Somogyi Néplap, 1968. február (25. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-18 / 41. szám

*>XXV. évfolyam; ''41. sv.i Vasárnap, 1968. február 18. ,B,es?eln;ete6 az Autóközlekedési Tanintézet igazgatói aval . ° -ív ö , O O J el a gép­'■■.Az id^n min begy • .húszezer új' 'személygépkocsi' ? ikerül imagánosok . tulajdonába, to- ,'vábbá r -.legalább i> ugyánennyl ; motorkerékpár»■. .eladásával ' számolnak, .s .úgyszintén •.'je-' •lentösen" növekedni -..fog' a köz- . úti: teherfuvarozás. ff”(• Mindez azt", .jelenti, S hogy / azs'előzetes számítások •,srerint.-;;vez •'••év- 'őszéig-. mintegy.«' * egymillió gépjármű .'közlekedik.-.Iniajd közutainkon. :é­- Ezek az adatok . a közúti' .«forgalom I sok •r>l>roblémá.iát rejtik "magukban;—"Ezért ke­restük fel Moharos Káltnánt, az Autóközlekedési Tan ihté- 2et' igazgatóját,. ■ és . kértük válaszoljon' néhány .— a gép- . járművezetők.'! ... «kiképzésével kapcsolatos 'i —. kérdésünkre. .K B • — Mit tesz a?, intézel a I H biztonságosabb " " gépjár- i^lrimüközlekpdés. érdekében? — Fclelő6Bégünkt elsősorban az, hogy , csakis, jól "képzett gépjáiművezetóket • "engedjünk közlekedne ■' Természetesen minden'• ' gépjárművezetőért i'Dem^AállaJkatuxik feled őrséget Kilenchetes tanfolyamain kon , igyekszünk elsajátíttat^,-íVve- . biztonságáé; gépjármű.-; vezetést és a közúti .közleke­dés.; minden! főbb. .szabály aft- Törekvésünk ■ arra ' irányul, hogy, tanfolyamainkon, '.csok- kentsük"a k«v.é^b§ríóntos”tan­: tárgyakat,,,vagyis • a . tanulmá­nyokat a modern . közlekedés céljainak megfelelően végez- zék a hallgatók.1 Ezért ' na­gyon fontosnak '' tartjuka szemléltető eszközökkel, r pél­dául metszetekkel " valamint ellenőrző - készülékekkel í tör­ténő oktatási.. -A ' legfonto­sabb : a biztonságos közleke- , dés .alapelemeit szánté -be- sulykoltatni- a tanfolyam hallgatóival.- Olyan gyakorló- Pályáka* ’ szeretnénk 1 kialakí­tani amelyeken valamennyi évszak föltételeit meg.'.tud­nánk teremteni, s ' hogy , eze­ken sajátíthassák !■ járművezetőka • szükséges is­'1 ' . méretekét. . — A . kilenc hét nem . túl­ságosan:'’nagy '.idő,- és nem' ad alkalmat'"arra,’1 •:: hogy >•’ ' tudnivalót i-elpajátítson- a~ja- lendő,' 'gépjárművezető. De . a legfontosabbakat; ' ,'-ai közyti közlekedés" '" szabályait, " ‘ a KRESZT?" alapkövetelmény - ként,' támasztjuk' mindén ve­zető jelölttel1 ’szemben.' ,l®«4 v­fl — Néhány szót terveik ­kiadása, - amelyek a fentebb vázolt korszerű követelmé­nyeknek megfelelő gépjármű­vezetés -elsajátítását fogják segíteni. Annál. is inkább in­dokolt ez, mert az idén or­szágosan 1150 tanfolyamon 40 000 új gép járművezetőt ké­pezünk ki. q Különös gondot fordítunk á leendő'' motorke­rékpárvezetők felkészítésére, hiszen mint ismeretes, a köz­úti’ baleseteik jelentős hánya­dát ők okozzák '—t,’ mondotta befejezésül Moharos Kálmán.-í.—’ iXervéink' között szere­pel \ az * egységes ' tankönyvek ÖT KTSZ MEGBÍZÁSÁBÓL ■s A - megye ..egy egészen « új hivatala, kapott helyet' tavaly november 1-én a K1SÜÖV megyeik székházának épületé­ben. k’Av Dél-scjmogyi' Kisipari Termelőszövetkezetek Társu­lása öy.ktsz, .a . barcsi, a csoko- nyavisontai,..a nagyatádi és a kapoemérói y' építőipari, vala­mint ;; a ' .csurgói • vegyesipari szövetkezet' termelésének íjsz- szehangolását, ’ a ', fa, vas, és építőanyag"*? beszerzését .. átj á el.' Ezenkívül' ■ az"" értékesítés megszervezésében, áj? felvevő, piac megteremtésében * is" ser gít a szövetkezeteknek. t'Schrott^Józseftől,’ a társulás áruforgalmi . 'zészlegvezetöjétól az anyagbeszerzés új gyakor­—■ t A társulás létrejöttével elvileg'~megszűnt~a - nagyke- reskedelmivállalatok és ktsz- ek'üzleti kapcsolata;Már csak a múlt év november l~e előtt megrendelt; ~ késői határidőre igazait; anyagokat szállítják ■ o régi'j gyakorlat : szerint. Az anyagigényléssel | most először hozzunk j fordulnak a szövet- k^üfetek, •* mit,továbbítjuk azt a nagykereskedelmi vállald­. tokhoz. KÉSZÜLŐDNÉK A TAVASZRA Készülődnek a tavaszra a Kertészeti és Parképítő Vállalat siófoki telepén. A kamnagu- :l,.mók ezreit tisztítják meg, majd cserepekben hajtatják. A kifejlödöU virágokat az utcák- ■a és a parkokba helyezik majd. - . ajL c t El Bl Z o ITS net ÉS am {gteitvAn A c a Február 2I-én , Iá fjük a fele víziá wsmua. eosoií Részlet az Interjú Ballmayer tábornokkal című, tv-játékr bői. e 1 megfelelő ellátás Azelőtt ,a kitsz-ek,- anyagbe­szerzését . —■ i annak eilenóre, hogy a kisipari szövetkézét közvetlen üzleti kapcsolatban állt a nagykereskedelemmel sokkal többen • ' intézték. Foglalkoztak ■ anyagbeszerzés­sel a szövetkezeti elnökök; ía raktárosok- és a helyi anyag- beszerzők, .de budapesti meg­bízottakat is - alkalmaztak. A dél-somogyi kisipari szövetke­zetek. áru-^és anyagbeszerzé- .sét T'’niidét " ketten “ végzik. Schrott József és Balogh Ka­talin adminisztrátor. *— Azokat a budapesti meg­bízottakat, akik eddig sem sajnálták a' fáradságot, ezután és szeretnénk foglalkoztatni, mégpedig úgy, hogy szakosí­tanánk őket. Csak vasáru vagy épületgépészeti anyagok vásárlásával bíznánk meg őket — mondta az osztály­vezető. Az anyagbeszerző munkája nagy szakértelmet és tájéko­zottságot igényel. _■ A nem megfelelő rendelés, a' hibás műszaki leírások, megjelölé­sek csak az 1 adminisztrációt növelték, újabb leveleket és aktákat szültek, késleltették az anyag elszállítását. Ez is sürgette a régi gyakorlat megszüntetésé U A nagykereskedelmi válla­latok — teljesen érthetően — a » nagyobb " megrendeléssel hozzájuk forduló ktea-eknek biztosítottak előnyt, a meny- nyiségi ' felárak a kisebb nagyságrendű szövetkezeteket sújtották. Például a 7,60 fo­rintos huzal mennyiségi fel­ára ' ót tonnán felül 40! fillér, az egy mázsán aluli megren­delések esetében pedig 4 fo­rint kilónként Ilyen alapon a kisebb mennyiséget Igénylő szövetkezetek nemegyszer fo­gyasztói • áron, szükséghely­zetben pedig néha annál is drágábban jutattak csak meg­felelő anyaghoz. A nagyobb mennyiségű megrendeléseket pedig * a ktsz-ek többnyire szerény raktárlebetőségei kor­látozták. — Az érkező vagonokat most oda irányítjuk, ahol a szállítmány legnagyobb része felhasználásra kerül. ‘ — Az első negyedévre rendelt anya­gok egy részét már így kap­ták meg a szövetkezetek, a legkisebb fennakadás nélkül — hallottuk Schrott József­től. Az idén a társuláshoz tar­tozó öt ktsz-nél még .'' nem volt termeléskiesés anyag­hiány miatt A közős meg­rendelések, Kzáüitások elő­nyét az anyagbeszerzés régi gyakorlatával szemben ennél kézzelfoghatóbban aligha tel­hetne bizonyítani. • 1«. J. Földrengés — teszt rakétával Japánban a magasépítő mérnökök egészen új terüle­tet találtak rakéták felhasz­nálására: segítségükkel meg­állapíthatják, hogy valamely építési konstrukció mennyire földrengésbiztos. Az első ilyen kísérletet egy 60 méter magas acél-beton épületen végezték el a Tokiótól 100 kilométer­nyire fekvő Sakamikoban. Az épület tetejéről kilőttek egy 1,12 méter hosszú és 10 kilog­ram robbanóanyagot tartal­mazó rakétát. A kilövés ereje akkora 1 megrázkódtatásnak tette ki az épületet, mintha egy körülbelül hármas erőssé­gű földrengés érte, volna. Az épületben nem . keletkezett ikás. A NAGY IHMÉDŐ HÁB0RŰ TÖRTÉNETE DAT KÖTETE elhagyta a nyomdát A közelmúltban jelentette meg a Zrínyi Kiadó a Szov­jetunió Nagy Honvédő Hábo­rúja történetének befejező hatodik kötetét, amely tu­lajdonképpen a Nagy Hon­védő Háború történetének Igen alapos összegezése és ér­tékelése. ’’ Az első részben a szerzők mindenekelőtt a szemben ál­ló , tetek gazdasági lehetősé­geit ’ vetik egybe, s olyan kérdésekre kapunk választ: hogyan készült fel Németor­szág és Japán a második vi­lágháborúra, gazdaságuk mennyire volt alkalmas egy hosszú háború viselésére, és milyen módszerekkel próbál­ták fenntartani hadi poten­ciáljukat a háborj idején. Velük szepnben áll a Szov­jetunió fő népgazdasági ágai­nak áttekintése. A szovjet politikai rend­szert tárgyaló fejezetből első­sorban azt tudjuk meg, me­lyek a szovjet állam szilárd­ságának társadalmi-politikai alapjai, és milyen munkát végeztek a szovjet állami szervek és társadalmi szer­vezetek a háború alatt Ma­gyar olvasó még sehol sem találkozott a szocialista ál­lam katonai szervezetének, olyan « részletes 1 és az állam­biztonsági szervek munkájá­nak oly sokoldalú ismerteté­sével mint a fejezetben,. > A nem katonák számára Is sok érdekességet tartalmaz a szovjet fegyveres erőkkel foglalkozó fejezet. 1A szöve­get sok, a hadsereg fegyver­zetét napjainkig ' bemutató kép illusztrálja. Olyan lé­nyeges problémákat tisztáz­nak a szerzők, mint a szov­jet hadsereg kezdeti siker­telen harcainak okai, majd a háborúban bekövetkező dőntö fordulat katonai felté­telei, a nagy támadó had­műveletek előkészítésének és lefolytatásának módszerei — hogy csak a legfontosabba­kat említsük. , ""■ Ha egyáltalán lehet vala­melyik részt kiemelni, ak­kor az a • kötetet záró histo­riográfiai és bibliográfiai rész. ■ ' A historiográfiában a szer­zők először elvileg értékelik a második világháború 'törté­neti irodalmát, majd felso­rakoztatják és bírálja^ a leg­lényegesebb gazdasági, poli­tikai 'és katonai, diplomáciai' jellegű munkákat ' - | S. L. A bab ■ A beteg gyomorfájásra panaszkodik az • orvosnál, s közli, hogy ezt valószi- 1 nüleg az ebédre elfogyasz­tott bab okozta. Az orvos .megkérdezi: . — Mennyi babot evett? — 217 szemet. — Hogyan tudja ezt ilyen pontosan? — Valamivel foglalkoz­nom kellett, míg a .felesé-. v gém elmesélte, mi újság? Állatkertben Az áliatkertben, a vezető az oroszlán barlangjánál magyaráz:- >• — Ez a mi legveszedel­mesebb vadállatunk. Az etetőjét «rettenthetetlen­nek-« hívták.,’ — Miért mondja ezt múlt időben? — Mart most »félkarú- nak«_ gúnyolják. * : /. Morzsák A tanár: Freddie, hogy vagy képes az óra alatt aludni? Freddie: Nehezen, tanár úr, mert nagyon hangosan tetszik beszélni. • • • A festő barátja: Micsoda realista festményt Csorog a nyálam. A festő: Egy naplemen­te arra késztet téged, hagy csorogjon a nyálad? A barát:' Bocsánat, azt hittem, hogy egy rántotta«! A tanító igyekszik meg­magyarázni, hogyan mű­ködik a vízi erőmű. — Ki tudja nekem meg­mondani, gyerekek, ho­gyan juthatunk világos­sághoz a víz segítségével? — Én — emeli fel ujja­it az egyik gyerek. Meg­mossuk vízzel az ablako­kat /< ■ '■ • * Nyomatékos érv Mr. John nem tudta meggyőzni feleségét, hogy figyelmesen vezesse a* autót Végül megtalálta a legnyomatékosabb érvet Azt mondta neki: hogy ha baleset történik, az újsá­gok közölni , fogják az életkorát A beteg kérése A beteg súlyos állapot­ban fekszik az ágyán, 'mi­alatt az orvosok izgatot­tan vitatják a vég köze­ledtét. — Uraim — könyörgdtt a 1 beteg —, engedjék meg. hogy természetes ha­lállal haljak meg. A festő gondja A kubista festő: Az az úr, aki ült nekem, arra kért engem, hogy egy ki­csit javítsam ki az orrát A barát: Na és, ez olyan nehéz? A festő: Nehéz, mert el­felejtettem, hová tettem az orrát Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: W1RTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, LaUoka Sándor u. 2. Telefow 7 11-510, 11-511. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon: 11-51$. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem órzünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 18 Ft Index: 25067 Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében* Kaposvár. Latlnka Sándor utca I. Nyomdáért felel: Mautner Józsei

Next

/
Oldalképek
Tartalom