Somogyi Néplap, 1968. február (25. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-10 / 34. szám

Szombat. 1968. február 10 3 SOMOGYI NÉPLAP MILLIÓK VESZHETNEK EL a termelőssfivetkexetek beruházási hitelkeretének késedelmes lebontása miatt Több termelőszövetkezetben hallottam, amikor az idei tér vek felől érdeklődtem: szeret­nének istállókat építeni, de nem tudják, kaphatnak-e rá beruházási hitelt? Élő problé­ma ez, annyira élő, hogy aggo­dalomra ad okot Végre eljutot­tunk ódéig, hogy a múlt évben a megye közös gazdaságai túl­teljesítették épület- és gépbe­ruházási előirányzatukat, most viszont egy olyan buktatóhoz jutottak önhibájukon kívül, ami súlyos károkhoz vezethet. Ezt pedig senki sem akarhat­ja, senkinek sem állhat szándé­kában gátat emelni a fejlődés elé. Miért csak márciusban? A közelmúltban ezzel a té­mával foglalkozott a megyei tanács végrehajtó bizottsága is. Mivel hitelről van szó, azt hi­hetnénk, hogy számadatokkal bőségesen teletűzdelt jelentés került a vb elé. Am nem így történt. Nincs ugyanis még olyan adat, amely eligazítana abban, hogy tulajdonképpen mennyi hitelre számíthatnak a közös gazdaságok az idén kez­dődő beruházásokhoz. És a je­lentés szerint nem is lesz, csak márciusban: ~A központi bank­szervek tájékoztatása szerint március közepére várható a megyei hitelkeret lebontása.« És mi lesz addig? A Intelből leutaltak ugyan egy bizonyos összeget, ennek egy része azon­ban kell a tavalyról áthúzódott építkezéseik befejezéséhez. Hi­telből egyelőre tehát nem in­dulhat építkezés, csak saját erőből, s ehhez a gazdaságok megkapják az előírt állami tá­mogatást. Az idő pedig múlik, a kivite­lezők munkára várnak — csak éppen pénz nincs. S ha majd lesz, a hiteligényt Budapesten bírálják felül: ott döntik el, mire mennyi hitelt adnak a megyének, s azt melyik gazda­ság milyen ágazatot képviselő és megépítendő objektumába tanácsos fektetni. Döntő szem­pont, hogy a befektetés — a hitel — mennyil idő alatt térül meg. Emiatt nehéz helyzetbe kerülnek a gyenge termelőszö­vetkezetek még akikor is, ha támogatásukra még külön ösz- szeg is rendelkezésre áll: a ne­héz természeti körülmények között gazdálkodó tsz-ekmél a befektetés hosszabb idő elmúl­tával térül meg, mint máshol, így már eleve esélytelenebbek a versenyben. Kettős veszély Ez a hitelprogram tehát ket­tős veszéllyel fenyeget: 1. Fé­lő, hogy egy sor, erre az évre tervezett jelentős beruházás az idő rövidsége miatt nem va­lósulhat meg (pedig szép ter­veink vannak, ilyen például a megyében a szarvasmarha­program); 2. nem erősödhetnek a kívánt ütemben a nehéz kö­rülmények között gazdálkodó termelőszövetkezetek, ugyanis nekik van leginkább szükségük a hitelakcióra, mert saját erő­ből nem futja a beruházások­ra. S ha már a jelentés is meg­állapítja, hogy ez az újszerű lebonyolítási rend az idei be­ruházásokra kedvezőtlenül hat, hadd tegyük hozzá: súlyos problémák szülője lehet az or­szágos bankszerveknek ez a rendelkezése. A jelentést nem fogadták el A megyei tanács végrehajtó bizottsága az MNB vitathatat­jan jószándékát elismerte, a jelentést azonban nem fogadta el, nem értett egyet az abban szereplő hitelelvekkel. A nép­gazdaság s ezen beiül a megye érdekeit, a rendelkezés gazda­ságpolitikai kihatáséit figye­lembe véve, ezeknek az elvek­nek a gyakorlati megvalósítá­sa nem segíti kellően a gyenge tsz-ek erősödését, nincs tekin­tettel megyénk amúgy is át­lagon jóval aluli állóeszköz-el­látottságára. Jogos a kérdés: az országos bankszervek miért nem tá­maszkodnak jobban a megyei vezetők véleményére, pedig ők ismerik legjobban Somogy helyzetét, közép- és hosszú tá­vú terveit. Hernesz Ferenc Bővítésre vér a leánykollépm Csurgón (Tudósítónktól.) A Csurgói Járás Népi Ellen­őrzési Bizottsága a közelmúlt­ban megvizsgálta a középisko­lai diákotthonok helyzetét és az állami lakóépületek felújí­tását. Megállapították, hogy a leánykollégiumban nagy a zsú­foltság, s csak a legszüksége­sebb helyiségek vannak meg. Többek között nincs betegszo­ba, meleg öltöző, társalgó stb. A NEB megállapította, hogy az állami fakások felújítását a sürgősségi sorrend figyelembe­vételével végezték. Helytelení­tette viszont, hogy a szaktár­cák által vásárolt épületekre a felújításkor sokat költöttek, s még így sem tudták ezeket tel­jesen használhatóvá tenni. Magyar hetek Hollandiában A Hollandiában sorra kerü­lő magyar hetek március 5— 17 között Amszterdamban, március 19—31 között pedig Rotterdamban zajlanak le. A két városban megrendezendő kiállítások bepillantást nyúj­tanak a magyar művészeti életbe, az exportkínálatba, az árubemutatókat árusítással is egybekötik, a szállodák ma­gyar konyhái pedig a ma­gyar konyhaművészetet nép­szerűsítik. Falugyűlés Polányban (Tudósítónktól.) A község • pártklubjában gyűltek össze a polányiak, hogy újjáválasszák a népfrontbi­zottságot. Bállá Jenöné, a köz­ségi tanács vb-titkára nyitotta meg a falugyűlést. Ezután Halmos János, a Hazafias Nép­front községi elnöke a kül- és belpolitikai helyzetről mondott tájékoztatót, majd a bizottság négyéves munkájáról számolt be. Mindig és mindenben a párt- szervezettel, a községi tanács­csal és a termelőszövetkezettel együtt munkálkodtak Polány Hat év a mérlegen Negyvenkilenc szakmaközi bizottság Somogybán — Politikai oktatás, tanácsadás, beteglátogatás - Nyolc klub nyílt Hatéves múltra tekintenek vissza megyénkben a községi szakmaközi bizottságok. A negyvenkilenc somogyi szak­maközi bizottság összefogja a községben a szakszervezeti ta­gokat. Nagybajomban, Csoko- nyavisontán, Berzencén és Ba- bócsán például társadalmi munkára ösztönözték a bizott­ságok a szakszervezeti tago­kat. Máshol a községfejlesz- lósi tervek kidolgozásában vettek részt tevékenyen. Tizenhat szakmaközi bi­zottság szervezett társadal­munk időszerű kérdéseiből tanfolyamot. Balatonföldváron két csoportban ötvenen jár­nak a politikai oktatásra. Em­lítésre méltóak az ismeretter­jesztő előadások, az fró-mun­Termeljen kiváló étrendi hatású, amidokban gazdag takarmány­répát: RÓZSASZÍNŰ beta, BÁBOLNAI SÁRGA HENGER, BETA POLY RÖZSACUKOR répafajtát. Igényét a Vetőmag Vállalat Tolna—Somogy megyei Alközpontja (Dombóvár, tel.: 13-21) korlátlanul kielégíti. Alközpontjaink utánvétes postai megrendelést is tel­jesítenek, és kívánságra díjtalan szaktanácsot adnak. (5129) kás találkozók, a szellemi ve­télkedők is. Legtöbb tudo­mányos előadás a fonyódi, a memyei, a marcali és az ed- dei bizottság szervezésében hangzott el. Nyolc községben szépen be­rendezett klubja van a szak­maközi bizottságnak. A ka- rádi és a kéthelyi klub gaz­dag tevékenysége az egész környéken elismert. Hasznos tanácsokkal lát­ják el a nyugdíj-, SZTK- ügyekben hozzájuk forduló érdeklődőket a kéthelyi, a ka- rádi, a lengyeltóti, a balaton­szentgyörgyi és a szemesi bi­zottságok. Több panaszos ügyét orvosolták. A balaton- szemesi Keresztes József pl. a szakmaközi bizottságnak köszönheti, hogy százkilenc forinttal emelkedett a nyug­díja. A bizottság elintézte, hogy számítsák be a három év szolgálatát Balatonföldvá­ron, Balatonszemesen, Da- rányban és Siófokon rendsze­resen fölkeresik a betegeket a szakszervezeti tagok, s aján­dékokkal kedveskednek az ágyban fekvő embereknek. S ha bármilyen ünnepség van a faluban, az öregekről, a gyermekekről vagy a nőkről emlékeznek meg, a szakma­közi bizottságok tevékenyen reszt vesznek a szervezésben. Fontos feladatuknak tartják a termelőszövetkezetek támo­gatását, a munkaverseny és a brigádmozgalom ösztönzését is. Rendszeresen tartanak egészségügyi, szociális és munkásvédelmi ellenőrzéseket a nagyatádiak, a berzen- ceiek, a tapsonyiak és a ta- biak. A szakmaközi bizottságok tevékenysége ebben az évben tovább gazdagodik. I„ G. község fejlődéséért. Az elmúlt négy esztendő alatt a község- fejlesztési alapból és csaknem félmillió forint értékű társa­dalmi munkával megépítették a falu járdájának nagy részét és a buszvárót. A beszámoló utáni vitában többen felszólaltak. Varga László traktoros a közlekedés biztonsága érdekében kérte a Népfront segítségét. A Haza­fias Népfront járási bizottsá­gának munkatársa a népgazda­ság 1967. évi fejlődéséről tájé­koztatta a polányiakat. Hege­dűs Zoltán, a tsz kertésze a háztáji gyümölcsfák közös per­metezésének megszervezését javasolta. A falugyűlésen egyhangúlag megválasztották az új népront- bizottságot. Az elnök újból Halmos János pedagógus, he­lyettese Pfeiffer János tsz-bri- gádvezető, a titkár pedig Szijj János nyugdíjas mezőgazdász lett A gyűlés végién a járási nép­fronttá zottság munkatársai az új szövetkezeti és földtörvény­nyel kapcsolatos kérdésekre válaszoltak. KÉSZÜLNEK A TAVASZRA A kapolyi termelőszövetkezet kertészetében már január ele­jén megkezdték a primőr paprikamag vetését. Az idén 25 holdról 45 holdra növelték a kertészet területét, és 690 000 forint bevételt terveztek. Már április végén szeretnének pap­rikát árusítani. Felső kép: Szabó Mária és Tóth Józsefné rit­kítják az üvegházban a paprikapalántákat. Alsó kép: Előké­szítik a melegágyakat a primőr növényeknek. Levestésztát gyártanak Ádándon Az ádéndi Aranymezé Ter­melőszövetkezet levestésztát készítő ’melléküzemágat léte­sített. A melléküzemágban ti­zenöt asszony dolgozik. /---------------------------------------------­Híradás szakcsoportokból (Tudósítónktól.) Felmérést készítettek a mar­cali fogyasztási szövetkezet fel­vásárlói a múlt év végén. Ösz- szeírták, hogy a körzet háztáji gazdaságainak 50 000 darab na­poscsibére van szükségük. A legtöbbet a Kéthelyen működő tojástermelő szakcsoport tagjai igényelték. A keltetők elkezd­ték a szállítást; az első 500 db naposcsibét a kéthelyi szak­csoport tagjai kapták. A leg­nagyobb szállítások március közepétől április 15-ig lesznek. • • • A múlt évben jól működött Marcaliban a nyúltenyésztő szakcsoport, 2500 nyulat adott el a felvásárlónak. Ennek pél­dájára Kelevizen is szakcsoport alakult. Ezzel lehetővé vált, hogy az export szempontjából oly fontos házinyúlból 1968- ban több mint háromezer da­rabot adjanak el a tenyésztők a marcali szövetkezetnek. • * • 14 tagja van Somogyfajszon a szamócatermelő szakcsoport­nak. Tavaly 200 mázsa termést adtak el a szövetkezetnek, s ennek fele exportra került. Akadtak néháinyan, akik egyenként 15—16 000 forintot kaptak szamócáért. Ebben az évben 300 mázsa értékesítésére számítanak. Több a városlakó Hazánk 68 városának lakos­sága hat év alatt 4 033 560-ről 4 444 835-re emelkedett, tehát 411 265 fővel, több mint tíz szá­zalékkal gyarapodott. Viszont a megyék lakossága (városok nélkül számítva) ugyanezen idő alatt 5 927 484-ről 5 715 555- re csökkent. Ha segíteni nem tudunk... így jobb a tej Sötét színű üvegekben árul­ják a tejet az észtországi Tal- lintoan, mivel az ilyen üvegek jobban megőrzik a tej ízét és vitaminjait. Hivatalos dolgomat intézve jártam a Kalinyin városrész egyik %j házában. Fölkeres­tem régi ismerősömet, aki hó­napok óta betegen fekszik. Láttam arcán az örömet ér­deklődő szavaim hallatán, s végül mégis nyugtalan gondo­latokkal távoztam. Azóta is gyakran kérdem önmagámtól: Szabad-e feltételezni egy be­csületes emberről, hogy szán­dékosan félrevezeti társait, feletteseit, és betegségét csak színleli... ? Láztól csillogó szemek, so­ványra fogyott, sápadt arc. Alig ismertem föl az ágyban fekvő betegben a mindig élet­vidám, jókedvű, a közügyek iránt nagy érdeklődést tanúsí­tó embert 0 töri meg a csendet. — Olyan jó látni valakit, beszélgetni arról, ami a be­tegszobámon kívül történik... Munkatársaim, feletteseim ed­dig még nem látogatlak meg, csak üzentek, hogy jobbulást kívánnak, s ha majd tudnak időt szakítani, fölkeresnek. De — ugye megértem, üzenték — most minden dolgos kézre szükség van, minden perc drá­ga. Nyugtatnám, hogy ne iz­gassa magát, mert ártalmára van, gátolja gyógyulását, de feündultau közbevág) — Tudom ... értem .. . Még gondolatban sem tettem szem­rehányást senkinek, hogy ha­zamenet vagy dolgukat intéz­ve nem szaladtak be hozzám néhány percre. Pedig jólesett volna hallani a múlt évi ered­ményekről, az idei tervekről, s talán azt is, hogy hiányzóm, szükség van rám. Csak rá­gom, emésztem magam, hogy ágyban kell feküdnöm, s má­sok dolgoznak helyettem is. (Arra viszont jutott idejük, hogy elmenjenek az orvosom­hoz. No nem azért, hogy ál­lapotom felől érdeklődjenek, azt kérdezte meg tőle egyik felettesem: valóban beteg va­gyok-e, és ennyit kell ágyban feküdnöm? Több mint húsz éve vagyok a munkahelyemen, az utóbbi tiz évben nem voltam be­teg ... Amikor egyszer gyógy­kezelésre szorultam, szabad­ságom terhére feküdtem be a 'kórházba. Most táppénzcsaló­nak gondolnak? Arra kért, ne foglalkozzam az ügyével. Csak ki akarta ön­teni a szivét Kívánságát csak részben teljesítem. Saját és vállalata nevét elhallgatom, de az ese­tet nem. Olyan embernek is­mertem meg, alá nemcsak a. munkáját végzi lelkiismerete­sén, hanem gyakran családi életének rovására is részt vál­lalt a közügyek intézéséből. Erkölcsi kötelességem hát, hogy szót emeljek érdekében. Sajnos, ha egy ember kidől a sorbol, beteg lesz, nem egy helyen könnyen elfeledkeznek róla. Nem gondolnak a beteg érzékenységére, arra, hogy a magára hagyott ember csak emésztődik, vívódik, $ úgy ér­zi, rá már nincs szükség. Az effajta lélektelenség persze nem általános. A leg­több üzem,, hivatal közössége, elsősorban a szocialista brigá­dok együttérzően gondoskod­nak beteg társaikról. Tudunk esetről, amikor műszakból ha- zaküldték társukat, hogy be­teg gyermekét orvoshoz vihes- se, és dolgoztak helyette is. Egy másik üzemben hosz- szabb ideje fekvő brigádtár­suk helyett elmentek az er­dőre fát vágni, így biztosítot­ták családja téli tüzelőjét. Megint másnak pénzt adtak össze, ajándékot vettek, segí­tették házát fölépíteni, s na­ponta meglátogatják. Mert az emberi, együttérző, buzdító, bátorító szó nagyon sokat segíthet. Szalai László

Next

/
Oldalképek
Tartalom