Somogyi Néplap, 1968. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-19 / 15. szám

Péntek, 1968. január 19. 3 SOMOGYI NÉPLAP A FALU PARLAMENTJE Hangulatképek egy községi népfrontbizottság-választó gyűlésről Beleg átlagos Somogy me­gyei község, 850—900 lakos­sal. Az itt élők többsége tsz- tag, de sokan járnak erdő- gazdaságba, illetve ipari üze mekbe is. Alig néhány kilométerre van a szomszédos Kutastól, de ez a rövid út is alapos próbára tette gépkocsiveze­tőnket és a Volgát egyaránt. — Az elmúlt időszakban nagyon tevékenyen műkö­dött itt a Hazafias Népfront bizottság. Sikerült összefog­nia az embereket, és jó a kapcsolat a tanáccsal is — világosít fel útközben Küh­ner Antal, a Népfront me­gyei bizottságának munkatár­sa. — Tudják, hogy jövünk? — Nem; Szeretnénk, ha olyannak látná a gyűlést, mint amilyen máskor is szo­kott lenni. A községben, amerre elha ladunk, minden ablak sö­tét, csak a művelődési ház­ból vetődik világosság az út­ra. Ez a falu mozija is. Hét óra múlt pár perccel. Való­ban váratlanul érkeztünk, a gyűlés már elkezdődött Hor­váth Péter, a leköszönő bi­zottság elnöke már megkezd­te beszámolóját a legutóbbi négy esztendő munkájáról. Amikor beléptünk, egy ki­csit megijedtem: az első széksorok üresek voltak, de aztán, ahogy körülnéztem, itt találtam a falu majd egy negyedét. Csak hát, úgy lát­szik, az a szokás hatalma, itt sem ülnek szívesen az emberek az első sorban. A beszámoló alatt meg- megnyikordult az ajtó egy- egy későn jövő előtt Talán most végeztek a munkával, hiszen a jószág ilyenkor is enni kér, de az is lehet, hogy ezen a latyakos úton messzebbről indultak. Mire Horváth Péter áhhoz a szám­vetéshez ér, hogy mit tet­tek az elmúlt négy évben a belegiek községükért az első sor is benépesül. Háromezer négyzetméter járda készült eL, óvoda, or­vosi rendelő épült a nép­frontbizottság szorgalmazá­sára, és mindez társadalmi munkával, segítséggel. Csak az tudja, hogy milyen je­lentős vívmányok ezek, aki itt él. A belegiek tudják. Az első negyedévre máris tizen­ötezer forint értékű társa­dalmi munkát ajánlottak fel. De vannak bőven tervek, tennivalók is, pl. a Petőfi ut­ca kikövezése, kövesútépítés Ötvöskónyiig... Beszéde végén megtapsol­ják az elnököt. Á választási gyűlés elnöke, Gálfi István állomásfőnök ezután kéri a gyűlés részvevőit, mondják el véleményüket. Arra szá­mítok, hogy sokáig kell vár­ni az elsőre, hiszen az em­berek általában nem szíve­sen kezdik a beszédet De nem így történt. Rögtön akadt vállalkozó. Egy rövid bajuszú, sovány férfi a ne­gyedik sorból. — Szép ez a sok minden Valamikor álmodni sem mertünk volna arról, hogy Belegnek orvosi rendelője meg kövezett útja lesz. De a Széchenyi utca is Beteg­hez tartozik ám! És onnan ilyenkor a gyerekek is tér­dig érő sárban járnak az is­kolába — kezdi a hozzászó­ló. Az újtelepiek problémájá­ról beszél. A vasútvonal megépítése óta rossz úton, nagy kerülőt kell megten­niük az ott lakóknak. Egy sorompó vagy legalább egy gyalogos felüljáró kellene. Az emberek a hozzászólót is megtapsolják. Az elnökségből a vb-elnök válaszol. Látszik, hogy egy régen megkezdett beszélge­tést folytatnak most itt a nyilvánosság előtt. A vasút nem épít felüljárót, a köz­ségnek meg nincs pénze ró. De ha a többség úgy dönt, hogy ez minden másnál fon­tosabb, akkor két-három évi takarékosság után megépít­hetik. Aztán el is akadnak a hozzászólások. Talán érdek­telenség? Nem hiszem. A hangulatból kiderült, hogy már sokszor beszélgettek az itt levők ezekről a problé­mákról. Az állomásfőnök berekeszti a vitát, azaz hogy mégis van egy újabb jelentkező. Az első sorból egy idős bácsi közbeszól. Még az előző oroblémához. Azt javasolja, hogy gyors megoldásképpen a vasút mentén csináljanak legalább egy salakjárdát. Rö­vid tanácskozás az elnök­ségben, és újra Gálfi István szólal meg. — Ez valóban megoldás lenne. A vasút nevében máris engedélyezem a meg­építését. Egy probléma azon­ban van, bátyám. Mostaná­ban már Dieselek járnak er­re, máshonnan kellene hozni salakot. Aztán a gyűlés rendje sze­rint a levezető elnök megte­szi a javaslatot az új bizott­ság összetételére. Formalitás? Nem. Hiszen a közbeszóiá- sokból kiderül, hogy a listát körültekintően és helyesen állították össze, mindenki elégedett a névsorral. Figye­lem a neveket, az első hoz­zászóló is szerepel a meg- választandók között, A részvevők a javaslatot egyhangúlag megszavazzák. Az új bizottság pedig rövid alakuló ülésén elnöknek is­mét Horváth Pétert választ­ja. Hazafelé tartva az úton gondolkodom a történteken. Igen, lehetett volna egy ki­csit mozgalmasabb is ez a gyűlés, de úgy hiszem, a Hazafias Népfront-bizottság munkáját elsősorban nem ilyen látványos megmozdulá­sok, hanem a mindennapok fémjelzik. Rideg Gábor ,Remélem, Torvaj még előbbre jut u Új év, új tervek a terme­lésben — és a családban, a magánéletben is. Persze, gyakran nehéz különválasz­tani egymástól a kettőt. Ha azt kérdezzük valakitől, mi az, amit nagyon szeretne megvalósítani ebben az esz­tendőben, egyéni terveihez sok egyebet is hozzákapcsol. Így beszélt a falujáról, a kö­zös gazdaságról Léner Jó­zsef torvaji párttitkár is, amikor arról érdeklődtünk tőle, mit vár az 1968-as év­től: — Nem nagy község a miénk, és sokáig az egyik legeldugottabb helység volt a tabi járásban. Nehéz kö­rülmények között, dombos területen gazdálkodik a ter­melőszövetkezet, 1300 hold szántóhoz 183 tag van. De közülük csak 120—130 dol­gozik rendszeresen a közös­ben. Az átlagos életkor 60 év fölött van .., Hát a dom­bok az idén is dombok ma­radnak, az öreg embereket sem lehet fiatallá varázsol­ni. De amit tudunk, megte­szünk. A falu lakói örülnek mindannak az eredménynek, amit maguk körül látnak. A gazdasági vezetés jelenlegi összetétele biztató feltétel­nek számít ahhoz, hogy a kö­zös erősödés folytán az em­berek még jobb módban él­jenek. Nekünk, politikai és gazdasági vezetőknek azon­ban tudnunk kell, hogy lesz­nek zökkenők is .., — Tavaly ősszel kapott új bekötő utat a falu. Ezzel — úgy is mondhatnám — jobb kilátásunk nyílt a világra. S ami eddig éppen az elzárt­ság miatt nem juthatott be hozzánk, annak most mi szeretnénk elébe menni, A fiatalokat, akik itthon van­nak, el akarjuk majd vinni fejletteb termelőszövetkeze­tekbe, megmutatni nekik a korszerű beruházásokat, amelyek az emberek mun­káját könnyítik a növény- termesztésben és az állatte­nyésztésben. Hadd tanulják és szeressék meg az újat. Az idén kap új bekötő utat a szövetkezet majorja. A fo­gyasztási szövetkezet bolt építését tervezi, és a tanács­csal együtt egy kultúrtermet építenénk hozzá. Ezeknek a megvalósulását is várom eb­ben az évben, s ha így lesz, remélem, Torvaj még előbb­re jut. — Az én egyéni terveim egyben a családom vágyai is. Egy egyszoba-konyha-fürdő- szobás lakásban lakunk, ezt már azóta építettük a felesé­gemmel, amióta a termelő- szövetkezetben vagyunk. Nos, ezt a házat akarjuk bő­víteni az idén, az anyag már mag is van hozzá. Aztán még valamit várunk. Azt, hogy a kislányunkat fölve­gyék a közgazdasági techni­kumba ... II. F. A marcali járási kórházhoz préselt lemezekből készítenek modem vonalú kerí­tést a Somogy megyei Finóm mechanikai Vállalat marcali telepén. A részlegnek ez az első ilyen jellegű munkája. Két levél M. Hoogenboomtól A festék árulkodik — Elismerés a kefeüzemnek A Kaposvári Kefeanyag-kd- készítő Válla­lathoz a múlt évben rekla­máció érkezett M. Hoogen­boom holland kereskedőtől. A vállalat régi partnere azt írta, hogy egyik üzletfele kifogásol­ta a Kaposvárról kapott áru minőségét. Elmarasztalóan nyilatkozott. Állításának bi­zonyságául küldött egy szőr- tincset is. Hoogenboom magya­rázatot (kért. Az üzem vezetői meghökkentek. A meglepetés­ből felocsúdva kutatni kezdték a minőségromlás okát. Arra a következtetésre jutottak, hogy Kaposvárról nem meheteitt el ilyen áru Hollandiába. Valaki más küldhette. Jó lenne azon­ban ezt bebizonyítani is, hi­szen úgy nyugtathatják meg magukat és Hoogenboomot is — gondolták. Szinte krimina­lisztikai módszerekkel igye­keztek megszerezni a szüksé­ges bizonyítékot. A madzagon, amely a Hollandiából érkezett szőrtincs között volt, találtak egy kis szőrfestéket. Ezt labo­ratóriumi vizsgálatnak vetet­ték alá. Kimutatták, hogy az a festék nem azonos a kaposvá­ri üzemben használatos fes­tékkel. Nyilvánvaló tehát, hogy valaki vagy visszaélt a nevükkel, vagy rosszindula­túan igyekezett őket befeketí­teni. A piac tehát — mint ez az eset is mutatja — tartogathat vaskos meglepetéseket. Előfor­dul, hogy némelyik cég, hogy kiszorítsa versenytársát, vagy hogy csökkentse annak esé­lyeit, tisztességtelen eszközöket is alkalmaz. Jól emlékszem még arra az újságcikkre, ame­lyik azzal foglalkozott, hogy nyugaton visszaélnek a tokaji bor jó hírnevével. Lehetne so­rolni a trükköket, amelyekkel azok élnek, akik képtelenek a jó minőséget biztosítani, s nem jobb munkával, hanem manipulációkkal igyekeznek több haszonra szert tenni. A kefegyáriak ELÉG­TÉTEL A HÁZTÁJI TERMELÉS FEJLŐDÉSÉNEK EREDMÉNYEKÉNT évi 130-140 millió forint bevétel I 1965 augusztusában és decemberében hozott ha­tározatot a megyei párt-végrehajtóbizottság a háztáji gazdaságok fejlesztésének mértékéről, irányáról. A MÉSZÖV-nél most számba vették, hogyan sikerült a program megvalósítása. A legnagyobb fejlődés — mint megállapították — a kisállattenyésztésben és a méhészkedésben észlelhető. A házikertek kiöregedett gyü­mölcsfáinak fiatalítására is nagy gondot fordítottak. 1963-tól 1967-ig kétszázezer csemetét vásároltak a háztá­ji gazdaságok tulajdonosai, huszonhét szakcsoport ala­kult. Jó működésük bizonyí­téka, hogy a termés egy ré­sze évről évre exportra kerül. Négy községben — összesen huszonhyalc holdon — hoz­záfogtak a szőlőterületek fel­újításához. A szervezettebb gazdálkodás terjedésével fo­kozott szerephez jutott a növényvédelem is. A fonto­sabb növényvédő szerekből kétmillió forinttal többet ad­tak el a megyében a háztáji gazdaságoknak, mint 1963- ban, és ebben a rézgálic ára nem is szerepel. A szövetke­zetek permetezőgéppel való ellátása, technikai fölszere­lése is sokat javult. Az említett időszakban o megye harminc községében cserélték ki a baromfiállo­mányt. A szövetkezetek az utóbbi két évben negyven­ezer tojóhibridet juttattak a tenyésztőknek, negyvenkilenc tojástermelő szakcsoport ala­kult. Évente nyolcvanezer na­poskacsa és harmincöt—negy­venezer liba került a háztáji gazdaságokba. Az utóbbi években a há- zinyúltenyésztés igazán nép­szerűvé vált Eddig kétszáz községben foglalkoznak vele szakszerűen. Jelenleg kilenc­ven szakcsoport működik, és 1967-ben már nyolcvanötezer nyulat tenyésztettek. Ez a mennyiség mind külföldi piacra került Terjedőben van a húsga­lambtenyésztés is. Eddig öt ilyen szakcsoport alakult. A legszembetűnőbb mágia • méhészet fejlődése volt A méztermelés méhcsaládonként 10 kilóról 20 kilóra, a felvá­sárlás ötven vagonról hetven vagonra nőtt. A mézből je­lentős mennyiséget szállítot­tak külföldre. Babból, mely szintén fon­tos exportcikk, az 1963. évi 52 vagonnal szemben tavaly már 120 vagonnal vásároltak fel. Gombát jelenleg négyezer négyzetméteren termelnek a szakcsoportok és a tsz-ek. Nem csökkent az utóbbi években a selyemgubó- és a gyógynövényfelvásárlás -em. Az édesvízi állatok exportja 50 százalékkal nőtt. A háztáji és kisegítő gazda­ságokból származó termé­kekért évenként 130—140 mil­lió forintot kap a falusi la­kosság, a sertés- és szarvas­marha-tenyésztésből szárma­zó jövedelmet nem számítva. A szövetkezetek ezekben a hetekben dolgoznak a háztáji gazdaságok további fejleszté­sének programján. Az alapo­kat már az elmúlt években leraktak. Dévai Zoltán az esetből nem azt a követ­keztetést von­ták le, hogy nekik is valamiféle tisztesség­telen módszert kell kitalál­niuk, hanem, hogy továbbra is jól kell dolgozniuk. Hiszen, ha termékeik minősége jó, csak ideig-óráig hozhatják őket za­varba. Előbb-utóbb kiderül, hogy nem az ő cikkeikkel van baj. Hogy ez a helyes út, ezt csakhamar Hoogenboom úr egy másik levele bizonyítotto. 1967. december 27-én írt Ams­terdamból. »Kedves Barátaim! Gyakran emlékezünk az önök­kel folytatott együttműködés­re. Vitán felül megállapítot­tuk. hogy önök egészen bámu­latos energiát fejtettek ki, és óriási eredményeket értek el a partvisszőrgyártás terén. Együttműködésünkkel a legtel­jesebben meg vagyunk eléged­A Pamut fonó-ipari vállalat Kaposvári Gyára f. hó 24-én reggel 8 órakor a gyár ok­tatási termében iparitanuló­vizsgát tart 15—17 éves korú általános iskolát végzett leányok ré­szére. Az iskola egyéves. Jelentkezés Iskolai bizonyít­vánnyal. Szállásra megbíz- g ható helyen albérletet tu- g dunk Javasolni. ~ ve, s ezért önöknek tiszta szív­ből köszönetét mondunk.« íme így ír röviddel később aa a Hoogenboom, aki magya­rázatot kért a szőrüncshez mellékelt levélben. S hogy a kefeüzemnek a reklamáló le­vélre küldött válasza eloszlat­ta minden kételyét, azt az is mutatja, hogy ezután is együtt akar működni a Kefeanyag-ki- készítő Vállalattal. »... Azon kívánságunkat fe­jezzük ki, hogy 1968-ban együttműködésünk és barátsá­gunk tovább fejlődjön és erő­södjön..« Ez a legteljesebb elég­tétel a Kefeüzemnek. Hoogenboom kitűnő és ta­pasztalt üzlet­ember. Tudja, bogy jobbat MÉG JOBBAT kell adnia üzletfeleinek ebben az évben, mint tavaly. A ha­talmas versenypályáin, a nem­zetközi piacon ami a múlt év­ben még megfelelt, az ebben az évben már nem biztos, hogy jó. Ezt írja: “Az idő nem áll meg. Mindnyájunknak tovább­ra is erőt kell kifejteni a gyártmányok további fejlesz­tése és az üzlet fellendítése ér­dekében. Mindig újabb gyárt­mányokat és újabb utakat kell fölfedeznünk az áru elhelye­zésére. önök 1968-ban már piacra fognak lépni műszál- gyártmányuklcal, melynek tel­jes sikeréhez kívánunk kitar­tást és sok szerencsét. A ma­gunk részéről készen állunk, hogy legmesszebbmenő támo­gatásunkat biztosítsuk,-x Ha neki, a partnernek fon­tos a siker, akkor a kefe- üzemnek még inkább. Szegedi Nándor 14. életévüket betöltött lányokat könnyű kára nappali , mun­felveszünk Magyal- Pamutipar, Bu­dapest, IV. kér., Erkel u. 30. Tel.: 293-820. (5564) Értesítjük a t. fuvaroztatókat, hogy mindennemű fuvarozást — tömegárut rakodással, fölbontással — minden mennyiségben vállalunk Az év első negyedévében biztosítunk* a fuvardíjból kedvezményt Balatonfenyvesen kirendeltségünk létesült. A tüzelő- és épületanyagot megrendelésre házhoz szállítjuk. (6675) 13. SZ. AKOV

Next

/
Oldalképek
Tartalom