Somogyi Néplap, 1968. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-18 / 14. szám

AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXV. évfolyam, 14. szám. Csütörtök. 1968. január 18. Kérdés az AKÖV-höz Utazhatunk-e egyszer fűtött autóbuszban ? Farkas János pusztasze­rnek olvasónk panaszos leve­le kezdődik ezzel a kérdés­sel. A bálványos—pusztasze­mes—balatonföldvár—siófoki vonalon utazó emberek ké­rését fogalmazta meg szer­kesztőségünknek címzett so­raiban. Egyebek között ezt írja: »Évek óta ismétlődő prob­léma — az orvoslás mindig elmarad. Nyáron az ajtó- és ablaknyílásokon beömlő por­felhőtől fulladozik mindenki, télen viszont a hidegtől va­cog az utas. mert fűtetlen az autóbusz. Gyakran az uta­zóknak kell megtolniuk a kocsit, hogy üzemeljen a motor. Tarthatatlan ez az állapot, hiszen ezzel a já­rattal utaznak a pusztasze- mesi, a kereki és a szántódi általános iskola tanulói a körzetesített kőröshegyi, il­letve balatonföldvári isko­lákba. De ezen a rozoga, zörgő buszon járnak gyógy­kezelésre a betegek is Kő­röshegyre«. Farkas János három olda­lon keresztül panaszkodik S ha a közelmúlt napok csont­fagyasztó hideg szeleire gon­dolunk, megértjük felhábo­rodását. Kérését a 13. sz. AKÖV vezetőinek figyelmébe ajánljuk Vizsgálják ki az ügyet, s mielőbb intézkedje- nék Idős, beteg emberek, ta­nulni utazó gyerekek egészé­géről van szó. OB.) ÁTADTÁK A HUSZADIKAT Megoldódott két község ivóvízgondja Kovács József kiállítása a TIT-ben Jubileumi vízmüátadásra került sor szerdán Somogy- váron és Somogy vámoson. Elkészült a két község közös törpe vízmüve, a huszadik a megyében. Az építést 1965 végén kezd­ték meg. A két község lakos­sága több mint félmillió fo­rint értékű munkával járul- hozzá, hogy a két falu egész­séges ivóvízhez jusson. A Somogyváron fúrt kút telje­sítménye — percenként 500 liter — lehetővé teszi, hogy a most átadott félszáz utcai csap bekötése után minden lakásba bevezessék az egész­séges ivóvizet adó vezetéket Á próbaüzemeltetés után ünnepélyesen megnyitották a bő vizű csapokat. Megtelt a 13 km hosszú vezeték és a Somogyvámoson épített 60 köbméteren víztorony tartá­lya is, amely a vízellátás fo­lyamatosságát biztosítja majd. A messzire eüátszó magas víztorony egyúttal szimbó­lum is: a két község lakói­nak nemes összefogását, kö­zös akaratának megvalósulá­sát jelképezi. Nagyszámú hallgatóság előtt nyitotta meg hétfőn este dr. Kanyar József, a Somogy me­gyei Levéltár Igazgatója Ko­vács József kiállítását a TIT- székház nagytermében. A kiállító neve nem isme­retlen Kaposváron, több tárla­ton is találkozhattunk már — egy-két éve — képeivel. Most első ízben vállalkozott önálló szereplésre. Dr. Kanyar József megnyi­tójában arra igyekezett vá­laszt adni, hogy honnan indult el a fiatal Kovács József, mi­lyen gyökerekből táplálkozik e képzőművészetet soha sem ta­nult festő. A szülői otthon élmények­ben gazdag világa a szép irán­ti fogékonyságra tanította Ko­vács Józsefet. Apja — kitűnő gazda volt — hegedülni tanult, ösztönszerűen vonzódott a mű­vészetek felé, anyja a legszebb virágoskerttel büszkélkedhet falujában. Disznóölés Balaionendréden A járókelők rémei az ilyen időben azok a gép­kocsivezetők, akik — ne­sze neked, gyalogos! jelszó­val — a vizes, latyakos úttesten száguldanak, nyo­mukban két méterre Is ki­fröccsen a járdára a sár. Ez történt a napokban a Bajcsy-Zsilinszky utcában, egy mentőt meghazudtoló gyorsasággal robogott vé­gig az FB 42-18 rendszámú gépkocsi. Sikeresen besáro­zott egy négytagú társasá­got. Hogy többet nem si­került. csak annak köszön­hető, hogy a társaság egyik nőtagja hangos kifakadása- val felhívta a figyelmet a veszélyre. Vajon milyen ki- fakadást produkál majd a gépkocsivezető, ha benyújt­ják neki a Patyolat-szam- lát? (S.) JÁRDÁT ÉS MEGFELELŐ UTAT KÉRNEK Egy böhönyei olvasónk a Dózsa György utca lakóinak nevében fogott tollat. Elpa­naszolta, hop' ez az utca annak ellenére, hogy megle­hetősen forgalmas, a szem­lélőnek az elhanyagoltság képét mutatja, A többi ut­cát korszerűsítik, itt azon­ban még szóba sem került a fejlesztés, pedig több mint száz lakóház épült ebben az utcában. Előfordult, hogy egy ter­hes anyát kerékpáron kel­lett a sarki elágazásik el­juttatni, mivel a mentőautó nem tudott bemenni az ut­cába. Rágondo'.ni is rossz, ha netán 1űz ütne ki, a tűz­oltók sem tudnának a köze­lébe f' ''őzni. Tehát mindenképpen in­dokolt, hoev megfelelő járda és út épüljön. A Dózsa Györgv utca lakóinak kéré­sét a Böhönyei Községi Ta­nács figyelmébe ajánljuk. (P4 Reggel még mit sem sejtve ébredt az ólban, gyanakvás nélkül nézte a hozzá közele­dőket. Amikor a kés a torkába vágott, már tudta, hogy vala­mi visszavonhatatlan és végle­ges történik az életében, s ék­telen sivalkodásba kezdett. Nem tartott sokáig. Kovács Endre biztos kezű böllér. A körülbelül százhetven kilós disznó finom falatokhoz jut­tatja Hencz Gyula családját. — Nagyon bánta az életét — jegyzi meg Hencz néni, a házi­asszonyunk, miközben a belet készíti elő a kolbász, hurka töltéséhez. — De ez volt neki megírva... A »nászék«, Kovácsék gya­korlott, ügyes keze alól szép nagy karikában fut ki a kol­bász. A fiatalok nincsenek itt á konyhában, csak -néha-néha néz be az ifjú férj. — Nem olyanok ők már, mint mi voltunk — állapítja meg Hencz néni, nem bírják a zsir szagát. Tiz, tizenöt év­vel ezelőtt valóságos ünnep­nek számított itt, Balatunend- réden a disznóvágás. Szép, ré­gi hagyományai voltak. Fölélénkülve mesél a nyárs- lugás . hagyományairól. Az volt csak az igazi mulatság! — Este felé nyitva szoktuk hagyni az ablakot, mert vár­tuk a maskarába öltözött nyársdugökat. A férfiak min­dig nőnek, a nők pedig férfi­nek öltöztek. Mint húshagyó-' Készül a finom házi kolbász. kor. Az utca népe kiállt né­zelődni. mert sokat vigadoztak némelyik emberen, amikor jól kitömte magat. Kopoglak az ablakon, és bedugtak egy rossz cekkert Ha tetszett a Megfőtt-e már az üst tartalma? vendég a gazdasszonynak, ak­kor finom hurkát, kolbászt, ha nem volt jó barát, akkor bél­véget kapott. Aztán követke­zett az eszemiszom, vagy ahogy most mondják, a házibuli... — Ma már senki sem foly- ' tatja ezt a hagyományt? Nem is várnak estére n yarsdugó- kat? : — A legények, lányok már ^ másként gondolkodnak, más- í ban találnak szórakozást. In- kább rádióznak vagy televí­ziót néznek. Esetleg az iskolá­sok eljönnek hozzánk, ók még jól szórakoznak a nyársdugás­sal. Jobb nekik, mint nekünk volt... — így is van rendjén — ve­szi át a szót Kovács néni. A fiataloknak nincs sok ten­nivalója itt, a szülök mindent elvégeznek. Még csak megiz- lelniiik sem kell a tölteléket, mert Kovács Endre mestere a disznóvágásnak, hentesmunká­nak. Amatőr ugyan, de har- I; mine éve segít ilyen alkal- fl makkor a rokonságnak. Éven­í» te hat-hét disznóölésre hívják meg. Egykettőre feldarabolta az állatot, ledarálta a húst. — Erre sem lesz most már gond — mondja- — Sok kol­bászt töltünk, nagyon szeretik a gyerekek. Aztán gondolni kell az unokára is, bár csak nyolchónapos, de remélem, eszik még cg idén a nagypapa készítményéből... Strubl Márta S?ij Béla a kiállítás kataló­gusában — szintén a festő in­dítékait elemezve — ezt írja: »Ha pedig arra gondolunk, hogy senki sincs teljesen egye­dül, mindenkit befolyásol va­lamilyen környezet, akkor munkahelyét, a kaposvári Rippl-Rónai Múzeumot kell említenünk, amelynek légköre szépen ötvözi nemcsak szűkebb Somogy megyei hazájának, ha­nem egész hazánk múltjának nemes hagyományait a jelen életképes erőivel.« A festő katalógusbeli mélta- tója így bocsátotta útjára a ki­állítást: «■Mindenesetre bátran meg­állapíthatjuk, hogy őszinte mű­vészi megnyilvánulásnak va­gyunk tanúi. Ha valahol a forma számunkra esetleg még nem eléggé megszokott, vagy akadémikus értelemben nem eléggé csiszolt, ott az átélés mélysége, közvetlensége teszi vonzóvá az alkotást. Amikor alkotásai előtt állunk, ne csu­pán azt keressük, hogy a lá­tott tájkép, figurális mű, csendéleti részlet azonos-e az­zal a motívummal, amelyet a természetben látunk, hanem gondoljunk arra is, hogy a képzőművészet önálló világ, amely a maga sajátos eszkö­zeivel tükrözi a minden mű­vész számára másként átérez- hető életet.« Kovács József kiállítása feb­ruár 5-ig tekámthető meg Ka­posváron, a mintegy öitven kép ezután Pécsre utazik. H. B. A „boldog ember“ ismét egészséges A múlt év végén könnyen veszélyessé válható orrvérzés­sel szállították a fehérgyar­mati kórházba Papp Mihály magosligeti lakost, Móricz Zsigmond »boldog ember-~-ét. Csak most derült ki, mennyi ismerőse, barátja van Papp Mihálynak, aki az idén lesz SC éves. A társadalom szinte minden rétegének képviselői érdeklődtek hogyléte felől. Fapp Mihály gyógyultan el­hagyta a kórházat, a -bol­dog ember- ismét egészséges. Grassy vraérőrnagj titkos levelei A kecskeméti Katona Jó­zsef Társaság iratanyagának tanulmányozása közben gon­dosan lezárt iratcsomóra buk­kant Heltai Nándor kutató. Az iratcsomón ez állt: -A há­ború végéig zártan kezelen­dő!« A rejtélyes mappát fel­bontották, s kiderült, hogy a Horthy-hadseregben jelen­tős szerepet játszott Grassy vezérőrnagy 18 bizalmas le­velét tartalmazza. A hírhedt kecskeméti had­osztályparancsnok az akkori főispánhoz s a város polgár- mesteréhez címezte közléseit Rendszeresen beszámolt ne­kik a hadihelyzetröl, a ma­gyar csapatok súlyos veszte­ségeiről, kilátástalan helyze­téről. Egyik levelében pél­dául teljes részletességgel le­írta a szovjet csapatok egyik — 25 évvel ezelőtti — ja­nuári offenzíváját. Grassy titkos leveleit nyil­vánosságra hozzak a Kiskun­ság című kecskeméti folyó­irat márciusi számában. Új köntösben a Természet Világa Népszerű folyóirat 99 ér óta a Természettudomány Közlöny, amely 1968-as évfo lyamától kezdve — továbbn is a TÍT kiadásában — ú köntösben, színes formába: jelenik meg. új lesz a cím is: a Természet Világa. i megújult formátumú folyó irat első száma január 20-á jelenik me& TARKA SOKOK Dolgozók Az osztályvezetőtől meg­kérdezték: — Mii csinál az az em­ber az ablak mellett? — Semmit. — És az ott szemben? — Szintén semmit. — Hm. S nem lenne elég erre a célra egy? Eszmény Egy idős úr meséM: — Amikor még gyerek voltam, Teli Vilmos volt az ideálom Egyszer a ba­rátommal kimentem az udvarra, almát tettem a fejére, és rálőttem. .. — És? — A szerencséden ma már ötven éves lenne... Bejegyzés Egy IS éves lány a kö­vetkező bejegyzést hozta haza a tanulókönyvében az iskolából: Szemtelen és visszafele sei. Másnap a ta­nítónő ezt találta a tanuló- könyvecskében: — Az anyjától örökölte. Elláttam mindkettő baját. Az apa. Politika Madrid utcám két spa­nyol férd sétál. Az egyik szüntelenül sóhajtozik: Ojojóí Kisvártatva isméit: Ah... ah „„ És újból; Juj... juj... — Ide figyelj, Pedro, ne­ked állandóan politizálnod kell? — szakítja Bélbe a másik. Gyerekszáj A kis Yvonne kedvenc macskáját mutogatja a vendégeknek. — Furcsa cica — mond­ja a vendég. — Tudod mit, add nekem, nálam egerek vannak. — Nem — felelte Yvon­ne. — Inkább hozza ide az egereik Meggyőzés Elefantcsontfígurákra al- ku&zük egy turista az egyik párizsi antikváriumban. — Csak attól földe, hogy ez nem valódi... — Miért? — kérdezi a kereskedő. — Látott már uraságod elefántot szánte­tikus agyarral? Kutya — Bolhás a kutyája? — Nem. Az emberek kö­zé nem engedem. Angol rtyehr — Hogy haladsz az an­gol nyelvtanulásban? — Lassan. Az angol na­gyon nehéz nyelv. Csupa idegen szóból tevődik ösz- sze, amelyeket helytelenül kell kiejteni. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztői WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefons 11-510, 11-511. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon: 11-516. Felelős kiadó; Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem örzünte meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 18 Ft. Index: 25067 Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár. Latinka Sándor utca 6. Nyomdáért felel: Mautner József

Next

/
Oldalképek
Tartalom