Somogyi Néplap, 1968. február (25. évfolyam, 26-50. szám)
1968-02-17 / 40. szám
Szombat, 1968. február 17. 3 SOMOGYI NÉPLAP Huszonkét év az ifjúsági mozgalomban Ostrom utáni diák. A Mátyás Gimnáziumban. Nagy táska lógott a kezünkben. Benne füzetek, könyvek. A táska mellett pedig a napi fafejadag. Két guriga ... Régen volt. De nem annyira régen, hogy ne emlékeznék rá elevenen. Ahogy a kislányom nevelem majd, úgy élem át ismét régi élményeim... Háromszor mentünk egy héten iskolába, az ablakok papírral voltak beragasztva. Tanítás után meg foci, foci, foci. Galeriket nem ismertünk. S udvarolni is később kezdtünk, mint a mai fiúk. Pedig negyvenhatban már nem féltünk. Tizenhét évesein nem is igen mutogatja a gyávaságát az ember. És egy MADISZ-tag még úgysem ... Aján Gergely, a Siófoki Kő- olajvezeték Vállalat újítási előadója 39 éves. Tíz éve tagja a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetségnek. De a mozgalmi munkából már 1946 óta kiveszi a részét. — Mit jelentett akkor MADISZ-tagnak lenni? — Negyvenein, ötvenen voltunk tagjai az iskolában, snagy lelkesedéssel dolgoztunk. Mindennek örültünk, amit ránk bíztak. — Hogyan alakult tovább az élete? — A gimnáziumot nem tudtam akkor befejezni. Tizenkét évvel később itt, Siófokon szereztem meg az érettségit... öten voltunk testvérek, s mint a legidősebb, a családfenntartó, én kerestem a kenyeret. A Kőolajvezeték Vállalat segédmunkásnak vett föl. Aztán kétévi katonáskodás... Aján Gergely nem szakadt el az ifjúsági mozgalomtól. Mint kultúrós a vállalatnál s a hadseregben is aktívan tevékenykedett. 1955-ben, mikor leszerelt, könyvelő lett a vállalatnál. Társadalmi munkában pedig a kultúrmunikát szervezte továbbra is. 1960-ban . a Debrecen tengerjáró hajó TENGERÉSZ kifutott a Földközi tengerre. Én mint pincér dolgoztam a fedélzetén, Bejártam Olaszországot, Törökországot, Egyiptomot, Libanont, Szíriát... Tanulni, látni, tapasztalni akartam. — Sikerült? — Igen. Románul, angolul, németül, egy kicsit olaszul is beszélek, s a tengerésanyelven sem tudnának becsapni. Sose felejtem el megdöbbenésemet, amikor arab földön láttam a sok cipekedó, kínlódó teherhordót, a tehergépkocsik meg tízesével álltak üresen az út- szél en... A török tankönyvekben például az áll, hogy egyedül élő testvéreink a magyarok. Kedvesek is voltak hozzánk. — Meddig volt tengerész? — Négy évig — mondta Aján Gergely. A fedélzetien dolgozó fiatalok tengerószéveák alatt is tagjai voltak a KlSZ-szervezet- nek, — Miért jött vissza vállalatához? — Mert hívtak mindig, amikor hazajöttem. Én is szerettem itt dolgozni nagyon. Jobb így. Az utazás csak fiatalon szép, érdekes. Visszajöttem a szárazföldre. | Miután hazaj107 I tért, mint L~ szakszervezeti TiTRSR , vezetőségi tag ____________L vette át a kult úrmunka irányítását. Közben elvégezte a marxista középiskolát, most egyetemre szeretne beiratkozni. — Bírja majd? Család, mun ka, társadalmi funkciók. — Néhány évig még bizonyára, Én minden tőlem telhetőt megteszek. 1966-ban, amikor KISZ-tit- kárrá választották a vállalat fiataljai, azt mondták, világ- járt, munkabíró ember. Vezesse őket, legyein jó KISZ-élet a vállalatnál. — Mivel dicsekedhet a vállalat KISZ-szervezete? — Leginkább a társadalmi munkával. 1967-ben 7125 órát dolgoztunk. Ez 792 867 forintot ért. Aján Gergely két éve párttag és munka sör. Egy kicsit másképp látja a dolgokat, mint a húszon-évesek. Az élettapasztalat, a sok hasznos élmény azonban nem öreggé, csupán megfontoltabbá, higgadtabbá teszi. Jól vezeti a Kőolajvezeték Vállalat KISZ-szervezetét, fiataljait, s folytatni akarja a huszonkét éve megkezdett munkát. Bán Zsuzsa APRÓSÁGON MÚLIK A SZAKSZERVEZETI MUNKA ÚJ VONÁSAI Fölmérés a közalkalmazottak ......... A hhoz, hogy a szakszervezetek eleget tudjanak tenni megnövekedett feladataiknak, hogy valóban hatékony érdekvédelmi szervei legyenek a dolgozóknak, a tájékoztatásban is új, intenzívebb módszerekre van szükségük. A szakszervezeti apparátusnak, tisztségviselőknek mindenekelőtt jól kell ismerniük az adott terület dolgozóinak helyzetét, munkakörülményeit, problémáit. Ezért mind nagyobb a szerepük a tudományos igényű, elmélyültebb elemzéseknek, fölméréseknek Sok helyen a szakszervezet a vállalat gazdasági vezetésével karöltve végzi el ezt a munkát, hiszen a vállalatoknak is érdeke — és új gazdasági irányító rendszerünk kiteljesedésével egyre nagyobb érdeke lesz —, hogy reális képet kapjanak szellemi tőkéjükről, a dolgozók szakmai, szociális és kulturális helyzetéről. A Közalkalmazottak Szak- szervezetének megyei bizottsága az országos szakmai elnökség kezdeményezésére a közelmúltban felmérést végzett az adminisztratív és segédhivatali dolgozók szociális helyzetéről, érdeklődési köréről, szakmai végzettségéről. Ez a fölmérés része volt egy országos reprezentatív vállalkozásnak. A megyében mintegy kétszázhúsz kérdőívet osztottak ki a dolgozók között. A beérkezett válaszokat továbbították az országos központnak, ahol számítógépek segítségével dolgozzák fel az adatokat. Az összegezésre február végén vagy március elején kerül sor. Ezt az országos kezdeményezést előzte meg a közalkalmazottak megyei bizottságának helyi vállalkozása, amelyben a tanácsi dolgozók szociális helyzetét, munkakörülményeit vizsgálták meg. Ezt az anyagot már a múlt év szeptemberében elkészítették, s miután megyei bizottsági ülésükön megtárgyalták, megvitatták az egyes helyi szakszervezeti bizottságok is, sőt azóta sok helyen a hivatali vezetés is foglalkozott a jelentéssel. Milyen célt kívántak elérni e jelentés összeállításával? Egyrészt a közvetlen szak- szervezeti munka érdekeit szolgálja a minél alaposabb tájékozódás, másrészt — és ez a döntő — az illetékes hivatali vezetés figyelmét hívták fel a megoldásra váró problémákra. Azóta sok olyan intézkedés történt, amellyel a fölvetett problémákat kívánják megoldani. A helyi fölmérés ugyan még nélkülözte a korszerű számítógépek segítségét, de hatékonyságát tekintve így is elérte célját. R. G. EGY ÜVEG SÖR, egy szem cukor, egy közvetlen, keresetlen szó, mozdulat. Apróságok. Értékük egyáltalán nem vagy csupán néhány forinttal mérhető. De az életünk tele van ilyen lényegtelennek tűnő apróságokkal, és ezek gyakran meghatározók lehetnek. Beszélni mégsem igen szoktunk róluk. Mert ha vannak, akkor jóleső érzéssel nyugtázzuk, tudomásul vesz- szük, ha nincsenek, akkor nem is igen tudjuk megfogalmazni, mi az, ami hiányzik. Az emberi szerénység Íratlan ■szabályai szerint senki seni kéri számon, ha vele kapcsolatban elmulasztanak valami apró figyemességet. És mégis ... Egy szakmai vezető értékét például egy termelőszövetkezetben csak fele részben határozza meg, hogy milyen a szaktudása, a képzettsége, a tehetsége, csaknem ilyen fontos az, hogy milyen a kapcsolata az emberekkel. És ezeknél az emberi kapcsolatoknál nagyon is meghatározók az apróságok. Jól emlékszem, egy parasztember azt mondta egyszer: — Tőlem nem tud olyat kérni az agronómus, amit én meg ne tennék. Aztán a miértre egy történettel felelt — Kinn voltunk a mezón, s a gép után keresztbe raktuk a gabonát. Az agronó- musnak az volt itt az első éve. Tudtuk, hogy ügyes ember, s láttuk, hogy jót akar — de hát annyira még nem isimertük. Odajött. Ezzel is, azzal is váltott néhány szót, aztán azit mondja nekem: »Na, János bátyám, akkor most szívjon el egy cigarettát, addig én rakom...« Hát ekkor kezdődött, kérem. Azóta sok ilyen volt már. Es ezért mondom, hogy én megteszek mindent, amire kér. CSEKÉLYSÉG? De menynyire az! Az az agronómus talán már két óra múlva el is felejtette, hogy két keresztet összerakott. De ha érzelmeikben, hatásában nézzük, nem kettő, sokkal több volt az a kereszt, és talán éppen azért nőtt meg a jelentősége, mert az agrotió- mus munkarendjében nincs benne a keresztösszerakés feladata. Azt hiszem, úgy is lehet mondani, hogy ezek az apróságok az emberi kapcsolatokban sok mindent tökéletesíthetnek, javíthatnak, s ha nincsenek, sok mindent el- ronthatnak. — Higgye el, nagy dolgok, nagy teljesítmények sokszor olyan kicsiségeken múlnak, ha az ember utólag rágom- dől, szinte el sem hiszi — a napokban jegyezte ezt meg az egyik szövetkezet elnöke beszélgetés közben. — Súlyos ezreket mentettünk meg néhány üveg sörrel. Hirtelen rosszra fordult az idő, gyorsan be kellett takarítani a szénát. Azt mondtuk: Emberek, ha estig benn lesz, mindenki kap egy üveg sört. Benn volt estéra Ha az üveg sör árát ajánljuk fel »prémiumként«, — ugye, az nevetséges . összeg. De így más. És ismerek egy brigádveze- zetőt, aki nem megy úgy ki az asszonyok közé, hogy ne legyen egy-két zacskó cukorka a zsebében. — Na, Mariska néni, vegyen egy szemet, hátha jobban megy a kapálás... S ha estefelé újra ott jár közöttük: — Micsoda? IXát így megnyomták a munkát? Ne egyet vegyen, hanem kettőt! Mosolygunk ezen, mint ahogy ott kinn az asszonyok is nevetnek. De ha egy munkahelyen nem ritka vendég a derű, ott a munka is másképp megy. És az az egv szem cukor is jelent valamit, sokkal többet, mintha kettő- ötvenért maguk vennének a boltban egy zacskóval. A PRÉMIUM, A DICSÉRET, a hivatalos, úgy is mondhatnám, írásban' rögzített jutalom nagyon fontos. De az ösztönzésnek van ilyen módja is. Egy üveg sör, egy szem cukor, egy közvetlen.: keresetlen szó, egy mozdulat. Az életünk tele van ilyen apróságokkal — és ezeken az apróságokon sok múlik. Vörös Márta A TÁRSASHÁZAKE A JÖVŐ — A társasházakra több igénylő jelentkezik, mint a hagyományos családi házakra. Az érdeklődés a társasházak felé tolódik el. Az ok egyszerű: ezek gyorsabban épülnek és olcsóbbak is, mert jobban lehet gépesíteni az építkezést. Völgyi János, az Adándi Építőipari Ktsz elnöke fogalmazott így, amikor a szövetkezet idei terveiről érdeklődtem. Az igényeknek a társasházak felé való eltolódását legjobban a Balaton-par- ton lehet lemérni. Ez a folyamat — mint az elnök elmondta — körülbelül két évvel ezelőtt kezdődött. Akkor láttak hozzá a balatonföld- vári társasházak építéséhez. Az idei terveik között már ezek képviselik a legnagyobb volument. Nemcsak Földváron, hanem Siófokon is kötöttek velük szerződést. Itt KISZ-társasházakat építenek majd ebben az évben. — Az igényeltolódás — tette hozzá Ábrahám Sándor műszaki vezető — nekünk is adott feladatokat Gépesíteni kellett. Ez viszont azt eredményezte, hogy a korábbinál több munkát végezhettünk el, mert nőtt a termelékenység. A Balaton-parton jó hírnévnek örvend ez a ktsz. Felveszünk technikusokat, művezetőket, vákuum-gépkezelőket, kubikosokat r kaposvári, dombóvári és szigetvári munkahelyekre. Jelentkezés írásban vagy személyesen az építésvezetőségen. Cím: OVT Dunántúli Vízügyi Építő Vállalat kaposvári építésvezetősége. Jókai liget (a termálfürdő mellett.) (6790) &(/t/szerű muukakerkeu Szinte percenként nyílik az ajtó. A legkülönbözőbb ügyekben keresik a termelőszövetkezet tagjai. De az ő szobájába lépnek be először az idegenek, a vendégek is. A tsz-elnök irodája g|g|J előtti apró kis helyiségben dolgozik Ábrahám Lászióné, az ádándi Aranykalász Tsz adminisztrátora. Egy kicsit titkárnő is, hisz tőle kérdi mindenki, hogy bemehet-e az elnökhöz, vannak-e nála. Fejkendős asszony lép be. ■ — Megvan, Zsuzsika? — Aláírattam — válaszolja Ábrahámné, s egy lapot Ä nyújt át. — Nagyon kedves, köszö- ó nőm szépen. Alig csukódik be az ajtó, újból nyitják. A főagro- nómus. S így megy ez mindennap. Most éppen borítékokat címez. — A zárszámadáskor jutalmat kapnak a tagok, most készítem elő a borítékokat. Ábrahámné 1963 óta dolgozik a termelőszövetkezet irodájában. Ez az első munkahelye. Siófokon végzett a gyors- és gépíróiskolában, s hazajött Ádándra dolgozni. Különben is ide húzta a szive, alig volt 17 éves, amikor férjhez ment. Férje traktoros a szövetkezetben. — Ali mindennel kell foglalkozni egy tsz-adminisztrd- tornak? — Levelezéssel, gépeléssel, iktatással és még sok mindennel, de egyet már nem »keli«. Erről most nem tud helyes képet alkotni, mert viszonylag nyugalom van. Az én munkámban a csúcsidő délelőtt tíz és tizenkét óra között van. A postabontás, iktatás ideje. Hasonló a helyzet délután fél négy körül, amikor el kell készítenem a postakönyvet. Nagy a levélforgalmunk. Az »és még sok mindennel!« tartalmazza azt a segítséget is, amit munkakörén kívül ad. Most, • zárszámadás előtt sok munkája van a könyvelőknek, segít nekik, ha van egy kis szabad ideje. — December végén legalább ötven tagfelvételi kérelmet írtam meg, megkértek rá a belépni kívánók. A január eleji közgyűlésen hatvan új tagot vettünk fel. A tagfelvételi kérelemírásba annyira belejött, hogy közben megírta a magáét is. — Eddig nem voltam tsz- tag. Ügy döntöttem, belépek, hisz az új rendelkezések szerint jövőre már én is kaphatok háztájit. Stnibl Márta Munkásainak keze nyomával sokfelé találkozik az ember. — A kapacitásunk lekötése nem okozott soha gondot — mondta az elnök. Mindig volt annyi munkánk, ameny- nyit el tudtunk végezni. — Az idén hogyan állnak a megrendelésekkel? — A tervünknek körülbelül hetven-nyolcvan százalékát már lekötöttük. Ez nem azt jelenti, hogy több munkát nem tudtunk volna vállalni. Egyelőre azonban nem akartunk. Van néhány áthúzódó építkezésünk még a múlt évről, s ezt szeretnénk először befejezni. A múlt évről áthúzódott építkezések miatt sokpt bosszankodtok már a ktsz-bc... Azért maradtok ugyanis félben ezek a házak, mert nagyon akadozott az anyagellátás. Késve kaptok cementet is meg parkettát is. A terv viszont szorította a munkásokat Kiutalás helyett nemegyszer készpénzért vásároltok anyagot, hogy ne álljon meg a munka. — Az idei év sokkal jobban kezdődött Most annyi cementünk meg parkettánk van — mondja a műszaki vezető —, hogy alig tudjuk raktározni. Csak a tégla- igényünkre nem jött meg még a válasz, dehát ez még túlságosan nem is késett meg. Én azt hiszem, hogy az többet nem fordul elő, ami a múlt évben volt. Ezután sokkal folyamatosabban érkezik az" anyag. — A tavalyi zökkenőt mindenképpen megéreztük — veszi át a szót az elnök. — A rossz anyagellátás miatt a munkások nem kerestek úgy, mint máskor, s bizony néhány szakemberünk elbúcsúzott tőlünk. Év végén mindig akadt olyan ember, aki elmegy, de most a munkások hat-hét százaléka lépett ki a ktsz-ből. "Hogy mi lesz ezekkel? Én bízom abban, hogy a jó munkások ismét visszajönnek. És nekünk az az elvünk, hogy a jó szakembernek mindig van helye a ktsz-nél. A kedvező idő remélhetőleg már nem várat sokáig, s hamarosan megkezdhetik újra a nagyobb munkákat is. Kercza Imre Előadássorozat az új törvényekről Hétfőm négy napig taftó előadássorozat kezdődik Kaposváron a megyében dolgozó termelőszövetkezeti’ jogtanácsosok és a járási tanácsok mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályainak csoportvezetői részére. A tanfolyamon az új termelőszövetkezeti és földtörvényről hangzanak el előadások, viták. 3118013000010001
