Somogyi Néplap, 1968. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-14 / 11. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Vasárnap, 1968. Január 14. U4 Az angol kabinet elfogadta a takarékossági programot Az angol kabinet a jelek F'ierint megállapodott a ta­karékossági program főbb vo­nalaiban, s egyformán ke­mény csapást mért a Mun­káspárt jobb- és baloldalá­nak kedvenc költségvetési té­teleire. A Daily Express rendsze­rint jól értesült riportere, < hapman Pincher a lap szom- !: ati számában azt állítja, ! >c;y a kabinet — Denis ealey hadügyminiszter tilta­kozása ellenére — megszavazta az F—111-es amerikai bombázók vá­sárlásának törlését. A döntés több mint 300 mil- 1 ó font megtakarítást jelent, 1 ár néhány millió dollár bá- i atpénzt kell fizetni az ame­rikai szállítóknak. Az F—111-es elutasítása (zenkívül azt jelenti, ho*?v az ; -«erikái kormány előre!A a- 1 ílag vissza fogja vonni o- J at a megrendeléseket, ame- 1 .’eket az angol - vásárlás el- 1 -ntétéként ajánlott fel. Ez azonban nem a brit állam- kincstár, hanem az érdekelt angol magáncégek gondja lesz, bár feltétlenül károsan fogja érinteni Anglia fizetési mérlegét. Pincher szerint a döntés Healey hadügy­miniszter súlyos veresé­geként értékelhető, de Healey mégsem fog le­mondani, sőt a légierők marsalljai is helyükön maradnak. Ami a távol-keleti brit ka­tonai kivonulást illeti, lon­doni politikai megfigyelők rzerint Wilson semmi féle engedményt nem tesz a szom­baton Londonba érkező Li Kuang-ju singaporei minisz­terelnöknek, s csupán annyit ígér meg neki. hogy a közel­jövőben összeülő öthatalmi értekezleten (Anglia, Singa­pore, Malaysia, Ausztrália Jj-Zéland) behatóan megvi­tatják a csendes-óceáni an­gol kötelezettségek problé­máját. Mivel azonban a ka­binet már kedden a parla­Lciartéztaíások Peruban Súlyos provokáció történt a Perui Kommunista Párt el­len — állapítja meg a Hu- y lanité szombati száma a li- iriai rendőrség közlése nyo­mán. Százötven személyt, ! övrtük Jorge del Pradót, a , erűi Kommunista Párt főtit­kárát is letartóztatták. A hi­vatalos közlemény szerint a letartóztatásra az Unidad cí­mű kommunista hetilap szer­kesztőségében került sor, ahol ; z egyidejűleg tartott házku­tatás során »navy mennyisé í ű propagandaanyagot és bombák gyártáséhoz szüksé­ges. felszerelést« találtak. A erűi újságírók szövetsége kevesen tiltakozott a rendőri r kció ellen, amely súlyos tá­madása a sájtószabadság el­.30. •• A Humanité a hírrel kap­csolatosan hangsúlyozza, hogy a perui rendőrség a latin­amerikai országokban hasz­nálatos klasszikus provokációt vette igénybe a kommunista vezetők ellen. Fegyverek vagy fegyverek gyártásához szükséges felszerelések »fel­fedezése« igazolta a legtöbb esetben a kommunistaellenes elnyomó intézkedéseket azok­ban a latin-amerikai orszá­gokban, amelyekben a tör­vényi * politikai rendőrség önkénye diktálja. A valóság­ban ez a provokáció azután következett be, hogy az egye­sült baloldal jelentős sikert aratott Limában a november 12-i választásokon. (MTI) Mélyponton a hőmérők higanya (Folyíatás az 1. oldalról.) jelentették a MÁV kaposvári pályaudvaráról, hogy a reggeli vonat Korád előtt 180 cm magas hó­torlaszban akadt el. A MÁV intézkedett, hogy Karád—Kaposvár, valamint Tab és Siófok között rendsze­resen biztosítani kell az uta­lok elszállítását Karád és Tab között nincs vasúti ösz- rzeköttetés. A hatalmas hó­akadály eltakarítását hóeké­vel kísérelték meg, de nem f ikerült. A fagyos porhó ugyanis homokkal, földdel ke­vert, és gépekkel sem lehet eltávo’ítani a pályáról. A ké- ? i erővel való eltakarítást a ! ’ ingó szél nehezíti, a már zabáddá tett pályaszakaszo­kat újra eltemeti. A szombat reggeli tá­volsági autói us knak csak a fele érkezeit be Kaposvárra, a többi el­akadt m hóban. A délutáni járatoknak pedig csak az egvbarmadát indí­tották ki Kaposvárról. Az új vártaival vonalon két autó­busz rekedt rpeg a hóakadá­lyokban. A MÁV Vezérigazgatósága felhívta az utazóközönség figyelmét, hogy az Euróoá- ban uralkodó zord időjárás és hófúvások miatt a nemzet­közi vonatok több órás késés­sel érkeznek hazánkba. A KPM Közúti Főosztá­lyon nyomatékosan hangsú­lyozták. hogv az útvis»o“yo'e a •endkívül erős, viharos széf ‘ lletve orkán miatt óráról árára változnak. N. J ment elé terjeszti a kivonu­lás tervét, az öthatalmi ér­tekezlet aligha változtathat a helyzeten. A katonai kiadások csök­kentésével Wilson — hacsak részben is — teljesíti a bal­oldali munkáspárti képvise­lők évek óta hangoztatott kö­veteléseinek egyikét, viszont ezt a szociális kiadások nagymértékű megnyirbá­lásával fogja ellensú­lyozni. Londoni politikai körökben most már biztosnak tartják, hogy a kabinet elhatározta a sokat vitatott társadalombiz­tosítási receptdíjak bevezeté­sét (MTI) Török reagálás Makariosz bejelentésére Töirökország szombaton ke- ményan.reagált Makariosz cip­rusi elnök bejelentésére, amely szerint február 25-én megtart­ják Cipruson az elnökválasz­tásokat. A török külügymi niszrtérium e lépést alkotmány­ellenesnek minősíti. A török külügyminisztérium nyilatkozata hangsúlyozza: »A bejelentett választás fokozni fogja a feszültséget, és megne hezíti a ciprusi probléma bé­kés megoldását«. (MTI) Klaus kancellár Washingtonba utazik Klaus osztrák kancellár áp rilis 10-én amerikai meghívás­ra Washingtonba utazik és ta­lálkozik Johnson elnökkel — jelentették be hivatal aSa". 3écsben. A kancellár, alert a ellenzék ismételten bírál azért, mert 1967-ben »túl so rat« utazott kelet-európai szó eialista országokba, közölte hogy 1963-ban kizárólag nyu lati országok szerepelnek uta­zási programjában. Po^lkai foglyok Algériában Január 10-én újabb tíz puli úkái fogoly érkezett az a’gc riai El-Harrach-i börtönbe — közli a Humanité szombati száma. Ezoket is, akárcsak a december 30-án odaszállított 26 szakszervezett aktivistát, a közönséges bűncselekmények miatt elítéltekkel együtt he­lyezték el.' Az El-Harrach börtön igazyat^-s'ga közölte i politikai foglyokkal, hogy »mi­niszteri rendeletre« megszün­tetik kórházi kezelésüket. SVÉD DILEMMA Svédországban ma nemcsak a hatalmas trösztök gondosan párnázott igazgatósági ter­meiben, a tőzsdepalota folyosóin, a pártok gyűlésein, hanem az utca emberednek kö­rében is mindennapos téma a Közös Piac­hoz való csatlakozás kérdése. Erről vitat­koznak a svédek még hétvégi víkendházaik- ban, szi.ügáikb<an is. Bár a svéd életszínvo­nal közismerten egyike a legmagasabbaknak, a .belépés vagy be nem lépés — »zsebbe­vágó« probléma számukra is. Nem véletlen hát, hogy még a világgazdasági kérdések­ben járatlan emberek is a bankok, minde­nekelőtt a Skandinawiska Banken füzetecs- kéjét tanulmányozzák. Ennek egyik legizgalmasabb fejezete Svédország és a Közös Piac export—im­portjának alakulása. A közös piaci orszá­gokból származó 8 milliárd 539 millió koro­nás importtal szemben ugyanis csupán 6 milliárd 690 millió koronás svéd export áll; vagyis Svédország külkereskedelmi hiánya 1966-ban a Köaös Piac országaival szemben meghaladta az egymílliárd 800 millió svéd koronát. A svéd tőke külföldre kacsingat Érthető tehát, miért szorgalmazza a svéd nagytőke olyan rendkívüli igyekezettel a Közös Piachoz való csatlakozást. A mono­póliumok részint ez irányban befolyásol­ják a kormányt, részint pedig egyes közös piaci országokban, így NyugSt-Németorszíg- ban, Hollandiában jelentős vállalkozásokat létesítenek. Érdemes megemlíteni, hegy Nyugat-Németország — megelőzve Angliát és az Egyesült Államokat — Svédország legnagyobb kereskedelmi partnere. S itt még kedvezőtlenebb a svédek számára a külkereskedelmi mérleg: az import 4 m'l- liárd 774 millió korona, míg az expert csu­pán 2 milliárd 858 millió korona értékű, vagyis az egész Közös Piaccal sz mb:ni passzívum lényegében Nyugat-Németarszág- gal kapcsolatos. Az utca embere számára is egyre világo­sabb, hogy a svéd gazdaságnak — a kom- 'junkturális helyzet miatt —- értékesítési ne­hézségei vannak. Csökkent a világpiaci ér­deklődés a svéd vasérc és papír (papírmasz- sza) iránt. Pedig ezek az ágazatok rendkí­vül fontosak. Stockholmi utam alkalmával olyan érve­lést is hallottam, hogy a svéd tőkének elő­nyös lenne megvetnie a lábát a köz s piaci országokban, amelyekben lényegesen ala­csonyabbak a munkabérek, mint Svédor- Fzágbam. Nyilvánvaló, hogy ez jelentősen éreztetné a hatását a munkabérekre. Ma­gyarán mondva: a svéd nagytőke ily mó­don meghúzhatná a dolgozók nadrágszíját Két hagyom riny: a semlegesség és a profitéhség A Közös 'Piacba való belépd nagy konf­liktusát mindeneka-ótt egy elsőrendű poli.i kai kérdés okozza: a hagyományos svéd semlegesség. Ismerve a NATO és a Közös Piac szoros kapcsolatait, ha Svédország be­lépne a Közös Piacba, az véget vetne sem­legességének. A nagytőke és az maimon lévő szociáldemokrata párt jobboldala a te­levízióban, a rádióban, a sajtóban, a gyűlé­seken azzal érvel, hogy »a Közös Piac jel­lege már megváltozott, nem a régi«. S ha már a sr/í-d sem legese 'gncl tartunk, nem érdektelen megemlíteni, hogy a skan­dináv ország nagytőkéje részt vállalt sz USA űrprogramjának megvalósításában, és különböző rejtett csatornákon nyerészkedik a közel-keleti konfliktuson, a vietnami há­borún. A svéd hadiipar közismerten fejlett. A Boforsch Művek ma Európában — Kruppék mellett — az egyik legismertebb hadiüzem. Miot mondják, találkoztak már Vietnam­ban is Boforsch-ágyúkkal. A Nitro Nobei- gyár amerikai megrendelésre is do gozik. (Állításuk szerint ugyan csak bánya- és út- robbantáshoz használatos robbanóanyago­kat szállít és kikötései vannak a felhaszná­lásra; ez azonban nehezen ellenőrizhető.) A Volvo-műveik úgyszintén nemcsak gépko­csikat, hanem harckocsikat és egyéb kato­nai szállítóeszközöket is gyárt. A srvód ha­jóipar foglalkoztatása nehézségein nagymér­tékben segített a közel-keleti váiság, hi­szen a Szuezi-csatoma lezárásával a felfu­tóban lévő tankhajógyártás még jobban ki­épülhet; az elmúlt hónapokban komoly megrendeléseket kaptak száz, kétszázezer tonnás tankhajókra Izraeltől és az Egyesült Államoktól. (Közismert, hogy az ilyen gyors munka extraköltségeket és ugyancsak extra nagyságú profitot is jelent. A kommunista javaslat: népszavazás Az országszerte rendkívül népszerű Hév- mansson elvtárs, a Svéd Kommunista Párt elnöke azt a nagy visszhangot kelteti ja­vaslatot tette, hogy az ország Közös Piac­hoz való csatlakozása ügyében tartsanak népszavazást. A kormányon lévő szociálde­mokraták viszont manővereznek. Ä kor­mány elment a kompromisszum felső ha­táráig; kéri a felvételt, azonban a »megfe­lelő formában«. Azt sem határozta meg, hogy a csatlakozást teljes jogú tagként vagy csupán társult tagként óhajtja. A nyi­latkozat szerint olyan belépési formát ke­resnek, »amely lehetővé teszi a hagyomá­nyos svéd semlegesség fenntartását«; — ez viszont fából vaskarika. Lange svéd kereskedelemügyi miniszter­nek az a véleménye, meg kell várni, hogy a Közös Piachoz illetően meddig jut el Anglia. Nem tartja ugyanis indokoltnak, hogy az északi államok külön kezdemé­nyezzék a belépést. Ügy véli, hogy tovább kell erősíteni az EFTA (Szabadkereskedel­mi Társulás) pozícióit, mert csak ' erőteljes partner kerülhet ki veszteség nélkül egy ilyen bonyolult tárgyalásból. (Ez bizonyos méltókig a Wilson-kabinet bírálata is, hi­szen az angol kormány már régóta lazította az EFTA-szálakat, nehogy azok akadályt jelentsenek a Közös Piachoz való csatla­kozásnál.) Nagyon korai volna meghúzni a lélekharangot az EFTA fölött, mert az ennek kötelékébe tartozó országok külke­reskedelmi volumene áz elmúlt évben az 1966. évihez, képest, mintegy 5 százalékkal növekedett, az országok egymás közötti ke­reskedelme pedig 10,5 százalékkal. Akadémikus annak a kérdésnek a latol­gatása, vajon a skandináv országokat, mindenekelőtt ezek legfejlettebbjét, Svéd­országot Anglia elé engedhetik-e a Közös Piachoz való csatlakozásnál; hiszen itt a központi kérdés az Egyesült Királyság be­lépése. Mindenesetre De Gaulle-nak a Dow- ■ ning Síxeethez címzett legutóbbi »non«-ja egyben a különben is hidegvérű svédeik il­lúzióinak további »mélyhűtését« jelentette. De Gaulle ugyanis nem kívánatosnak mi­nősítette a »nyolc, vagy kilenc, avagy tíz ország Európáját«, magyarán: eleve ellenzi a Közös Piac bővítését. A svéd dilemma tehát két irányú: csat­lakozás-e vagy kívülmaradás, s ha az előb­bit választanák; mi maradna a svéd sem­legességből? Az utca embere, az európai közvélemény szemével a kívülmaradás dön­tőbbnek tűnik, mint a nagytőke által re­mélt gazdasági előnyök. Boros Béla ©a <05 1 | mnnt'mnmnmmnniin KJ I G0 I O I i politikai hetilap i»iiiimiiiiitiiiiiiiuiiiiiiiiiiimiiuiiNuuauuiiuiiuuiiiiiiuiiUiiiiiiiH<U(nKi \ Í5r ©3 | ©5 1 OLVASSA AZ EGÉSZ ORSZÁG \ Előfizethető minden pottfhiratil­. I ban 6* kézbesítőnél. Újságh i r detést felvessünk t a Somogyi Néplap, a Népszabadság és a megyei lapok részére. TANÁCSOT. FELVILÁGOSÍTÁST ADUNK! SOMOGY MEGYEI LAPKIADÓ VÁLLALAT Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Tel: 11-512 (3-as mellék) és 11-51« Felhívás! Felhívjuk mindazon kaposvári lakosokat, akik szik­víz, fonyódi ásványvíz és szénsavas üdítő termékek értékesítését (magas jutalék), vállalják és megfelelő helyiséggel rendelkeznek, a szerződés megkötése végett jelentkezzenek a vállalat központi telepvezetőjénél. Sm. Ásvány- és Szikvíz Vállalat Kaposvár, Május 1. u. 50. (167804) Autó -és motorkerékpár- hengerek fúrását, hónolását, köszörülését, dugattyúzását és főten­gelyek görgőzését rövid határidőre garanciával vállalom: Gróf autó- és motor- szerelő Nagykanizsa, Eötvös tér 8. (167816) A Kaposvári Városi Ta­nács tervosztálya köz­gazdaságtudományi egyetemet végzett közgazdászt keres azonnali belépésre. Fi­zetés megegyezés sze­rint. Ajánlatokat a vég­rehajtó bizottság elnö­kéhez kell címezni. (167815)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom