Somogyi Néplap, 1968. március (25. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-27 / 73. szám
VTLÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ára: 70 fiflér Német kommunisták nyilatkozata Somogyi Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA XXV. évfolyam, 73. szám A MEGY E I T AN Á C S LAPJ A 1968. március 27., szerda Pálfy József külön tudósítása ; INTÉZD * ‘föfiY'jVt A Német Kommunista Párt újraengedélyebeséért küzdő bizottság két tagja, Richard Scheringer és Anni Finger, akik megfigyelőként részt vettek a szociáldemokrata párt nürnbergi kongresszusán, nyilatkozatot tettek közzé. Elmondták, hogy átadták az SPD-kongresszus elnökségének az NKP programtervezetét, egy levelet a szélsőjobboldali veszélyről és Max Rei- rruxnn kísérőlevelét. A kongLátogatás a Renault-gyárban A magyar—francia kapcsolatok a Fock—Pompidou tanácskozások középpontjában resszus elnöksége átvette * dokumentumokat és úgy határozott, hogy a két elvtárs megfigyelőként részt vehet a kongresszuson. »Ezt barátságos gesztusnak tekintjük, amely kifejezi azt is, hogy az NKP újraengedélyezésének ügye tért nyert az SPD-ben. Sajnos a pártvezetőség — néhány jobboldali vezető kívánságára — nem bocsátotta vitára az átnyújtott okmányokat, mert ki akart térni a világos állásfoglalás elől.« A magyar párt küldöttség teljesítette megbízatását Komócsin Zoltán interjúja a Népszabadságnak, Rock Jenő, a Magyar Népköztársaság miniszterelnöke és Georges Pompidou, a Francia Köztársaság miniszterelnöke a kerekasztal mellett. A kép bal oldalán Valkó Márton, hazánk franciaországi nagykövete. . (Telefofcó — MTI KüiffiMi Képsxolgálaw Párizs, március 26. A magyar kormányfő és méretének második párizsi napján kisütött a nap. Verőfényes tavaszi időben gördült ki reggel Párizs legpatinásabb hotelje, a Concorde térre néző Crillon elől a 30 gépkocsiból álló autókaraván. Százhúszas tempóban vágtattak végig motorkerékpáros rendőrök kíséretében Párizson, az úticél a nagy francia gépkocsigyár, a Renault korszerű, új flins-i üzeme volt, a francia fővárostól nyugatra. Stílszerűen csupa Renault—16 típusú autóból állt a karaván. A gyárban Pierre Dreyfus, a Renault-művek vezérigazgatója fogadta Fock Jenői és kíséretét. Ott volt az üzemlátcr Rolartd Nungesser, a és pénzügyminiszter Két étán keresztül járták végig a magyar vendégek a- hatalmas, 10 500 főt foglalkoztató üzem különböző egységeit Nagy érdeklődéssel kísérték végig a gépkocsigyártás folyamatát. A futószalagról minden fél percben legördül egy Renault autó. A miniszter- elnök bele is ült egy frissen elkészült kocsiba — természetesen a fényképészek és filmoperatőrök nagy örömére ... A gyár üzemi ebédlőjében Fock Jenő elbeszélgetett a munkásasszony okkal, érdeklődött életük, munkakörülményeik felől. A gyárlátogatás végén a mini szterelmök beírta nevét ' a Renault-művek vendégkönyvébe, sok sikert kívánt a gyár vezetődnek és mind boldogabb életet az üzem munkásainak. (Folytatás a 2. oldalon.) a rádiónak és a televíziónak Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára a kommunista és munkáspártok budapesti konzultatív találkozójáról beszélgetést folytatott Várnai Ferenccel, a Népszabadság szerkesztőbizottságának tagjával, valamint Megyeri Károllyal, a Magyar Rádió és Televízió munkatársával és válaszolt kérdéseikre. A beszélgetést kedd este közvetítette a rádió és a televízió. Alább közöljük a kérdéseket és Komócsin elvtárs válaszait — A kommunista és munkáspártok budapesti konzultatív találkozóján ön vezette a magyar delegációt, s így aktív részese volt a találkozó előkészítésének és lebonyolításának. Ezért kívánjuk öntől megkérdezni: hogyan érvényesült a találkozón a demokratikus, az őszinte, nyílt elvtársi eszmecsere módszere? — A kommunista és munkáspártok budapesti konzultatív találkozóján részt vevő testvér-pártok küldöttségei politikai, ideológiai kérdésekről, a nemzetközi __ kommunista mozgalom élőit álló gyakorlatig iojadi^okrói vitatkoztak. Valamennyi testvérpárt saját politikájának, elhatározásának megfelelően fejtette ki az álláspontját. Egy kérdésben nem volt vita a részt vevő testvérpórtok küldöttei között. Abban, hogy a budapesti talákozón nyílt, szabad, demokratikus, elvtársi tárgyalásokat folytattak a jelenlevők. Valamennyien úgy ítéltük meg, hogy a találkozó eredményein túl, ez a budapesti légkör, ez a budapésti szellem mindannyiunk számára maradandó és kedves emléket is jelent. Ezt a megállapítást csivián a román testvérpárt küldöttsége vonta kétségbe. Az ő megítélésük szerint — és ezzel a véleményükkel egyedül állnak — a találkozón nem volt elég demokratikus vitalehetőség. A valóságban valamennyi testvérpárt küldöttsége a teljes és igazi jog- egyenlőség alapján fejthette ki nézeteit Mindenki azt mondta, amit gondolt mindenki arról beszélt, amit saját pártja politikájának megfelelően szükségesnek tartott elmondani, mindenféle befolyásolás és mindenféle akadályoztatás nélkül. Sokatmondó tény az is, hogy a román pártküldöttség vezetője például, amíg részt vett a találkozó munkájában, nem kevesebb, mint 30 . érdemi felszólalást mondott el. Voltak küldöttségvezetők, akik húszszor, mások huszonnégyszer szólaltak fel. Az egyik küldöttség vezetője a találkozó utolsó plenáris ülésén, a záröközle- ményről folytatott vitában ti- zenhatszor szólt hozzá és tette meg észrevételeit. E2ek a számok önmagukban is bizonyítják, hogy a budapesti konzultatív találkozón az ösz- szes részvevők nyílt, szabad, elvtársi, igazi internacionalista vitát folytathattak egymással. — Ismeretes, hogy a román eivtársak elhagyták a találkozót. Véleménye szerint ez a tény be- folyásolja-e a Román Kommunista Párttal való kétoldalú kapcsolatokat? — A román küldöttség álláspontja az összes_ lényeges kérdésben meglehetősen eltért attól az állá-sponttól, amelyet a mi pártunk képviselt a budapesti találkozón. A magunk részéről nem értünk egyet azzal sem, hogy a román elvtársak elhagyták a találkozót. A töbjíi részvevő testvérpárttal együtt azt valljuk, nem volt igazi, komoly indok arra, hogy a román elvtársak ne vegyenek részt végig a találkozó munkájában. A testvérpártok egy része, köztük a mi pártunk küldöttsége is, nagy erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy valamilyen megoldást találjunk, és elkerüljük a román elvtársak kivonulását. Köztudott, hogy ez nem sikerült. Ezt őszintén sajnáljuk, ugyanakkor .hangsúlyozzuk, hogy a budapesti konzultatív találkozón történtek semmilyen vonatkozásban sem vethetnek (Folytatás a 2. oldalon) Új utakra van szüksége Kaposvárnak Tegnap délelőtt a városi tanács építési és közlekedési osztályán a Kalinyin lakótelep építési tervének tervegyeztető tanácskozásán a város Szerkezetével, jövendő fejlődésével szoros kapcsolatban merült fel Kaposvár közlekedésének jelenlegi és távlati problémája. A tanácskozáson amelyen Kiss Dénes és Gerő Balázs, a Pécsi Tervező Vállalat munkatársai ismertették város- építészeti elgondolásaikat, a megyei pártbizottság és tanács, a KPM, a Somogy megyei Közúti Igazgatóság, a megyei közlekedésrendészet, valamint a városi tanács képviselői vettek részt. A tervezők húsz-huszonöt év távlatában 85—100 000 lakosú várossal számolnak Kaposvár esetében. PJz azt jelenti. hogy körülbelül 30 000 magángépkocsit is figyelembe kell venni. A közlekedési eszközök ilyen mértékű megnövekedéséből következő forgalom, valamint a környékből a városba irányuló és átmenő forgalom lebonyolítására a város- jelenlegi úthálózata alkalmatlan. Nyűt titok, hogy Kaposvár főútvonala máris .telítődött; és a legközelebbi jövő feladata a 61-es főútvonal északi, elterelő útjának megépítése. A tervezők az így megnövekedett forgalom zavartalan biztosítására minimálisan négy, kelet-^nyugati irányba átvezető, különböző rendeltetésű útvonalat javasolnak. Az észak—déli forgalom nagyarányú növekedésére is lehet számítani, beleértve ebbe a városból a hét végi pihenőnapokon kiáramló gépkocsiforgalmat is. A tanácskozás részvevői megállapodtak abban, hogy a legközelebbi feladat a 61-es főútvonal északi, elterelő útjának megépítése. Az U VATER V által készített, illetve készülő tervben szereplő nyomvonallal szemben a pécsiek délebbre javasolják a főútvonal városon áthaladó részének megépítését. Az értekezleten kompromisszumos megoldás született. További vizsgálat tárgyává teszik a nyomvonalak megfelelő kijelölését és addig is a meglevő utcákra csatlakoztatják rá a megépítendő új főközlekedési útvonal városon kívüli, keleti, illetve nyugati szakaszát. Vietnami nap a Híradástechnikai Vállalatnál A Tranzisztor-akcióhoz, melyet a hős vietnamiak megsegítésére szerveztek a magyar KISZ-fiatalok, csatlakozott a kaposvári Híradástechnikai Válalat KISZ - szervezete is. A vállalat ifjú dolgozói tegnap vietnami napot tartottak. Rendezvényükre meghívták Nguyen Dinh Phu elvtársat, aki mint gépészmérnök a villamos gyártástechnológiával ismerkedik Magyarországon. Délelőtt a pályaudvaron a gyár ifjúkommunistái virágcsokrokkal fogadták a vendéget, majd az üzemi KISZ- ala p szervezetének vezetőségi tagjai kalauzolták a városban, megmutatták Kaposvár nevezetességeit. Ezután a Híradástechnikai Vállalat üzemrészeit keresték föl. A vietnami fiatalt különösen a rádiócső előkészítő és szerelő munkafolyamatok érdekelték, elbeszélgetett az itt dolgozó fiatalokkal. A szocialista bri»A harcoló vietnami nép köszönetét tolmácsolom.« Ismerkedés a gyár termékeivel. gádok naplóiba bejegyezte a távoli Vietnam népének testvéri üdvözletét és köszönetét a magyar ifjúságtól kapott sok segítségért. Baráti beszélgetésen találkozott a vállalat vezetőivel, myszaki irányítóival. Beszámolt a vietnami ipar fejlődéséről, a magyar műszaki egyetemeken tanuló honfitársai eredményeiről. Délután az Ifjúsági Ház nagytermében mintegy háromszáz fiatal részvételével szolidaritási nagygyűlést ren- reztek és magyaros ajándékai kedveskedtek a vendégnek. Nguyen Dinh Phu meleg szavakkal köszönte meg a figyelmességet, amely szimbolizálja a magyar fiatalok együttérzését a szabadságáért harcoló Vietnammal. A nagygyűlés KISZ-esei tiltakozó táviratot küldtek az amerikai nagykövetségnek, abban elítélik az USA ag- ressziós háborúját. A vietnami nép iránti szolidaritásukat fejezték ki a vietnami nagy- kövgjségnek címzett táviratukban. Egyhangúlag csatlakoztak a Ty-anzisz tor-akció felhívásához; vietnami műszakok szervezésével kívánnak hozzájárulni a vietnami nép igazságos háborújához.
