Somogyi Néplap, 1968. február (25. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-03 / 28. szám

Szombat, 1968. február 3. SOMOGYI NÉPLAP TELEPI ASSZONYOK Harmincán egymásra találtak Lejöttek az asszonyok minden nap Nemes Józsefné, n ktsz konfekcióüzemébe. A telepiek megkérték, hogy ma­radjon otthon, álljon a kis üzem élére, adja át gazdag tapasztalatát és tudását a kezdő bedolgozóknak. Egy jó fél év alatt összetartó kö­zösséggé kovácsolódtak össze a bedolgozók, a nőtanács te­vékenységének felélesztésekor elsősorban rájuk lehetett szá­mítani. Csuha flz újjászerve­zés története A hegyekből megint lejöt­tek az asszo­nyok. így, _____ilyen megka­pó egyszerűséggel és egy ki­csit líraian ismételték meg többen a nőtanács újjászüle­téséről és tervszerű tevékeny­ségéről hírt adó mondatot. S ez Zákánytelepen, ahol egy­mástól nagy távolságra élnek a családok, s a téli hónapok­ban nem szívesen vágnak ne­ki a hónak, a latyaknak — nagy szó. Választ kerestem rá, miért pangott olyan hosz- szú ideig a nőtanácsa munká­ja. Először egy szőke, kék szemű fiatalember, Benkő Miklós tanácstitkár adott ma­gyarázatot: — Nézze, itt olyan hosszú hallgatás volt. Hogy miért? A nőtanács régi elnöke idegen asszony volt a telepen. Meg­választották ugyan, de nem követték ... Most, hogy el­helyezték a férjét, ő is vele ment. Zöld ruhás fekete asszonyt hív be a titkár. Bogdán Fri- gyesné előadó, a gyékényesi állomásfőnök felesége. So­káig vezette a nőtanácsot, jól ismeri az aranykor és a hallgatás éveit. — Rendes asszony volt az elnök, csak nem idevalósi... Nem tudta összefogni a te­lepieket Így aztán minden széthullott, amit mi annyi év szorgalmas munkájával épí­tettünk. A zákánytelepi asszonyok az egész környéken híresek szorgalmukról, munkaszerete­tükről. Sokan vonatoznak na­ponta Csurgóra, mások a mű­kőüzemben, a vasúton, az aszalóüzemben dolgoznak. Ma is emelgetik még, mennyire helyt álltak a helybeli asszo­nyok az aszaló építésekor. Kutat ástak, forró bitument talicskáztak az épületre. S ezt a szorgalmat kalkulálta be a csurgói Napsugár Ktsz is, amikor harminc telepi nő­nek kenyeret adott a bedol­gozó hálózat megszervezésé­vel. S megint a település sa­játossága játszott közre, hogy helyiséget bérelt a szövetke­zet az asszonyoknak, vigyék oda a varrógépet, dolgozza­nak együtt Csurgóra járt Imre párttitkár kör­zeti villany- szerelő. Min­dig a kerék­párjáról tudják a faluban, hogy odahaza van. A zömök pirospozsgás arcú férfi elé­gedetten idézte föl az újra­szervezés pillanatait: — Négy kommunista asz- szonyt bíztunk meg ezzel a feladattal. — Név szerint? — Somogyvári Józsefnét, Biri Lajosnét, Tóth Balazs- nét, és Baka Ferencnét. Föl­keresték a legtevékenyebb asszonyokat, beszélgettek ve­lük, megkérdezték tőlük, hogy kit tartanának alkalmasnak az elnök tisztjére. A mi párttag­jaink becsületesen teljesített- ték a megbízatásukat, előké­szítették a talajt a nőtanács vezetőségének újjáválasztásá- hoz. A kommunista Biriné tagja lett a vezetőségnek. Az új elnök a hegyen la­kik. Bogdánná kísért el hoz­zá, mert az idegen könnyen eltéved errefelé. Rokonszen­ves alacsony asszony Kovács Lajosné. Nagyon meglepő­dött, amikor megálasztották. Utána viszont szívvel-lélekke] munkához látott. Az az el­ve: ha az ember elvállal valamit, csinálja egész erejé­ből. — Ha menni kell gyűlésre, tanfolyamra, mindenkitől el­várom, hogy ott legyen, hi­szen én lakom a legtávo­labb ... S a Magas-hegyről szélfú­jásban, viharban is elindul­nak az asszonyok a nők aka­démiájára, a szabó-varró tanfolyamra. S a próbákra. Február végén ugyanis vi­dám estet rendez a nótanács. Sok embertől megkérdeztem, hogy utoljára mikor volt ilyen Zákánytelepen. Nem emlékezett rá senki sem. Megkerestem az iskolában Kovács Géza tanítót, a szak- szervezet könyvtárosát. Még Csurgón is híre kelt, milyen nagyszerű könyvismertető elő­adást tartott a nők akadé­miáján. — Két sportszatyrot meg­tömtem könyvekkel, s elvit­tem a foglalkozásra. Kevés háziasszony jár a könyvtár­ba, az volt a célom, hogy megkedveltessem velük a leg­újabb politikai műveket és regényeket. Külön foglakoz­tam az októberi forradalom ötvenedik évfordulójának tiszteletére megjelentetett könyvekkel. Azt hiszem, hogy csábítóak voltak a művek. Húszat rögtön kikölcsönöztek. A megbecsülés és a szere­tet érződik abból, hogy fő­nök asszonynak hívják a ktsz bedolgozói a most már oda­haza dolgozó Nemesnét. Ami­kor a pártszervezet meghívta az asszonyokat a pártoktatás­ra, ő mindjárt felkarolta az ajánlatot. — Menjünk el. asszonyok, sok érdekeset hallunk ott... Eddig úgyis csak odahaza ül­dögéltünk. Szépen beren­dezett párthe­lyiségük van a zákánytele­pieknek. Csu­ha Imre párttitkár elkalau­zolt a barátságos klubba, s közben kiegészítette a nők politikai érdeklődéséről hal­lottakat: — Tizenketten jöttek el az első foglalkozásra. Amikor a másodikat tartottuk, nagyon kemény idő volt. Hófúvás, öten mégis megérkeztek ... Tudja, ennek örülök én a legjobban... A hallgatás után idáig eljutni. Ez vala­mi. A hegyekből megint lejöt­tek az asszonyok. Most még harmincra tehető a nőtanács munkájában tevékenyen részt vevő lányok és asszonyok száma. Mire azonban kivirá­goznak a fák a Magas-he­gyen, talán már kétszer vagy háromszor ennyien tevékeny­kednek a nőtanácsban Zá­kánytelepen. Lajos Géza Bővítik a Dráva-híd felüljáróját Megkezdték a barcsi drávai híd felül járójának bővítését. Az ÉVM 1. sz. Földgép Vállalat hat géppel 35—40 000 köbméter földet mozgat meg A munkálatokat még a ta­vasszal befejezik. Válaszolunk falusi olvasóinknak A földhasználatról és a nyugdíjjogosultságról Sok levél érkezik mostaná­ban szerkesztőségünkbe a me­gye falvaiból, s ezekben olva­sóink főként a földtörvénnyel kapcsolatos kérdésekre kérnek tőlünk választ. Ezúttal két, a szövetkezeti földtörvényt érin­tő kérdésre válaszolunk, és egy idős tsz-tagnak adunk fel­világosítást nyugdíjügyben. Horváth Lajosné so­mogyvári olvasónk ezt írja: »Régi előfizetője vagyok a Somogyi Néplapnak, s ezért bátorkodom bizalommal for­dulni önökhöz tanácsért. Két hold földet adtam közös hasz­nálatba, jómagam pártoló tag­ja voltam a tsz-nek. Megtart­hatok-e ebből a jövőben 800 négyszögölet személyi tulaj­donban? ILLÚZIÓK NÉLKÜL Mindjárt az első napokban történt. A borjúk etetéséhez készülődtek, és a gondozó hetven jóknál abba akarta hagyni a tej melegítését. — Még ne tessék levenni —* szólt —, legalább nyolcvanöt fokosnak kell len­nie a tejnek. Nem számított arra, hogy ezzel a ké­réssel megindítja a lavinát. Szívesen megmagyarázta volna, hogy miért van szükség erre a hőfokra, de az ellentá­madás belefojtotta a szót. Talán ez volt az első felismerés, hogy az életben, a gyakorlatban nem minden úgy van, ahogy tanítják az egyetemen, illetve sok olyant nem ta­nítanak ott, ami pedig együtt jár a mindennapokkal. A kis incidensnek természetesen nem maradt nyoma, nem lett belőle nézet- eltérés, és egy hét múlva már a gon­dozó tudta, miért van szükség a nyolc­vanöt fokra. Csak a tanulság marad.: meg. Huber Jolán fél évvel ezelőtt fejezte be tanulmányait az agrártudományi fő­iskolán. Mikor az államvizsgák idején két hónapra »eltűnt« a lengyeltóti ter­melőszövetkezetből, visszatérésekor ez­zel fogadták: — Jolika, hol volt ennyi ideig? Már azt hittük, itt hagyott bennünket. Igazán úgy hiányzott! Ez megint olyan dolog volt, amire nem számított. Valami nehezen meg­fogalmazható, jóleső öröm töltötte el: lám ő, a fiatal gyakornok máris tud hiányozni. Több volt ez, mintha vala­mi jutalmat kapott volna, vagy népes hallgatóság előtt valaki elismerően nyilatkozik munkájáról. Több volt. Pe­dig nem történt más, csak hiányzott. Barna, rövid haját időnként meg­igazítja. — Az államvizsgáig voltam a bor- mellett ms ugyanis a diplomamun­kám, a Laktinnal való itatás, kapcso­lódott ehhez a területhez. Csak annyit mondhatok, nagyon kedves hozzám mindenki. Reiser főagronómustói kezd­ve mindenki sokat segített Ott-tartózkodásától sok minden meg­változott a borjúnevelésben. Hetente kétszer-háromszor fertőtlenítik az ita­tóedényeket, a szopókákat, meszelik., fertőtlenítik rendszeresen az épületet, és lehetne sorolni, mi minden más­képpen, célszerűbben történik azóta. Fiatal, tehetséges, talpraesett szak­ember. Nem lázadozó, nem követelőző típus. Néha mégis elkomcrrodik, gond­terheltté válik. A bizonytalanság. Egyedül ez az, ami elkeseríti az embert. A nyáron lejár az egyéves gyakorlatom. Hová, merre, mi lesz azután? Na, igen. Természete­sen tudom azt, hogy valahol leszek, társadalmi ösztöndíjas voltam, tudom el fognak helyezni majd. És mégis va­lahogy mindig ott motoszkál a fejem­ben a kérdés: hova. Azt hiszem, meg lehet ezt érteni, igazán nem a türel­metlen követelőzés beszél belőlem. Aztán ott van még egy dolog. Az, hogy lány. — Sokakkal beszéltem. Nemcsak egy­szerű emberektől, hanem még szakem­berektől is hallottam olyan nézetet, hogy igen. igen. minden rendben van... De hát nő ... És mindjárt nagy a tar­tózkodás. Jó, bizonyos fokig megér­tem, hogy egy asszony például (a csa­lád mellett nem tudja elvégezni, ami, teszem azt, egy főagronómusra vár. De például állattenyésztési vonalon vagy üzemgazdászi minőségben feltét­lenül ugyanazt tudja nyújtani, mint egy férfi. Néha, mikor szélsőségesen nagy el­lenkezéssel találkozik, arra gondol, ha így van ez itt kin, akkor miért vesz­nek föl az egyetemre lányokat? Hi­szem ha akadnak te kivételek, aki ott van, azért van ott, mert ezt a szak­mát szereti, ezt tekinti céljának. Édesapja Gyugyon szerelő, öccse ne­gyedéves hallgató a műszaki egyete­men. — Édesanyám ötvenötben váratlanul meghalt. Nevelömamám tan. Azt hi­szem azt a hálát, amivel tartozunk ne­ki, soha életünkben nem tudjuk viszo­nozni. Nem kell azt mondani, mekko­ra áldozatot hoznak azzal, hogy a két gyerek kezébe diplomát adnak. Naponta autóbusszal jár át lengyel­tótiba. Kilenc év után került újra ha­za. — Az érettségi után ugyanis egyévi elógyakorlaton voltam a főiskolán. Ez az egy év volt a legnehezebb. A zsá­kolásból a trágyahordásig mindent csi­náltunk akkor. Jó volt ez arra, hogy az ember megtanulta fizikai értelem­ben is, milyen a mezőgazdaság. — Nem hiányzik a főiskola? — De! Rettenetesen! Sokszor úgy el­kap valami, aztán veszem a papírt, és levelet írok a volt társaknak. Itt kinn a gyakorlatban annyi minden másképp van. Az ember szinte naponta felfedez sok olyan dolgot, amiről tudja, más­képpen kellene ennek megtörténni ah­hoz, hogy jó legyen. De tudom, hogy ez nem megy máról holnapra. Elgondolkodva veri le cigarettája ha­muját. — Fél éve vagyok Tátiban. Lénye­gében csekélyke idő ez, mégis olyan öröm látni, hogy ez alatt az idő alatt' is mennyi minden megváltozott. Talán ez az, ami a legnagyobb örömet tudja szerezni... Huber Joli egyszer sem mondta így: »Szeretem a szakmámat«. De azt hiszem, amit elmondott, abban ez a gondolat sokkal teljesebben benne van. Válaszunk: Igen. Mivel a le­vélben szó van a pártoló tag­ságról, megjegyezzük, hogy az 1968. január 1-én hatályba lé­pett új termelőszövetkezeti törvény értelmében a pártoló tagság intézménye megszűnt. Ami a földet illeti, a törvény kimondja, hogy az állampol­gároknak a község belterületén levő földjei legföljebb 1600 négyszögölig személyi tulaj­donban vannak. Ez vonatkozik somogyvári olvasónk kérdésé­re is. O Vida Sándor csokomya- visántái levélírónknak a következőket válaszoljuk. A tsz-fagot — ha nem öreg, rok­kant, tartósan munkaképtelen emberről van szó —, csak ak­kor illeti meg a 800—1600 négyszögölnyi háztáji terület, ha teljesítette a termelőszövet­kezet által előirt munkameny- nyiséget Tegyük fel, hogy ol­vasónkat megilleti a háztáji föld — a kizáró okokról ugyanis nem ír —, akkor a kimérendő területbe be kell számítani a ház körül levő kertet, a be nem épített ház­helyet, továbbá minden olyan földet is, amelyet nem mű­velnek, bár az mezőgazdasá­gi művelésre alkalmas. Nem számítható viszont be: a te­leknek épülettel elfoglalt ré­sze; a tényleges használattól függetlenül 300 négyszögöl­nyi terület, továbbá a műve­lés alól kivett terület. Olva­sónk kívánságának megfele­lően közöljük az erre vonat­kozó rendelet számát is: 6/ 1967. (X. 24.) MÉM számú rendelet IX. fejezetének 72. paragrafusa. Többi kérdésére levélben válaszolunk. O Egy szuloki olvasónk kérdésére az SZTK-tól kértünk választ, és a követ­kezőt tudtuk meg: A tsz-tag felesége a férje öregségi já­radékától függetlenül nyug­díjjogosult, ha ehhez meg­vannak a szükséges föltéte­lek (meghatározott életkor, elegendő nyugdíjév.) Ha vi­szont a feleség jogot szerez a nyugdíjra, férje elveszíti jogosultságát az öregségi já­radékra. Van ugyanis egy ko­rábbi rendelkezés, amely ki­mondja, hogy a járadék csak akkor folyósítható, ha a ké­relmezővel közös háztartás­ban élő családtag nem élvez a járadéknál nagyobb összegű nyugdijat Szuloki olvasónk­nál ez a helyzet áll elő: a feleség megszerezheti a nyug­díjat ugyanakkor azonban a férjnek beszüntetik a járadék folyósítását A gazdasági és politikai munkáról tárgyalt a Siófoki Járási Pártbizottság Vörös Márta Idei első ülésén az 1967. évi feladatok végrehatósáról, a munka tanulságairól és ta­pasztalatairól tanácskozott a Siófoki Járási Pártbizottság Juhász István első titkár be­számolója alapján. A jubileu­mi munkaverseny eredmé­nyességét bizonyítja, hogy az több mint hatmillió forintot hozott a népgazdaságnak. A munkások és a tsz-tagok mél­tóképpen ünnepelték meg az októberi forradalom fél évszá­zados jubileumát, örvendetes, hogy nőtt az idegenforgalom, gyorsabb ütemben épülnek járulékos beruházások az ipaij üzemekben. A járás me­zőgazdasága egészségesen fej­lődött, jobbak voltak a ter­melési eredmények, nőtt az egy tagra jutó átlagjövedelem. A beszámoló bírálta a járás népművelési, iskolapolitikai helyzetét. Hangsúlyozták, hogy személyes példamutatással, tu­dományosan megalapozott is­meretterjesztéssel, az emberek hatékonyabb nevelésével és föl világosi tásával harcolhat­nak mindenhol a kispolgári szemlélet ellen. Ezt nagyban elősegítheti a jó politikai köz­hangulat és a jó gazdasági eredmény. DOLGOZÓKAT FÖLVESZNEK Változó munkahelyre keresünk lakatos-szerelő szak- és segéd­munkásokat. Külszolgálati költsé­get, havonta egyszeri hazautazást, hetenkénti hazautazási költség- hozzájárulást, szállást térítünk. Bérezés: teljesítménybér kereset­korlátozás nélkül. Jelentkezés: Fémmunkás Szerelési Üzem, Bu­dán est, XHI-, Lomb utca 11. sz, alatt. (387) A nagycsepelyi Kossuth Tsz (Balatontól 16 km-re) nagy gya­korlattal rendelkező főiskolai vég­zettségű főagronómust keres. La­kást biztosítunk. Fizetés meg­egyezés szerint* (€133) A Barcsi Községi Tanács V. B. építőipari vállalkozása fölvételre keres egy műszaki vezetőt, építő­ipari technikumi végzettséggel és egy művezetőt építőipari techni­kumi végzettséggel vagy mi veze­tői vizsgával. Részletes tájékozta­tást az építőipari vállalkozás ad. Barcs, Hősök tere 2. sz. (6739) A Latinka Sándor Mg. Tsz ka­nosvár—újmajori munkahellyel kertészetébe női, valamint férfi munkaerőt szerződtet folyó év március l-től 6—8 hónapos mun­kaidőre Fizetés megállapodás sze­rint. Szerződést február l-től le­het kötni az újmajori központban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom