Somogyi Néplap, 1968. február (25. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-21 / 43. szám

A palt tgásik oldaláról

A vásárlók és vendégek többsége nem szívesen, legföljebb csak akkor emel szót, ha őt éri méltatlanság, jogtalanság. A szerkesztőségünkhöz és a kereskedelmi vállalatokhoz, illetve a népi ellenőrzéshez meg az Állami Kereskedelmi Felügyelőséghez írott panaszos levelek is erről tanúskodnak.

»Este, amikor munkából haza igyekeztem, s kenyeret akartam venni, már csak kétnapos száraz kenyeret kaptam a botiban. Miért?«; »A zöldségüzletben az esti órákban a dolgozó asszonyok már nem kapnak elegendő és rendes árut!«; "A pincér goromba volt, s többet is számolt, vonják felelősségre...!«; »Nem fogadják a vevők köszönését, s a kiszolgálás is türelmetlen, udvariatlan ...«

Jogosak ezek a panaszok, ezt senki sem vitatja, s kötelező ezeket minimálisra csökkenteni, illetve teljesen megszüntetni. De csak negatív jelenségeket lát a vevő, a vendég? Nein, s mégis alig vagy csak kirívó esetben tapasztalni, hogy elégedettségünknek akar szóban, akár más módon hangot adnánk.

Mert azt természetesnek tartják — teljes joggal —, hogy még a késő esti órákban is legyen friss kenyér, sütemény, elegendő és jó minőségű zöldség, s az eladók, a felszolgálók mindenütt a legudvariasabban kezeljék őket. Azt is természetesnek tartják — helyesen —, hogy mindenütt illő tisztelettel köszöntsék érkezéskor és távozáskor őket, de azt már nem, hogy esetleg ők is visszaköszönjenek. De vajon miért?

Fedig aki a pult másik oldalára tekint, azt is észre veszi, hogy sok Ikaposvári üzlet, vendéglő elavult, a dolgozóknak nincs öltözőjük, tisztálkodási lehetőségük, sőt néhány helyen még szellőztetni sem lehet a nagy nyári melegben. Tudják-e a vásárlók, vendégek, hogy mennyi eladót, felszolgálót ér baleset a súlyos zsákok, sörrel telt ládák cipelése közben, mert még a legkorszerűbb üzletekben sincs olyan gépi berendezés, ami ezt a nehéz munkát megkönnyítené?

— ök vannak értünk, dolgozókért — mondják, s igazuk is vain, ámde közben némelyek elfelejtkeznek arról, hogy a kereskedők, felszolgálók is éppen olyan dolgozók, mint ők.

— Igen, de mit tehetünk? — kérdezik nagyon sokan. Valamennyiünknek jólesik, ha elismerik munkánkat, igyekezetünket. A hivatalnoknak, ha az ügyfél a gyors intézkedést megköszöni, a szolgáltatást végzőnek, ha elégedetten visszük el tőle a kifogástalanul megjavított gépet, vagy veszünk át valamilyen elkészült munkát, s azt megköszönjük.

Ugyanígy jólesne a kereskedelem és a vendéglátóipar dolgozóinak is, ha a vevők, vendégek elégedettségüknek esetenként szavakban is tanújelét adnák.

Persze előfordul, hogy egyik-másik kereskedő, pincér súlycsonkítást követ el, rontja a minőséget, vagy többet számol. De ez nem jellemző általában a kereskedőkre, mintahogy a pult másik oldalán állók között is akad, aki visszaél beosztásával, s még sem általánosíthatunk, hogy valamennyien így cselekszünk.

A pénzünkért elvárhatjuk, hogy udvariasan, kulturáltan szolgáljanak ki bennünket. De ameny- nyi tiszteletet elvárunk tőlük, legalább annyiban kell nekünk is részesíteni a pult másik oldalán állókat! Szalai László

SÁROS AZ UTCÁJUK

... a járművek sebességkorlátozását kérik

Panasszal jártak a szerkesztőségünkben az Arany és a Füredi utcában lakó kaposváriak képviselői. Elmondták — s erről a hely- lyínen is meggyőződtünk —, hogy az építkezés miatt mindkét utca valóságos sártengerré változott. Nem az építkezést kifogásolják, hanem azt, hogy a gépjármüvek vezetői nem törődnek a megváltozott útviszonyokkal. A robogó járművek — igen forgalmasak ezek az utcák — szerte fröcskölik a sarat, a sáros lé naponta szedi »áldozatait«, s a teherautók, buszok, személygépkocsik vezetői, utasai még ki is nevetik a bepiszkított ruhájú gyalogosokat. De elszomorító látványt nyújtanak mindkét utcában a házak is. Némelyiken két- három méter magasságban is látni a sárnyomokat. Az Az Arany utcában lakó M. Gyuláék a múlt esztendőben OTP-kölcsönnel tata- roztatták házukat, de ezt már azóta eltüntette a sár, a vizes, piszkos lé.

Mindkét utca lakói jártak már panaszukkal a rendőrségen s a tanácsnál, de intézkedés csak annyi történt, hogy elkezdték a sár összegyűjtését, aztán otthagyták egy rakásban, megkönnyítve a gépjárművek "szépítő«

munkáját.

Az Arany és a Füredi utcában — de a Petőfiben is — az úttest és a járda, illetve a házak között igen kicsi a távolság. Jogos az a kérés, hogy gyakrabban tisztítsák meg az utakat a sártól és az is, hegy az építkezés idejére rendeljék el az áthaladó gépjárművek sebességének korlátozását!

V________________________J

A ktsz-ek tavalyi jövedelme huszonhétmillió forint

(Tudósitónktól.)

A kisipari szövetkezetek múlt évi eredményeiről s az idei feladatokról tájékoztatott bennünket Laznicsek Imre, a KISZÖV megyei elnöke. Elmondta, hogy eredményes évet zártak a ktsz-ek. A huszonhat Somogy megyei szövetkezet 366 és fél millió forint értékű árut termelt. A szövetkezeti jövedelem kétmillióval lett több, mint 1966- ban volt, s elérte a 27 millió forintot. Az adó, és a hosszá lejáratú kölcsön befizetése után több- mint hárommillió- nyolcszázezer forintot fordítanak kulturális, sport- és jóléti célokra. A legtöbb nyereségrészesedést a Csurgói Napsugár Ktsz fizeti. Ebben a szövetkezetben 39 napos fizetésnek megfelelő összeget osztanak ki a dolgozók között. A Somogyvári Építőipari Ktsz 34, a Marcali Járási Építőipari Ktsz 33, a Nagyatádi Komfort Ktsz 25, a Kaposvári Fodrász- és Fényképész Ktsz pedig 16 nap nyereségrészesedést fizet tagjainak.

S mit hoz az idei év? Üj üzemházat épít a kaposvári vas-műszaki és a marcali járási építőipari ktsz. Folytatják a Siófoki Szolgáltató Köz műszaki-javító csarnokának építését. A Balaton bogiári Hűtőgépjavító Ktsz autószervizt épít Balatonlellén, emellett még több jelentős beruházással gazdagodnak a kisipari szövetkezetek.

Néhány helyen új termékek gyártására térnek át. A

csurgói Napsugár velour férfi- és női kabátokat készít, a Balatonlellei Vegyesipari Ktsz megkezdi a Delfin típusú, a hagyományosnál jóval olcsóbb csónak gyártását. A kaposvári asztalosak a Fenyves lakószobán kívül mini-dolgozószobát és intarziás bútorokat készítenek. Ezekből a bútorokból már néhány darabot elküldték a kölni nemzetközi bútorkiáUításra is. A Csökönya- visomtai Építőipari Ktsz asztalosrészlege a Győri Lakatosipari és Fémtömegcikk Kisz- szed közösen kempin gasztal - tetőket gyárt svéd megrendelésre. Mindezek lehetővé teszik, hogy ebben az évben a kisipari szövetkezetek 500 új dolgozót alkalmazzanak, s 250 ipari tanulót szerződtethessenek.

IRÁNY: OLASZORSZÁG

Az idén az első növendékmarha-szállitmányt indították útjára a balatonendrédi ZSldmerő Tsz-ből Olaszországba. Az első 36 darabos ''szállítmány ex»:cm minőségű, átlagsúlya 6 mázsa. A tsz 370 000 forin iot kap értük. A következő szállítmány márciusban indul útnak.

»

Szombaton látjuk a tv-ben

Móra Ferenc Kincskereső kisk.dmöti c. regényének film- változatát hat folytatásban, sz om balonként sugározza a televízió. A szereplők: Elisztratov Jóska, Horváth Teri, Dávid Kiss Ferenc, Bánhídy László.

Festő rangrejtve

Aki ismeri képeit és eddigi pályafutását, föl sem. tételezné, hogy ez a siófoki művész még ma is "rangrejtve" él. A művész Csiszár Elek — ismert név a rendszeres tárlatlátogatók előtt — korántsem önszántából, hanem a hivatalos szervek, nevezetten a Képző- művészeti Alap jóvoltából ragaszkodik e kényelmetlen wi- kognitóhoz. Ez a szerv ugyanis a művész többszöri próbálkozása ellenére sem hajlandó fölvenni tagjai sorába.

Először 1961-ben kérte fölvételét, közvetlenül első önálló kiállításának megnyitása előtt. A kiállítást a Képcsarnok Vállalat kaposvári helyiségében rendezték. A zsűri tagjai, Patai László és Kokas Ignác festőművészek, elismerően nyilatkoztak az anyagról, és közszemlére bocsátását készségesen engedélyezték. A Képzőművészeti Alap által kiküldött hivatalos zsűriről van szó, de ugyanennek a szervnek egy másik összetételű bizottsága néhány nap múlva visszadobta a felvételi kérelem kapcsán beküldött, egyszer már lezsürizett képeket. Lehet ez egyszeri eset, hiszen arra már másban is volt példa, hogy a jobb kéz nem tudta, mit csinált a bal. Esetleg a kiállítást engedélyező zsűritagok, az ismert festőművészek is tévedhettek, ám erre rácáfol Csiszár Elek további pályafutása. Továbbra is rendszeresen kiállít a különböző közös tárlatokon, és az 1964-es Kaposvári Tavaszi Tárlaton őt tüntették ki a Rippl-Rónai-díjjal. 1965-ben Budapesten a Mednyánszky- teremben mutatkozott be önálló kiállítással. E kiállítás közönség- és kritikai sikere egyaránt azt látszik igazolni, hogy ama bizonyos bal kéz döntése volt "-balkezes-«, amelyik 1961-ben elutasította a festő Képzőművészeti Alaptagság iránti kérelmét. Az igazság szerint, aki nem tagja a Képzőművészeti Alapnak, az nem is rendezhet önálló kiállítást, különösen a fővárosban nem. Csiszár Elek szerencsére tagja volt az említett szerv egyik "leányvállalkozásának-«» a Fiatal Képzőművészek Stúdiójának. A stúdió javaslaitára rendezhette meg fővárosi kiállítását. (Stúdiótagsága ebben az évben szűnt meg, mivel átlépte a felső korhatárt.)

Tavaly újra kísérletet tett Csiszár Elek, hogy bekerüljön a »-bűvös körbe«. Kérelmét támogatta a Fiatal Képzőművészek Stúdiója, a Képzőművészeti Szövetség Dél-dunántúli Területi Szervezetének konzultatív bizottsága és a megyei tanács. És a válasz? — Olyan sokatmondó, hogy érdemes szó szerint idézni: »A Képzőművészeti Alap tanácsadó testületének határozata értelmében felkérem, hogy tagfelvételi kérelmét két év múlva szíveskedjék megismételni, újabb munkák bekül- i de se vei. Budapest 1967. április 27.« — Indoklás nincs. Ellenérv azonban annál több akad. Néhány szemelvény a kritikusok véleményéből: "indulása sem volt szokványosnak mondható: alig egy-két esztendeje festett még csupán, mikor — két esztendővel ezelőtt — elnyerte a megyei tanács Rippl-R&nai-díját. Mostani bemutatkozása is indokolja e korábbi döntést, egyúttal Csiszár Elek továbbfejlődéséről is szók (Művészet 1966 június.)

"Csiszár Elek első kiállításán vidéken élő fiatal alkotót ismerhetnek meg a nézők. Rokonszenves festőt, aki felelősségteljesen vállalja művészi feladatát, s komoly elkötelezettséggel ábrázolja a világot. (Népszabadság, 1965. november 25.)

"Vidéki kiállításai után a Mednyánszky-teremben mutatja be képeit Csiszár Elek festőművész. Túl az első próbálkozásokon most van abban a korban, amikor a mesterség alapjait elsajátítva megszabhatja további útját... A Kis udvar éjjel és a Kályha lavórral című fegyelmezett, magas fokú művészettel költőivé emelt alkotásai jelzik kibontakozásának lehetőségeit.« (Magyar Nemzet, 1965. november 30.)

Ennyit a sajtőkritSkákboI. Szándékosan nem én mondtam véleményt festészetéről, nehogy elfogultnak tartsanak. De úgy hiszem, a fenti idézetek is meggyőzően bizonyítják, hegy Csiszár Elek már régóta hivatalosan is kiérdemelte a festő rangot.

alkalmazásával találkozhatunk Csiszár Elek ______________esetében. Helyes az az elv, hogy a magyar képzőművészeti életet féltve a dilettantizmustól, a féltehetségek beözönlésétől, megszigorították az Alap-tagság feltételeit. Ám ez az elv nem jelentheti azt, hogy tehetséges alkotók érvényesülését megakadályozzák. Csiszár Elek semmivel sem lesz jobb művész Alap-tagként, mint ahogy nem rosszabb művész anélkül sem. A tagság elsősorban egzisztenciális vonatkozásban lenne számára fontos. Közvetve természetesen hatással van művéseztére is, hiszen negyedmagával él egyszoba-konyhás lakásban, nincs műterme, nincs jövedelme, így egy idő múlva szükségképpen meg kell válnia hivatásától, hogy fenntartsa saját egzisztenciáját, családját. Rosszul értelmezett elvek, bürokratikus gyakorlatok miatt könnyen elkallódhat egy értékes ember. Amit, úgy gondolom, Somogy megyének nem szabad megengednie.

R

ideg Gábor

— Egyedülálló európai újdonságként vezette be a trolivezeték oszlopainak konzerválását alumínium bevonattal a prágai "Elektrizace ze- leznic« nevű üzem. A vállalat üzemében a 10 méteres oszlopokat alumíniumréteggel vonják be, s ez a rétég 30—40 esztendeig is ellenáll a karroaöoak.

TAKtíA

0R0IC

Bölcs mondások

írta: Tudor Musatescu

— Ha nagyon egyedül érzed magad, ne hallgass. Beszélgess csak el önmagaddal.

— A nyomtatás a mondanivalókat szavakba öntötte.

— Ha sokat adsz magadra, törekedj arra, hogy ezt meg is tartsd.

— Az első hó olyan, mint az első szerelem. Nem tartós.

— Az elmúlt nyárra való emlékezés tólen nem iáit meleget

— A szív nem Ítél és az ítélkezés nem szeret

— Havas eső: hő mezítláb.

“» A kakas kukorékolhat, amennyit akar, valamennyi tyúk felesel vele.

— Az örökkévalóságot csak gondolatküométerek- ben lehet mérni.

— A féleségek öregebbek, mint a barátnők, még akkor is, ha fiatalabbak náluk.

— Mennél szarosabbra főzik a rabszolga láncait, annál kevésbé passzol.

— Sok ostoba embernek köszönök, de egyik előtt sem veszem le a kalapom.

— Jobban szeretem a hőst gyáva pillanataiban, mint a gyávát hősi pózban.

— A méh nem lop. Gyűjt

— Ha a mű vffiágos, a bíráló magyarázatai fölöslegesek.

— A macska is, az orsó is doromból. Csakhogy a macska lustaságból, az orsó szorgalomból.

— Különbőz» szívék vannak: piros, nagy, kő stb. A legritkább a jó szív.„

— Az ablak határvonal

két világ között. A belső és a külső világ között.

— A vadászat az erdő holt szezon ja.

— Ha jön az őszi eső, minden költői hangulatával, a szamár csak egyetlen dolgot érez: veri az eső.

Aforizmák

— Csak kis ember adja a nagyot

— Ha kéz kezet mos, egyik sem lesz tisztább.

Annyi buta ember van

világon, hogy nem érdemes okosnak lenni.

— Jobb, ha az ember boldog, mintha híres.

— A nő hódit, hogy hódoljon, a férfi hódol, hogy hódítson.

— Már a repülőgép előtt tudtuk, hogy aki nehezen tud emelkedni, könnyen bukik.

(A. F.)

Somogyi Néplap

Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja.

Főszerkesztő:

WIBTH LAJOS.

Szerkesztőség: Kaposvár, Lalinka Sándor u. 2. Telefon; 11-510, 11-511.

Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon: 11-516. Felelős kiadó: Szabó Gábor.

Beküldőn kéziratot nem örzünk meg és nem adunk vissza.

Terjeszti: a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknéL Előfizetési dij egy hónapra 18 Ft. Index: 2506?

Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár. Latinka Sándor utca 6. Nyomdáért felel: Mautner Józsefi,

A jobb kéz nem tudja...

A kritika kedvező

Egy helyes elv eltorzult