Somogyi Néplap, 1968. február (25. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-16 / 39. szám

Péntek, 1968. február 16. 3 SOMOGYI NÉFtAF Tájékoztatás közgazdasági alapokon a Pályázat átján töltik be pedagógus állásokat A párttitkár este könyvekkel megrakodva ment ha­za, egész éjszaka bújta a rendeleteket, tanulmá­nyozta a közgazdasági fogalmakat Érveket gyűj­tött a másnapi vitához, ahol a pártvezetőségnek arra kellett választ adnia, miért a bérszínvonalt tűzték napi­rendre, s miért nem a bértömeget. Azt hiszem, hogy napjaink párttitkáraira ez a lelki- ismeretes fölkészülés jellemző. A gazdaságirányítás új rendszerében nagyobb az önállósága és a felelőssége mind a gazdasági, mind a pártvezetésnek. S ez megköveteli a pártszervezet vezetőitől, hogy közgazdasági alapokra he­lyezzék a tevékenységüket. A megyei pártbizottság feb­ruár 10-i ülésén követelményként állították a pártszerve­zetek elé a dolgozók tájékoztatását, a gazdaságpolitikai célok ismertetését, a■ napi és a távolabbi célokra való mozgósítást, a vélemények megismerését, a helyes javas­latok megvalósítását. S az eddigi tapasztalatok is bizo­nyítják, milyen nagy szükség van erre. Az Asztalosipari Ktsz-ben pl. arról győzték mek a kommunisták a mun­kásokat, hogy a folyamatos munka érdekében megérte a szövetkezetnek messzebbről és jóval nagyobb költséggel beszerezni az epedét. Ha nem döntenek rugalmasan eb­ben a beszerzésben, abbahagyhatták volna a fekvő- és ülő­bútorok gyártását. A ruhagyári párttagoknak meg azt kellett megmagyarázniuk az elégedetlenkedő munkás­nőknek, hogy ésszerűtlen intézkedésre még az átmeneti zavarok sem késztethetik a gyár vezetőit. Az orkándzseki jó minősége sínylené meg, ha más szalagok is varrnák ezt a keresett és elismert gyermekruhát, éppen ezért gyártsák csak tovább ugyanott, ahol eddig. Ez a néhány példa is alátámasztja az írás elején em­lített alaposan fölkészülő párttitkár tipikusságát Szinte mindennap választ várnak a kommunistáktól a dolgozók vitás kérdések eldöntésében, közgazdasági kérdések meg­világításában. Állandó és rendszeres tanulás és fölkészü­lés nélkül aligha felelhet meg egyetlen pártmunkás is a megnövekedett nagyobb követelményeknek, a reform tel­jesebb kibontakoztatásához szükséges kedvező politikai légkör megteremtéséhez. M inden üzem, vállalat, intézmény párttitkára tanfo­lyamon vett részt az ősszel. A tanulás azonban nem fejeződött be a továbbképzés utolsó foglal­kozásán, a titkárok és a vezetőségi tagok lázasan bújják a pártirányítás és -ellenőrzés színvonalas elvégzéséhez ma szükséges ismeretek megszerzése végett a rendelete­ket, a politikai gazdaságtannal foglalkozó könyveket. Csak így tájékoztathatják jól és gyorsan a dolgozókat, és így mozgósíthatják őket a kitűzött cél elérésére. L, G. Megjelent a művelődésügyi miniszter utasítása, amely — a pedagógusképző felsőokta­tási intézményekben végző hallgatók munkába lépésé­nek elősegítése végett — úgy intézkedik, hogy az 1968— 1969-es tanévtől kezdődően valamennyi alsó és középfo­kú otkatási intézményben pályázat útján kell betölteni a pedagógus állásokat. Pá­lyázatot a kinevezési hatás­kört gyakorló szerv — taná­csi szakigazgatási szerv, in­tézmény, vállalat — vezető­je hirdethet. A pályázó egyidejűleg há­rom helyre pályázhat, és mindaddig nem adhat be újabb pályázatot, amíg az előzőek elbírálásáról nem kapott írásbeli értesítést. A pályázat kedvező elbírálásáról szóló értesítés kézhezvételét követő nyolc napon belül a pályázónak írásban kell nyi­latkoznia az állás elfogadá­sáról. Bauxitbetonos épületek vizsgálata A bauxitbetonos épületek vizsgálatainak egységesítésé­re házi szabványt készítettek a munkálatokban részt vevő építésügyi intézmények. Az előzetes jelentésekből máris megállapítható, hogy vidéken lényegesen kevesebb a bauxit­betonos ház, mint a fővá­rosban. Az Építőipari Minő­ségvizsgáló Intézet öt vidéki állomása április 15-ig fejezi be ezek minősítését Új vállalkozásba kezdtek Lovrencsics Lajos, a záká­ny! Csokonai Termelőszövet­kezet elnöke azok közé a szö­vetkezeti vezetők közé tarto­zik, akik keresik az újat, a korábbinál gazdaságosabb ter­melési fór-mákat. És fogéko­nyak minden iránt, ami előbbre viheti szövetkezetü­ket A baromfitenyésztésben, -hizlalásban szép pénzt lá­tott, az emberek egyetértet­tek elgondolásával, s ma na­gyon fejlett baromfifarmja van a gazdaságnak. Már nemcsak hirdalnak, tenyész­tenek, hanem keltetéssel is foglalkoznak. Ez aztán merő­ben eltérő a termelőszövet­kezetek hagyományos terme­lési profiljától, s nagy terhet rak Lovrencsics Lajos elnök vállára, hiszen a szövetkezet agronómusi teendőit is 5 lát­ja el. Évente 300000 NAPOSCSIBE — No persze szakember kezében van a keltető. Aki fi gyár­os Sípszereli Vállalat keres budapesti (XIU. kér. Kelli u. 34.) vidéki (Almásiílzitő, Kazincbarcika, Székesie- hérvár, B.-fiizfö, Ajka stb.) munkahelyeire lakatos, cső­szerelő, hegesztő, kovács szakmunkásokat és betaní­tott munkásokat. Szállást biztosítunk, májodhotenként szabad szombat. Vidéki te­rületen napi 19 Ft külszol­gálat, utazási térítés, a gya­korlati Időtől függően ma­ximális bérezés. Jelentke­zés személyesen vagy Írás­ban. Cím: Budapest, VI., Paulay Ede u. 52., személy­zeti főosztály. (1433) irányítja, felsőfokú techniku­mot végzett — mondja a tsz- elnök. — De látja, a kelteté­sen túl mi minden van itt még — és az asztalon levő papírhalmazra mutat. — Ez velejár az önállósággal. Mi keltetjük a tojásokat, és a na­poscsibéket is mi értékesít­jük. Ez nagyon sok utánjá­rást követel, és a felelősség is a mienk. — Mi ennek a munkának a gyakorlati mechanizmusa? — A keltető egy év alatt 300 000 naposcsibét bocsát ki. Az igényeket ezzel össze kel] hangolni, mégpedig úgy, hogy a keltetőből kikerülő csibék a kívánságnak megfelelő idő­pontban kerüljenek a gaz­daságokba. Húshibrideket adunk, s ez a fajta nagyon keresett a megyében. A pe­csenyecsibét átvevő vállalat tájékoztat bennünket arról, hogy melyik termelőszövetke­zetek szerződtek velük érté­kesítésre, s ezeknek a gaz­daságoknak mi adjuk a csi­béket Saját járműveinkkel A VBKM 11. sz. Vil­lamossági Gyára kar­bantartási munkákban gyakorlott gép­lakatosokat keres azofliiaii Belépéssel Jelentkezés a munka­ügyi osztályon, Kapos­vár, Mező Imre úton (6779) szállítjuk ki a megrendelők­höz. AMI MÉG PROBLEMATIKUS Problémát az okoz, hogy a vállalat negyedéves bontás­ban köti szerződéseit, tőlünk pedig heti bontásban kérik a csibét a gazdaságok. Mi kö­vetkezik ebből? Ha például a vállalat késve szállítja el az árut — erre egyébként mód­ja van, hiszen a negyedéven belül kiválaszthatja a neld kedvezőbb időpontot —, a tsz nem fogadhatja a csibét, mert nem szabadult tel a férőhely. A fordított helyzet is előállhat: a vállalat korán viszi el a vágóbaromfit, a tsz fel akarja tölteni a helyet, mert így gazdaságosabb • az épület kihasználása, ám a keltető termelése egyenletes, és ragaszkodnunk kell az előre meghatározott időpont­hoz. Könnyebb a helyzet a háztájival. A fogyasztási és értékesítő szövetkezetek ír­ták össze az igényeket, ők veszik át és osztják szét a naposcsibéket, s havi bontás­ban adják megrendelésüket A MEGOLDÁS — Miként hidalható át az említett probléma? — Részben enyhít a gon­don, hogy mi magunk is hiz­lalunk baromfit s ha vala­hova éppen nem kell a ko­rábban igényelt csibe, gaz­daságunk hizlalja meg őket Ez persze csak szükségmeg­oldás. A probléma teljes meg­oldását a január elején Hun- niahibrid néven megalakult országos társulástól várjuk. Ennek a társulásnak mi is tagjai vagyunk. Célja, hogy a húshibridekkel foglalkozó gazdaságok érdekeit képvi­selje, és egyebek között az említett gondon is segítsen. Így aztán a társulás központ­jából is diszponálhatják az árut. Ha például a mi Körze­tünkben az eredeti üteme­zésnél korábban kéri a csi­bét valamelyik gazdaság, mert a vállalat elvitte a fel­hízott állományt, és megüre­sedett a hely, a társulás egy másik ga zdaságának kel tető­iéből küldenek oda húshib­rid naposcsibéket... Hernesz Ferenc ESTI CSÚCSFORGALOMBAN A VÁROS PEREMÉN Mi jut a bevásáriószafrorha? Munkatársaink tegnap délután a csúcsforgalom idején ellátogattak néhány városszéli élelmiszerüzletbe, ök Is be­álltak a munkából hazaigyek vő vásárlók közé, hogy lássák, mi jut ilyenkor még a bevásárlók szatyrába? Cseri 366-os bolt Sláger a déligyümölcs Az apró kis boltban tele ra­kott polcok, áruval »•kibélelt-' pult várja a vásárlókat Per­cenként nyílik az ajtó, mun­kából hazaigyekvő emberek fogják kezükbe a kis műanyag kosarat- Nézzünk szét, mi min­denből válogathat a vevő va­csorára vagy a másnapi étke­zésekhez. Hentesáruból nagy a MK tesárut, ebből hiány még nem volt Valamelyik közeli házból a háziasszony sajtolt halászlé­kockáért szalajtotta ide a fér­jét, de a boltvezető sajnálko- zóan tárja szét a karját, ezzel nem szolgálhat. Ajánl helyet­te halászlékonzervet, a férfi azonban hosszas töprengés után sem veszi meg. Egy kis édesség a vacsora mell«: választék, van párizsi, három- négyféle szalámi, vaj, sajt, szalonna. Pákozdi Károly, a cseri 366-os számú bolt veze­tője friss tehéntúrót rak az üvegtálcára, a tepertőn meg­igazítja a fehér takaróruhát. — A forgalom általában öt óra tájban éri el tetőfokát, de négy óra óta — a nyitástól — egy folytában van forgalom. Ezekben a napokban a déli- gyümölos a sláger, szerencsé­re a napokban ismét kaptunk citromot és kubai narancsot, viszik is kilószám. A boltvezető elmondja, hogy folyamatosan szállítják a hen­Donneri 368. sz. bolt — Egy pillanat, hazaugrom, megkérdezem a feleségemet. Nem lakunk messze... Szabó Mária be akarja biz­tosítani a családot az influen­za ellen, vesz egy kiló citro­mot meg fél kiló narancsot. — Talán két napig, ha elég lesz, valahogy csak föl kell venni a harcot az influenzával. De különben is vittem volna haza, a család nagyon szereti a gyümölcsöt. Láztól égő szemű, alaposan felöltözött férfi nyit be. Százat egy ellen, hogy citromért jött. Nyertem. P. D. Nincs hiánycikk Az eső, az influenza és az, hogy még nincs hét vége — ez okozhatta a »különleges vi­lágnapot" a donneri 368-as számú csemegeboltban. Leg­alábbis így mondta a boltve­zető-helyettes. Máskor ugyan­is alig lehet levegőhöz jutná, annyian tolonganak. Ide jár az egész. Donner. Kicsi is már ez a bolthelyiség, alig tudja lebo­nyolítani a nagy forgalmat. No persze most sem unatkoznak az eladók. A szokásos arcok, vásárlók ma is megpakolják szatyraikat, elviszik a -napi fejadagot". De az előző na­pinál nagyobb választék vár­ja a törzsvásárlókat. — Fél kiló kenyeret és húsz deka parizert kérek. A kenyér friss? — Igen- Mást parancsol ezenkívül? — szól oda a fiatal eladó, s már csúsztatja is a vásárlókosárba az árut. Van bőven minden. Parizer is, háromhuszas felvágott, ol­csó kolbász. A kenyér, a pék­sütemény friss, még meleg is. — A nyolcadik mázsa ke­nyeret áruljuk — mondja a boltvezető-helyettes. Négy órá­tól fél hatig lemegy a nagy forgalom, aztán nyolc felé jön­nek még. A bőrkabátos férfi épp az utolsó pohár tejfölt vette ki a hűtőszekrényből. Ez elfogyott, összesen száz pohárral ma. —- Szalonnát tudnak adni? — kérdezi egy pufajkás idős ember. — Igen, négyféle van. Me­lyikből adhatok? Van angol szalonnánk is­Már csökken a forgalom. Pi­lótasapkás gyerekek cipetked- nek a kosárral. Citromot vet­tek a »járvány ellen« meg ku­bai narancsot. — Na, tartsátok ide a bő­röndötöket — intette közelebb viccesen a pénztáros a két gyereket Elszámolt. A gyü­mölcs mellől előkerült még a vaj is a holnapi uzsonnához, anyunak meg a tojás. A don­neri vásárlók elégedettek le­hettek tegnap. A szemben levő zöldségboltban is teljes válasz­ték várta őket. Krumpli, friss, szép, nagy zöldség, cékla, zel­ler, téli káposzta, hagyma, al­ma, citrom, főzeléknek való hüvelyesek, — egyszóval min­den kapható. Bár a forgalom itt sem volt a legnagyobb, a vásárlóknak nem lehetett okuk panaszra — legalábbis tegnap este. B. Zs. Cukorgyár köz 399. sz. bolt Bő választék A betegek hiánycikklistája A Cukorgyári köz lakói — a cukor-gyár dolgozói — a la­kótömbökhöz közeli 399. szá­mú élelmiszerboltban vásárol­ják meg a szükséges napi áru­cikkeket. Fél ötkor nyitottunk be az önkiszolgáló boltba, ahol a várt csúcsforgalom helyett csupán néhány vásárlót talál­tunk- — Korán jöttünk vagy későn? Hetest István boltvezető szét­tárt karral világosított föl ben­nünket boltja forgalmáról. — Nálunk nincs sose csúcsforga­lom, a környék vevőtörzsgár­dája alig több háromszáz em­bernél. A nyolc, tíz tömb la­kóházból többre nem telik . . . Nézzünk körül a boltban. Van-e elegendő áru? — Az előbb panaszkodtam, most dicsekszem — mondta a boltvezető, miközben végigve­zetett boltjában. A hűtőszekrényben és a pol­cokon valóban árubőség van. Szinte mindenféle áru megta­lálható. Vaj, felvágottak, sajt­félék, mindenből többféle. Nem hiányzik az olcsó felvágott, a tepertő, még friss kenyeret, péksüteményt is találhattak itt a munkából hazasietök. A rak­tár is gazdag. Háromszor ők- kora vevőgárdára is elegendő lenne­— A hiánycikkek? — A betegeket nem tudjuk kielégíteni mindennel. Igaz, hogy most már van citrom, de elfogyott a csipkeszörp, nincse­nek gyógyvizek, cukinápolyi is a háányciikklistán szerepel­nek. — Meddig vannak nyitva? — ötig. A kampány beindu­lása után korábban nyitunk és tovább tartunk majd nyitva, hogy a dolgozók bevásárolhas­sák mindazt, amire szükségük van. H. B. Árubőség a cseri üzletbe«,

Next

/
Oldalképek
Tartalom