Somogyi Néplap, 1968. február (25. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-08 / 32. szám

A Zv MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA tS A MEGYEI TANACS LAPJA XXV. évfolyam, 32. szám. Csütörtök. 1968. február 8. TÖBBIT 1 A SZATÍRA régi görbe tükre ismét darabokra tört. Komlós János, a kitűnő hu­morista írói hitvallásával ve­zette be a megyei könyvtár szatirikus irodalmi estjét. Konferanszaiból, írásaiból jól ismerjük már Komlós köz­életi témáinak logikái vo­nalvezetését, csípős élű, el­gondolkodtató humorát. Az önvallomás mégis újszerű volt, hisz azt -követelte-« az előadó: ne önmagunkat vil­lantsuk meg a szatíra görbe tükrében, hanem mindig szomszédainkat. Így köny- nyebb elviselni a látványt, s talán szórakoztatóbb is. A meghatározás egyébként így hangzott: -A szatíra a szom­szédok reális ábrázolásának művészete«. Érthető, hogy e -varázsjelre« szemmel lát­hatóan fölengedett a feszült­ség a széksorokban ... A két előadóművész — Mikes Lilla és Komlós Já­nos — az első perctől kezd­ve közvetlen légkört, benső­séges hangulatot teremtett anélkül, hogy túlságosan igénybe vették volna rekesz­izmainkat. Egész estén át csendesen, talán néha szé- gyellösen -kacarásztumk" — szomszédainkon. Az előadók felszabadultan • szórakoztat­tak, s mi — azt hiszem az egész közönség véleményét tolmácsolhatom — jól érez­tük magunkat. A MŰSORBAN nagy egyé­niségek közéleti írásai, sza­tírái hangzottak el. A válo­gatás — ami ugyancsak a két művész elmélyülését, hozzáértését dicséri — igen határozott és célratörő vo­nalvezetést árult el. Az ösz- szeállítás tehát már önma­gában is rendkívüli érték volt. Gábor Andor, Bálint György, Karinthy Frigyes és mások Mikes Lilla művésze­tén át vallottak a humor nyelvén a múlt gyötrő tár­sadalmi visszásságairól, ab­S S Z11, ^ ÍR L szúrd helyzeteiről. Mikes Lil­lát — jóllehet szinte a város díszpolgárává avathatnánk már, hisz oly sokszor szere­pelt Kaposváron — még so­hasem hallottuk ilyen fel­szabadultan, sziporkázóan előadni. Természetes egysze­rűséggel, s ha lehet, még fokozva a művek iróniáját, a szó szoros értelmében ma­gával ragadta a közönséget. A két előadó mesterkéltség­től mentes kapcsolata, köz­vetlensége a tolmácsolok és hallgatóik kapcsolatát is meghatározta. KOM LOS JÁNOS, akinek kötetben is megjelent mű­vei, konferanszai napjaink közéletének fonákságait ve­szik célba, rögtönzőkészségé­ről is vallott ezen az esten. Ahogy egy-egy hirtelen öt­lettel átkötötte a músorszá- mokat, ahogy «-a nők nem nagy szerepet játszottak a magyar történelemben, de szimbólumoknak mindig jók voltak, tehát átadom a szót Mikes Lillának-« — megjegy­zéssel fakasztott derűt, ahogy élcelődött szereplő társával és közönségével — az szin­te utolérhetetlen. Komlós írásaival nemcsak arra ösz­tönöz, hogy fölismerjük és elítéljük társadalmi életünk fonákságait és küzdjünk el­lene. Finoman elszórt, ko­rántsem harsogó poénjei már eleve közéleti érdeklődést té­teleznek föl, meg is követe­lik azt; humora tehát mint az érdeklődés felkeltésének eszköze is számottevő ténye­ző mai szatírairodalmunk­ban. Műsort záró rögtönzése csakúgy,' mint az est vala­mennyi száma vastapsot vál­tott ki a közönségből, s csak azt sajnáltuk, hogy ez a szi­porkázóan szellemes, jó han­gulatú szatirikus irodalmi est már véget ért Jávori Béla Megérkezett a Baross téri mozgólépcső A leníngrádi Kotljakov gyár leszállította a Baross téri mozgólépcső berendezéseit. 46 vagonban érkezett a fémszer­kezet és a mozgólépcsősor. Budapesten tanácskozik már magyar kollégáival I. Z. Al- mameton, a szerelés vezető­je, és B. V. Benko mérnök, akik mind a négy mélyállo­máshoz vezető mozgólépcső berendezés szerelésénél köz­reműködnek. A Gép- és Felvonó Szerelő Vállalat építi a Baross téren, illetve a mozgólépcső-alagút- ban a szállítópályát, a geo­déták kitűzték a mozgólép­cső-tengelyt és a szereléshez szükséges geodéziai alappon­tokat, és február 15-én hozzá­látnak magához a szerelés­hez. Tavaly épült Az ezerszámra épülő új lakások fürdőszoba-tartozékait ké­szíti a Hódmezővásárhelyi Alföldi Porcelángyár. Évente hatezer tonna fürdőszoba-berendezés hagyja el a modern felszereléssel működő új nagyüzem műhelyeit. * Képünk: Elszállításra váró mosdókagylók sora. Hála a feledéséri A társadalmi munkáért általában nem várnak köszönetét, akik végzik. Éppen ezért roppant nagy öröm számukra, ha látják: elérték céljukat, kellemes órákat, boldogságot szereztek. Miért mondom el mind­ezt? Hasonló eset történt nemrégiben lengyeltótiban, a szakmaközi bizottság és a nőtanács által rendezett öre­gek találkozóján. Hogy mi is történt valójában, kitűnik az alábbi kis történetből. Kezében ügyetlenül átkötött csomagot tartva kopog egy idős néni az óvoda ajtaján. — Azt az óvónőt keresem, aki engem az öregek találkozóján elhívott táncolni. Pár perccel később: — Maga az, leikecském? Ne haragudjon, hogy föl­kerestem, de olyan büszke voltam, hogy engem hívott először táncolni, Hoztam ezt a kis csomagot, a dióbe­let magam válogattam, ha egy kevés héj belekerült, ne haragudjon érte, nem látok már olyan jól... S már nyújtotta is a kis ajándékot, nincs az, aki vissza tudná utasítani ezt a szívből jövő kedvességet, s ezzel bánatot okozni. — Tudja, nagyon jólesett ám, hogy meghívtak — viszi a szót tovább az idős nénike —, jól éreztem ott magam. Sok bajom van, öreg vagyok, itt fáj, ott fáj, mindenütt fáj. A találkozón ha pár órára is, de meg­feledkeztem, hogy eljárt fölöttem az idő... Vajon, van-e nagyobb öröm, mint másnak boldog­ságot adni? K. M. ÚJ TÍPUSÚ MAGYAR TRAKTOR Jól kezdődött az év a Vörös Csillag Traktorgyárban: januárban csaknem 400 dömpert, 25 forgó-rakodót és mintegy tízmillió forint értékű pótalkatrészt gyártottak. A nagy­üzem kísérleti műhelyében elkészült a Dutra 4652 típusú, 6 hengeres, 90 loeros traktor első példánya is. Az új jármű kétkerék-meghajtásű, olyan talajviszonyokra készült, ahol fölösleges a négykerék-meghajtás. Kipróbálását hamarosan megkezdik, és meg az idén bemuüüják az erdeUódöktyek. Képünkön: Az táj Upusu traktor a gyár udvarán. Húsrétra készülnek 270 mázsa füstölt húské­szítményt rendelt húsvétra a Somogy megyei Húsipari Vál­lalattól a megyei kereskede­lem. A vállalat az igényeket kellő időben kielégíti. CSALÓ PEDAGÓGUS A BÍRÓSÁG ELŐTT Meglehetősen ritka eset, hogy sikkasztásért nevelő áll a bíróság előtt, nemrégiben azonban egy ilyen esetet tár­gyalt a Csurgói Járásbíróság. Csiszár Sándor 36 éves ál­talános iskolai tanár a múlt évben eltulajdonította gyógy­növényfelvásárló felesége osekktömbjét, s <jzt felhasz­nálva háromezer forintot vett föl a csurgói póstahivatalnál a Csurgói Általános Fogyasz­tási és Értékesítő Szövetkezet számlájára. De lopott a füze­tek árából, meg még abból a pénzből is, amelyet a diákok a ballagási napló elkészítésé­re szántak. A négy tanártársától az il­letményföldek fölszántására összegyűjtött 2600 forintot ugyancsak elmulasztotta befi­zetni a helyi termelőszövetke­zet pénztárába. Az ily módon szerzett pénz egy részét adósságai törlesz­tésére fordította, a maradé­kot meg elitta. A bíróság Csiszárt egyrend- beli társadalmi tulajdont ká­rosító csalás, négyrendbeli ki­sebb súlyú sikkasztás és két­rendbeli társadalmi tulajdont károsító kisebb súlyú sikkasz­tás miatt halmazati bünteté­sül öthónapi szabadságvesz­tésre ítélte, melynek végre­hajtását háromévi próbaidőre felfüggesztette. Az ítélet el­len a járási ügyészség súlyos­bításért fellebbezett Szépreniénipl i(jiL — Képzeld — me­séli a barátom — a bátyám fiával baj van. Elkényeztetett, lusta gyerek, de an­nál nagyobb a szá­ja. A nyolc általá­nost ugyan elvégez­te, de semmire nem mutatott különö­sebb hajlamot. A család azt mondta, legyen autószerelő. Jót tesz majd a fiú­nak, ha egy időre kikerül a mama és a nagymama szár­nyai alól. — Odavettük hoz­zánk a gyereket, és le is szerződtettük egy motorszerelő- mesterhez. Egy hó­nap múlva érdek­lődtem a mesternél, hogyan halad , az öcskös. — Kitűnő fiú — lelkendezett a mester —, ilyen jó tanuló még nem volt a kezem alatt. Néhány nap múl­va megint fölkeres­tem a műhelyt. — Kiváló gyerek — ismételte meg a mester korábbi vé­leményét. Na, gon­doltam, mit tesz a környezet, és írtam a bátyámnak, hogy nincs gond a fiú­val. Tegnap ismét ott jártam a műhely­ben.-r- Vigye haza — fogadott a mester —, vem tudom használni a fiút. — De drága mes­ter úr, kétszer is megdicsérte, most meg elküldi? — cso­dálkoztam. — Nézze, uram — mondta a mester —, mit kell tudni a jó autószerelőnek? Amikor jön a »ma­zsola«, el kell mon­dani, hogy a baj igen nagy, rengeteg munkába és anyag­ba kerül a javítás. Amikor elkészül, föl kell dicsérni, hogy jobban fut, mint újkorában. No, amíg a lódításról volt szó, a fiú kitű­nően bevált — de végül a szakmához is kell érteni. Azt pedig soha nem fog­ja megtanulni. CErdöoú Festők ' Amikor Michelangelo egy francia festő feltű­nően szép fiával megis­merkedett, így szólt hoz­zá: »Atyádnak az élő alalíok jobban sikerülnek^ mint a festettek«. Kényesek a korukra XV. Lajos idején di­vatba jött, hogy a höl­gyek maguk hajtották ko­csijukat; ennek természe­tesen számtalan baleset volt a következménye. Ekkor d'Argenson rendőr­főnök rendeletet adott ki, amelynek értelmében har­minc évnél fiatalabb nők­nek nem szabad kocsit hajtani. A következő na­pon egyetlen kocsikázó hölgy sem akadt. Mikor udvarol az ember? Egy érettebb korú fér­finak szemére vetették, hogy még mindig sokat udvarol. »Mit csináljak? — sóhajtott »az ember csak egyszer öreg!« Sötétben A sötétben a járókelőt egy férfi szólítja meg: »Kedves uram, könyörül­jön rajtam. Szegény, tönkrement ember va­gyok. Semmim sem ma­radt ...« A járókelő tovább akar menni. Ekkor hallja: »... csak ez a nyavalyás kis revolvere. Férj a feleséghez — Már csak egyetlen gomb fityeg a kabáto­mon! — Valóban nem mutat valami jól. Vágd le. Válasz Tanító: Mit gondolsz kisfiam, miért küldenek téged a szüleid az isko­lába? Pisti: Azért, hogy leg­alább arra az időre nyug­tuk legyen tőlem. Nyelvtanulás — Egy hét alatt meg­tanultam angolul! —1 Ezt nem értem! — Sajnos, az angolok sem! Indokolt kérés Az amerikai fiatalasz- szony a férjéhez: — Nézd, az rendben van, hogy egész nap gu­mit rágsz, az is, hogy a lábadat az asztalra ra­kod, de van egy kéré­sem. — Éspedig? — Éspedig az, hogy mi­előtt megcsókolsz, vedd ki az égő szivart a szádból! — Anyuka, ismered azt a vázát, amit a mi csa­ládunkban minden korosz­tály örököl az előző kor­osztálytól? — Igen, mi van vele? — Az én korosztályom összetörte. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefoni 11-510, 11-511. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon: 11-516. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem érzünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő- fizethető a helyi postahivataloknaJ és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 18 FL Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár. Latinka Sándor utca 6. ^amrláérf felel: Mautaer JózaeL

Next

/
Oldalképek
Tartalom