Somogyi Néplap, 1968. március (25. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-29 / 75. szám

Péntek, 1968. március 29. 3 somogyi néplap Megkezdte tanácskozását az országgyűlés (Folytatás a 2. oldalról) meg, fogadja el, és iktassa az ország törvényei közé. Az elnök ezután dr. Gonda Györgynek, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság el­nökének, a szabálysértések­ről szóló törvényjavaslat elő­adójának adta meg a szót DR. GONDA GYÖRGY: A törvény alkalmazásával bőrül a községi tanácsok tevékenysége — Tisztelt országgyűlés! A jogi, igazgatási és igaz­ságügyi bizottság az előter­jesztett törvénytervezetet két alkalommal tárgyalta. A bi­zottság javasolja az előter­jesztett törvénytervezet elfo­gadását a kinyomtatott és szétosztott módosításokkal együtt Meggyőződésünk sze­rint a törvény ebben a for­mában jól kifejezésre juttat­ja azokat a szándékokat, ame­lyek indokolják megalkotását. Nem ellentétes ezzel, hogy adott esetben — éppen a tár­sadalmi veszélyesség miatt — az 5000 forintig terjedő pénz­bírság, vagy a 30 napos elzá­rás is szükséges lehet. A társadalmi érdeket és a nevelő hatást szolgálja a sza­bálysértési határozat eseten­kénti nyilvánosságra hozatala. Azonban a nyilvánosságra ho­zatalánál is kellő megfontolás szükséges, mert rosszul alkal­mazva a szabálysértéssel arányban nem álló hatást is kiválthat Dr. Gonda György ezután rámutatott: — örvendetes volt szá­munkra, hogy a jogi, igazga­tási és igazságügyi bizottság munkáját a Minisztertanács külön is igényelte, és javasla­tainkat jelentős számban ér­vényesítették a törvényterve­zet szövegében. A törvény szerkezete vilá­gos, szövege pontos, érthető. A jogi bizottság nevében nyu­godt szívvel támogatjuk az előterjesztést, és a törvény- tervezetet a kiadott módosí­tásokkal együtt elfogadásra javasoljuk. Dr. Gonda György beszéde után az elnöklő Kállai Gyula bejelentette, hogy a törvényja­vaslat vitájában eddig 14 kép­viselő jelentkezett felszólalás­ra, majd szünetet rendelt el. Szünet után az országgyűlés dr. Beresztóczy Miklós elnök­letével megkezdte a törvényja­vaslat vitáját. Az első felszó­laló Bartha János Hajdú-Bi- har megyei képviselő, majd Pongrácz Imréné Győr megyei és dr. Fekszi István Szabolcs- Szatmár megyei képviselő kö­vetkezett. Ezután dr. Szökola Károlyné Somogy megyei kép­viselő emelkedett szólásra. DR. SZÓ KO LA KÁROLYNÉ: A szocialista tulajdont nemcsak védeni, hanem gyarapítani is kell Az államigazgatási munka eredményességének előmozdí­tása, hatékonysága ugyanúgy közérdek, mint a társadalmi együttélés szabályainak meg­tartása. Mégis kívánatosnál: látszik ezt külön hangsúlyoz­ni, mert talán nem eléggé ál­talános ez a felfogás. A tör­vény alkalmazása az állam- igazgatásnak a társadalom ér­dekében teljesített szolgálatá­ból ered. Hogy ez mennyire így van, erre vonatkozóan szeretnék néhány tényállásra hivatkozni. Elemi csapás ese­tén az időleges munkakötele­zettség elmulasztása például olyan magatartás, amit nem lehet egyszerűen tudomásul venni. Akadnak, akiket bír­sággal kell figyelmeztetni ar­ra, hogy a közérdeket felis­merjék, tudomásul vegyék. Egy másik példa: időről időre — joggal — halljuk a szem­rehányást, hogy súlyosan el­fajult esetekben — amikor a veszélyes fenyegetés egyes emberek, egy-egy család tag­jainak testi épségét veszélyez­teti — a hatóság nem jogo­sult a beavatkozásra. Most a törvény a veszélyes fenyege­tést igen hatékony eljárás alá vonja. Bizonyára, nem kell különö­sebben hangsúlyozni a köz­egészségügyi szabálysértések esetében sem a közérdeket, mint ahogy a növényvédelem vagy az állatbetegség elleni védekezés elmulasztásának is a szabálysértési eljárás a jo­gos következménye. Így van ez a vásárlók megkárosításá­val kapcsolatban. Igen lényeges, hogy a tör­vény a községek hatáskörébe utal néhány jelentős szabály- sértést, és általában is meg­teremti a községek szabály­sértési eljárás keretét. A köz­ségi hatáskörnek ez a bővü­lése olyan előzményekre épül, mint például arra, hogy a múltban volt bizonyos közsé­gi bíráskodási hatáskör. Igaz, az az akkori társadalmi és osztályviszonyokait tükrözte, de bizonyos helyi ügyekben szerepet játszott. Jelenleg birtokvédelmi, tartási, életjá­radéki és öröklési ügyekben a községi tanácsok rendel­keznek hatáskörrel, és el le­het mondani, hogy ennek ki­elégítően tesznek eleget. Az eljárás során hozható intézkedések közül kettőt sze­retnék megemlíteni. Az egyik: az ügyeknek figyel­meztetéssel történő befejezése. Ahol a cselekmény súlya olyan, hogy a kellő nevelő hatás így is elérhető, ott nem kell ennél messzebbre menni. Dr. Szokola Károlyné, az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi állandó bizottsá­gának tagjaként szólalt fel, s bevezetőben utalt arra, hogy a szabálysértésekről szóló tör­vény tervezetéről — még mi­előtt a plénum elé került — széles körű vita bontakozott ki a bizottságban: 33 észrevé­tel hangzott el, amelyek közül 22 javaslat egyrészt a törvény tervezetében tükröződik, más­részt a végrehajtásról szóló rendelettervezetben jelentke­zik. Miután a törvényjavaslattal egyetértését fejezte ki a kép­viselő, a gyakorlati megvalósí­tás néhány vetületét taglalta. — Abban látom a napiren­den levő új jogszabály legna­gyobb jelentőségét — hangsú­lyozta —, hogy a korábbi szét­tagoltsággal szemben egységes szerkezetbe foglal valameny- nyi szabálysértést tartalmazó tényállást, ugyanakkor megha­tározza az ügyekben eljáró szervek feladatát és hatáskö­rét. Ezzel párhuzamosan a kü­lönféle tényállásokról intézke­dő mintegy 300 korábbi jog­szabály hatályon kívül kerül, illetőleg a megváltozott körül­ményekhez igazítva módosul. Jól példázza a változó körül­ményeket a szocialista tulaj­don védelmével kapcsolatos szemlélet pozitív formálódása, s ezt tapasztalati esetekkel igazolta a képviselő: néhány évvel ezelőtt bizony nem volt problémátlan a termelőszövet­kezetek közös vagyonának vé­delme a szabálysértési ügyek előadásakor. Ugyanis a közös vagyon ellen elkövetett sza­bálysértések elbírálásakor a tanúként meghallgatott tsz-ta- gok, nem egy alkalommal a vezetők is az eseteket nem a szocialista tulajdon elleni vét­ségként. fogták fel, hanem úgy vélekedtek, hogy »a miénk, hadd vigyék«. Legtöbbször a széna- és szalmaféleségekkel kapcsolatban fordult elő az ilyesmi. Ma már más a gya­korlat, hiszen a vezetők és a tagok többsége is belátja, tudja, hogy a szocialista tulajdont nemcsak hogy védeni, hanem gyarapítani is kell. Mmarasz­talják azokat, akik akár tevő­legesen. akár mulasztással ve­szélyeztetik, károsítják a köz­vagyont. — További erénye a tör­vénynek, hogy az ügyintézés egyszerűsítéséről, gyorsításáról is intézkedik. Az ügyeknek kö­rülbelül egynegyedét a sza­bálysértők lakó-, illetőleg mun­kahelyéhez legközelebbi he­lyen: a községi tanácsok vég­rehajtó bizottságának szak­— Lényeges vonatkozása az új jogszabálynak egy másik intézkedés is: a községi szak- igazgatási szervek hatásköré­be tartozó és viszonylag sú­lyosabb természetű szabálysér­tések egyszemélyi elbírálása helyett — bizonyos esetekben — lehetőséget nyújt arra, hogy bizottság dönthessen a cselek­ményben. A bizottságok tagjai beható helyi ismereteik alap­ján, valamint politikai és élet- tapasztalatukkal, emberi belá­tásukkal sokoldalúbban mérle­gelhetik az eléjük kerülő ügyet, Felszólalása következő ré­szében a képviselő elmondta: miután törvényerőre emelke­dik a szabálysértésekkel kap­csolatos jogszabály, a tanácsi szervekre komoly felelősséget jelentő feladatok hárulnak egyrészt azért, mert a szabály­sértési ügyeknek körülbelül egynegyedében olyan szemé­lyeknek, szerveknek — közsé­gi tanácsok végrehajtó bizott­sági titkárainaík, szabálysérté­si bizottságoknak — kell eljár­niuk, aki, illetve amelyek e területen voltaképpen járatla­nok, másrészt pedig szélese­dik a járási tanácsok szakigaz­gatási szervének feladatköre azzal, hogy a hozzá tartozó ügyek elbírálásán túl szakmai ismereteket, tapasztalatokat kell adniuk a községi tanácsok vb-titkárainak, segíteni folya­matos munkájukat a szabály­sértési ügyek elintézésében. Ugyanakkor a községi szinten elbírált esetekben a másodfo­kú hatáság szerepét is be kell tölteniük a járási tanácsok il­letékeseinek. Felszólalását a képviselő így fejezte be: — Gyakorlati mun­kánkban a legközelebbi teen­dőt nem abban látom, hogy el­mondjuk, magyarázzuk a tör­vény szövegét az állampolgá­roknak, taglaljuk, hogy mit igazgatási szerveinél bírálják el a tervezet szerint. Nem kell ilyenformáin több-kevesebb időveszteséggel utazgatniuk az állampolgároknak, s ugyanak­kor dolgaikban ott intézked­nek, ahol — szőkébb hazájuk­ban — a legjobban ismerik őket. nem szabad tenniük, mi jelent szabálysértést, s melyek a büntetések, hanem sokkalta inkább azon buzgólkcdjumk, hogy a törvény szellemét ér­tessük meg az emberekkel, mert ennek alapján gördülé­kenyebben történhet majd — remélhetőleg minél kevesebb esetben — a jogszabály gya­korlati végrehajtása. Ez utób­bi vonatkozásiban arra kell tö­rekedni, hogy esetenként az el­marasztalásban a büntetés a nevelő célzattal összhangban érvényesüljön. A képviselő a törvényterve­zetet, amelyet maga is elfoga­dott, elfogadásra ajánlotta az országgyűlésnek. Dr. Szokola Károlyné után még dr. Nezvál Ferenc Zala megyei és Újhelyi Sándorné Békés megyei képviselő szólalt fel, majd ebédszünet követke­zett. A délutáni ülésen elhangzott felszólalások után az elnöklő Vass Istvánná szünetet ren­delt el, hogy a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság a mó­dosításokat javasló képviselők részvételével összeülhessen, és végleges indítványt terjesszen az országgyűlés elé. Több mint egyórás szünet után dr. Ko­rom Mihály igazságügy-minisz­ter emelkedett szólásra és be­számolt azokról a javaslatok­ról, amelyeket a kormány, ille­tőleg a bizottság nevében el­fogadásra vagy elvetésre java­solt. Ezután dr. Gonda György, a törvényjavaslat előadója ka- oott szót. hogy összefoglalja a bizottság állásfoglalását. Az elhangzottak alapján az országgyűlés az állandó bizott­ság négy és a képviselők há­rom módosító javaslatát sza­vazta meg, majd a törvényja­vaslatot általában és részle­teiben is elfogadta. Az országgyűlés ma délelőtt 10 órakor folytatja munkáját A tor vény szellentét értessük meg az emberekkel Május 8—június 8. szolidaritási hónap Megyei akciiizotiság alakult - Gazdag program Somogy bau Megyénkben is megkezdő­dött a fölkészülés a május 8-tól június 8-ig megrende­zendő szolidaritási hónapra. A tömegszervezetek és -moz­galmak, művelődési intéz­mények képviselőiből tegnap akcióbizottságot alakított a Hazafias Népfront megyei elnöksége. A tanácskozáson részt vett Sándor István, az Országos Béketanács osz­tályvezető-helyettese is. Gazdag programot állítottak össze az akcióbizottság első ülésén. A szolidaritási hónapot ünnepi nőgyűlés nyitja meg Kaposváron. Nyolcvan helyen tartanak békegyűlést, negyven községben emlékeznek meg az örmény SZSZK-ról. Magyar— szovjet, magyar—lengyel ba­rátsági találkozók, élménybe­számolók színesítik a progra­mot Balatonszentgyörgyön, a Csillagvárnál békenapot tarta­nak, a TIT-szókházban képző- művészeti kiállítás nyílik, a kaposvári népfrontklubban négy megye gyűjtői állítják ki a béke gondolatát kifejező bé­lyegeket Kerékpáros békever­senyt rendeznek Kaposvár és Siófok között, szolidaritási tú’ rát szerveznek. Nagy érdeklő­désre számítanak a júniusi megyei honvédelmi napon, a felszabadulási rajzpályázat szolidaritást tükröző műveinek kiállításán. Külpolitikai ren­dezvény lesz a Magyarország című hetilap ismert publicis­táinak ankétja. A szolidaritási hónap somo­gyi eseménysorozatának vég­leges programja április elején készül el. KÉSZÜL A ZÖLDBORSÓVOJNAL Szerelik a gépeket az új Nagyatádi Konzervgyárban. Három zöldborsó-vonal készül el május végére. A gyárban az idén 500 vagon zöldborsót dolgoznak fel. SÍI gépek a mezőgazdaságba!! 33 román és jugoszláv kukoricavetőgép az AGROKER-nél Már megszoktuk, hogy szin­te évente megjelenik egy-egy új, a mezőgazdasági termelést elősegítő erő- vagy munkagép a forgalomban. Milyen új gé­pek kerülnek az idén a ter­melő gazdaságokhoz? — erről érdeklődtünk az AGROKER- nél, s megtudtuk, hogy ez az év is hozott újdon­ságokat, főként a munka­gépek között találni több új típust. Huszonhét román és hat ju­goszláv gyártmányú kukortca- vető gép érkezett az AGRO- KER-hez, minőikét típus al­kalmas a kukorica szemenkén- ti vetésére, s először használ­nak »yeneket a somogyi gaz­daságok. Az idén értékesíti először a vállalat a magyar gyártmányú, kilencsaros cu­korrépavető gépet, amely szántén szemenként helyezi a ma­got a földbe. A gép használatáról a közel­múltban Hetesen rendezte!: bemutatót, s eddig tizenhárom ilyen vetőgép talált gazdára. Az eddig használt erőgépe­ken kívül olyan is forgalomba ke­rül az idén, amellyel ez­úttal találkoznak először a gazdaságok traktorosai. Ilyen az UE 50-es traktor, amelyből ez ideig egyet a ten­gődi tsz, egyet pedig az Ádán- di Mezőgazdasági Gépészkép­ző Szakiskola vásárolt meg. DT—75-ös traktort tavaly ér­tékesítettek először. Az idén harminchárom ilyen gépet kaptak, és ebből hetet már megvettek a gazdaságok. Az új munkaeszközök részben a régiek pótlását, részben pedig a gépparkok bővülését szoi- j gálják. KÁR ÉRTÜK Korszerűsítik a 368-as számú, donneri élelmiszer boltot.. A kő­művesek kalapácsütései nyomán hull a vakolat, repül a téglaszi­lánk, száll a por. A porfelhőben, a törmelék kö­zött an a bolt néhány értékes pultja. Ezek a berendezések eb­ben a környezetben — enyhén szólva — ki vannak téve a ron­gálódásnak. Amennyire örülnek boltjuk korszerűsítésének a donneriak, legalább annyira bosszantja őket ez a látvány. S talán nem is egy járókelő gondolt arra, amire mi: jó lett volna, ha ezeket az ér­tékes berendezéseket is elvitték volna az üzletből a többi fölsze­reléssel együtt. Reméljük, hogy nem sokáig lepi őket a téglapor. (sz. n.) ___ k Felhívjuk a lakosság figyelmét, hogy A F elhívás! § propán-butíngázpalack igényűket 1968. április 1-ttí kezdve I gaSzoS^am s | a kaposvári (Latinka S. utca 1.) kirendeltségünkhöz adják be f és szerelő vállalat j Kiváló minőségű folyami kavicsot előnyös feltételekkel, korlátlan mennyiségben szállít a Petőfi Tsz, KIS KUNLACHÁZA Telefon: 25. (Pest megye) (2962) A VBKM 11. sz. Villamossági Gyára betanított munkára női dolgozókat keres azonnali fölvételre, teljesítménybéres területre. Jelentke­zés a Kaposvári Városi Tanács V. B. Murkaerőgazdál- kodásánál. (6917) A Somogy megyei Húsipari Vállalat húsipari tanulókat szerződtet Várja a fiatalok jelentkezését. Jelentkezni lehet az egész megye területéről. Vidéki tanulóknak kollégiumi elhelye­zés lehetséges. Kérjük, hogy a jelentkezési lapokat Ka­posvár, Vöröshadsereg u. 67. sz. alá szíveskedjenek be­küldeni. (8337)

Next

/
Oldalképek
Tartalom