Somogyi Néplap, 1968. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-18 / 14. szám

Csütörtök, 1968. január 18. 3 SOMOGYI NÉPLAP HÁTRAMOZDÍTÓK Panasz Az ádándi általános iskola egyik nevelője panaszos levél­lel fordult szerke&zftőségünk- höz: — A jelenlegi iskola az 1600-as évek vége felé épült, szűk, sötét, tanításra nem al­kalmas. Szertáraink nincse­nek, a szemléltető eszközöket összezsúfolva tároljuk az egyik tanteremben. Egy-két évvel ezelőtt községi vb-ülésen fel­vetődött, hogy új iskolát kel­lene építeni, de nagyrészt tár­sadalmi munkában. A gondolat igen erős elhatározássá vált az emberek többségében. A múlt héten vásároltunk százezer téglát, a tavasszal is vettünk negyvenezret A la­kosság és a szülők támogatása példás, társadalmi munkában hordták be a százezer téglát az állomásról az iskola udvarára. A szakemberek — asztalosok, ácsok, villanyszerelők, üvege­sek stb. — is összefogtak. A szakiskola és a ktsz járműve­ket adott a téglahordáshoz, egy-két felső tagozatos lány pe­dig citromos teát főzött a hi­degben rakodó szülőknek. Ámde ennek a nagy összefo­gásnak is vannak kerékkötői... V izsgálat A panasz megvizsgálására kiutaztam Ádándra. Először az iskolaigazgatóval beszélget­tem. Juhos László igazgató: — Az új iskolára égetően szükség van. Ebben az épületben nin­csenek megfelelő föltételek a tanulmányi munkához. Szeret­tünk volna egy tágas zsibongót hozzáépíteni, mivel a tarter­mek bővítése lehetetlen. A zsi­bongó építését azonban nem engedélyezték, ugyanis az lé­nyeges változást nem jelentett volna. Így határoztuk el, hogy új iskolát építünk. A zsibon­gó építésének gondolatát is lelkesen fogadták az emberek, az új iákola lehetőségének fel- csillantása méginkább fokozta a lendületet Némelyek azonban ekkor el­kezdtek aggodalmaskodni. Ha iskolát akarunk építeni, akkor nem készül el a törpe vízmű — mondták. És hallottam, hogy van, aki nem szívesen látja ezt az akciót... Háromfrantos támadást In­téztek az iskolaépítés ellen. Az egyik vb-tag pl. azt állítot­ta, hogy nem tud az iskolaépí­tésre felajánlott összeg meg­szavazásáról. Bizonyítottunk. Más art mondta, nem tudja, egészséges dolog-e az iskola- építés. A harmadik: elbírjuk-e önerőből a törpe vízmű építé­se mellett ezt az újabb anyagi megterhelést is? Látszólag ártalmatlan kér­dések, de mégse azok, mert mindegyik mögötti más rejlik... Személyes sérelem ... Lakatos János, a Hazafias Népfront községi titkára is azok közé tartozik, akik ellen­zik az iskolaépítést. Miért? — Mi nem vagyunk ellensé­gei az iskolának. Az előző években társadalmi munkát is végeztem ott. De amikor törpe vízmüvet akarunk épí­teni ... A kiküldöttek azt mondták, hogy nincs pénz is­kolára. Hát akkor hogyan építsünk? Első az egészség. Nagyon rossz vizünk van. Kell a tör­pe vízmű. — Az iskola elviszi a pénzt? — El. És amilyent építeni akarnak? Az a féltetős? ... Tovább fog állni a régi, mint ez az új... Tóth Józsefné vb-titkár aj­taján is kopogtattam, s meg­kérdeztem, mi a véleménye, akadályozza-e az új iskola a törpe vízmű megépítését? — Meglepő volt, hogy éppen a vb- meg a tanácstagok né­melyike híresztelte, hogy nem tudnak még a téglavásárlásró’ sem. Ketten nem tudták, öten tudták... 1966 szeptemberében egy ta­nácsülésen hagytuk jóvá a téglavásárlást, 1967-ben négy alkalommal volt szó az isko­laépítésről tanácsülésen. Szo­morú az, hogy a törpe vízmű rovására megy az iskolaépítés. A községfejlesztésből ugyanis csak támogathatjuk a vízmüvet, de teljesen meg nem építhetjük belőle. A tár­sulatnak kell azt fizetni. És amit megszavaztunk a vízmű­re, abból egy fillért se veszünk el az iskolaépítésre. Tehát el­ferdítik a tényeket a hátra- mozdítók. Azért az iskola épí­tését megkezdjük. Felépül Visszamentem még az isko­lához, ahol ugyancsak arról győződhettem meg, hogy van erő, összefogás az új iskola fölépítéséhez. Méteres papír- füzet-kSimrtatást tettek elém, amelyen a felajánlott társadal­mi munkák jegyzése álL Százötven, százhatvan személy jelentkezett eddig. Átlag két- három napot ajánlottak föl, de vart, aki hat és tizenkét na­pot is. Elenyésző a hátnamozditók száma. Mégsem mehetünk el szó nélkül a dolog mellett, mert — de nemcsak azért — a titkárasszony szavait idézve: »Szomorú, hogy azok nem tá­mogatják az iskolaépítést, akikre éppen szükség lenne.* Próbáltam kutatni, miért ez az ellenkezés? A beszélgeté­sekből világosan kitűnik, hogy félreértés van a »-két tábor* között: meg nem értés, kétel­kedés, makacsság, sőt rossz- indulat is fűti a hátramozdí- tókat Miért nem lehet meg­érteni azt, hogy az iskolaépí­tés nem megy a törpe vízmű rovására ... ? A beszélgetést híven főije­gyeztem, az iskolaépítők sza­vai több helyen is azonosak voltak, miért ne lenne igaz ez az állításuk: — Nem jár már iskolába a fia... És szemé­lyes sérelemre hivatkozott az igazgató. Ez lenne a háromfrontos tá­madás mögött?... A tanácstitkár teljes hatá­rozottsággal jelentette ki: Fölépül az iskolai Horányi Barna Cj SZEGVERŐ GÉPEK MARCALIBAN a Szovjet Tíz esztendős -Magyar Baráti Társaság A Somogy megyei Finommechanikai Vállalat marcali te­lepének három szegverő gépet vásárolt 880 000 forintért az NSZK-ban. A modern gépek sokkal jobb minőségű szeget gyártanak a réginél, és termelésűk is kétszerese azokénak. Tíz évvel ezelőtt, 1958. ja­nuár 14-én alakult meg a Szovjet—Magyar Baráti Tár­saság Moszkvában. A ma­gyar és szovjet nép történe­tében fontos állomás volt ez, mert a párt- és kormányközi kapcsolatok mellett szorosabb barátság jött létre a két nép között Az MSZBT tízéves múltjáról, munkájáról beszél­gettünk Kiss Józsefnével, a Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság megyei titkárával. — A Szovjetunióban sok olyan ember él, aki őszinte tisztelettel gondol hazánkra. A szovjet emberek lelkesen beszélnek a magyarokhoz fű­ződő emlékeikről. Nagyra be­csülik forradalmi hagyomá­nyainkat s art a küzdelmet, amelyet magyar internacio­nalisták fejtettek ki a szov­jethatalomért, a szocializmus építéséért a Szovjetunióban. Ezek a barátaink kezdemé­nyezték a Szovjet—Magyar Baráti Társaság megalakítá­sát Céljuk, hogy széles kör­ben ismertessék a magyar nép életét eredményeit Büszkén állapíthatjuk meg, hogy a hatalmas Szovjetunió szinte minden nagyobb területén megalakult és tevékenykedik a Szovjet—Magyar Baráti Társaság megyei elnöksége— mondotta Kiss elvtársnő. — Miben nyilvánul meg az együttműködés a két társaság között? — A Szovjet—Magyar Ba­ráti Társaság tevékenysége ugyanolyan, mint nálunk a Magyar—Szovjet Baráti Tár­saságé. Vagyis széles társa­dalmi aktívahálózat közremű­ködésével igyekszik ismertet­ni a magyar nép politikai, gazdasági és kulturális ered­ményeit Előadásokat tarta­nak, kiállításokat szerveznek. Petőfi, Mikszáth, Jókai, Jó­zsef Attila, Ady Endre mű­veit éppúgy szeretik és ol­vassák a szovjet emberek, mint Hidas Antalét vagy Darvas Józsefét. Bartók Bé­lának, Kodály Zoltánnak, a mai modern zeneszerzőknek vagy az operett- és táncdal- énekeseknek ugyancsak sok híve és tisztelője van a Szov­jetunióban. S ebben nagy ré­sze van a Szovjet—Magyar Baráti Társaságnak. A múlt év májusában például Üzbe­gisztánban, szeptemberben pedig Grúziában rendeztek magyar kulturális napokat jesztő anyaggal a Szovjet— Magyar Baráti Társaságot, ők viszont bennünket látnak el hasonlóval. Megünnepelték például a magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási egyezmény évfordulóját, ha­zánk felszabadulásának 22. évfordulóját, mi pedig Glin­ka halálának 110. évforduló­ja alkalmából, valamint a szovjet hadsereg és hadiflot­ta napján tartottunk ünnep­ségeket Arany János szüle­tésének 150. évfordulója al­kalmából a költő orosz nyelvű köteteit küldtük ki testvértársaságunknak. Ápri­lis 4-e el.őtt pedig orosz nyel­vű plakátokat és fotósoroza- tokiat juttattunk ki a Szovjet­unióba. A tíz év legkiemel­kedőbb eseménye a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 50. évfordulójának meg­ünneplése volt — Van-e személyes kap­csolat is a hét társaság között? — Igen. A két társaság ve­zetői rendszeresen találkoz­nak. s megyei, városi szinten is jöttek létre kapcsolatok. Hazánk felszabadulásának 22. évfordulóján pl. küldöttséget cserélt a két társaság A szovjet küldöttséget Manjikin elvtárs, az SZKP Omszki te­rületi Bizottságának első tit­kára, a magyar küldöttséget pedig Frank Ferenc elvtárs, a Békés megyei Pártbizottság első titkára vezette. Az utób­bi években több barátságvo­nat indult a Szovjetunióba, sokan utaztak a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 50. évfordulójának ünnepsé­geire. Leningrádban és Moszkvában ■ nagy vendégsze­retettel fogadták őket Mint ismeretes, Kaposvár és Kah- nyin között 1960-ban szoros kapcsolat jött létre. Az első kaposvári csoport 1962 máju­sában utazott Kalinyinba, 1966-ban három, tavaly pe­dig tíz, egyenként 30—30 ta­gú csoport látogatott testvér­városunkba. Kapcsolatainkat tovább szélesítjük. B. Zs. TALÁLTUNK SEGÍTSÉGET _ Az újság sokat segíthet — kezdte a napokban Tabán egy ismerősöm. — Nem vagyunk tsz-tagok, de már évek óta ne­velünk anyakocákat, malacokat. Eddig más tsz-ben szereztük be az alomnak valót, tavaly már erre nem volt lehetőség, a tabi tsz viszont nekünk, -maszekok­nak« nem ad szalmát, el kefll látnia tagjait Megpró­báltunk sással almozni, de nagyon nyugtalan tőle az anyakoca, nem vált be. Többet is fizetnénk a szal­máért, ha adna a tsz, mint amennyit a tagok. Csak kapnánk... Próbáljanak segíteni. A panaszt tolmácsoltuk a MBSZÖV-nek és az Ai- laitforgalmi Vállalatnak. Az utóbbitól a következő választ kaptuk: — Sem takarmányozással, sem almozó seal nem foglalkozunk, nem a mi profilunk. Megértjük a tá­blák gondját, annyit tudunk tenni, hogy felvásárlóin­kat utasítjuk, érdeklődjenek más tsz-ekben, van-e el­adó alomszalmájufk, s az eredményről értesítjük a taibdakast — A Kaposvári Általános Fogyasztása és Értéke­sítő Szövetkezet foglalkozik alotnszalma-felvásáirtóssal és -árusítással — válaszolta —, a MÉSZÖV nagy té­telben is rendelkezésre áll a tábláknak a következő árfeltételekkel: ha Kaposvárról elszállítják a szalmát, présel ten 90 forint mázsája. Ha a fogyasztási szövet­kezet szállítja ki Tabra, akkor 114 forintba kerül egy mázsa szalma. 1000—1500 mázsáig is elfogadnak megrendelést, jelentsék be hát igényüket. (S. M-j — Milyen közös rendezé­sei vannak a két baráti társaságnak? — Minden évben ellátjuk magyar témájú ismeretter­Két kórház élén Minden ágazat eredménnyel zárt a Dél-somogyi Erdőgazdaságban ~\2,8 millió forint a dolgozóknak a fizetésen felül Az új esztendő sok feladat­tal, nagy gondokkal köszön­tött dr. Viczián Antalra, a marcali kórház igazgató-főor­vosára. E munkája mellett ugyanis már az épülő siófoki kórháznak is vezetője. Most még csak hetenként két napot tölt Siófokon, ám a munkák ellenőrzése, a berendezések, fölszerelések ideiglenes elhe­lyezése, az új kórház orvosi karának, középkádereinek és más alkalmazottainak kivá­lasztása nagyon sok idejét emészti föl. Elhúzódik az építkezés — A legtöbb gondot az okozza, hogy a Somogy me­gyei Építőipari Vállalat s a még mintegy harminc alvál­lalkozó egyre-másra módo­sítja a határidőket. Május­ban az építkezést be kellene fejezni, hisz ezután még há­rom hónap szükséges a be­rendezések elhelyezésére. De a határidőt októberre, illetve novemberre módosították. Félő, hogy ebből sem lesz semmi. Az Országos Szakipa­ri Vállalat nem készítette el az ajtókat, ablakokat, s emiatt nem tudtak télen dolgozni az építők, csak pár ember dol­gozgat A rendelőintézetet már decemberben át kellett volna adni, de még most sincs róla szó... Eddig hét­millió forint értékű berende­zés érkezett meg, tárolásuk igen nehéz. Pályázatot hirdetnek A főorvosi, orvosi állások­ra pályázatot hirdetnek Harminckét orvosra lesz majd szülcség, s pályázat nélkül is csaknem ennyien jelentkeztek már. Kiváloga­tásuk nem lesz könnyű fel­adat, A gazdasági igazgatót például 140 (!) jelentkező közül választották és nevez­ték ki. A kaposvári kórház­ban húsz ápolónőt képeznek ki, s több olyan fiatal orvos folytat ott gyakorlatot, akik majd ugyancsak Siófokon kapnak állást. Dr. Viczián Antalnak nem­csak a siófoki kórház a szívügye, hanem éppen olyan lelkiismeretesen képviseli a marcali kórház érdekeit tik — Hamarosan a járási és a megyei tanács vb elé ke­rül a kórház rekonstrukció­jának az ügye. Azt szeret­nénk megértetni, hogy eb­ben a régi kastélyban ma már nem lehet megfelelő színvonalú gyógyítómunkát végezni, műtéti pavilonra, gazdasági épületekre van szükség, s a rendelőintézet­nek is a kórházban vagy mellette kell lennie. Eri a kórházat kisebb költséggel is korszerűvé tehetjük, adottságai jók. Tudományos munka Két kórház gondjait meg­oldani trém könnyű feladat. — Jut-e ideje tudomá­nyos munkára? — Sajnos, kevés. A fe­kélybetegségekkel, azok mű­téti előkészítésével, utókeze­lésével foglalkoztam, de az utóbbi hónapokban erre csak nagyon kevés időt fordíthat­tam. Ezért is szeretném mi­előbb beindítani az új kór­házat, hogy több időt tölt hessek tudományos munká­val — mondta befejezésül dr. Viczián Antal. Szabi László Ebben az évben az eddigi­től eltérően nem gazdasági, hanem naptári év szerint ter­veznek a Dél-somogyi Álla­mi Erdőgazdaságban is. A legutóbbi gazdasági év szep­temberben zárult, s főként a kedvező időjárás, a jó mun­kaszervezés és a jubileumi munkaverseny eredményeként valamennyi termelési ágazat sikeresen fejezte be az elő­irányzott munkát. Még a kö- zéprigóci erdészetben kelet­kezett tetemes viharkárok sem akadályozták meg ebben a gazdaságot. A dolgozók fi­zetésükön kívül a karácsonyi ünnepek előtt összesen 2 800 000 forint nyereségrésze­sedést, célprémiumot és egyéb jutalmat kaptak. Az év utolsó három hónapja -cson­ka év?« a gazdaságnak, erről a negyedévről most készítet­ték el a mérleget. Január el­seje óta már a naptári év szerint gazdálkodnak. Erire az évre 210 000 köb­méter fa kitermelését irá­nyozták elő, ezer hektáron pedig telepítést, ápolást, fel­újítást végeznek. A kitermelt fa egy részéből 14 000 köb­méter fűrész-, illetve kész­árut állítanak elő. A gazda­ság idei exportkötelezettsége 30 000 köbméter cellulóz-alap­anyagnak és tüzelőnek való fa. E feladatok teljesítéséhez mintegy ötmillió forint érté­kű erdőfeltárást végeznek, s négymilliót fordítanak épít­kezésekre. A fakitermelést, -szállítást és -feldolgozást új gépek vásárlásával is köny- nyítik, gyanítják. Ebben az időszakban mintegy 1000— 1200 munkás dolgozik a gaz­daság fagyártmánytelepein a fakiadásnál és a száliítások- náL 300 ember szervezett munkacsapatokban, 64 motor­fűrésszel vesz részt a fakiter­melésben. A hideg napokra megfelelő védőitallal látják el a munkásokat, s minden vá­gásterületen van egy mozgat­ható lakóbódé pihenésre, me­legedésre. Saját gépkocsijá­rat indításával könnyítettek a személyszállítás régi gondján. Csaknem 50 jármű — né­hányat önrakodóval fölszerelt pótkocsival látnak el — szál­lítja a fát. Ehhez a munká­hoz tizennégy erőgépet kap­tak segítségül a termelőszö­vetkezetektől és az állami gazdaságoktól, ötöt pedig az AKÖV-től. A gyakori hava­zás lassítja a szállítást, és ez akadályozza a gyorsabb üte­mű kitermelést is. Most fő­ként a fülledékeny fafajtákat vágják ki a munkások a gaz­daság erdeiben. H. F. ra szabad keres a Kaposvári Villamossági Gyár. Cím: Kaposvár, Mező Imre út. Érdeklődni lehet telefonon a 11-112/23 melléken Kovács Istvánnál. (167832)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom