Somogyi Néplap, 1968. február (25. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-23 / 45. szám

Szombat, 1968. február 21. % SOMOGYI NÉPLAP 177 millióról számoltak el MIT MUTAT A LELTÁR AZ ÉLELMISZER-KERESKEDELEMRŐL? Űj gyártmányok Kaposváron biztosított o Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár kaposvári gyáregységének a fejlődése — A tervekről nyilatkozott az igazgató és kaposvári gyáregység irá­Lapunkban annak idején megírtuk, hogy a Somogy megyei Élelmiszer-kiskereske­delmi Vállalatnál rekordgyor­sasággal bonyolították le 'a nagy fontosságú leltározást. A vállalat 602 bolti, 90 közpon­ti dolgozója, továbbá 70 ki­segítő középiskolás diák de­cember 28 és január 5 kö­zött számba vette az élelmi­szerboltok készletét, s a ke­reskedelmi tevékenységben egy pillanatra sem volt fenn­akadás. 15 üzlet zárt leltárhiánnyal Dr. Bánhidi Tibor, a válla­lat igazgatója elmondta, hogy a mostani leltár valójában a legutóbbi leltározás óta for­galmazott 177 millió forinttal számol el. A Somogy megyei Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalatnál a szocialista bri­gádok legutóbb a jubileumi versenyben a leltári vagyon megőrzését tűzték célul ma­guk elé. Az évzáró, évnyitó idei leltár egyúttal arra is fe­leletet adott, hogy a keres­kedelem dolgozói általában teljesítették ezzel kapcsolatos vállalásaikat. Tizenöt bolt, egység zárt leltárhiánnyal, ezek az üzletek — a felhasz­nált kálón kívül — mintegy 48 000 forintról nem tudtak elszámolni. Furcsa képet ka­punk, ha egyenként vizsgál­juk meg a leltárhiányos élel­miszerüzleteket. A kaposvári új ABC áruház rövid műkö­dési ideje alatt szomorú re­kordot ért el: itt több mint negyvenezer forintos hiány keletkezett a megnyitás óta. A többi hiányon másik tizen­négy bolt osztozkodik. Természetesen nemcsak a leltárhiány ad képet egy vállalat pontos munkájáról. Annak sem nagyon örülnek az Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalatnál, ha a boltoknak többletük van. — Persze nemcsak akkor jelentkezhet többlet, ha a bol­ti dolgozók akár tudatosan, akár tévedésből megkárosít­ják a vevőt. Ha egy üzlet jól szervezi még a beszerzést, rö­vid az áru átfutási ideje, kü­lönösen az olyan cikkfélesé­geknél, amelyeknél jelentős a káló, jelentkezhet valami többlet — mondta az igaz­gató. Ebben az évben hu­szonhat boltnak volt kisebb- nagyobb többlete. Ez azon­ban összességében alig tesz ki többet negyvenezer forint­nál. Néhány bolt munkájáról különös elismeréssel beszél­nek a vállalatnál. A Szabó Lajos vezette 307-es, a Dross László vezette 318-as, a Kál­mán Ferenc vezette 415-ös, a Spannenberger lmréné vezet­te 334-es, a Szabó Anna ve­zette 350-es számú szaküzlet példamutatóan dolgozott. El­sősorban e boltok eladói vol­tak a közvagyon gondos gaz­dái. Ahol magas a káló »■Kényes kérdést" vetettünk föl, a káló problémáját. Ki­derült, hogy a többszemélyes boltokban, mint például a 451-esben, valamint a 318-as nagy forgalmú húsboltban egyáltalán nem használták fel a kálót. Ennek ellenére egy év alatt e boltokra a vevőktől semminemű reklamáció nem érkezett. Aligha lehet vélet­A Nagyatádi Járási Ta­nács V. B. azonnali felvételre keres vízüííví mérnököt és építőipari technikust Fizetés a 108/1967. Mü. M. rendelet 1322 és az 1325 kulcsszámának megfelelően. (4771) len viszont, hogy az egysze­mélyes hús- és tej szaküzletek általában 90—99 százalék arányban felhasználják a ká­lót. A vállalati ellenőrzés kü­lönös gonddal vizsgálja a lel­tári adatokat, s készül a terv, hogy a jövőben ezekben a boltokban is kisebb legyen az a vállalati veszteség, amely ugyan papíron megen­gedhető. Az önkiszolgáló boltok lel­tára az elmúlt években hul­lámzó képet mutatott. Je­lenleg nem mutat különö­sebb rendellenességet e kor­szerű boltok számbavétele sem. Inkább a »hagyomá­nyos" üzletekben adódtak ki­sebb differenciák. Ez pei'sze nem azt jelenti, hogy egyes magukról megfeledkezett vá­sárlók (igen sok esetben nem csupán fiatalkorú gyerekek) nem esnek kísértésbe az ön- kiszolgáló boltok magukat kí­náló pultjainál. Erről egyéb­ként háromszázkét, 1967-ben A Magyar Honvédelmi Szö­vetség kaposvári járási elnök­sége a napokban tartott ta­nácsadó testületi ülésére né­hány tömegszervezet vezető­jét, képviselőjét is meghívta. Eljött rá a Hazafias Népfront, a nőtanács, a szakszerveze­tek, a tsz-tánsulás, a tűzoltó­ság stb. képviselője, hogy megbeszéljék, hogyan javít­hatják együttműködésüket, s összefogva mit tehetnek az if­júság hazafias neveléséért, il­letve a hadseregen kívül fo­lyó honvédelmi képzés szín­vonalának emeléséért. Fontos társadalmi érdek ez. hiszen azért is szervezték át tavaly az MHS-t, hogy a ha­zafias nevelést szélesebb ala­pokra helyezzék, s e munká­ból a Magyar Honvédelmi Szövetséggel közösen minden tömegszervezet részt vállaljon. Keller József járási titkár arról számolhatott be a ta­nácskozáson megjelenőknek, hogy az átszervezést eredmé­nyesen végrehajtották, s az újonnan létrehozott klubok közül jó néhányban már meg is kezdődött a munka. Több község, termelőszövet­kezet anyagi erejéhez mérten segített létrehozni, berendez­ni, fölszerelni a klubot, s tá­mogatja működésüket Is. Az MHSZ klubjaiban a fia­talok megismerik, elsajátítják a gépkocsik, a rádiók kezelé­sét, s az ilyen képzett fiata­lok fejlődő, gépesedé mező- gazdaságunknak, termelőszö­vetkezeteinknek nagy haszná­ra lehetnek majd. Bizonyára erre gondoltak a somogyszili tsz vezetői, ami­kor az újonnan létrehozott klubnak bútorokat adtak; a kaposfüredi tsz-vezetők pedig hatezer forintot szavaztak meg a klub működésére. A Magyar Honvédelmi Szö­vetség egyik legfontosabb ;fel­adata, hogy az ifjúság haza­fias nevelésére kibontakozó munkát összefogja, s a ko­rábbinál nagyobb eredménye­ket érjünk el. A- munka már elkezdődött az általános és középiskolákban is az MHSZ, a KISZ s a tanácsok közös munkaterve alapján. De már e rövid idő tapasztalatai is azt mutatják, hogy lehet és szükséges is ezt az együttmű­ködést tovább szélesíteni. Eredményesebb a munka, ha a Népfront, a nőtanács, a szakszervezetek az MHSZ-szel közösen szerveznek kulturális, sportrendezvényeket, ha az út­törő, az ifjúsági meg a felnőtt önkéntes tűzoltócsapatok ki­képzését, a Vöröskereszt vér­adással kapcsolatos múmiáját egybekapcsolják, összehangol­készüit jegyzőkönyv is tanús­kodik ... .Szilárd gazdasági fegyelem 177 millió forintról számol­tak el a Somogy megyei Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat dolgozói, összességé­ben hiány nélkül. Bizonyára azért, mert a vállalatvezetés­nek jélentősen sikerült meg­javítania a gazdasági fegyel­met. Ezt állapította meg az Állami Kereskedelmi Fel­ügyelet és a Népi Ellenőrzési Bizottság számos vizsgálata is. Gondosan kezelik az idő­álló és a gyorsan romló árucikkeket; tervszerűbb az árurendelés, szakszerűbb az árukezelés. Ennek eredménye a jó leltár. Az előbbinek el­sősorban a fogyasztó látja hasznát. Az, hogy a hivata­los leltárelszámolás összessé­gében pozitív, mindnyájunk szemszögéből megnyugtató. ják a polgári védelmi kép­zéssel. Érdemes a szülők aka­démiájának előadásait, a ter­melőszövetkezetek, fogyasztási szövetkezetek stb. gyűléseit ifjúságunk és a felnőttek ha­zafias nevelésére is felhasz­nálni. E feladatok megbeszélése végett hívta meg az MHSZ kaposvári járási elnöksége a tanácsadó testületi ülésre az érdekelt tömegszervezeteket. S hogy a részvevők megértették és helyeslik a javaslatot, azt az is jelzi, hogy a nőtanács képviselője azonnal kérte, hogy a szülők iskolája, a szü­lők akadémiája előadásain honvédelmi tárgyú, a hazafias nevelést segítő előadásokat tartson az MHSZ. A kezdeményezés tehát megértésre talált, s bizonyára követik ezt majd más járás­ban és községekben is. KÉ Vaskos, feketére olajozott lószerszámokat javít kérges­kemény vastag bőrből. — Az erdei lovakra nem cifra szerszám kell, hanem erős. A cifra kiment a di­vatból — magyarázza Far­kas József, a műszaki erdé­szet nagyatádi , szíjgyártója. — ősi szakma ez, az em­berrel született. Csakhogy a nyereg, a sallangós lószer­szám helyett most gépszíjat, táskát készít a régi szakma­beliek nagyobb része. Ke­vésnek adatott meg, ami nekem, hogy hatvan lófoga­tot láthatok el szerszámmal. Az erdők úttalan útjain m,ég a lónak van előnye a gép­pel szemben. Októberben, amikor a régi Kosstíth ut­cai üzlet bejárata fölé újra fölszegezte a névtáblát, az ismerősök sorra megkérdez­ték, miért hagyta ott az er­dészetet. Meglepődtek, ami­kor tudtukra hozta, hogy ilyesmi még csak meg sem fordult a fejében. Farkas József elsőnek kért iparengedélyt azok közül a szakemberek közül, akik vállalati munkájuk mellett másodállásban kisipari javí­tások ellátására vállalkoz­tak. — Három okom is volt erre. Szabad időm egy ré­szét szívesen áldoztam vol­na otthon is a szakmához tartozó munkára. A jogtalan iparűzés, a kontárkodás vi­szont sosem volt kenyerem. Azért nem is csináltam. Aztán egy kis mellékjövede­lemre is számítottam, ami ugyancsak mindig jól jön. Néhány száz forintos kere­setre, semmi többre. Ezért jött hát jókor ez a lehető­ség. Lassan két hónapja, hogy a Kaposvári Vas- és Fémipari Vállalatot a Mosonmagyaróvá­ri Mezőgazdaságii Gépgyárhoz csatolták. Ezalatt az idő alatt a kaposvári gyáregységnek kettős feladatot kellett meg­oldania: egyrészt az új gazda­ságirányítási rendszerre való áttérést, másrészt az anyagyár szervezetéhez való igazodást. Gölöncsér Gábortól, a Moson­magyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár igazgatójától kértünk tájékoztatást a két hónap eredményedről s a kaposvári gyáregység jövőjéről. — Hogyan ítéli meg On az eddigi tapaszta­latok alapján a kapos­vári gyáregységnek az anyagyárhoz való igazo­dását? — A gyáregység azt a terme­lési feladatot hajtja most vég­re, amelyet a vállalati tervbi­zottsággal egyetértésben jelöl­tünk ki számára. Az új szer­vezeti fölépítéshez való iga­zodásra felelősségteljes törek­vést tapasztalni a kaposvári gyárban. — Az átszervezés pro- filváltozással is járt. Mi­lyen termékek készül­nek Kaposváron, s mi­I lyen jelentőségűek ezek a gyár tevékenységén belül? — Az átszervezés óta a ta­lajművelő gépek közül Kapos­A szovjet hadsereg születé­sének 50. évfordulójára rende­zett ünnepségsorozat egyik ese­ményére már hetekkel ezelőtt lázasan készültek katonáink. — Szovjet komszomolisták és az egészségügyi szakiskolá­ból lányok jönnek délután a presszóba — terjedt szét a hír az alegységek között. A presszóban gazdagon megrakott asztalokkal vártuk a látogatókat, és az elhelyez­kedésnél gyorsan. kiderült, hogy a komszomolisták leg­alább olyan szemfülesek, mint a mi KISZ-eseink. Azonnal le­A két tű araszolva halad a durva-vastag bőrben, amit varr. Csend ül közénk, csak a feszes cérnaszálak nyiko­rognak, ahogy dolgozik. — És mi volt a harmadik indíték? — Hajtott egy olyan ér­zés, hogy nekem ebben a szakmában még produkál­nom kell valamit a kör­nyékbeliek előtt is, akik is­mernek. Nemcsak engem, az egész családot. Régi-régi szíjgyártó di­nasztia Farkaséké. A szer­számok nagy részét az ősök­től örökölték a mesterséggel együtt. A mai napig öt szíj­gyártó van a szűkebb ro­konságban, akik megmarad­tak eredeti szakmájuk mel­lett. — Napi két-három órát dolgozom otthon, többet nem. Annyit, amennyi nem fáraszt. Javítgatok, erre szól váron készül a küllő« kapa. A termény betakarító, -osztályo­zó és a -tárolásra előkészítő gépek közül a különféle trak­toros emelőket gyártjuk Ka­posváron. Itt készülnek a pa­radicsom és uborka betakarí­tására szolgáló különféle gép­sorok szerelvényei meg a gyü­mölcs- és zöldségszárító beren­dezések szerelvényed. A mező­gazdasági gyorsszárító beren­dezések és a lucernaliszt-készí- tő berendezések szerelvényeit és pótalkatrészeit is Kaposvá­ron gyártjuk. Ezeknek a cik­keknek a felsorolásából az is megállapítható, hogy a gyár korábbi termékeihez viszonyít­va jelentős a profilváltozás. Az 1968. január elsejei árszin­tet figyelembe véve a kapos­vári gyáregység teljes terme­lési értéke hetvankétmillió fo­rint. Ebből mindössze tizen­egymilliót tesz ki az a termék, amelyet a gyár az átszervezés előtt is készített ^ — Az új gazdaságirá­nyítási rendszerben ön­állóbb és rugalmasabb a gazdálkodás. A pati­nás hírű anyagyámak nem a kaposvári gyár­egység az egyetlen tá­voli üzeme. Az új kö­rülmények között ho­gyan oldják meg az irányítást? — A törzsgyártól távol levő szombathelyi, szentgotthárdi ültek a »lányos« asztalokhoz, és csakhamar élénk beszélge­tés kezdődött a két nemzet fiataljai között. Az igazság szerint a beszél­getés szót idézőjelbe kellene tennem, mert a társalgás in­kább jélbeszédre hasonlított Az egyik asztalnál Pesti Tibor és Labancz Árpád tizedesek a szalvétákat is felhasználták a csevegéshez. Egymásnak tolo­gatták a számokkal, jelekkel telefirkált papírdarabkákat, de gyakran csattanó nevetésük arról árulkodott, hogy a »kép­írás« megoldotta a nyelvi ne­az engedélyem. Szakadt, fes­tett táskák, bőröndök, ke­rékpár- és motorkerékpár­ülések, gépszíjak várnak es­ténként. Két tűvel dolgozik meg egy árral. A két tű mintha egyszerre siklana át a szá­rítóba fogott durva, vastag bőrön. — Szeretem ezt a mun­kát, nemhiába a szakmám. Az igazi öröm azonban új lószerszámot, új táskát ké­szíteni. Az új szerszám első látásra megmondja, milyen szíjgyártó készítette. Foglal­kozom egy olyan tervvel, hogy a javítások mellett új táskákat, szép bőrdíszműves holmikat is készítsek. Nem várok tőle bombaüzletet, csak a család, a régi szíj­gyártó elődök jó hírét sze­retném tovább növelni. Nagy József nyitását az igazgatókon keresz- tüT oldjuk meg. ök a felelősek az anyagi eszközök leggazda­ságosabb felhasználásáért, önállóan gazdálkodnak a mun­kaerővel, a megrendelők igé­nyeinek figyelembevételével ők felelnek a termelés terv- szerűségéért. Természetesen, ha nehézségeik vannak, a vál­lalat központi igazgatása min­den segítséget megad nekik. — Milyen fejlődési lehetőségek állnak a kaposvári gyár előtt? — A távlati feladatok isme­retében nyugodtan kijelenthe­tem, hogy a kaposvári gyár tervszerű fejlesztése biztosí­tott. Januárban átdolgoztuk az 1969—70-re vonatkozó terme­lési tervet. A tervszámok fe­lülvizsgálatánál a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Minisz­térium meg a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet gépfejlész- tési igényeit vettük figyelem­be. Ügyeltünk arra, hogy az egyes gépek gyártásához szük­séges technológiát mindig biz­tosítsuk. Később olyan termé­keket is gyártunk majd Ka­posváron, amelyek készítésére másutt nem vagyunk beren­dezkedve. Ilyenek például az elektromos berendezések, haj­tóművek — fejezte be nyilat­hézségeket. Időközben a zene­kar is hangolt, s kezdődhetett a tánc. Az ablakon bekandiká­ló kíváncsi és egy kicsit irigy­kedő tekintetek arra utaltak, hogy legalább háromszor any- nyi katona szeretett voln- be­jönni, mint amennyi befért a presszóba, jóllehet a táncpar­ketten így is nagy volt a tu­multus. A szünetben Radzik Gyula honvéd szórakoztatta a fiata­lokat bűvészmutatványaival. Papírt égetett, aztán a hamu­ból elővarázsolt egy százast: különálló acélkarikákat fűzött össze hosszú lánccá, vizet ön­tött egy papírstanecliba, majd szétnyitotta, és a víz nem volt sehol. Később a bűvészpálcá­val ismét elővarázsolta az új­ságpapírból a beleöntött vizet. Mindenki feszülten figyelte, hogy mikor sikerül a fiatal katonát leleplezni, ám ez most sem sikerült. A vendégek elégedetten tá­voztak. A lányok megnyugod­tak, hogy nem is olyan félel­metes hely számukra a lakta­nya; a szovjet és a magyar ka­tonafiatalok pedig egy kelle­mes estével, újabb barátsá­gokkal tértek nyugovóra. Jól sikerült a klubest, s a krónikás — valamennyi kato­natársa nevében — csak eny- nyivel fejezheti be e tudósí­tást: »Folytatása következ­zen.t* S. G. A Megválasztották a köz­ségi népfrontbizottságakat a csurgói járásban. A járási népfrontbizottság alakuló ülé­sét ma tartják. □ Gigantikus méretek. A Szovjetunió mezőgazdasági te­rülete 543,8 millió hektár ki­terjedésű. Ebből 222,9 miliő hektáron kolhozok gazdálkod­nak, a többi területet a szov- hozok és egyéb állami gazda­ságok művelik meg. A Szov­jetunióban a gyártelepeken is foglalkoznak mezőgazdasági termeléssel; a gyármeUéki gazdaságok látják el az üze­mi konyhákat zöldséggel. # Befejezték a metszést a Balaton bogiári Állami Gazda­ságban. Az 1400 hold szőlőben és az 1500 hold gyümölcsös­ben teljesen elvégezték ezt a kora tavaszi munkát. Befeje­zéshez közeledik a gyümölcs­fák tisztítása a Balatonújhe- lyi Állami Gazdaságban. Kovács Sándor VÁLJON TÁRSADALMI ÜGGYÉ A HAZAFIAS NEVELÉS Sz. L. T TŰVÉL kozatát Gölöncsér Gábor. K. L DCLiktd. cl Laktanyában

Next

/
Oldalképek
Tartalom