Somogyi Néplap, 1968. március (25. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-30 / 76. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Ara: 70 fiRér MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA XXV. évfolyam, 76. szám M E GYEI TANÁC S LAPJA Befejezte munkáját az országgyűlés Pénteken délelőtt 10 órakor folytatta tanácskozását az or­szággyűlés. Az ülésen részt vett Loson­cai Pál, a Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke, Ká­dár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, Apró Antal, Biszku Bé­la, Fehér Lajos, Gáspár Sán­dor, Kállai Gyula, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, vala­mint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizott­ság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páho­lyokban helyet foglalt a bu­dapesti diplomáciai képvise­letek több vezetője. Az ülést Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy a pén­teki ülés a Népköztársaság legfőbb ügyészének beszámo­lójával kezdődik. Javasolta, hogy az országgyűlés a beszá­moló elhangzása után hallgas­sa meg a Népköztársaság Leg­felsőbb Bírósága elnökének beszámolóját is, s a két elő­terjesztést együttesen vitassa megt Az országgyűlés a ja­vaslatot elfogadta. Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titkára és Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja az országgyűlés ülésén. Ezután dr. Szénáéi Géza Népköztársaság legfőbb üg. sze tartott beszámolót. A legfőbb ügyész beszámolója — Határozott törekvés ta­pasztalható — mondotta — jogszabályaink maradéktalan betartására és betartatására, így a törvényesség tovább szilárdul. A bűncselekmé­nyek 1962 és 1965 között ta­pasztalt enyhén növekvő ten­denciája megszűnt, sőt már bizonyos csökkenést is mutat Igen lényeges, hogy a súlyos bűncselekmények aránya nem jelentős, a büntethető korú lakosságot számítva tízezer személyre az 1965. évi 154- ről 148-ra csökkent Szervezett bűnözésről sem lehet nálunk beszélni, ami pedig a bűntettek mintegy 60 százalékát kitevő vagyon el­leni cselekményeket illeti, azok kétharmadában is a kár nem haladta meg az ezer fo­rintot Jelentős a személyek elleni bűncselekmények ará­nya — az összes bűntettekhez viszonyítva 16 százalék —, ezek jelentős hányada azon­ban gondatlan magatartásból következő közlekedési bal­eset. Külön felhívta a fi­gyelmet az ittas gépjárműve­zetőkre, akik számos balese­tet okoznak. A fiatalkorúak bűnözése az 1964—1966. évek átlagához mérve mintegy 15 százalék­kal csökkent. Feltűnő azon­ban, hogy elég sok a fiatal­korúak által elkövetett cso­portos bűncselekmény, és kö­zöttük súlyos esetek is elő­fordulnak. A fiatalkorúak bűnözéséért elsősorban a rossz környeze­tet és a hibás, vagy olykor egyenesen bűnös családi ne­velést kell okolnunk. A bűnüldöző szervek to­vábbra is határozottan lépnek fel minden államellenes tá­madással szemben, az ilyen cselekmények száma azonban az összes bűncselekmények­nek mindössze 0,4 százalékára tehető. A legfőbb ügyész ezután azokról a bűncselekmény-ka­tegóriákról tett említést, ame­lyekben nem javult a helyzet, esetleg visszaesés is tapasz­talható. így az emberölés bűntettéről, a rablás jellegű vagyon elleni bűncselekmé­nyekről Az 1967-ben némileg csökkent társadalmi tulajdon elleni cselekményekkel kap­csolatban feltűnő, hogy a kárt csak negyedrészben si­került nyomban megtéríttetni, valamint, hogy az esetek 90 százalékát jobb, gondosabb helyi vezetéssel el lehetett volna kerülni. Hosszasan be­szélt a közlekedési balesetek aggasztóan növekvő számáról és a hatóságok .ezzel kapcso­latos körültekintő feladatai­ról. , A rendőri nyomozás szín­vonala tovább emelkedett, je­lentette ki a továbbiakban, az eseteket gyorsan felderí­tik, biztosítják a védő műkö­dését már a rendőri eljárás során, s az előzetes letartóz­tatásba helyezettek aránya is csökkent. Mind több esetben élt a rendőrség a vád elejté­sével, a figyelmeztetéssel. A nyomozás során azonban nem mindig kielégítő a bizonyíté­kok feltárása. Az a követel­mény, mondotta, hogy a sú­lyosbító és az enyhítő körül­ményeket egyaránt fel kell deríteni. Javítható a rendőri munka még az ügyek érdemi elbírálása terén is. Befejezésül a jogpolitikai elvek érvényesüléséről^ majd az ezzel kapcsolatos problé­mákról szólott. A legfőbb ügyész nagy tet­széssel fogadott beszéde után dr. Szalay József, a Legfel­sőbb Bíróság elnöke tartotla meg beszámolóját. yütbvéve 1966-ban 16, 1967- .n pedig 15 esetben mondtak a bíróságaink. De a büntetést ;sak 10, illetve 8 esetiben haj- .ották végre. A gondatlanságból elkövetett; bűncselekmények növekvő szá" mára való tekintettel — pél­dául a közlekedésben — van olyan felfiogte, hogy indokolt lenne a súlyosabb elbírálás, különösen ami az emberi élet veszélyeztetését illeti. A gaz­dasági bűncselekmények eseté­ben azonban változatlanul igen gondos elemzésre van szükség. A jogalkalmazó nem tekinthet el attól, hogy szükséges a tár­sadalmilag elfogadható mér­tékű gazdasági kockázatválla­lás, s ennek jogosságát körül­tekintően kéll elbírálni. Utalt fFolytatás a 3. oldalon) A magyar kormányfő De Gaulle-nál A magyar franciaországi miniszterelnök látogatása so­rán kétségkívül a pénteki nap jelentette a politikai csúcspon­tot; az országjárás és az elő­készítő megbeszélések után ez a nap a diplomáciai tárgyalá­sok jegyében telt el. Az Ely- sée-palotában, amely 1870 óta nyújt otthont a francia állam­főknek, De Gaulle tábornok, francia köztársasági elnök fo­gadta pontosan 12.15 órakor a magyar kormányfőt. Focfc Jenő a köztársasági gárda színpompás díszszázadá­nak sorfala között elhaladva lépett be a palotába. Az elnök dolgozószobájában fogadta a magyar kormányfőt; a fény­képészeket rövid időre been­gedték a terembe, hogy meg­örökíthessék az íróasztalnál helyet foglaló két államférfit, majd az ajtó bezárult, és meg­kezdődött a négyszemközti tár­gyalás. A megbeszélés után De Gaulle ebéden látta vendégül a magyar miniszterelnököt és kíséretét a Murat-teremben. Az ebéden megjelent Pompi­dou miniszterelnök, Couve de Murville külügyminiszter és a kormány több más tagja. A francia elnök pohárköszön- tőjében üdvözölte a magyar miniszterelnököt, és többek között azt a kívánságát fejez­te ki. hogy Fock Jenő látoga­tása Magyarország és Francia- ország egymáshoz való tény­leges közeledését eredmé­nyezze. A francia elnök pohárkö­szöntőjére válaszolva Fock Je­nő ezeket mondta: — Látogatásom kimagasló eseményéinek tartom, hogy ta­lálkozhattam önnel, elnök úr. Szeretném megköszönni po­hárköszöntőjének baráti sza­vait és azt a nagyon’ őszinte beszélgetést, amelvet ebéd előtt folytattunk. Ezután még mé­lyebben él bennem az a meg­győződés, amelynek sokszor hangot adtam a látogatás so­rán. hogy állá'fog1alásunk a nagy nemzetközi kérdésekben azonos vagy közel áll egymás­hoz. Biztos vagyok benne, hogv ez a látogatás hathatósan elő fogja segíteni kapcsolataink megerősítését. Emelem poharam elnök úr egészségére, a két nép barátsá­gára, országaink felvirágzásá­ra. Az ebéd — mint az Elysée- palotában akkreditált újság­írók megjegyezték — jóval to­vább tartott, mint hasonló ese­tekben szokásos: már három óra volt, amikor Fock Jenő feltűnt a palota bejáratában. De Gaulle elnök az ebéd során nemcsak a magyar kormány­fővel beszélgetett behatóbban, hanem sorban szót váltott kí­séretének tagjaival is. Az Elysée-palota kapuján ki­lépő magyar miniszterelnököt azonnal megrohanták az új­ságírók, a magyar és francia tudósítók. A miniszterelnök az újságírók kérdésére vála­szolva kijelentette: »Nagyon kellemes és hasznos beszélge­tést folytattam De Gaulle el­nökkel. Beható eszmecsere folyt külpolitikai kérdésekről, az európai biztonságról, a bé­kés egymás mellett élés prob­lémáiról. Mély benyomást gyakorolt reám az elnök sze­mélye. Politikáját már ismer­tem, örülök, hogy most szemé­lyesein is megismerhettem«. . Fock Jenő a francia tudósí­tók kérdésére válaszolva el­mondta: — Meghívtam De Gaulle elnököt Magyarország­ra. nagy örömmel mondha­tom, hogy az elnök elvben el­fogadta a meghívást, és belát­ható időn belül Magyarország­ra látogat. A továbbiakban egy másik kérdésre válaszolva Fock Jenő elmondta, hogv Magyarország a gazdasági kapcsolatok fej­lesztésére törekszik a Közös Piac országaival. A magyar miniszterelnök ezután a Crillon-szállóba haj­tatott, majd délután megkez­dődött a tárgyalás a Matignon- palotában, a miniszterelnöksé­gen a két kormányfő és kísé­reteik között. A francia—magyar megbe­szélésekről pénteken este kö­zös közleményt adtak ki. Az esti programban a diote" máciai sajtószövetség vacsorá­ja szerepelt, amelynek során Fock Jenő válaszolt a Párizs­ban akkreditált diplomáciai tudósítók, a nemzetközi sajtó kérdéseire. (MTI) A Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámolója Dr. Szalay József, a Legfel­sőbb Bíróság elnöke beszámo­lójában érdekes adatokkal bi­zonyította a törvényesség erő­södését. Az összes bírósági ügyeknek mindössze 2,2 száza­lékánál panaszoltak törvény- sértést, és csupán 0,52 százalé­kában került sor törvényességi óvásra. Csupán kivételesen alkalmazható halálbüntetést katonai és büntető ügyekben Komszomol-küldöttség megyénkben Látogatás a Nagyatádi Konzervgyárban és a fonalgyárban A küldöttség megtekinti a konzervgyár üzemrészeit. A beszélgetés végén egyper­ces néma felállással adóztak Gagarin és Szerjogin emléké­nek. A konzervgyár üzemrészei­nek megtekintése után a nagyatádi fonalgyárba men­tek. A gyár ifjúkommunistái orosz nyelven tolmácsolták valamennyi dolgozó üdvözle­tét, és átnyújtották ajándékai­kat. A fonalgyár életéről, terme­lési eredményeiről, világszer­te híres termékeiről Soniogy- vári Éva, a vállalat KlSZ-tit* kára tartott rövid tájékoztatót. Ezután Bartus Gyula igazgató társaságában nézték végig a különböző munkafolyamato­kat. Kedves percei voltak a délutánnak, mikor a szocialis­ta címmel négyszeresen kitün­tetett Szorgalom brigád asz- szonyai és lányai nevében Fő­Hazánkban tartózkodásának utolsó vidéki állomásaként ér­kezett tegnap Somogy megyé­be a négytagú Komszomol- küldöttség. A delegáció veze­tője í. G. Guszev, a Kom- szorrvol központi bizottsága agitóciós és propagandaosztá­lyának helyettes vezetője. Tagjai: V. Jancsevszkij, a moszkvai Ifjúsági Rádió fő­szerkesztője, V. Fireszov köl­tő, az írószövetség tagja és Ny. Anufricsuk, a volinszki területi Komszomol titkára. Velük jött .Oraoecz Mihály, a KISZ agitációs és propagan­daosztályának munkatársa is. A szovjet vendégeket Stier Sándor, a KISZ Somogy me­gyei bizottságának első titká­ra és Varga Teréz, a megyei KISZ-bizottság titkára fogad­ta és kalauzolta útjukon. Vendégeink délután Nagy­atádra látogattak el. Itt Gaj­dos László, a járási pártbi­zottság első titkára köszön­tötte a járás vezetői és lakói nevében a szovjet elvtársa­kat. Ezután a Nagyatádi Konzervgyárba kísérték a küldöttséget A gyár udvarán Sasvári Ferenc gyárigazgató, Horváth Miklós KISZ-titkár és a gyár KlSZ-fiataljai üd­vözölték a vendégeket, majd leányok virágcsokrokat adtak át. Ezután meleg hangú, köz­vetlen beszélgetésen ismer­kedtek a gyár történetével, export- és egyéb termékeivel, a szocialista brigádok mun­káján^ a KISxZ.n.TTtat-a.ccal gal kedveskedett a külföldi vendégeknek. A küldöttség tagjai viszon­zásul a brigádnaplóba beje­gyezték nevüket és köszönő so­raikat a családias fogadtatá­sért. A program este a nagy­atádi Ady Endre Ifjúsági Klub műsorával folytatódott. A KISZ-es és úttörőfiatalok orosz nyelvű köszöntése után Vietnamra emlékeztek, majd szellemi vetélkedőt rendeztek. Ezen a klubesten csatlakoztak Nagyatád KISZ-fiataljai a Tranzisztor-akcióhoz is. Meg­ható percek következtek, ami­kor a klub vezetője felolvasta annak a részvéttáviratnak a szövegét, amelyet a szovjet nagykövetségnek küldtek. Ugyancsak táviratot adtak fel az amerikai nagykövetségnek is, ebben tiltakoznak a viet-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom