Somogyi Néplap, 1968. február (25. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-10 / 34. szám

LÜL AZ. M S Z M P MEGYEI 8 I Z OTTS AG AÉ S A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXV. évfolyam, 34. szám. Szombat, 1968. február 10. KIVEZETŐ UTAT! Nemrégiben, amikor még a fagy jobban kötötte a földet, meglátogatott apám a szom­széd megyéből. Lakásom kör­nyékére érve — 48-as ifjúság útja, az új lakótelep — eiret- gyen fordult hozzám: — Fiam, milyen nagy szeren­cse, hogy nyakkendőt is vet­tem ... — Miért? — kérdeztem bi­zonytalanul.. — Hói ha nem lenne raj­tam, befolyna a nyakamon a sár... Mondom, akkor még nem volt ekkora a sár. Persze, apám viszonyítási alapja egé­szen más volt, már az akkori sár is nagynak tűnt neki. Ha most látná? Talán ezt mon­daná: — Miért nem értesítet­tél, hogy hozzak magammal búvárfölszerelést is vagy leg­alábbis egy csónakot. A környéken lakó sok száz embernek azonban se búvár­ruhája, se csónakja. Viszont nekünk nap mint nap meg kell tennünk ezt az utat. Ki tudja már, hogy hol van út? Mert bármennyire is végig­mértem a terepet szemmel, nem láttam és nem látok ki­vezető utat... (Ennyire el­nyelt volna a sár?) Azaz, hogy legyen kivezető út, tudok egy kivezető utat: — és ez az egész város­ra vonatkozik, mert szinte minden utcája nyakig sár —: le kell tisztítani a járdákat. Ott van például a Kos­suth Lajos utca, gidres-göd- rös betonjárdája alig külön­bözik egy falusi úttól. Este szinte veszélyes rajta közle­kedni, nem látni, mikor lép az ember bele egy akkora tó­csába, mely cipőt nyel. Miért nem veszik ezt ész­re azok, akiknek ez volna a kötelességük? a. b. 1 A keleti városrész problémáiról tanácskoztak a Hazafias Népfront körzeti ve zetőségválasztó gyűlésén (Tudósítónktól.) Az ÉDOSZ kultúrtermében tartotta meg vezetőség- és küldöttválasztó értekezletét a Hazafias Népfront Vöröshad­sereg úti körzete. Csaknem 150-en hallgatták meg Ker­tész Dezső körzeti népfront­titkár beszámolóját. Beszélt a keleti városrész út-, járda- és világítási problémáiról, sür­gette az üzlethálózat fejlesz­tését, mert a városrész bolt­jainak száma a területhez és lakossághoz viszonyítva ke­vés. Szólt a jövő tennivalói­ról, s kérte az ülés részve­vőit, hogy társadalmi mun­kával segítsék a városveze­tést céljainak elérésében. Ezután több mint tízen szólaltak fel. A felszólalók közül többen fölvetették az Ivánfa-hegy világítási és üt- problémáit, s arra kérték az új vezetőségét, hogy tegyen lépéseket a megoldás érdeké­ben. ,A vita után újjáválasztot­ták a 43 tagú körzeti nép­frontbizottságot, majd meg­választották a városi nép- frontbizottsági tagokat és a megyei értekezlet küldötteit. Budapestre érkeztek a metró motorkocsik A budapesti metro első négy szovjet motorkocsija pénteken megérkezett a fővá­rosba, a földalatti vasút Ke­repesi úti járműtelepére. A 20—20 méter hosszú, négyaj­tós motorkocsik 200 utasnak kényelmes helyet biztosíta­nak, de csúcsforgalomban ko­csinként 250 ember is 'na­gyobb zsúfoltság nélkül utaz­hat rajtuk. Mezőgazdasági könyvek falun Februárban a mezőgazdasági könyv hónapon el óadásokkal, filmvetítésekkel, tapasztaiacserékkel hívják fel a lakosság fi­gyelmét a mezőgazdasági szak könyvek hasznosságára. Tegnap este bemutatta a ka­posvári Csiky Gergely Színház Michel André—Fényes Sza­bolcs—Szenes Iván Lulu című zenés vígjátékát. A,szereposz­tásból: Lulu — Egervári Klá­ra, Antoine, a fiatal amatőr beat-zeneszerző — Varga Ti­bor, a felügyelő, Migrén — Lengyel János. Rendező: Má- riáss József Jászai-díjas. Kar­mester: Rónai Nándor. Képün­kön: Egerváry Klára és Var­ga Tibor. Március 9-én: megyei TIT-bál Francianégyessel nyitják meg Különlegesség: a pezsgőbár A TIT városi elnöksége legutóbbi ülésén elhatározta, hogy ebben az évben — há­romévi szünet után — ismét megrendezi a hagyományos megyei TIT-bált. Az első Somogy megyei TIT-bált 1960-ban rendezték meg, majd négy éven át év­ről évre hagyománnyá lett A legutóbbit az ötödiket Siófokon tartották meg. A hatodik TIT-bált már­cius 9-én, a Kapós összes he­lyiségében rendezik meg; 500 vendéget várnak rare az al­kalomra. TIT-statisztikai tükör Elkészült a TIT Somogy megyei Szervezetének 1967. évi statisztikai összegezése. A megyében tavaly négyezer-öt­vennyolc ismeretterjesztő elő­adást tartottak, mintegy 30 százalékkal többet az 1966. évinéL A négyezer-ötven­nyolc elődáson összesen 206 633 hallgató jelent meg. Az előadások megoszlása is jó arányt mutat, a társada­lomtudomány területéről több mint előadás hangzott ei, természettudományból. Nyelvtanfolyamokra 1967- ben 1679 somogyi iratkozott be, 2561 órán vett részt, 95 tagozaton hat nyelvet tanul­tak. Megyénk az országos első helyet érte el a társadalmi munkában megtartott isme­retterjesztő előadások szamá­val, összesen 820 ilyen elő­adás hangzott el. 0(rx:oOOCOOOOCOOOOOOOOOOOOrxTOOOOrY~Hnrx~Y-Y-YTr>r«^rYYYXXXXX^- Laporter lopta el 54 32 inget és az órát " * * Az őrnagy az, aki visszalopta ezeket a holmi­kat. Ez bizonyos ... Meg kell tudni, hogy ki az, aki vissza­lopta az inget. Ebben a pillanatban a sá­torban felkiáltott valaki: — Visszaadni .., Harrin- court-nak ... az inget... ... Máris beugrott a sátor­ba. Négy lázas hánykolódó beteg feküdt ott. Mindegyik­nek tüzelt az arca... Biztos, hogy az egyik az őrnagy. Aki az ingről tud! Nézzük csak! Ez itt jobb oldalt a derék dr. Min- kusz. Na, ez ugyan nem őr­nagy. Iszákos, nehézfejű, min­dig álmos alak. Ennek nincs köze ilyen kémkedési ügyek­hez. Ez itt mellette egy ber­ber. Hátravan tehát a másik két beteg: Hlavács, a cipész, és Rikajev, a dán borbélyj Várt. Nemsokára megszólalt Hla­— Harrincourt... inge... Hlavács íves őrnagy! Brávó, Galamb! Most kö­zelebb jutottál a probléma megoldásához. A kis Hlavács, aki cipésznek adja ki magát, alapjában véve őrnagy a fran­cia hadseregben. Mit tesz ■ a szimat... Megitatta a beteget. Puszta kézzel nyúlt hozzájuk. Ott­hagytak neki karbolt, de nem használta. így csak megkapja a tífuszt. Az egyik beteg zub­bonyát felvette. A másiknak az ivópoharát használta. Ez­zel legalább húszmillió bacil- lust nyelt. Így most szépen vár, amíg szédülni kezd és fáj a feje. Az a tífusz. Kiült a sátor elé, és várt rá. Néhány órát ült így. Végre távol feltűnt egy me­net. Egészségügyi katonák jöttek egy ponyvás autóval. Finley hadnagynak a legelső dolga volt, amikor megérkez­tek. hogy intézkedjék. Először a betegeket rakták fel. Azután a sátrat es a hol- vwL -w-iJi Galamb a sofőr mellé iMt. Azt remélte, hogy tífusza van már. Figyelte, hogy mit érez. Csüggedten sóhajtott Csak egyetlen rossz érzés sajgott benne. Nagyon éhes voét.íl Nem ment fel a szobájába. Kisétált az erődből. Itt szabad kilépés volt mert hiszen az erődtől eltávolodni amúgy sem lehetett Átsietett a partizánokhoz. A nő vagy a kígyöbűvölő csak ott lehetett A katonák között nem rejtőzhettek út­közben. Sorra vette az arab tábort. Minden egyes embert megnézett, minden sátorba bement. Sehol sem találta őket. Egy szakállas arab szó­lította meg a kóválygó légio­nistát — Mit keresel, uram? — A kígyőbúvölőt — Aki Murzukban jósolt a ruminak? — Azt hát. — Nem jött vetünk. Ott — Körösztapád... Az ma­radt Murzukban az egész csa­ládjával! Én beszéltem útköz­ben a varázslóval! — Kizárt dolog, uram... Hm... Ez egy kész bolon­dokháza. De itt a vén arab kávéfőző! Az is benne van a társaságban! Aki leöntötte kmirhával, hogy becsapja a viperát — Mondd csak, kedves ba­rátom, ismered te a kávéfő­zőt, aki veletek utazik és mindenütt feketét főz? — Abu el Kebirt? — Igen, Abu el Kebirtl Az a vézna, gyulladt szemű ne­buló ... Hol van? — Szegény ... Tegnap éjjel meghalt... De rumi úr... ilyen csúnyáin káromkodni... Hátat fordított Elég volt Ez meghaladja egy mesterde- tektív képességét.“ Slussz. Nem lehet tovább! Az embe­rek egy része eltűnik, a to­vábbiak meghalnak, mint ez az Abu el Kebir... Minden­ki meghal, csak ő nem, aki­nek ez olyan sürgős és fontos lenne... Galamb visszatért az erőd­be. Az udvar úgyszólván tel­jesen üres volt. Felment a le­génységi szobába. Az embe­rek félholtan a kümeraltség- től, aludtak Ezeket ugyan alaposan kifárasztotta a me­netelés. De hol a csodában vannak az idevalósi katonáik? A, a#oas> tizedes vakum lázatot csinált az asztalnál, vonalzóval és tollal húzta alá a sorokat — Mondja, kérem, igaz az, hogy a most érkezett száza­don kívül itt nincs katona? — Hát én mi vagyok? Gar­dedám? Marha! — És még hányán vannak altisztségeden kívül? — Ha nem számítom azt, aki holnapra meghal, akkor: én, az őrnagy, két altiszt és kilenc közlegény meg én. Az összesen tizennégy. — Magát már egyszer mondta. Vagy két példány­ban intézkedik? A tempós beszédű, mély hangú, nyugodt tizedes fel­nézett, és szelíden csak eny- nyit mondott: — Fogja be a pofáját! Azután gondosan odaillesz- tette a léniát, húzott egy sort, majd szótagolva elmondta, amit írt: — Há-rom tisz-ta kö-peny. Pont. Galamb végigdőlt az ágyon. Igaz volt tehát, amit Murzuk- tól idáig szokásos légió-rém­hírnek tartottak: Aut-Taurirt- ból senkit sem váltanak le. Mar több századot küldtek ki, és mindössze kilenc köz­legény maradt életben. Had­nagy egy sem .. . (folytatjuk) A döntő ellenérv — Na mi az, mégsem veszed el Marisát? Pedig már esküvő előtt álltatok! — Igaz. De amikor el­mentünk megnézni az új lakást, hallottam amint a mamája azt mondta: »Nagyszerű ez a lakás! Ép­pen három személynek va­ló.-« Iskolában A tanító: — Luigino, meg tudod nekem monda­ni ki volt az a nagy em­ber, aki azt kiáltotta: Föld! Föld! Luigino: — Az apukám, tanító bácsi kérem, teg­nap este, amikor salátát evett. Vadnyugat Egy vendéglőben két cowboy pookert játszik. — Neked mid van? — Négy ászom. Es ne­ked? — Két töltött pisztolyom. — Tied a kassza. Az „igen“ Amikor az oltár előtt áll­tunk — meséli valaki ba­rátjának —, én igent mondtam, és ő is igent mondott. De ez volt az utolsó eset, hogy a felesé­gem egyetértett velem. Nők A házaspár hazaérkez­vén a moziból, a házat teljes felfordulásban talál­ja. Kétségkívül rablás történt A férj máris ro­han a telefonhoz, de fele­sége megállítja: — Mit csinálsz? Ki akarod hívni a rendőrséget? Ilyen ren­detlen lakásba? Bankban A pénztáros: — nyom, igazolnia kell a sze­mélyazonosságát Az asszony: — Igazol­vány ugyan nincs nalam, de itt vaiii a barátnőm, aki kész bizonyítani személy­azonosságomat A pénztáros: — De ne­kem az ön barátnőjét sincs szerencsém ismerni. Az asszony: — Nem tesz semmit Mindjárt bemuta­tom önnek. A szép esküvő — Ma nősült meg Ciro, tudod, az a beatles hajú. ' — És szép volt az eskü­vő? i — Meghiszem azt! Volt egy kislány, aki a meny­asszony fátylát vitte, és egy másik, aki a vőlegény haját! <S. P.) Aki nem hiszi... Edinburgh skót nagyvá­ros egyik temetkezési vál­lalata épületének homlok­zatán hatalmas hirdetmény van kifüggesztve: — Hihetetlen, de igaz! Mindössze negyven fontért szállítjuk el önt a földről a mennyországba. Győ­ződjön meg szolgáltatá­sunk pontos és kifogásta­lan voltáról. Somaggi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megye* Tanács lapja. Főszerkesztő: WIBTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon; 11-510, U-511. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon: 11-516. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem örzünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknéL Előfizetési díj egy hőnapra 18 Ft. Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár. Latinka Sándor utca 6. Nyomdáért feleli Mautaer József,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom