ebben a két hónapban sokan kérték ki a munkakönyvüket. A régi dolgozók mennek el, azok, akik ismerik és szerették a munkahelyüket Itt mindenki azt várta, hogy egy felelős vezető megmondja az embereknek: mire számíthatúnk, hogyan alakul a vállalat munkája ezután, és milyen intézkedéseket akarnak tenni, hogy a januári meg a februári eset ne ismétlődjön meg. — A munkások milyen megoldást látnak erre? — Szerintünk túlságosan sok az improduktív munkaerő. Meg aztán a vidéki telepek fejlesztését is megérzi a központ — Szerintem ilyen rövid szériáiknál az átállás is nehéz egy hetvenfős szalagnak — mondja Horváth János. — Tavaly nagy dirrel-durral a ruhagyár után itt is bevezették a csoportbérezést Jó rá is fizettek. A csoportbérezés nagyon jó dolog, de szerintem nálunk még nem értek meg a bevezetésére a feltételek. Nagyon nagy aránytalanságokat idézett elő. Én csak a magam esetét mondom. Nyolc hónappal ezelőtt 2380 forintot kerestem, februárban pedig csak 1401 forint volt a fizetésem. És nem egyedül vagyok így. Az a szomorú, hogy ugyanaz a termelés van emögött a fizetés mögött. De a szalagon valahol mindig megtorlódik a munka, értékes idő veszik el. Nekem pedig nem aszerint fizetnek, hogy mennyi ruhát vasaltam ki, hanem aszerint, hogy mennyi anyag hágj-'la el a saalagot. Vagy nem tudják, vagy nem akarják egy- egy új termék bevezetésekor egyenletessé tenni a szalag munkáját Szervezetlenség A szakszervezeti titkár minden kommentár nélkül közli i: — A szalagtérkép szerint a férfi szalagon a nyolc órából csupán 320 perc telik el aktív munkával. Ám a 160 percre is fizetni kell a bért. Nem csoda, ha kevesebbet keresnek az emberek. — Ezek szerint magasak az előállítási költségek is — vetem közbe. — Egy-egy zakó elkészítésére országosan 4,1 órát fordítanak. Mi öt-hat óra alatt varrunk meg egyet-egyet. Emiatt magas a rezsi. Egy fazon megvarrása a mértékutáni részlegnek körülbelül négyszáz forint hasznot hoz. De olyan magas a rezsi, hogy az év első két hónapjában az egyenruházati meg a méretes részleg hetvenhétezer forintot fizetett rá. a munkájára. A műhelyektől az irodáig rövid az út. A munkahelyek gondjai mégis — úgy tűnik — sokára jutnak el oda. A szakszervezeti titkárral arról beszélgetünk, hogy az új mechanizmusra nem készült föl rendesen a vállalat A munkások panaszkodtak: januárban nem volt megrendelés, mert a kereskedelem nem ismerte az árakat Most van munkánk, de a szervezetlenség miatt teljes a zűrzavar. Közgazdasági elemzést Az irodában Nyitrai György műszaki vezetővel és Cser Sándor főkönyvelővel is a gondokról fűzzük a szót. A beszélgetés így kezdődik: — Tény, hogy nálunk nem a legkielégítőbb a termelékenység. De ezt a vállalat technikai színvonala is befolyásolja. Mi nem tudjuk azt adni, amit a gyáripar produkál. Az új mechanizmus bevezetése előtt megvoltak a kijelölt átvevők. ök elvitték a termékeinket Most versenyezni kell, s az az igazság, hogy ebben a versenyben mi alul maradtunk. A főkönyvelő így folytatja a gondolatot: — Ezután bizonyos tekintetben kedvezőbb lesz a helyzetünk, mert a rossz körülményeink miatt megkapjuk a helyiipari termelési dotációt Ez segítség, de egymagában nem elég. A kereskedelem nyilván attól a vállalattól vásárol, ahol oicsoooan Kapja az árut. A gond súlyos. Megoldani kapkodással nem lehet A közgazdasági elemzést, amelyet azt új mechanizmus bevezetése előtt el kellett volna végezni a vállalatnál, most felügyeleti szerve, a megyei tanács ipari osztálya vállalta magára. Deák Ferenc osztályvezető elmondta, hogy már kijelölték a közgazdasági szakemberekből álló bizottságot Ez a részletes elemzés után választ ad majd a .gondok forgására, a megoldás lehetőségeit is keresi. Kercza Imre 550 milliárd tonnás termés A Vityaz szovjet tudományos kutatóhajó által végzett sokévi vizsgálatok azt mutatták, hogy az óceánok és tengerek vizében az egyidejűleg élő növények és állatok tömege körülbelül 35 milliárd tonna. Az úgynevezett fitoplank- ton, amely az óceán vékony felszíni rétegében él, mindösz- sze 15 milliárd tonnával szerepel ebben a számban. A íi- toplankton azonban oly gyorsan szaporodik, hogy tömege egy esztendőt véve eléri az 550 milliárd tonnát. Ez a mesébe illő évi termés azzal magyarázható, hogy az óceánok vizében antibiotikumok, vitaminok, különféle aminósavak, biogén anyagok stb. vannak. Az ötödik KISZ-lakóház Megépült az ötödik egyemeletes KISZ-lakóház is Kaposváron a Kisfaludy, a Nádor és a Losonc utca által közbezárt területen. Az építők, a kaposmérőí ktsz dolgozói és az új lakók jelenlétében adták át szombaton a házat. A kissbb-nagyobb javítások, igazítások után — amelyhez nyomban a műszáki átadás befejeztével hozzáláttak — átadták a lakáskulcsokat, és megkezdődhet a költözködés. Az új épületben, hasonlóan az eddigiekhez, tizennyolc család jut kényelmes otthonhoz. A házban tizenhat kétszobás és Íjét egyszobás lakás van. A város legfiatalabb lakótelepe, az ötödik KlSZ-tár- sasház kilencven családnak nyújt kellemes otthont. A telepen a következő épületet, egy háromemeletes társasházat a jövő év márciusában adják át, és ezzel teljesen beépül a Kisfaludy utcai tömbbelső. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Somogy megyei Pártbizottság 2 éves szakosító tanfolyamára A Somogy megyei Pártbizottság felvételi pályázatot hirdet a Marxizmus—Lenhnzmus Esti Egyetem 2 éves tagozat 1968/69-es tanévébe: filozófia, szocializmus politikai gazdaságtan és a nemzetközi munkásmozgalom története tanfolyamaira. A szakosító célja, hogy párt-, állami, tömegszervezeti funkcionáriusok, gazdasági vezetők, értelmiségi dolgozók, vezető propagandisták szervezett marxista—leninista oktatását egyetemi szinten biztosítsa. A hallgatók a tantárgyakból minden félévben vizsgát, a két év elvégzése után államvizsgát tehetnek. A tanulmányi eredményekről, illetve a szakosító elvégzéséről bizonyítványt kapnak. A marxizmus mindhárom szakából tett államvizsga után a 17/1963. (VII. 2.) kormányszámú rendelet főiskoiai végzettséget biztosít. Az egyetemen hetenként egyszer kötött foglalkozás van (előadás, osztályfoglalkozás), melyem a megjelenés kötelező. A tandíj egy évre 250,— Ft, mely félévenként fizethető. A szakosítóra jelentkezhetnek azok, akik: elvégezték a Marxizmus—Leninismus Esti Egyetem hároméves általános tagozatát; a Központi Egyéves Pártiskolát; s azok, akik ezeknek megfelelő politikai előképzettséggel rendelkeznek. Pár- tomkívüliek is kérhetik felvételüket. Nem kérheti felvételét az, aki más egyetem, iskola stb. hallgatója. A pályázat a városi, járási pártbizottságokon, az MSZMP Somogy megyei Bizottságának Oktatási Igazgatóságán beszerezhető kérdőív alapján történik. A pályázatot az oktatási igazgatóságra (Kaposvár, Beloiannisz u. 18. sz.) kell küldeni május 15-ig. A felvételhez szükséges az illetékes pártszervezet, a vállalat, intézmény ajánlása, valamint orvosi bizonyítvány. A jelentkezők a választott szakból május végén, illetve június első napjaiban felvételi vizsgát tesznek. AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGA SZŐLŐMETSZŐK Befejezéshez közeledik a szőlő metszés lobén több mint hetvenen dolgoznak. a kötéséi Jó Reménység Tsz-ben. A 65 holdas szőÚtmutatás a további A TSZ-ELNÖKÖK ÉS -PÁRTTITKÁROK BALATONFÖLDVÁRI TANFOLYAMÁN Meg a télen kezdődött a megye termelőszövetkezeti elnökeinek és párttitkárainak tanfolyama Balatonföldváron. Az akkori kéthetes turnust márciusban követte a második, s ezzel befejeződött a falusi vezetők téli továbbképzése. Ezúttal több mint másfél száz elnök és párttitkár tanult Földváron. A programról Tóth Józseffel, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályának munkatársával, a tanfolyam vezetőjével beszélgettünk. — A tanfolyam tematikája nagyon sokrétű, politikai és gazdasági ismeretekkel egyaránt gazdagodtak itt a vezetők — mondta Tóth elvtárs. — Előadásokat hallgattak bel- és külpolitikai kérdésekről, munkaszervezésről, munkadíjazásról, talajerő-gazdálkodásról, az általános és ágazati termelés témaköréből, a mezőgazdaságot érintő új törvényekről. Megyei párt- és tanácsi vezetőkön kívül az egyes szakterületek vezetői és országos hírű szakemberek is tartottak előadásokat. A délelőtti előadásokon hallottakat rendszerint a délutáni csoportos beszélgetéseken vitatták meg. Sokat tanultak tehát a párttitkárok és a tsz-elnökök. De erről beszéljenek maguk a részvevők. — Ha visszagondolnak az előadásokra, bizonyosan emlékszenek rá, kit mi ragadott meg leginkább. — Tulajdonképpen mindegyik előadás adott valami újat — mondta Pető Lajos nyírni párttitkár. — Nehéz választani. Fábri István, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályvezetője meg Sasi János, a megyei tanács elnökhelyettese, és folytathatnám tovább azoknak az előadóknak a nevét, akiktől sok hasznosat hallottam... — Nekem dr. Bélák Sándornak, a Keszthelyi Agrártudományi Főiskola rektorhelyettesének az előadása tetszett — vette át a szót Somogyvári István gamási párttitkár. — A vezetésről beszélt, arról, hogy miként kell dolgozniuk a vezetőknek ahhoz, hogy a tagsággal összefogva jó eredményeket érhessen el a gazdaság. Nálunk most új elnöke van a termelőszövetkezetnek, a vezetőségi tagok többségét is nemrég választották meg. Nem juthatunk másképpen előbbre, csak ha összefogunk. Egészséges folyamat kezdődött Gamáson, mindent együtt beszélünk meg. A tanácselnök is segít, ahol csak tud. Egyetértésben határoztuk el az új munkadíjazás bevezetését, s a legutóbbi közgyűlés elfogadta javaslatunkat. Filebics Géza somogysimo- nyi tsz-elnök: — Kell az ilyen továbbképzés, hiszen annyi minden történik rövid idő alatt a mező- gazdaságban, hogy szervezett képzés nélkül nehezen tarthatnánk lépést a dolgok alakulásával. Érdekes gondolatokat, kezdeményező kedvet ébresztettek az előadások. Nekünk ezek után a fő feladatunk az, hogy otthon a vezetőséggel ás a tagsággal megértessük az uj teendők jelentőségét. Simonjában sajnos a vezetőség sem látja mindig tisztán, hogy mit miért lenne érdemes megvalósítani, a munkát tehát náluk kell kezdeni. — Szabad időben elmondjuk egymásnak, hogy mi hogyan gazdálkodunk — mondta Jeki Imre bélavári tsz-elnök. — Tapasztalatcsere is egyben az ilyen tanfolyam. Ä legtöbb szó az új törvényekről esett, arról, hogy hol hogyan mérték ki a háztáji földeket. Bélaváron például olyan tizenöt hold körüli földterülettel több került a tagok háztáji művelésébe, mint eddig, de most már a végzett munka alapján jutottak hozzá. Ez a törvény sok igazságtalanságot szüntetett meg. — Ez és a nyugdíjtörvény egymás után hozza haza az embereket a falujukba, a szövetkezetbe — tette hozzá a nyírni párttitkár. — Persze ez a visszaái-amlás követelményt is támaszt: munkalehetőséget kell teremtenünk az embereknek. Ezért az idén hozzáfogunk a téglaégetéshez, s így körülbelül húsz embernek adhatunk munkát, keresetet. — A tanfolyam jól kiegészítette azokat az ismereteket, amelyeket korábban a zsárn- béki elnökképző iskolán szereztem — mondta Horváth József eddei tsz-elnök. — Mindenképpen hasznos volt ez a két hét... — S most már, ha körülnézünk a ragyogó napsütésben, haza gondolunk — tette hozzá a nyírni párttitkár. — Tavasz van, otthon javában dolgoznak a földeken, s ha hazamegyünk, a munkák kellős közepébe csöppenünk. Elég végignézni ,az embereken, azt hiszem, mindenkinek ez jár az eszében... Több mint százötven termelőszövetkezeti elnök és párt- titkár indult haza falujába a hét végén Balatonföldvárról. S amint elmondták, sok-sok hasznosítható tapasztalatot, újonnan szerzett ismeretet visznek tarsolyukban, hogy odahaza gyümölcsöztessék. H. F.
