Somogyi Néplap, 1968. február (25. évfolyam, 26-50. szám)
1968-02-08 / 32. szám
A Zv MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA tS A MEGYEI TANACS LAPJA XXV. évfolyam, 32. szám. Csütörtök. 1968. február 8. TÖBBIT 1 A SZATÍRA régi görbe tükre ismét darabokra tört. Komlós János, a kitűnő humorista írói hitvallásával vezette be a megyei könyvtár szatirikus irodalmi estjét. Konferanszaiból, írásaiból jól ismerjük már Komlós közéleti témáinak logikái vonalvezetését, csípős élű, elgondolkodtató humorát. Az önvallomás mégis újszerű volt, hisz azt -követelte-« az előadó: ne önmagunkat villantsuk meg a szatíra görbe tükrében, hanem mindig szomszédainkat. Így köny- nyebb elviselni a látványt, s talán szórakoztatóbb is. A meghatározás egyébként így hangzott: -A szatíra a szomszédok reális ábrázolásának művészete«. Érthető, hogy e -varázsjelre« szemmel láthatóan fölengedett a feszültség a széksorokban ... A két előadóművész — Mikes Lilla és Komlós János — az első perctől kezdve közvetlen légkört, bensőséges hangulatot teremtett anélkül, hogy túlságosan igénybe vették volna rekeszizmainkat. Egész estén át csendesen, talán néha szé- gyellösen -kacarásztumk" — szomszédainkon. Az előadók felszabadultan • szórakoztattak, s mi — azt hiszem az egész közönség véleményét tolmácsolhatom — jól éreztük magunkat. A MŰSORBAN nagy egyéniségek közéleti írásai, szatírái hangzottak el. A válogatás — ami ugyancsak a két művész elmélyülését, hozzáértését dicséri — igen határozott és célratörő vonalvezetést árult el. Az ösz- szeállítás tehát már önmagában is rendkívüli érték volt. Gábor Andor, Bálint György, Karinthy Frigyes és mások Mikes Lilla művészetén át vallottak a humor nyelvén a múlt gyötrő társadalmi visszásságairól, abS S Z11, ^ ÍR L szúrd helyzeteiről. Mikes Lillát — jóllehet szinte a város díszpolgárává avathatnánk már, hisz oly sokszor szerepelt Kaposváron — még sohasem hallottuk ilyen felszabadultan, sziporkázóan előadni. Természetes egyszerűséggel, s ha lehet, még fokozva a művek iróniáját, a szó szoros értelmében magával ragadta a közönséget. A két előadó mesterkéltségtől mentes kapcsolata, közvetlensége a tolmácsolok és hallgatóik kapcsolatát is meghatározta. KOM LOS JÁNOS, akinek kötetben is megjelent művei, konferanszai napjaink közéletének fonákságait veszik célba, rögtönzőkészségéről is vallott ezen az esten. Ahogy egy-egy hirtelen ötlettel átkötötte a músorszá- mokat, ahogy «-a nők nem nagy szerepet játszottak a magyar történelemben, de szimbólumoknak mindig jók voltak, tehát átadom a szót Mikes Lillának-« — megjegyzéssel fakasztott derűt, ahogy élcelődött szereplő társával és közönségével — az szinte utolérhetetlen. Komlós írásaival nemcsak arra ösztönöz, hogy fölismerjük és elítéljük társadalmi életünk fonákságait és küzdjünk ellene. Finoman elszórt, korántsem harsogó poénjei már eleve közéleti érdeklődést tételeznek föl, meg is követelik azt; humora tehát mint az érdeklődés felkeltésének eszköze is számottevő tényező mai szatírairodalmunkban. Műsort záró rögtönzése csakúgy,' mint az est valamennyi száma vastapsot váltott ki a közönségből, s csak azt sajnáltuk, hogy ez a sziporkázóan szellemes, jó hangulatú szatirikus irodalmi est már véget ért Jávori Béla Megérkezett a Baross téri mozgólépcső A leníngrádi Kotljakov gyár leszállította a Baross téri mozgólépcső berendezéseit. 46 vagonban érkezett a fémszerkezet és a mozgólépcsősor. Budapesten tanácskozik már magyar kollégáival I. Z. Al- mameton, a szerelés vezetője, és B. V. Benko mérnök, akik mind a négy mélyállomáshoz vezető mozgólépcső berendezés szerelésénél közreműködnek. A Gép- és Felvonó Szerelő Vállalat építi a Baross téren, illetve a mozgólépcső-alagút- ban a szállítópályát, a geodéták kitűzték a mozgólépcső-tengelyt és a szereléshez szükséges geodéziai alappontokat, és február 15-én hozzálátnak magához a szereléshez. Tavaly épült Az ezerszámra épülő új lakások fürdőszoba-tartozékait készíti a Hódmezővásárhelyi Alföldi Porcelángyár. Évente hatezer tonna fürdőszoba-berendezés hagyja el a modern felszereléssel működő új nagyüzem műhelyeit. * Képünk: Elszállításra váró mosdókagylók sora. Hála a feledéséri A társadalmi munkáért általában nem várnak köszönetét, akik végzik. Éppen ezért roppant nagy öröm számukra, ha látják: elérték céljukat, kellemes órákat, boldogságot szereztek. Miért mondom el mindezt? Hasonló eset történt nemrégiben lengyeltótiban, a szakmaközi bizottság és a nőtanács által rendezett öregek találkozóján. Hogy mi is történt valójában, kitűnik az alábbi kis történetből. Kezében ügyetlenül átkötött csomagot tartva kopog egy idős néni az óvoda ajtaján. — Azt az óvónőt keresem, aki engem az öregek találkozóján elhívott táncolni. Pár perccel később: — Maga az, leikecském? Ne haragudjon, hogy fölkerestem, de olyan büszke voltam, hogy engem hívott először táncolni, Hoztam ezt a kis csomagot, a dióbelet magam válogattam, ha egy kevés héj belekerült, ne haragudjon érte, nem látok már olyan jól... S már nyújtotta is a kis ajándékot, nincs az, aki vissza tudná utasítani ezt a szívből jövő kedvességet, s ezzel bánatot okozni. — Tudja, nagyon jólesett ám, hogy meghívtak — viszi a szót tovább az idős nénike —, jól éreztem ott magam. Sok bajom van, öreg vagyok, itt fáj, ott fáj, mindenütt fáj. A találkozón ha pár órára is, de megfeledkeztem, hogy eljárt fölöttem az idő... Vajon, van-e nagyobb öröm, mint másnak boldogságot adni? K. M. ÚJ TÍPUSÚ MAGYAR TRAKTOR Jól kezdődött az év a Vörös Csillag Traktorgyárban: januárban csaknem 400 dömpert, 25 forgó-rakodót és mintegy tízmillió forint értékű pótalkatrészt gyártottak. A nagyüzem kísérleti műhelyében elkészült a Dutra 4652 típusú, 6 hengeres, 90 loeros traktor első példánya is. Az új jármű kétkerék-meghajtásű, olyan talajviszonyokra készült, ahol fölösleges a négykerék-meghajtás. Kipróbálását hamarosan megkezdik, és meg az idén bemuüüják az erdeUódöktyek. Képünkön: Az táj Upusu traktor a gyár udvarán. Húsrétra készülnek 270 mázsa füstölt húskészítményt rendelt húsvétra a Somogy megyei Húsipari Vállalattól a megyei kereskedelem. A vállalat az igényeket kellő időben kielégíti. CSALÓ PEDAGÓGUS A BÍRÓSÁG ELŐTT Meglehetősen ritka eset, hogy sikkasztásért nevelő áll a bíróság előtt, nemrégiben azonban egy ilyen esetet tárgyalt a Csurgói Járásbíróság. Csiszár Sándor 36 éves általános iskolai tanár a múlt évben eltulajdonította gyógynövényfelvásárló felesége osekktömbjét, s <jzt felhasználva háromezer forintot vett föl a csurgói póstahivatalnál a Csurgói Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet számlájára. De lopott a füzetek árából, meg még abból a pénzből is, amelyet a diákok a ballagási napló elkészítésére szántak. A négy tanártársától az illetményföldek fölszántására összegyűjtött 2600 forintot ugyancsak elmulasztotta befizetni a helyi termelőszövetkezet pénztárába. Az ily módon szerzett pénz egy részét adósságai törlesztésére fordította, a maradékot meg elitta. A bíróság Csiszárt egyrend- beli társadalmi tulajdont károsító csalás, négyrendbeli kisebb súlyú sikkasztás és kétrendbeli társadalmi tulajdont károsító kisebb súlyú sikkasztás miatt halmazati büntetésül öthónapi szabadságvesztésre ítélte, melynek végrehajtását háromévi próbaidőre felfüggesztette. Az ítélet ellen a járási ügyészség súlyosbításért fellebbezett Szépreniénipl i(jiL — Képzeld — meséli a barátom — a bátyám fiával baj van. Elkényeztetett, lusta gyerek, de annál nagyobb a szája. A nyolc általánost ugyan elvégezte, de semmire nem mutatott különösebb hajlamot. A család azt mondta, legyen autószerelő. Jót tesz majd a fiúnak, ha egy időre kikerül a mama és a nagymama szárnyai alól. — Odavettük hozzánk a gyereket, és le is szerződtettük egy motorszerelő- mesterhez. Egy hónap múlva érdeklődtem a mesternél, hogyan halad , az öcskös. — Kitűnő fiú — lelkendezett a mester —, ilyen jó tanuló még nem volt a kezem alatt. Néhány nap múlva megint fölkerestem a műhelyt. — Kiváló gyerek — ismételte meg a mester korábbi véleményét. Na, gondoltam, mit tesz a környezet, és írtam a bátyámnak, hogy nincs gond a fiúval. Tegnap ismét ott jártam a műhelyben.-r- Vigye haza — fogadott a mester —, vem tudom használni a fiút. — De drága mester úr, kétszer is megdicsérte, most meg elküldi? — csodálkoztam. — Nézze, uram — mondta a mester —, mit kell tudni a jó autószerelőnek? Amikor jön a »mazsola«, el kell mondani, hogy a baj igen nagy, rengeteg munkába és anyagba kerül a javítás. Amikor elkészül, föl kell dicsérni, hogy jobban fut, mint újkorában. No, amíg a lódításról volt szó, a fiú kitűnően bevált — de végül a szakmához is kell érteni. Azt pedig soha nem fogja megtanulni. CErdöoú Festők ' Amikor Michelangelo egy francia festő feltűnően szép fiával megismerkedett, így szólt hozzá: »Atyádnak az élő alalíok jobban sikerülnek^ mint a festettek«. Kényesek a korukra XV. Lajos idején divatba jött, hogy a hölgyek maguk hajtották kocsijukat; ennek természetesen számtalan baleset volt a következménye. Ekkor d'Argenson rendőrfőnök rendeletet adott ki, amelynek értelmében harminc évnél fiatalabb nőknek nem szabad kocsit hajtani. A következő napon egyetlen kocsikázó hölgy sem akadt. Mikor udvarol az ember? Egy érettebb korú férfinak szemére vetették, hogy még mindig sokat udvarol. »Mit csináljak? — sóhajtott »az ember csak egyszer öreg!« Sötétben A sötétben a járókelőt egy férfi szólítja meg: »Kedves uram, könyörüljön rajtam. Szegény, tönkrement ember vagyok. Semmim sem maradt ...« A járókelő tovább akar menni. Ekkor hallja: »... csak ez a nyavalyás kis revolvere. Férj a feleséghez — Már csak egyetlen gomb fityeg a kabátomon! — Valóban nem mutat valami jól. Vágd le. Válasz Tanító: Mit gondolsz kisfiam, miért küldenek téged a szüleid az iskolába? Pisti: Azért, hogy legalább arra az időre nyugtuk legyen tőlem. Nyelvtanulás — Egy hét alatt megtanultam angolul! —1 Ezt nem értem! — Sajnos, az angolok sem! Indokolt kérés Az amerikai fiatalasz- szony a férjéhez: — Nézd, az rendben van, hogy egész nap gumit rágsz, az is, hogy a lábadat az asztalra rakod, de van egy kérésem. — Éspedig? — Éspedig az, hogy mielőtt megcsókolsz, vedd ki az égő szivart a szádból! — Anyuka, ismered azt a vázát, amit a mi családunkban minden korosztály örököl az előző korosztálytól? — Igen, mi van vele? — Az én korosztályom összetörte. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefoni 11-510, 11-511. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon: 11-516. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem érzünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő- fizethető a helyi postahivataloknaJ és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 18 FL Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár. Latinka Sándor utca 6. ^amrláérf felel: Mautaer JózaeL
