Somogyi Néplap, 1968. március (25. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-30 / 76. szám

Szombat, 1968. március 30. 3 SOMOGYI NÉPLAP Befejezte munkáját az országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról) ezzel kapcsolatban az új gaz­dasági mechanizmusban meg­növekvő szerződéses kapcso­latra, jótállási, szavatossági, vállalkozási ügyekre, amelyek megkívánják a fejlettebb, jobb felfogást. Végül részletesen szólt a Legfelsőbb Bíróság elnöke a kisajátítási, kártalanítási pe­rekről, az ezekkel kapcsolatos —- Tisztelt országgyűlés! Kedves képviselőtársaim! Képviselői munkánk során figyelemmel kell kísérnünk, hogy a törvények alkalmazá­sa megfeleljen azoknak az el­veknek, amelyek az alkotó­kat vezérelték. A legfőbb ügyész és a Leg­felsőbb Bíróság elnökének be­számolói részletesen tárgyal­ták a törvényesség betartásá­val kapcsolatos tényeket, az egyes területeket elemezve azonban van néhány hozzá­fűzni valóm. Az ügyészség ál­talános felügyeleti munkájá­nak részletezésénél a legfőbb ügyész utalt a kisajátítási el­járásokkal kapcsolatos peres ügyekre. Megállapította, hogy az új kisajátítási jogszabály rögzítette a reális kártalanítás elvét, ám ezt az elvét a ki­sajátítást kérő állami szer­vek és vállalatok jelentős ré­sze még nem vette tudomá­sul, és gyakran helytelenül alkalmazva, fölöslegesen nö­veli a peres ügyek számát. Kétségtelen, hogy az új ki­sajátítási törvény általában alkalmas arra, hogy a meg­változott körülmények figyelembevételével oldjuk meg a szükséges kisajátításo­kat. Ennek ellenére városok­ban vagy kiemelt üdülőhelye­ken — az esetek többségében — az eljárás, mégis bírói úton fejeződik be. A törvény meg­jelenése után például az mindkét oldali panaszokról. Figyelemre méltó, mondotta, hogy az érdekeltek a telkekért felajánlott összeget általában kevesellték, az épületekért ajánlott kártalanítást viszont a legritkább esetben kifogásol­ták. Hangsúlyozta, hogy bár a forgalmi értéknek van jelentő­sége, a túlságosan felhajtott, konjunkturális árakat nem lehet figyelembe venni. Ami a lakásbérleti jogviszonyból ere­fel a forgalmi áraknál. A vá­rosrendezési tervek végrehaj­tása során sokszor egész ut­cák kisajátítása válik szük­ségessé, ami a telkek és az objektumok értékét jó né­hány esetben a forgalmi ér­ték fölé emeli. A korlátozott lehetőségek miatt viszont a kisajátítást kérő tanácsoknak csaknem kivétel nélkül bíró­sági útra kell terelniük eze­ket az ügyeket Érdemes len­ne megfontolni azt a javas­latomat, hogy a kártalanítás­ra vonatkozó rendelkezésnek ezt a részét — az új gazda­ságirányítási rendszer na­gyobb önállóságra vonatkozó iránymutatásának figyelembe­vételével — úgy kellene mó­dosítani, hogy lehetőség nyíl­jon a forgalmi értéket jobban megközelítő összeg felajánlá­sára, így a megegyezésre, az­az: a peres eljárások számá­nak csökkentésére. Éz a meg­oldás mind az állampolgárok, mind a bíróság és az állami szervek szempontjából hasz­nosnak ígérkezne. A legfőbb ügyész beszámo­dő pereket illeti, változatlanul arra törekszenek, hogy a tulaj­donosok beköltözhessenek la­kásukba, de lényeges, hogy a cserelakást valóban megfele­lőnek lehessen tekinteni. Dr. Szalay József nagy taps­sal fogadott beszéde után az elnök szünetet rendelt el, majd a két beszámoló feletti vitá­val folytatódott az ülés. A vi­tában felszólalt Szerecz Lász­ló Somogy megyei képviselő is. lója a földvédelmi törvény végrehajtásáról megállapítja, hogy a mezőgazdasági rendel­tetésű földek tényleges hasz­nálatának felülvizsgálata sok, gyakorlatilag végrehajthatat­lan határozatot hozott. így például nem érvényesül meg­felelően a törvénynek az a rendelkezése, amely szerint ipari létesítmények és lakás­építés céljára elsősorban me­zőgazdaságilag nem, vagy ke­vésbé hasznosítható területet kell felhasználni. Ez a ren­delkezés Véleményem szerint nem is érvényesülhet, mert az iparfejlesztésnél, a terület- kiválasztásnál elsőrendű szem­pont a létesítendő üzem vá­rossal való kapcsolatának biztosítása, s az illetékesek kénytelenek figyelmen kívül hagyni a mezőgazdasági szempontokat. Más megoldás olyan többletköltséget okozna, amely többszörösét tenné ki a mezőgazdaságot ért veszte­ségnek. Véleményem szerint mód kínálkozik arra, hogy a mezőgazdaság más formában pótolja területveszteségeit. Tisztelt országgyűlés! Ked­ves elvtársak! Mindkét beszámolót átta­nulmányozva, saját gyakorla­ti munkám tapasztalataira alapozva, örömmel állapítom meg a törvényesség fokozatos javulását Ügy gondolom, hogy nekünk, képviselőknek elsőrendű feladataink közé tartozik a törvényesség hely­zetének figyelemmel kísérése, a törvényekben megfogalma­zott alapelveknek gyakorlati megvalósítása. Ügy érzem, hogy az elmondott észrevéte­leimmel néhány olyan kér­dést érintettem, amelyen ér­demes elgondolkodni. Kérem a tisztelt országgyűlést, hogy javaslataimat vegye fontolóra és ösztönözze az illetékeseket az ezek alapján szükséges mó­dosításokra. Interpellációk A további hozzászólások után a legfőbb ügyész, majd a Legfelsőbb Bíróság elnöke válaszolt részletekbe menően a felszólalásokra és javasla­tokra. A képviselők a két beszámolót és a válaszokat jóváhagyóan tudomásul vet­ték. Az elnöklő Kállai Gyula ismertette ezután a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának átiratát, amely a Legfelsőbb Bíróság elnökének öt évre szóló megbízása lejártával dr. Szakács Ödönt javasolja a Legfelsőbb Bíróság új el­nökéül. Kállai Gyula ismer­tette a képviselőkkel Szakács Ödön életútját, 1936 óta foly­tatott jogi gyakorlatát, fele­lősségteljes megbízatásait, ás hogy legutóbb a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettesének tisztségét töltötte be. Az országgyűlés dr. Szakács Ödönt egyhangúlag a Legfel­sőbb Bíróság elnökévé vál- lasztotta; ő az ezt követő rö­vid szünetben letette a hiva­tali esküt, majd megjelent az ülésen. Következett az országgyűlés ügyrendje egyes szakaszainak módosítása dr. Jókai Lóránd előterjesztése alapján. A mó­dosításolt — amelyekhez az országgyűlés hozzájárult — további lehetőséget nyújtanak az országgyűlési munka de­mokratikus fejlesztésére. A módosítások értelmében a leg­közelebbi ülésszakon tanács­kozási joggal a nemrég kine­vezett államtitkárok is meg­jelennek. Befejezésül sor került az in­terpellációkra. Kiss Pál a föld­gáz fogyasztói árának a me­zőgazdasági üzemek számára történő megállapítása tárgyá­ban interpellált a nehézipari miniszterhez. Varga Zsigmond Békés megye közúti hálózatá­nak korszerűsítése ügyében kérte fel válaszadásra a köz­lekedés- és postaügyi minisz­tert. Varga Gáborné a Miskol­ci Házgyár termékeinek szállí­tási problémáit és a Borsod megyei útviszonyokat tette szóvá. Szilágyi Sándor Ajka város és környéke vízellátásá­ról interpellált a kormányhoz. Az ülésszak az illetékes mi­niszterek válaszadásával ért véget 603 eset közül csupán 173 kisajátítási eljárást sikerült egyezséggel, tehát bírói út nélkül befejezni. Nem a ki­sajátítást kérők meg nem ér­tő magatartása miatt — bár ilyen is előfordult —-, hanem legtöbbször amiatt, hogy a kisajátítást kérőknek nem áll módjukban az objektum ér­tékének megfelelő összeget felajánlani — hacsak fel­ügyeleti szervének bevonásá­val nem. Mivel ennek az en­gedélynek megszerzése az eljárást elnyújtaná, általában azt az utat választják, hogy megígérik az általuk felajánl­ható legnagyobb összeget és vállalják az esetleges bírói utat is, mert így harftarabb birtokossá válhatnak. A Somogy megyei Bíróság 248 kisajátítási ügyet tárgyalt az elmúlt esztendőben, s az itt szerzett tapasztalatok sze­rint a kisajátítást kérők ál­talában kevesebbet ajánlottak Elérkexett ax ideje egy új lakástörvény kibocsátásának A beszámoló foglalkozik la­kásügyi kérdésekkel is. Ké­zenfekvő a megoldás: egy­részt tovább kell növelni az épített lakások számát, más­részt új lakástörvényt kellene alkotni, s ennek — vélemé­nyem szerint — feltétlenül elérkezett már az ideje. An­nál is inkább, mert a jelen­legi eljárás alapjául szolgáló lakástörvény módot ad — mind a lakástulajdonosok­nak, mind a bérlőknek — a szocialista együttélés szabá­lyait sértő magatartásra. Bár a közvélemény ezt elítéli, jogszabály híján felelősségre vonásra nem kerülhet sor. Például: előfordul, hogy a bérlők egy része, tudván, hogy rövid időn belül elhagy­ja bérletét, albérlőt vesz ma­gához, majd a lakásból való kiköltözése után otthagyja azt. A bíróság általában ilyen­kor megállapítja a jogcím nélküli elfoglalást, de a la­káshiány miatt — a bírói íté- let ellenére — évekig meg­marad ez az állapot. Még vissza te tszőbb és az utóbbi időben egyre gyakoribbá vá­lik az az eset — különösen kiemelt üdülőhelyek környé­kén —, hogy a bérlő OTP- kölcsönnel saját házat épít, de tovább használja bérlemé­nyét, s az újonnan épített saját házat — nyilvánvalóan sokkalta nagyobb összegért, mint amennyit ő fizet — ki­adja. Gyakori eset, hogy a ház- tulajdonos által fizetett köz­szolgáltatási díjak összege na­gyobb, mint a havonta besze­dett lakbér összege. Még So­mogy megyében is — ahol csak egy város van és kevés az ipari üzem — a közmű­szolgáltatásoknak a bérlőkre való áthárítása mintegy 2 millió forintot jelentene, s ez­által a jelenleginél jóval (na­gyobb lehetőség nyílna az épületek megfelelő karban­tartási költségeinek biztosítá­sára. Elemezte a legfőbb ügyész a munkavédelmi tevékenysé­get is. Véleményem szerint az üzemi balesetekből szár­mazó, meglehetősen sok pe­res ügy indító oka az, hogy a vállalatok — bár elismerik saját felelősségüket és vál­lalják a balesettel kapcsolatos valamennyi költséget — csak bírói eljárás után űzetnek. SZERECZ LÁSZLÓ: A kisajátítási eljárások legtöbbje a bíróságon fejeződik be TÁRSASHÁZAK - TÁRSASÜDÜLŐK építéséhez Kaposváron és a Balatonon építési telkeket keresünk Értékesítés a magán adásvételi forgalom­nak megfelelő áron. Épületek szanálása is megoldható. Ajánlatokat írásban vagy szó­ban a következő címre kérünk: Somogy megyei Beruházási Vállalat Kaposvár, Beloiannisz u. 20, sz. Dr. Süvegh Béla jogtanácsos. (6840) Az új faárakról (a termelői, az eladói, a hatósági, a rögzített, a maximált és a szabad árakról egyaránt) részletesen tájékoztatja a 2 kötetes, 210 oldalas, színes nyomású fatermék-árj egyzék RENDELJE MEG AZ ÉRDÉRT VÁLLALATNÁL! A 2 kötet ára együtt 50 forint. Kérjük a megrendelést a következő címre küldje: ÉRDÉRT GONDNOKSÁG. Budapest V. Akadémia u. 3. (5149) Ünnepi brigádgyűlés a textilművekben Az űrhajós emlékének tisztelgett a Gagarin brigád A brigádnaplóba beragasztották Gagarin gyászkeretes fény­képét. A világ első űrhajósának, a kozmosz meghódítójának szíve megszűnt dobogni. 1968. már­cius 27-én próbarepülés köz­ben életét vesztette Jurij Alekszejevics Gagarin ezredes és Szerjogin mérnök-ezredes. A Szovjetunió hősének, Ju­rij Gagarinnek nevét 1962-ben vette föl a textilművek fonó I. gyűrűs B üzemének tizenkét dolgozója. Azóta minden év­ben elnyerték a szocialista brigád címet, élenjártak a munkában. Tegnap délután, műszak után ünnepélyes bri­gádgyűlésen emlékeztek meg névadójuk tragikus haláláról. A brigád tagjai felállva adóz­tak Gagarin emlékének, majd a brigádnaplóba bejegyezték névadójuk halálát Vállalták, hogy a jövőben rendszeresen értesítik Gagarin özvegyét, Vaiehtyinát a brigád munká­járól. Az ünnepi brigádgyűlés végén Both Rudolf, a szakszer­vezeti bizottság kultúrfeleJŐse felolvasta a brigád részvéttáv­iratát, melyet a Szovjetunió budapesti nagykövetsége ré­vén eljuttatnak Gagarin özve­gyének és a Szovjetunió népé­nek. Tegnap délután a Parrrutfo- nó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárának több brigádja is megemlékezett Jurij Gagarin haláláróL Nagy érdeklődés kíséri a tervtárgyaló közgyűléseket a siófoki járásban (Tudósitónktól.) Már február közepe óta gon­dosan készülnek a siófoki já­rás termelőszövetkezetei a ve­zetőségeket újraválasztó, az új alapszabályokat megalkotó és az idei tervet megtárgyaló közgyűlésekre. Az utóbbi he­tekben szinte nem múlt el nap anélkül, hogy valami fontos dologban ne kellett volna ta­nácskozniuk a szövetkezetek vezetőinek. Hat termelőszövetkezetben és a Vízgazdálkodási Társulat­nál már megalkották az új alapszabályt, négy szövetkezet közössége megválasztotta tit­kosan az új vezetőséget, és nyolc gazdaságban fogadta el a közgyűlés az idei termelési és pénzügyi terveket Nem egy helyen lehet hab* lani azt a véleményt, hogy fej­lődésének új szakaszához ér­kezett a termelőszövetkezeti mozgalom. A közgyűléseken is minden eddiginél nagyobb ten­ni vágyás tapasztalható. A szö­vetkezetek dolgozói úgy érdek­lődnek a gazdasági problémák, elképzelések iránt, ahogy azt azelőtt csak a kivételes adott­ságú és szervezettségű szövet­kezetekben lehetett tapasztal ni. Mindenki tudni alkarja a ráháruló feladatot és hozzá­értőn ismerni a gazdaság egé­szének programját. Nyolcvaihat társasházat épít saját tenházáskéi az OIP a megyében Az OTP Somogy megyei igazgatósága korábban csak a kölcsönnel készülő társashá­zakkal foglalkozott. Egy idő óta saját beruházásból is épít társasházakat. Ezeket akkor ér­tékesíti, amikor már elkészül­tek. Az idén folytatja az igaz­gatóság a saját erős társasház­építési akciót, összesen 86 la­kást készítenek el ily módon. Kaposváron a Szalma István utcában a 120 lakásos ház­tömbben hatvannyolcat, Sió­fokon a hatvanhat lakásos épületben tizennyolcat adnak át rendeltetésének. Jövőre még többen juthat­nak saját beruházásból épült OTP-társaslakáshoz, ugyani s az a nagyarányú előkészítő munka, amelyet az igazgatóság a múlt évben végzett, ezután érezteti igazán hatását. Már újabb lakóházakat is terveznek. Kaposváron, a Bé- . ke utcai tömbbelsőben hatvan. a Beloiannisz utcaiban 105, to­vábbá Nagyatádon 60, Csurgón 40, Barcson és Balatonlellén 60—60, saját erős OTP-lakás épül fel. Ezek egy részének a kivitelezése már az idén meg­kezdődik. Tárgyalnak a fonyó- di és a balatonboglári szervek­kel is társasházépítési ügyben. Ha a megbeszélések eredmé­nyesek lesznek, e két Balatom- parti községben esetleg már jövőre hozzákezdenek a kivi­telezéshez. Az OTP Somogy megyei igazgatósága e nagyarányú munka mellett kellő gondot fordít a kölcsönnel épülő tár­sasházakra is. Annak ellené­re, hogy az OTP apparátusá­nak létszáma nem emelkedett a megnövekedett feladatok­nak megfelelően, az idén is mintegy 150—160, kölcsönnel épülő társasház-lakást adnak át a megyében.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom