Somogyi Néplap, 1968. március (25. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-21 / 68. szám

Csütörtök, 1968. mä reins 21. 3 SOMOGYI NÉPLAP Munkásnők a kastélyban ELSZOMORÍTÓ AN elha­nyagolt az iharosi kastély, por, pókháló mindenütt Pedig ha­talmas termeit, a masszív épü­letet okosabban is kihasznál­hatták volna. Talán úgy is, mint most. Csaknem egy esz­tendeje a déli oldal egyik nagy termét varrógépes, szor­gos kezű asszonyok, lányok vették birtokukba. A tanács­tól megkapták a helyiséget, a villanyt a termelőszövetkezet fizeti, az asszonyoknak csak a fűtésről kell gondoskodniuk. A Csurgói Napsugár Ktsz részére készítenek lánykaruhá­kat. gyermekkabátofkat, köté­nyeket. Tizenkét tagú az iha- rosi brigád, tizenkét nő jutott ily módon állandó keresetihez a faluban. GAÁL JÓZSEFNÉ nagyob­bik lányával, Rózsával együtt dolgozik a kastélyban. — Nagyon hasznos kezdemé­nyezésnek tartjuk valameny- nyien a bedolgozó rendszert — mondja —, a háztartás mel­lett ellátjuk ezt a munkát is, az a havi nyolc-kilencszáz fo­rint pedig sokat segít a csalá­di gazdálkodásban. — Nem okozott nehézséget, hogy nem szakképzett varró­nők? — Nem. Tudniillik ebben a faluban csaknem minden ház­nál van varrógép, magunknak eddig is megcsináltunk min­dent. Szalagrendszert szervez­tünk, magunk között felosztot­tuk a munkafolyamatokat, s mire a tizenkét nő kezén vé­gigmegy az anyag, már kész is a kabát. Egy délelőtt 26—22 kabátot készítenek el. Nem dolgoznak kötött munkaidőben. Előíor­ráment De nagyon szépre akartam csinálni. ELMONDJA, hogy nagyon örül ennek a munkalehetőség­nek, tiszta, szép munkát vé­gez, helyben van, a családdal maradt továbbra is. Ez a töb­biek véleménye is. Bíznak benne, hogy kapnak folyama­tosan a ktsz-től megrendelést, s így továbbra is dolgozhatnak a varrógépek mellett S. M. Jó ütemben halad a gépjavítás Ipari, mezőgazdasági üzemek, társulások a megrendelők A Gépjavító Vállalat nagy­atádi állomásán jó ütemben halad a téli—tavaszi gépjaví­tás. Eddig huszonkét kombájn és ugyancsak húsznál több Szuper-Zetor javítási munkáit végezték el. Annak ellenére, hogy időről időre alkatrészhiány hátráltat­ja a gépek javítását, remélhe­tőleg minden erő- és munka­gép kellő időben a mezőgaz­dasági üzemek rendelkezésére áll. A 120 kombájn kijavítását az első negyedévben szeretnék elvégezni. Az SZK—3-as és SZK—4-eS kombájnok üzem­képes állapotba hozása mel­lett a Szuper-Zetorok javítása okoz nagyobb gondot. A nagy­atádi gépjavító végzi a So­mogy és Baranya mezőgazda- sági üzemeiben dolgozó Szu- per-Zetorok felújítását is. A gépjavító forgácsolórész­lege a Ganz-MÁVAG bajai gyárának hárommillió forint értékű munkát végez: elektro­mos mozdony, és villamos re­léházakat készítenek. A laka­tosrészleg a tsz-közi ipari tár­sulások megrendeléseit elégíti ki. A nagyatádi gépjavító lát­ja el a tabi, a batéi és a helyi közös vállalkozásokat lakatos- áruval, borjúnevelők, sertés- fiaztatók, gyümölcstárolók és gépszínek épületlakatosi mun­káit végzi. A Felső-somogyi Halgazda­ság balatonlellei telepén 120 0Ó0 forint értékű munkát vállaltak. dúl, hogy csak fél napra men­nek be. Amikor viszont ex­portra dolgoztak, még éjszaka is kattogtak a gépek. Rózsa annyira megszerette a varrást, hogy elhatározta, megszerzi a szakképesítést. A kisebbik Gaál lány nyolcadi­kos, ő is varrónő akar lenni. Itt dolgozik a brigádban Gyuretó Jolán is. Tizennyolc Mérlegen hat kollektív szerződés Kijavítják a hibákat, hasznosítják az idei tapasztalatokat Az Építő- Fa- és Építő­anyagipari Dolgozók Szak- szervezetének megyei bizott­sága megvitatta az új Mun­ka Törvénykönyv alkalma­zásának, a kollektív szerző­dések megkötésének, a vál­lalati munkaügyi szabályzat kidolgozásának és végrehaj­tásának tapasztalatairól szó­ló jelentést. A jelentés — amelyet a köz- gazdasági bizottság a vállalati jogtanácsosok bevonásával, a Tanácsi Építőipari Vállalatnál, az EVM Somogy megyei Álla­mi Építőipari Vállalatnál, a Közúti Építő Vállalatnál, a Tégla- és Cserépipari Vállalat­nál, a Déi-magyarorszagii Fű­részeknél, a Tanácsi Tervező Irodánál tartott vizsgálat alap­ján készített el — megállapít­ja, hogy az üzemekben a kol­lektív szerződések megalkotá­sánál törvénysértést sehol sem követtek eL A jelentés is utalt rá s a felszólalók is elmondták, hogy az új kollektív szerződések nem mentesek kisebb hibák­tól. Ez főként gyakorlatlanság­gal, egynémely rendelkezés későd kibocsátásával, felületes­eves, eddig sehol sem "tudott f^el ® nf»ány szabály hely­telen ertelmezesevel magya­elhelyezkedmi. Megtanulta az alapműveleteket, s van olyan hónap, hogy kilencszáz forin­ton felül keres. — Már magamnak is varr­tam egy szüle szoknyát — mu­tatja —, igaz, ez az első teljes munkám, így egy délelőttöm A Gyár- és Gépszerelő Vállalat keres vidéki szerelési terüle­teire (Tiszaszederkény, Kazincbarcika, Székes- fehérvár, Almásfüzitő, Dunaújváros) lakatos, csőszerelő, hegesztő ko­vács szakmunkásokat és segédmunkásokat. A külszolgálatra vonatko­zó összes juttatásokat biztosítjuk. Jelentkezés személyesen vagy írás­ban, Budapest. VI., Paulai Ede u. 52. (sze­mélyzeti osztály.) (2411) rázható. Az egyik legáltaláno­sabban tapasztalt fogyatékos­ság az, hogy a szakszervezetek partneri szerepét nem hang­súlyozták ki. A tervezőirodánál és a Tanácsi Építőipari Válla­latnál csupán hivatkoztak a szakszervezet érdekvédelmi jo­Mezógazdasági termelő- szövetkezetek, figyelem! Az ÉVM Épületasztalos­ipari és Faipari Vállalat kaposvári üzeme rásárol parkettal fizi korlátlan mennyiségben, kemény, lombos fából Érdeklődni: Kaposvár, Cseri út 2. Telefon: 11- 251. Ügyintéző: Csonka— Falkasné. (8252) gára, amelyet a SZOT és a Mi­nisztertanács rendeletben biz­tosított. Hiba az is, hogy a vállalatok a jóléti, kulturális és sportkérdéseket nem dol­gozták ki olyan részletesen, hogy mellékletként lehetne őket kezelni. A szerződések azonban tartalmazzák, hogy az 1967. évi színvonalat e té­ren biztosítják. Ez utóbbi vo­natkozik a munkaruha, védő­ruha juttatására is. Helytelen, hogy a vállalati munkavédel­mi szabály kidolgozására nem forditotiak elég gondot. Nem mérték föl alaposan a foko­zott hatóképasségű veszély­forrásokat, ezért nem szabá­lyozhatták a tennivalókat. A vállalatok mindennek el- • lenére összességében jó mun­kát végeztek — állapította meg dr. Fonai Janos, a megyei bi­zottság titkára. Nyilvánvaló, a megyei bizottsághoz tartozó vállalatok ezért érdemelték ki az Építők Szakszervezete köz­ponti vezetőségének elismeré­sét, amelyet annak az ülésen megjelent képviselője tolmá­csolt is. Szükséges, hogy a vállalatok szakszervezeti szervei a gaz­dasági vezetőkkel együtt dol­gozzák lei a kollektív szerző­dést módosító és kiegészítő szabályzatokat a kollektív szerződésnek azokkal a rendel­kezéseivel kapcsolatban, ame­lyek ellentétben állnak a Mun­ka Törvénykönyvével vagy a kollektív szerződések megkö­tése után megjelent jogszabá­lyokkal. A megyei bizottság közgazdasági bizottsága a kol­lektív szerződések felülvizs­gálata és értékelése során ta­pasztalt fogyatékosságokat vál­lalatonként összesíti és meg­küldi a szakszervezeti bizott­ságoknak március 31-ig. A vál­lalatok a módosító és kiegészí­tő rendelkezéseket jóváhagyás végett a vállalati szakszerve­zeti tanács elé terjesztik ápri­lis 30-ig. Ha ez a szerv a mó­dosításokat és kiegészítéseket jóváhagyta, a kollektív szer­ződést termelési tanácskozáso­kon, szakszervezeti taggyűlé­seken, bizalmi értekezleteken a vállalat dolgozóival ismer­tetni kell. A megyei bizottság azért, hogy az 1969. évi kollektív szerződésekben még annyi hi­ba se fordulhasson elő, mint az idén elkészítettekben, úgy határozott, felhívja a vállalati szakszervezeti tanácsok figyel­mét arra, hogy a második fél­évi értekezletükön tárguaVák meg a kollektív szerződések gyakorlati alkalmazásának ta­pasztalatait. KI Mii KÍVÁN? Üj vasúti jegyet kapnak január elseje óta a hetente hazajáró munkások. A húsz éven aluliaknak havonta négyszer, a húsz éven felü­lieknek pedig havonta két­szer biztosít a vállalat ked­vezményes utazást. Az em­ber azt hinné, hogy ezzel rendben is van a dolog. A hétvégi vonatokon azonban gyakran hallani szópárbajt az utas és a kalauz között. Az ok: a rendeletet kétféle­képpen értelmezik. A vasúti jegy teljes össze­gét a dolgozó fizeti ki a pénztárnál. Az utazás után azonban á költségek egy ré­szét a vállalat megtéríti a dolgozónak. Tehát a válla­latnál dől el, hogy havonta hányszor utazhat kedvezmé­nyesen a munkás. A vasút személyzete azonban külön­böző utasításokra hivatkoz­va vállalati igazolványt kér ehhez a jegyhez. A legtöbb munkásnak van is ilyen, de ezeken az igazolványokon ál­talában nincs hely arra, hogy beírják: melyik állo­másig jogosult a jegy tulaj­donosa kedvezményes uta­zásra. A legkülönbözőbb he­lyekre inták ezt rá. Van olyan kalauz, aki elfogadja, van olyan is, aki nem. Vagy a munkást büntetik emiatt, vagy arról esik szó a vonat fülkéiben, hogy a vállalatot följelentik a szabálytalan­ság miatt. A huzavonának első számú szenvedő alanya a hét végén hazautazó dolgozó. Ideje már, hogy az új rendszer életbe lépése után csaknem negyed évvel a vasút tisz­tázza a vállalatokkal, mit követel meg ahhoz, hogy a kedvezményes jegyet hasz­nálni lehessen. K. I. A mi tizenkilencünk A mi 1919-ünk, akárcsak 1848—49, az orosz 1905, majd 1917, mint a franciák 1789-e és a párizsi kom­mun, népünk számára örök történelmi mementó, tanul­ságadó erőforrás. Hívei és ellenségei évről, évre emlé­keztek rá, az előbbiek dermedt lélekkel, majd fel-fel- villanó, erősödő és hanyatló ' bizakodással, az újrakez­dés, a folytatás elszántságával, meggyőződéssel, hogy új győzelem követi; az utóbbiak gyűlölettel, bosszút liheg­ve, újra és újra ismételve, hogy nem lesz még egyszer, nem lesz soha többé. Megkettözött fegyveres elővigyá­zatossággal készültek minden évben március 21-re, a forradalom utóvédjeire és előőrseire márt kíméletlen csapásokkal. Így volt negyed századig, míg olyan for­dulatot vett a történelem, hogy a nép újra birtokba vette az országot. Es ünnepelt — immár szabadon — a harmincadik, a negyvenedik évfordulón. Most pedig készülünk már a Magyar Tanácsköztársaság . kikiáltá­sának ötvenedik évfordulójára. Negyvenkilenc évvel ezelőtt először lépett győztes­ként a történelem színpadára a magyar munkásosztály. Diadalát sok évtizedes küzdelem alapozta meg. Bár az első magyar tanácshatalmat megfojtotta a. külső ellen­ség és a hatalmától megfosztott régi uralkodó osztály, a Magyar Tanácsltöztársaság jelentősége és érdeme mind az oroszországi szovjethatalom fennmaradása és végső győzelme, mind a nemzetközi munkásmozga­lom további fejlődése szempontjából elévülhetetlen. Népünk most a negyvenkilencedik évfordulón is megbecsüléssel köszönti a magyar proletárforradalom egykori harcosait, tisztelettel és hálával adózik a nagy forradalmi nemzecíefe emle kének, amely csaknem öt évtizeddel ezelőtt történelmünk fényes lapjait írta. ARAB ÖSZTÖNDÍJASOK BUDAPESTEN Magyarország és az Egyesült Arab Köztársaság közötti műszaki tudományos együttműködési szerződés alapján 90 ösztöndíjas arab fiatal Budapesten tanul vasipari szakmákat. Képünkön: A Bánki Donát Gépipari Technikum hegesztőmü- helyében oktatják az arab fiatalokat. (MTI-foto) Fegyverrel a Jtézben EGY SOMOGYI VÖRÖSKATONA VISSZAEMLÉKEZÉSE y/l a már kevesen élnek 1919 nagy politikusai, a Ta- -‘■’-L nácsköztársaság irányitó kommunistái közül. Meg­gyilkolta őket a fehérterror, meghaltak az emigrációban vagy a második világháború ban. Itt vannak azonban még közöttünk, ha kevesen is, a volt vöröskatonák, a falusi munkástanácsok tagjai, akik visszaemlékeznek a régi idők­re, s a jelenbe hozzák a múltat. Krasec Péter csokonyavi- sontai cipész vöröskatona volt 1919-ben. Ö így emlékezik vissza; —1 Három évig voltam az első háborúban, 1919. március 26-án szereltek le bennünket. Hazamentem, április közepén azonban már jelentkeztem az újonnan alakult Vörös Had­seregbe. Fölszereltek benőn­ket, s kihoztak Erdőcsokonyá- ra. Itt aztán jelentős ember lettem. Abban az időben a szerb katonák a falu határá­ban, a tiszavízi szőlőnél jár­tak át. Egyszer elfogtam egyet, bevittem a faluba. A századparancsnokságon azt a parancsot kaptam, hogy vi­gyem be Kaposvárra. — Május közepéig voltunk Erdőcsokonyán, aztán a So­mogy—baranyai 44-es rosse- bes-gyalogezredet a román in­tervenciósok ellen vezényelték. Három napig harcoltunk a Tiszánál a román burzsoázia seregei ellen, majd onnan a Felvidékre mentünk. Ott egy egész nemzetközi csapat har­colt, voltak itt lengyelek, oro­szok, németek meg mi, ma­gyarok. Ez még aratás előtt volt, mert amikor egyszer éj­jel három órakor megugrasz- tottuk a Tanácsköztársaságra tört cseh imperialistákat, a búzában bújtak meg. Amikor kimozdítottuk őket, két nap és egy éjjel meneteltünk Nyit- ra felé. Olasz páncélvonat jött a segítségükre. Egy nagy rozstáblában sikeresen fölvet­tük velük a harcot, majd be­vonultunk Nyitrára. Itt két tűz közé kerültünk, nagyon szorítottak minket az inter­venciósok, Egy kastély udva­rába vonultunk vissza. Ké­sőbb azt a parancsot kaptuk, hogy mozdítsuk ki a kastély körüli rozstáblából a cseh csendőrszázadot Ez sikerült is. Barátommal, Kovács sza­kaszvezetővel két cseh kato­nát ejtettünk fogságba. Átad­tuk őket a kastélyban, aztán már mentünk is vissza a frontvonalba. Az olasz pán­célvonat nagyon nyomott ben­nünket, s ezért nagy kerülő­vel a cseh burzsoá sereg há­ta mögé kerültünk. — Július vágéu szabadságot! kaptunk. Amikor visszamen­tem, minden felbomlóban volt, így rövid idő múlva megint szabadságoltak. A Tanácsköz­társaság leverésének híre már otthon ért... Erdőcsokonyán bújkáltam két pajtásommal, de mivel a csendőrök keres­tek, elhatároztuk, hogy átszö­künk Jugoszláviába. Zsdálának mentünk, a határ előtt azon­ban elfogott bennünket egy főhadnagy és egy civil detek­tív, s bekísért Udvarhelyre. A papírjaink rendben voltak, hát eleresztettek bennünket Be­vettük magunkat az udvar­helyi erdőbe, amely tele volt bujdosókkal. Később egy ka­tonatársammal munkát vállal­tunk Berzencén. Csak lakást kaptunk, fizetést, élelmet nem, de legalább egy ideig nem zaklattak a csendőrök. 1920. március 14-én azonban ránk találtak, s Csurgón bezártak tizenhat napra. Innen Dom­bóvárra vittek bennünket a járásbíróságra, s 1921. október 6-án engedtek haza szülőfa­lumba, Háromfára. — Nehéz volt a sorsom a felszabadulás előtt. A csend­őrök szemmel tartottak, hi­szen tudták rólam, hogy vö­röskatona voltam. Föl jegyezte: Rózsai Ágnes

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom