Somogyi Néplap, 1968. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-03 / 1. szám

Szerda, 1968. Január 3. 3 SOMOGYI NÉPtÁP SZÁMADÁS ES PROGRAM Irta: Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter A MEZŐGAZDASÁG bruttó termelése 1967-ben az előző évi színvonalnak meg­felelően alakult, az élelmi­szeripar termelése 7—8 szá­zalékkal, a faiparé pedig 1— 2 százalékkal haladta meg az 1966. évi szintek A legfőbb gazdaságpolitikai, ületve ter­meléspolitikai célkitűzéseit a mezőgazdaság, az élelmiszer­ipar teljesítette. Így az idei gazdasági évben is saját ter­mésből fedezhetjük az or­szág kenyerét Nőtt az állat- állomány s annak termelé­kenysége. Javult a gazdálko­dás hatékonysága, csökkentek a költségek. Annak ellenére alakult ez így, hogy a me­zőgazdaságban — a tavaszi belvíz és a nyári aszály miatt — a természeti viszonyok nem voltak kedvezőek. Kiemelkedő eredmények születtek a kenyérgabonater­mesztésben, a búzatermésát­lag kataszteri holdanként 14,S mázsa volt. Ez hazánk­ban rekordnak számít. A ké­ny érgabona termés mennyisége 21, a rizsé 30, az árpáé és takarmánybúzáé 16, a zabé 19, a gyümölcsé 5, az egy­szer fejtett boré 30, a zöld­ségtermés mennyisége pedig 2 százalékkal haladta meg az előző évit Az 1966. évi­nél viszont kisebb volt a ta­karmánygabona össztermése, A mezőgazdaságot legérzéke­nyebben az érinti, hogy a kukorica termése 27 száza­lékkal .lett kevesebb az előző esztendeinél. Ugyancsak ki­sebb volt a termés cukorré­pából, rostkenderből, napra­forgóból és a szálas takar­mányokból. Az állatállomány számsze­rűen valamennyi állatfajnál — a ló kivételével — meg­haladta vagy azonos volt az 1966. évivel. A szarvasmar- ha-állomány 3, a sertésállo­mány 6 százalékkal nőtt A vágóállat-termelés összessé­gében nem érte el az előző év szintjét; mintegy 2 szá­zalékkal maradt alatta. Ezen belül a vágómarha-termelés ugyan mintegy 4, a vágóba­romfi 6 százalékkal volt ma­gasabb, viszont a vágósertés 7, a vágójuh-termelés pedig csaknem 10 százalékkal volt kevesebb az 1966. évinél. A tej és tojás termelése meg­haladta a tavalyit 6, illetve 8 százalékkal Ez részben ösz­' szefügg az állatállomány nö­vekedésével, de méginkább azzal, hogy az állattenyésztés főbb termelékenységi muta­tói is javultak. Így az egy tehénre jutó átlagos tejno- zam 2450 litert, míg az 1 to­jótyúkra jutó tojáshozam 100 darabot ért eL Az állam számára felvásá­rolt mezőgazdasági termékek mennyisége 4,4 százalékkal haladta meg az 1966. évit. Az élelmiszeripar termelése 7—8 százalékkal nőtt. Az élelmiszeripar egészén belül — a cukoripart kivéve — valamennyi iparág termelése felülmúlta az 1966. évit Kü lönösen kiemelkedik a nő vényolajipar 15, a baromfi­ipar 14, a boripar 23, a hű- tőipar 30 százalékos túltel­jesítéssel. A felsorolt ered­mények lehetővé tették, hogy az előző évihez képest a me- zőgadzaság, illetve az élelmi­szeripar mintegy 6 százalék­kal több terméket szállítson a belkereskedelemnek. Tovább javult a lakosság ellátása élelmiszerekkel, emel­kedett a fogyasztás színvona­la. Az 1 főre jutó évi fo­gyasztás húsból (hallal együtt) 53 kg-ot, vajból 1,2, cukorból 32 kg-ot, tejből (vajjal együtt) 136 litert, zöldségből 82, burgonyából 90 kg-ot, borból 34, sörből 50 litert, tojásból 202 dara­bot ért eL A IX. PÁRTKONG­RESSZUS tikai intézkedéseit a mező- gazdaság és az élelmiszer- ipar dolgozói megértették, magukévá tették. Mindezek nyomán tovább növekedett a termelési kedv, a parasztság politikai aktivitása. Jó ha­tással volt a parasztság po­litikai aktivitására, termelési kedvére a termelőszövetkeze­tek L országos kongresszusa. A kongresszus előkészületei, majd pedig a területi szö­vetségek megalakítása ide­jén kibontakozott széles kö­rű eszmecsere jól szolgálta az ebben az évben született nagy horderejű intézkedések adó új rendszere mind azt szolgálják, hogy a kedvezőt­len jelenségek fokozatosan megszűnjenek, és így a me­zőgazdaság, illetve az élel­miszeripar lehetőségei job­ban hasznosuljanak. Javuljon a gazdálkodás hatásfoka, ha­tékonysága, csökkenjenek a költségek. Az említett intézkedések kedvező hatásával már a legközelebbi időben számo­lunk is. Ezeket veszi figye­lembe a mezőgazdaság és az élelmiszeripar 1968. évi terve. Arra számítunk, hogy 1968-ban a mezőgazdaság termelése 3—4 százalékkal, az állam számára felvásárolt áruk volumene 4 százalékkal, az élelmiszeripar termelése 5—6 százalékkal, az elsődle­ges faioaré pedig 4—5 száza­lékkal nő a múlt évihez ké­pest. CÉLKITŰZÉSEINK föltételei adottak, illetve megteremthetők. Adott a Parasztságunk ’ gyakorlatban is kipróbált he­megértését ezeken az eszmecseréken ta­núbizonyságot tett politikai érettségéről, arról, hogy he­lyesli és követi pártunk, kormányunk politikáját Az eredményekben természetesen benné van az árintézkedések kedvező hatása, a mezőgaz­daság és az élelmiszeripar műszaki—anyagi ellátásának javulásit, a dolgozók jövedel­mének, életszínvonalának emelkedése. Az 1967-ben al­kalmazott ösztönzők nagy többségükben kellően segítet­ték mind az üzemi-anyagi érdekeltség, mind pedig a személyes anyagi érdekeltség fokozását Ezek az intézkedé­sek már összefüggnek a gaz­daságirányítás reformjávaL Ha még nem is bontakozhat­tak ki megfelelő mértékben, de mér segítették az önál­lóbb vállalati gazdálkodás ki­alakulását, elsősorban a ter­melőszövetkezetekben. Nö­velték a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek pénzbevé­teleit Ezáltal a korábbinál nagyobb mértékben terem­tették meg az önálló gazdál­kodás pénzügyi alapjait A múlt esztendő sem volt azonban problémamentes sem a mezőgazdaságbein, sem pe­dig az élelmiszeriparban. A termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok nagy többsége megszilárdult, .ered­ményesen zárta az évet. a tsz-ek egyharmada, az álla­mi gazdaságok egyötöde azon­ban továbbra is alacsony színvonalon gazdálkodik. Ezsekben a gazdaságokban magasak a költségek, ala­csony a gazdálkodás hatásfo­ka. A sertéshústermelés nö­velésében csak kezdetleges eredményeket értünk el. Ala­csony a takarmányok, fő­képp az abraktakarmányok hasznosulása. A rét- és le­gelőgazdálkodásban . is sze­rény az előrehaladás. A me­zőgazdasági nagyüzemek és az értékesítő, feldolgozó, fel­vásárló vállalatok kapcsolatá­ban van ugyan fejlődés, de ez sem kielégítő. A termelő- szövetkezetek tevékenységi köre szűk. A különféle vál­lalatok kooperációjában, együttműködésében sok még a tennivaló. E problémák megoldása a i következő időszak legfőbb j feladatai közé sorolható és - kapcsolatosak a gazdaságirá­nyítás új rendszerének cél­kitűzéseivel is. Az új ter­melőszövetkezeti törvény, a földtulajdon és földhasználat továbbfejlesztéséről szóló tör­vény, a mezőgazdasági nagy­üzemek állami támogatásá­nak új rendszere, a mezőgaz­dasági termények és termé­kek felvásárlási árának 8 százalékos emelése, a fo­gyasztói árváltozások, a föld­lyes agrárpolitikánk, az új mechanizmus teremtette le­hetőségek, a termelési kedv és a jó politikai hangulat A kenyérgabona vetéstervi elő­irányzata teljesült Az őszi mélyszántást a gazdaságok nagy többsége elvégezte. Szé­les közvéleményünk elfogadta és megértette a gazdaságirá­nyítás reformjának szüksé­gességét. Egyszóval a mező­gazdaság és az élelmiszer- ipar kellően felkészült arra, hogy eleget tegyen a legfőbb gazdaságpolitikai és szövet­kezetpolitikai követelmények­nek: magasabb szinten tudja kielégíteni a lakosság igé­nyeit élelmiszerekben, s a legfőbb termékek tekinteté­ben megfeleljen a külkeres­kedelem által támasztott igé­nyeknek. A mezőgazdaság illetve az élelmiszeripar termelésének, műszaki—anyagi megalapozá­sát továbbra is központi fel­adatnak tekintjük. Ezzel szá­mol a terv is. A beruházá­sok egyötöde ezekben az ágazatokban valósul meg több mint 10 milliárd forint értékben. Javul mind a me­zőgazdasági, mind pedig az élelmiszeripari üzemek gép­ellátottsága. gépesítésük szín­vonala. Ä korábbi éveknél nagyobb lehetőségek kínál­koznak a műtrágya-, illetve a növényvédőszer-ellátásban is. A feladatok nagyok, a fölté­telek biztosítottak. Ha jól sá­fárkodunk lehetőségeinkkel, a célkitűzések túlszárnyalha­tok, és a mezőgazdaság, il­letve az élelmiszeripar 1988- ban is megfelelhet a várako­zásoknak, eleget tehet a ve­le szemben támasztott köve­telményeknek. OKTATÓGÉP. SSS* pet a kijevi egyetem számítóközpontjának mérnökei konstruálták. A »pedagógusgép« a következőképpen működik: ha a diák nem tudja önállóan megoldani a feladatot, meg­nyomja a megfelelő gombot, s a fénytáblán megjelenik a szövegmagyarázat. Ez tájékoz­tatást ad a feladat további megoldására vo­natkozóan, meghatározza a megoldás mód­szerét és a szükséges szakirodalmat. Ha ez sem elegendő, a gép rajzban ad magyará­zatot. A tananyag csupán aktív tanulás útján marad meg jól az emlékezetben, amikor az ember nemcsak egyszerűen átnézi a kész megoldást, hanem maga keresi meg. A gép az aktiv tanulás ilyen módszerére szoktat­ja a diákot. A következő lépést csak akkoi »súgja« meg, amikor minden megelőző mű­veletet elvégzett a diák. A megoldás helyes­ségét csengőszó jelzi. Az új gép nagy si­kernek örvend a diákok körében. Az új év első munkanapján Jól kezdődött az év a Ruhagyárban Bőven van munka — ÚJ cikk született Gyors fordulatá gépek érkeztek A Kaposvári Ruhagyárban jól kezdődött az 1968-as év. A dolgozók az esztendő első munkanapján idejében elfog­lalták helyüket a gépek mel­lett Későn jövő úgyszólván alig akadt. Pontosan hat óra­kor megkezdődött a termelés Bőven van munkája a gyár­nak, Egymás után kerültek le a szalagokról a kiskamasz-, -orkán- és bébiöltönyök. Min­den föltétele megvolt annak, hogy a hétszázezer forint ér­tékű munkát — ennyit kell ugyanis egy nap végezni — elkészítsék. Hasonlóképpen kezdődött az új év a gyár taszári tele­pén is. Itt egy új cikknek a születésnapja is volt egyút­tal január 2-a. Tegnap Kezd­tek el ugyanis gyártani fikusz anyagból egy új fiúnadrágot. A dísztűzéssel ellátott cikk bizonyára megnyeri majd a gyerekek és a szülők tetszé­sét. Tegnap egyébként egy új évi szállítmány is érkezett a gyár címére: negyven Texti- ma gyorsvarrógépet kaptak az NDK-bóL — E gépiek szerepelnek az 1968. évi műszaki intézkedési tervünkben — mondta Légrá­di József, a gyár főmérnöke. — Azt várjuk tőlük, hogy meggyorsítják a termelést. A régi masinák 2800-at, ezek 45O0-at fordulnak percenként. De nemcsak a munkatér-- mekben, hanem az irodákban is pezsgő volt az élet tegnap. Különösen a főmérnök iro­dájában. Ugyanis itt tájékoz­tatta Müller László igazgató az üzem vezetőit az új árak­ról és az árképzéssel ^apc latos feladatokról. Az élelmiszerboltokban Nagy az érdeklődés az árleszállítás után Vásárlók és érdeklődők jár­ják a kaposvári élelmiszer­boltokat. Az új év első mun­kanapján életbe lépett árle­szállítások mindenkit érde­kelnek. A fővárosi Csemege Május 1. utcai ' boltjában a sláger a kakaó. Hatvan forint az ára, sokan vásárolják. Vár­ható az érdeklődés a tejter­mékek — a vaj, a sajt — iránt is, hisz jóval csökkeni az áruk, hasonlóan a cukoré is. Változott a kávé ára is. Sok kávéfogyasztónak megle­petést okozott bizonyára, hogy a harmadosztályú kávé meg­drágult, viszont csökkentették az első osztályú árát, így el­tűnt az a nagy különbség, ami forintban kifejeződött az egyes osztályozások között Az »édes szájúak« öröm­mel vehetik tudomásul, hogy több közkedvelt csokoládéfé- leség olcsóbb lett, így például a népiszerű Julika is. Ugyan­csak leszállították a háztar­tási keksz és a Pilóta, vala­mint a nápolyi árát is. Cserépkályha építését 10 napon belüli határidővel vállaljuk Fejér megyei Kéményseprő és Cserépkályha-készi- tő Vállalat, Székesfehérvár, Sörház tér 3. (119987) 1 il gy késő őszi reggelen találkoz- * J tam velük a kaposvár—barcsi vicinálison Kadarkúton szálltak le, az iskoláig néhányükkal beszélgettem. Az­tán az iskolaigazgatóval is, róluk: a vándordiákókról. A körülményekről és a segítőkészségről sók mindent meg­tudtam, egy riportban minderről be is számoltam. Egy nevelőt megkértem akkor, íras­son a bejáró tanulókkal valamilyen témáról dolgozatot A válaszok most itt vannak előttem, a kusza sorok — szerencsére nem dol­gozatok — a levelek őszinteségével szólnak. Mit vártam? Röviden talán így fo­galmazhatnám meg: jelentést. Jelen­tést a gyermekvilágból, tükröt, amely különösen veri vissza a sugarakat... Tegnap reggel fölkeltem, megmos­dottam és felöltöztem. Elpakoltam a könyveket, és akkor már eljárt az idő, és elindultam az iskolába. Az iskolába az első órákra nem érünk be, mert a vonat késik. Kijövünk az iskolából fél egykor, és napközibe kell menni, sor­ban. négyesével kell menni kezet mos­ni, és akkor mindenki áll és akkor a tanító néni azt mondja, hogy jó étvá­gyat kívánok. Mindenki megebédel és kimegyünk játszani addig, amíg a a osok le re n fi'c.'i’• « terí őt. Ak­kor bmegii k tT ülni. Az mo- 'ja a tanító néni. hogy sorako ó. És akkot megyünk a vona’ra. Hazaérünk, s amit a napköziben nem tanultam meg lec­Jlenelek az a&jztaLaman. két, azt megtanulom. Segítek, és eljön az este, megvacsorázok és lefekszek Édesapám a Bárdibükki Állami Gaz­daságban dolgozik, öt órakor megy dolgozni. Este kilenc, tíz körül jön ha­za. Édesapám sokat beszél a munka­helyéről. Apám nem tud a tanulásban segíteni, mert későn ér haza. Édes­anyám a háztartásban dolgozik, és a földeket kapálja. Édesanyám sokai be­szél a munkájáról, öt testvérem van, kisebbek. Én vagyok a hatodik. Édes­anyám sokat segít a tanulásban. Né­gyen járunk iskolába, kettő otthon van anyuval. Énnekem nem tudnak segí­teni, mert kisebbek nálam. Én segí­tek nekik a tanulásban. Ha megnö­vök, ^valamelyik gyárba gondoltam hogy megyek. Én a nyolcas vonattal járok be Kadarkáira és a négyessel megyek haza. A hatodik osztályban 2S) volt a bizonyítványom.. A nevem és címem: Gelencsér Mária VlI/a. So- mogyszenlimre. Alig nyitottam fel a szemem, az ab­lakra t'kin1 et em. Szél dúdolgatoit, borús vdt a i ö Édesa yám korán reggel elm-n a mesőre, a takarítást icám bízta. Hogy öt meglepjem, én is utána mentem. Cukorrépát szedtünk. Édesanyám elégedett volt, mert ügye­sen dolgoztam. Egy órakor hazaindul­tam, s elköszöntem az őszies mezőtől. Délután iskolai ünnepélyre mentem, november hetedikét ünnepeltük. Este hétkor értünk haza. Én hatodikos vagyok. Szeretek ta­nulni s szeretnék jobb jeggyel végez­ni. Kiskoromban mindig gyógyszerész szerettem volna lenni. De sajnos nincs kitűnő bizonyítványom. Jó lenne, ha fodrász szakmát tanulnék. Bányán lakom. Nálunk nincs szakos iskola, ezért Kadarkúton tanulok. Min­den reggel-este három kilométert gya­logolunk. Amikor majd hóförgeteg állja utunkat, sokszor elmondjuk, de jó lenne helyben lakni. Szép, tiszta cipőnket minden reggel a harmat és a sár foltja színteleníti. Este öt óra­kor érünk haza. a faluban már a vil­lanyfény áramlik szét. A negyedik osztályban, amilcor elhagytam a helyi iskolát, 4,6-es tanuló voltam. Az új iskolában négyes eredményt értem el. Czanlca Valéria Vl/a. Bánya. rP izenkilenc levelet kaptam. Tgye- 1 keztem úgy válogatni, hogy a kettőben benne legyen az »egész«. Meghatódottság vesz rajtam erőt minduntalan, valahányszor elolvasom e sorokat És azzal zárom féltve fiókomba őket hogy »építünk« ... Építünk nagy és tiszta, világos — fénytől világos — is­kolákat, otthonokat, jó utakat. Ök fog­ják a kezem — nemcsak a tizenkilenc nebuló — s közösen dolgozunk ter­veink megvalósításáért. il b.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom