Somogyi Néplap, 1968. január (25. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-04 / 2. szám
SOMOGYI NÉPLAP 2 Csütörtök, 1968. január 4. Johnson külön megbízottjai mentik a dollárt Az amerikai sajtó nyugtalansággal és pesszimizmussal kommentálja azokat a Johnson elnök által bejelentett intézkedéseket, amelyek az Egyesült Államok fizetési mérlegében mutatkozó deficit csökkentését és az amerikai dollár «■megmentését" célozzák. A New York Times londoni jelentése szerint az angol fővárosban a dollár szimbolikus vereségeként értékelték az amerikai elnök programját. A lap szerint »a dollár annyira elszigetelődött nemzetközi téren, mint még soha«. A New York Times véleménye szerint a Johnson elnök által javasolt intézkedések kiélezik az Egyesült Államok gazdasági kapcsolatait más, mindenekelőtt a nyugateurópai államokkal. Ezen or szágok Amerika-ellenes válaszintézkedéseitől való félelmében Washington haladéktalanul három magas rangú kormányképviselőt küldött Nyu- gat'-Európába, Ázsiába, Ausztráliába és Kanadába. Az Egyesült Államok aittól tart, hogy az amerikai intézkedésekre' válaszul a nyugat-európai és más országok korlátozni fogják az amerikai árak behozatalát. Katzenbach amerikai külügyminiszter-helyettes Bonnban Brandt külügyminiszterrel folytatott megbeszélésen világosan kifejezésre juttatta: az Egyesült Államok fokozott valutatámogatást vár Bonntói a dollár védelmében. A Reuter jelentése szerint Brandt megértőnek mutatkozott, és a keddi tárgyalásokat követően kijelentette: »Készek vagyunk magunkra vállalni a megvitatott problémákból ránk háruló részt." Szato japán miniszterelnök újévi pihenőjét megszakítva, szerdán a Tokiótól mintegy hatvan kilométerre fekvő nyaralójában fogadta Eugene Rostow amer Ca; külügyminiszter helyettest. Rostow, aki Johnson elnök különmegbízoftia- ként kedd este érkezett a japán fővárosba, átadta Szabónak Johnson üzenetét. Megbeszélésükön jelen volt Miki külügyminiszter is. Bár a Szatónak átadott üzenet tartalmát nem hozták nyilvánosságra, jól értesüli körök tudni vélik, hogy abban Johnson felkéri a japán kormányt, támogassa az Egyesült Államok újév napján bejelentett »dollárvédő« programját. Washingtonban közölték: felszólítottak minden külföldön működő amerikai vállalatot, hogy egyrészt ne eszközöljenek újabb beruházásokat Nyugat- Európában és Dél-Afrikái) an. másrészt pedig az Angliának, valamint 15 más országban esedékes beruházási kiadásaikat tartsák az 1965—66-os átlag 65 százalékának megfelelő szinten. (MTI) Veszélyes karácsonyi csomag David Dallinger, ismert amerikai békeharcosnak különös karácsonyi csomagot hozott a posta. A csomagban egy üveg whisky volt, amelyben azonban robbanószerkezet rejtőzött, és ha a címzett nem veszi észre a dugóhoz rögzített két vékony vezetéket, a palack felnyitása végzetes lehetett volna. Dallinger a tavaly májusi New York-i háborúellenes tüntetés és az októberi nagy washingtoni békemenet egyik tevékeny szervezője volt. (MTI) Jarr'no Jeruzsálemben tárgyal a Szucz.-csatorna hajózhatóvá tételéről Argentin hatóságok provokációja egy szovjet hajó ellen Gunnar Jarring, V Thani ENSZ-főtitkár közel-kelet, megbízottja szerdán Jeruzsálembe érkezett, hogy tárgyaljon az izraeli kormány képviselőivel. A Reuter szerint valószínűleg a Szuezi-csatomán megrekedt 15 hajó kiszabadítására vonatkozó egyiptomi tervet vitatja meg az izraeli hatóságokkal. A svéd diplomata egy hónap leforgása alatt immár harmadízben utazik Izraelbe, és minden bizonnyal Abba Eban külügyminiszterrel is találkozik. Izrael — mint ismeretes — elvben hozzájárult a júniusi háború idején a csatornán megrekedt hajók szabaddá tételéhez, de azt követeli, hogy az Egyesült Arab Köztársaság előzetesen egyeztesse az erre vonatkozó terveket az izraeli kormánnyal, ellenkező esetben »drasztikus intézkedéseket" helyezett kilátásba. Az EAK azonban, amelynek elidegeníthetetlen tulajdona a csatorna, nem hajlandó eleget tenni az izraeli követelésnek, és az egyiptomi terv megvalósítása ily módon nehézségekbe ütközik. (MTI) Húsz éve független Burma Egy és negyed százados angol gyarmati uralom után, két évtizeddel ezelőtt vált függetlenné a Burmái Unió Köztársasága. A második világháború idején japán megszállás alatt volt az ország, s a japán hódítók kiverésében nagy szerepe volt a függetlenségért küzdő pártok koalíciójának, az Aung San tábornok vezette hadseregnek. A függetlenség elnyerése után a burzsoázia kaparintotta kezébe a hatalmat és másfél évtizedes kormányzása alatt ellenállt a nép által követelt társadalmi változásoknak. Az államot széthullással fenyegette a burzsoá nacionalista nemzetiségi politika. A sanok, karének és kacsinok fegyveres fölkelését az imperialista hatalmak igyekeztek szítani és a maguk céljaira kihasználni. szétszakítani az országot. Ekkor, 1962 márciusában vette kezébe a hatalmat Ne Win tábornokkal az élen a forradalmi tanács. Ez a tiszti csoport azok köréből került ki, akik hadba szálltak az angol és a japán gyarmatosítók ellen, és azóta is kapcsolatban maradtak a néppel. E haladó elemek úgy látták: mélyreható gazdasági és társadalmi változások nélkül nem lehet megszilárdítani az ország politikai függetlenségét. »Burma útja a szocializmushoz" néven ismert programjuk meghirdetése óta csaknem hat év telt el. Azóta államosították a legfontosabb nemzetgazdasági ágakat. Jelenleg az állami szektor adja az össz- nemzeti termelés 52 százalékát. A legfontosabb törvények egyike, amely biztosítja a munkához, a pihenéshez, a tanuláshoz való jogot. Megállapították a minimális béreket, bevezették a tásadalombiztosítást és a fizetett szabadságot Eltörölték a földesúri haszonbért, és bátorítják a földművesszövetkezetek létesítését. Külpolitikájában a kormány semleges vonalat követ: küzd a békéért a békés együttműködésért, támogatja a felszabadító, antiimperia- lista mozgalmakat, és Jó kapcsolatokat tart a szocialista országokkal. A burmaí kormány visszautasította azokat az imperialista kísérleteket, amelyek az országot agresszív katonai tömbökbe próbálták bevonni. Burma a gyarmati múlt nehéz örökségét csak hosz- szan tartó és nehéz munkával tudja felszámolni. Az elmúlt évek eredményei biztatók. Az ünnepnapon továbbá sikereket kívánunk Burma vezetőinek és népének további munkájukhoz. m. s. Háborús költségvetés Izraelben A szerdai Trad interjút közöl azokkal a szovjet tengerészekkel, akiknek hajója, a »Micsurinsak« ellen súlyos provokációt követtek el Buenos Airesben. A lap emlékeztet rá, hogy a »Micsurinszk" legénységét az argentin hatóságok több mint öt hónapon át feltartóztatták, s csupán a szovjet kormány által tett erélyes intézkedéseknek köszönhető, hogy végül is hazatérhettek. Vaszilij Sztyepanov, a hajó kapitánya elmondotta, hogy a szokásos útján haladó hajó 1967 júliusában érkezett Buenos Airesbe. A kikötőt váratlanul mintegy 200 fijlfegyver- zett katona és igen sok civilbe öltöztetett rendőrügynök szállta meg, akik provokációs célból »rajtaütöttek« a hajó személyzetén. Hamarosan kiderült, hogy a támadókat ja hajón levő diplomáciai posta érdekelte. J 24,— forintos változat- j lan áron, de 32 oldalon több színnyomással megjelent a Q-üi'g.e J iijjak, köiujiui Horgolásminták, horgolt és kötött modellek (térdharisnya, ruha, koszitüm, átmeneti kabát, férfi és női pulóver, sapka stb. stb.) textil játékok, Túrós Lukács receptjei s még rengeteg kézimunka újdonság 256 oldalon, 225 fényképpel és mintával. Kapható valamennyi könyvkereskedésben. (5125) A kapitány ezzel összefüggésben hangsúlyozta, hogy a Buenos Aires-í rendőrség minden teketóriázás nélkül felrúgta a nemzetközi jog általánosan elfogadott normáit. A hatóságok később a sajtóban azzal indokolták akciójukat, hogy a »Micsurinszk« »fegyvert és röplapokat" szállított Argentínába. Amikor azonban ez a verzió összeomlott és a provokáció folytatása ilyen ürügy- gyei lehetetlenné vált, bírósági eljárást indítottak a hajó kapitánya és a személyzet öt tagja ellen, »a kikötőd hatóságok sértegetésével« vádolva őket. A december végén tartott tárgyaláson azonban a bíróság kénytelen volt felmentő ítéletet hozni. (MTI) Szapir izraeli pénzügyminiszter ismertette a parlamentben az 1968—69. évi költségvetés tervezetét. Kijelentette, hogy a következő pénzügyi évben az ország adóbevételeinek kétharmadát fordítja katonai célokra. A teljes költségvetési kiadások 5 milliárd 900 millió izraeli fontot, vagyis 1680 millió dollárt tesznek ki. Ez valamivel kisebb a tavalyi költségvetési összegnél. Az AFP közlése szerint a közel hatmilliárd fontos ösz- szeg 30 százalékát fordítják fejlesztési célokra. 17,5 millió fontot irányoztak elő az eilati kikötőt a földközi-tengeri városokkal összekötő nagy teljesítményű olajvezeték építésére. Ezzel a vállalkozással Izrael az eddig a Szuezi-csatomán keresztül lebonyolított olajszállítások jelentős részét magának akarja megkaparintani. 25 millió fontot szán az izraeli kormány a júniusi közel-keleti háborúban elfoglalt és törvényellenesen bekebelezett je- ruzsálemi óváros fejlesztésére és ugyanilyen összeget fordít arra, hogy a kormányhivatalokat Tel Avivból az új »fővárosba« költöztesse át. (MTI) — A kubai forradalom győzelmének 9. évfordulója alkalmából Raul Garcia Pe- laez, Kuba moszkvai nagykövete fogadást adott. A fogadáson elmondott beszédében szólott népének munkája, valamint a szocialista testvéror- szágok, különösen a Szovjetunió támogatása révén elért eredményéiről. Nyugati ügynököt tartóztattak le Moszkvában A szovjet állambiztonsági papírt, illegális munkára szervek letartóztatták Moszkvában Nicholas Brocks Sokolov 20 éves venezuelai állampolgárt, aki mánt turista érkezett a Szovjetunióba. Soko- lovnál, aiki az NSZK-ban született és a francia Grenoble város egyetemének hallgatója, sokszorosító készüléket, titkosíráshoz szükséges másolónatkozó utasításokat, ellenséges anyagok terjesztésére szolgáló fotókllséket találtak. Emellett jó néhány olyan levél is a biztonsági szolgálat birtokába került, amelyeket provokatív célzattal Sokolov szovjet tudósokhoz címzett. (MTI) Tanácskozik szó v j et—francia kis bizottság' f# Szerdán Moszkvában megkezdte munkáját a szovjet— francia tudományos, műszaki és gazdasági együttműködési vegyes bizottság, az úgynevezett kis bizottság. A francia delegációt Jean-Pierre BruÚjfasiszíák Bonnban Az európai politikában az év utolsó hónapjának egyik legdrámaibb és legkomolyabb erkölcsi-politikai kérdéseket felvető eseménye a bonni kormányhoz címzett szovjet hivatalos nyilatkozat volt. Ez a nyilatkozat arra figyelmeztette Nyugat-Németország hivatalos vezetőit, hogy »veszélyes irányba fejlődik az NSZK politikája-», s hogy az úgynevezett Nemzeti Demokrata Párt (NPD) nyíltan a legféktelenebb revanspolitikát folytatja. A szovjet kormánynyilatkozat az egész világ figyelmét ráirányította az NPD szervezetére és tevékenységére, amelynek jelentőségét a bonni kormánykörök szeretnék elködösíteni. Az újfasiszta párt első nyílt betörése a nyugatnémet politikai életbe 1966 őszén történt, amikor a hesseni és a bajor- országi választásokon megszerezte a szavazatok hót százalékát, s képviselőket juttatott be a tartományi parlamentekbe. Már ez is világosan fölvetette azt a veszélyt, hogy a nácizmus társadalmi újjáéledése — amely évek óta folyik a bonni államban — szervezeti-politikai formákat is ölthet! Nyomban a bajorországi és a hesseni »betörés« után »ve- zórválság« robbant ki az új pártban. A két ellenlábas, Thielen, a párt országos elnöke és az akkori elnökhelyettes, Adolf von Thadden volt. Kettejük között a »nyíltabb fasisztának« Thadden bizonyult A riválisok között a legfontosabb formai különbség az volt, hogy Thielennel ellentében Thadden nem tartotta fontosnak még a bonni köztársaság nagyon szerény korlátozásokat tartalmazó alaptörvényének tiszteletben tartását sem! A neofasiszta párt jellege és tagsága már eleve meghatározta a hatalmi harc kimenetelét A küzdelem Thadden győzelmével végződött Azóta Schles- wig-Holsteinben és Raj naPfalz tartományban, valamint számos más tartományi választáson az NPD az első, 1966-os »betöréshez« hasonló arányban szerzett szavazatokat Ma már a kormánypártok köreiben sem titkolják, hogy a nyílt fasiszta párt az 1969-es választásokon bekerülhet a bonni parlamentbe! Különösen fontos és kárho- zatos tényezőnek bizonyulhat ebből a szempontból a nyugatnémet gazdasági növekedés ütemének csökkenése, s aa ezzel járó gazdasági nehézségek, valamint a Ruhr-vidéki szénválság. Pöhlmann, Adolf Thadden helyettese szerint a párt »különleges erőfeszítésekre szánta el magát a Ruhr-vidéken«. Rendkívül negatív jelnek kell tartani azt is, hogy a saját vezetőinek bevallása szerint 35 ezer bejegyzett taggal rendelkező fasiszta pártban a tagok átlagos életkora csökkent. Az 1967-ben belépett új tagok 80 százaléka a párt vezetői szerint is 1940 után született Nem egyszerűen régi nácik kiöregedett gyülekezetéről van tehát szó, hanem aktív neofasiszta pártról, amelynek megjelenése és növekedése szerves következménye az NSZK hivatalos politikájának! Ismeretes, hogy az egy évvel ezelőtt létrejött nagykoalíció sokat hirdetett »új politikája« ellenére Bonn még mindig a meglevő európai határok el nem ismerése, a nukleáris fegyverek követelése mellett tör lándzsát, s »az összes németek« szószólójának hirdeti magát Az NPD, a nyugatnémet neofasiszta párt bel- és külpolitikai programja jóformán nem egyéb, mint e hivatalos alapok végiggondolt és Mélezett formában tálalt változata Az NPD a hitleri birodalom 1938-as, a müncheni egyezmény utáni határait követeli vissza, beleértve Ausztriát, a Szudéta-földet és Kelet-Po- roszországot! Belpolitikailag közvetlen követelésük a Nyu- gat-Németországban egyébként Is közismerten vontatott náciellenes perek beszüntetése és a teljes amnesztia. (Jellegzetes, hogy a párt igazgató bizottságának egyik tagja, Peter Dauer, a párizsi France Observateurnak adott nyilatkozatában nyíltan megmondotta: véleménye szerint Müllert, a Gestapo egykori főnökét is teljes amnesztiában kell részesíteni, mert »nem is tudja, mit lehetne a szemére vetni«.) Az NPD rövid, de zajos története félreérthetetlenül jelzi, hogy nyílt fasiszta programmal rendelkező párt működik a bonni államban. Ez brutális megsértése a második világháború végén létrejött potsdami egyezménynek. Az NPD egész működése bizonyítja, hogy a revansizmus és militarizmus légköre, amely jellemzője ? bonni kormány hivatalos poli tikájának — rendkívül - a nyílt neofasiszta párt kedésének — im __ n et, a francia külügyminisztérium gazdasági és pénzügyi osztályának igazgatója, a szovjet küldöttséget pedig D. M. Gvisiani, a szovjet kormány tudományos és műszaki állami bizottságának elnökhelyettese vezeti. Az ülésszak napirendjén a szovjet—francia tudományos— műszaki együttműködés problémái, a munkacsoportok tevékenységének kérdései, a munkacsoportok kölcsönös gazdasági jellegű beszámolói, találmányokkal és szabadalmakkal kapcsolatos kérdések szerepelnek. Az előző tárgyalások során a Szovjetunió és Franciaország a tudományos-műszaki együttműködés területének nyolc kérdésében jutott egyetértésre. Ezek: 1. Az óceán erőforrásainak hasznosítása. 2. Mérőműszerek kidolgozása a tudományos kutatómunkáknak a biológia és orvostudomány területén való alkalmazására. 3. A mezőgazdasági termelés technológiája. (Moszkvában a szarvasmarhák brucellózisáról, Párizsban pedig a mezőgazda- sági kártevők elleni harcról folytatnak tanácskozást.) 4. Az olajlelőhelyek felderítése és kiaknázása. 5. Az információ feldolgozásának automatizálása, a matematika és a számítógépek technikájának alkalmazása a gazdasági kutatásban, tervezésben és irányításban. 6. Vízprobléma. (A közös munkálatok a víztartalékok feltárására, a szennyvizek tisztítására és az öntözésre terjednek vi.) 7. A tengervíz sótalanítása. 3. Nagy feszültségű villamos energia átadása. (MTI)
