Somogyi Néplap, 1968. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-28 / 23. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ára: 1 forint Sommi Néplap MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA XXV. évfolyam, 23. szám MEGYE I TANÁCS LAPJA 1968. január 28., vasárnap v A MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL: KÚSZÓ ÉS A MORÁL A „RÉGI“ BŰVÖLETÉBEN... (3. o.) Munkatársaink jelentik a termelőszövetkezeti zárszámadásokról (4. o.) ÚJ NAP KEZDŐDIK (5. o.) „Segítsék munkásőreink is pártunk politikájának megvalósítását...“ ÜNNEPI SZÁZADGYŰLÉS TABON Németh Ferenc felszólalása as ünnepi gyűlésen. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdaság 1967. évi fejlődéséről Tegnap délután tartotta a tavalyi kiképzési évet záró Ünnepi egységgyűlését a Ság- vári JSndre nevét viselő tabi munkásőrszázad. Az ünnep­ségen megjelent Németh Fe­renc, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a me­gyei pártbizottság első titká­ra. Útjára elkísérte Zsák Fe­renc, a munkásőrség megyei parancsnoka. Részt vettek a gyűlésen a járási pártbizott­ság és tanács, a fegyveres testületek és tömegszerveze­tek képviselői Gadanecz György, a járási pártbizottság első titkára kö­szöntötte a vendégeket, tol­mácsolta a munkásőröknek a pártbizottság elismerését, majd Nagy János járási munkásőrparancsnok ismer­tette az elmúlt kiképzési év eredményeit és az idei fel­adatokat Ezután felolvasták a munkásőrség országos pa­rancsnokának, a megyei és a járási parancsnoknak paran­csait. Böröczki Tibor és Né- zer Nándor munkásőröknék Kiváló parancsnok, több munkásőrnek kiváló jelvényt, emlékérmet és jutalmat, Kiss Károly munkásőmek pedi g tízéves tevékenysége elisme­réséül Szolgálati Érdemérmet nyújtották 4t. Az. ünnepi századgyűlésen felszólalt Németh Ferenc, a megyei pártbizottság első tit­kára. aki a megyei pártbi­zottság üdvözletét és elisme­rését fejezte ki a tabi mun­kásőröknek. — A megyei pártbizolása. vezetői mindig nagy figyelem­mel kísérik a munkás-őrök tp vékenységét, s örömmel ta­pasztalják a fejlődést, az ered menyeket. A nemzetközi hely Zet alakulása is szükségessé teszi, hogy munkásőreink együtt a többi fegyveres testű lettel éberen őrködjenek és mindenkor készen álljanak ha­zánk, népünk vívmányainak megvédésére — mondotta. Beszélt Németh elvtárs ha zánk és wer • illetve a (-> W járás eddig! fejlődéséről 1 ' fejezve azt a véleményét, hogy eredményekkel elégedettek lehetünk, mert jó ütemben, va­lósulnak meg pártunk IX. kongresszusának a szocializ­mus építésével kapcsolatos ha­tározatai, s kedvezőek, alig egyhónapos tapasztalatok alapján is az új gazdasági me­chanizmus eddigi eredményei. Elmondotta, hagy a megye vezetői szívügyüknek tekintik a tabi járás fejlesztését is, ezért segítettek abban, hogy terven felül megépülhessem a lullai—torvaji bekötő út, tá­mogatják az üzemek letelepí­tését, aminek eredményeként a jelenlegi 800—900 fős munkás- létszám két-három éven belül meghaladja a kétezret is. Végezetül szólt a megye ipa­ri, mezőgazdasági helyzetéről, a nemzetközi munkásmozga­lom egységéről. Ezután a ma­ga és a megyei pártbizottság nevében jókívánságait fejezte ki a munkásőröknék, család­jaiknak, majd felszólalását a következő szavakkal fejezte be: — Fáradozzanak továbbra is a párt és a tömegek kapcsola­tának elmélyítésén, segítsenek megvalósítani mlmkásőreink is pártunk politikáját. A megyei pártbizottság első titkárának felszólalása után a leszerelő, tartalék állományba vonuló munkásőFőket búcsúz­tatták el, s a fiatal munkás- örök tettek esküt. Új önkiszolgáló élelmiszer­éi háztartási boltot nyitott á Somogy megyei Élelmi­szer-kiskereskedelmi Válla­lat Kaposváron a Rákóczi téren. A bolt reggel fél hét­től kilencig, délután há­romtól este nyolcig tart nyitva. Az uj létesítmény egy és fél millió forint h* került. 1967-ben a gazdasági élet minden területén egyik leg­fontosabb feladat az új gaz­daságirányítási rendszer 1988. január elsejével történő be­vezetésének előkészítése volt. Ennek hatása valamelyest az 1967. évi eredményekben is tükröződött. A gazdálkodás­ban új módszerek és szerve­zeti formák kialakulása kez­dődött meg, tovább növeked­tek a termelőerők, a gazda­sági fejlődés mértéke az 1966. évihez hasonló volt. A gazda­sági munka hatékonysága ja­vult ugyan, de nem kielégí­tőén. Egyes területeken nem sikerült létrehozni a szüksé­ges egyensúlyt. A termelés mennyisége, összetétele, né­hány esetben pedig minősége nem tette lehetővé, hogy meg­növekedett impartszükségle- türaket teljes egészében fe­dezzük exporttal. Nem volt hiánytalan az összhang a ter­vet meghaladó beruházási ke­reslet és a termelőeszközök­kel való ellátottság az építő­ipari kapacitások között. A lakosság anyagi, kulturális és szociális ellátása jelentősen javult ugyan, néhány keresett cikkből azonban időnként hiány volt. 1967-ben a nép­gazdaság fejlődéséit, a lakos­ság anyagi és kulturális hely­zetének alakulását a követ­kező főbb adatok jellemzik. Nemzeti jövedelem 1967-ben a gazdasági növe­kedés üteme gyorsabb volt a tervezettnél. A nemzeti jöve­delem 1966-hoz képest előze­tes számítások szerint — az előirányzott 3,5—4 százalék­kal szemben — kb. 7 száza­lékkal nőtt A fogyasztás kb. ugyanúgy nőtt, mint a nem­zeti jövedelem. A felhalmo­zás növekedése (az állóalapok és a forgóalapok bővülése) en­nél nagyobb arányú volt. Az év folyamán fogyasztásra és felhalmozásra együttvéve a nemzeti jövedelemnél valami­vel többet fordítottunk. Akü- lönbözetet behozatali többlet­ből kellett fedeznünk. Ipar — építőipar A szocialista ipar 1967-ben kb. 9 százalékkal termelt töb­bet, mint 1966-ban. Ezen be­lül az állami ipar ugyancsak 9 százalékkal, a szövetkezeti ipar 16 százalékkal növelte termelését A termelés növe­kedése nagyobb volt, mint az előző két évben (5, ill. 7 szá­zalék), és nagyobb, mint amekkorával a terv számot (4—6 százalék). A szocialista iparban foglal­koztatottak száma az elmúlt év folyamán mintegy 50 000 fővel, több mint 3 százalék­kal emelkedett. Az állami iparban 28 000 fővel, 2 száza­lékkal, a szövetkezeti iparban 22 000 fővel, 12 százalékkal dolgoztaik többen, mint egy évvel korábban. 1967-ben az állami iparban a munka termelékenysége kb. 7 százalékkal volt magasabb, mint 1966-ban. A termelés nö­vekedésének kb. háromnegyed része adódott a termelékeny­ség növekedéséből. (Ez az arány valamivel kisebb volt, mint az előző évben.) Az elmúlt évben a bá­nyászat kevesebbet termelt, mint 1966-ban. A szénterme­lés 27 millió tonnát tett ki, fűtőérték alapján számítva 8 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel azelőtt A kőolaj­termelés lényegében az 1966. évi szinten maradt, a föld­gáztermelés 32 százalékkal nőtt A népgazdaság ener­giaszükségletének kielégítése érdekében jelentős mennyisé­gű energiahordozót hoztunk be. Az ország fűtőanyag-fel­használósán belül tovább nőtt a szénhidrogének aránya. A vi Uamosenergia-terme I cs 1967-ben 12,5 milliárd kWó volt, 5 százalékkal több, mint 1966-ban. A kohászat termelése 1967- ben 6 százalékkal, az acél termelése 3 százalékkal, a hengerelt acél termelése mintegy 2 százalékkal emel­kedett. A kohászaton belül az alumíniumkohászat terme­lése nőtt nagyobb mértékben. Egyes kohászati termékekből időnként az elmúlt évben is hiány volt Az építőanyag-ipar 11 szá­zalékkal termelt többet, mint 1966-ban. Ezen belül a be- tonelemgyártás kb. 21 száza­lékkal nőtt A hagyományos építőanyagok termelése mér­sékeltebben emelkedett Tég­lából 7 százalékkal, cement­ből 2 százalékkal temíeltek többet, mint 'az előző évben. 1967-ben a vegyipar 13 szá­zalékkal növelte termelését. Marónátronból 6 százalékkal, személygépkocsi abroncskö­penyből 7 százalékkal, kén­savból 8 százalékkal, teher­autó és autóbusz abroncs-kö­penyből 10 százalékkal, nit­rogén-műtrágyából 12 száza­lékkal, szuperfoszfátból 16 százalékkal termeltek többet, mint 1966-ban. A gyógyszer- ipar termelése 21 százalékkal nőtt, jelentősen emelkedett a gyógyszerexport is. A gépipar 1967-ben 9 szá­zalékkal termelt többet, mint 1966- ban. Jelentősen nőtt 1966 évhez képest a szocia­lista országokba irányuló gép­kivitel, különösen közlekedési eszközökből. A tőkés orszá­gokba irányuló gépexport azonban 1967. év folyamán valamelyest csökkent. A könnyűipar termelése 1967- ben 10 százalékkal volt nagyobb, mint 1966-ban. A felsőruházati cikkek termelé­se, valamint a cipőtermelés kb. 13 százalékkal haladta meg az egy évvel azelőtti szintet. Jelentősen nőtt az év folyamán a ruházati cikkek exportja is. A bútoripar ter­melése — az előző évi gyors fejlődés után — 1967-ben mindössze 3 százalékkal emel­kedett A bútorbehozatal mintegy 50 százalékkal nőtt. 1967-ben az építőipar kb. 12 százalékkal termelt többet, mint 1966-ban. A termelés növekedését a foglalkoztatott­ság 3 százalékos és a ter­melékenység kb. 9 százalékos növelésével érték eL Az év folyamán átadott építmények költségvetési összege 14,5 szá­zalékkal, az év végén kivite­lezés alatt álló építmények költségvetési összege 9,5 szá­zalékkal. nagyobb volt, mint egy évvel korábban. 1967-ben az országban kb. 61 000 lakás épült, 6000 lakással több, mint 1966-ban. Az állami építőipar 13 százalékkal nö­velte lakásépítési tevékenysé­gét. Mezőgazdaság — élelmiszeripar 1967-ben a mezőgazdaság össztermelése valamivel na­gyobb volt, mint az előző év­ben, és lényegében a tervnek megfelelően alakult. A növénytermelésen belül a kalászosok termésátlaga és ter­mésmennyisége nagyobb volt, mint 1966-ban. Kenyérgaboná­ból 2,9 millió topna termést takarítottak be, 2Í százalékkal többet, mint egy évvel azelőtt. A búza kát. holdanként! ter­mésátlaga 14,9 q volt (hektá­ronként 25,8 q), 19 százalékkal magasabb, mint a rekordter­mésű 1965, évben. A gyümölcs- és a bortermés jó volt, a zöldségtermés meg­haladta az előző évit. A leg­több kapásnövény (a kukori­ca, a burgonya, a cukorrépa) és a szálas takarmányok ter­mésátlaga és termésmennyisé­ge azonban az előző évhez ké­pest csökkent. 1967-ben 356 000 kát. hold te­rületet öntöztek. Az öntözött terület 26 százalékkal nagyobb volt, minit egy évvel azelőtt. Az egy kát. hold szántóterület­re jutó műtrágya-felhasználás hatóanyagban számítva kere­ken 56 kg volt (egy hektárra számítva 97 kg), 27 százalékkal több mint 1966-ban. 1967 őszén kenyérgabonából lényegében ugyanannyit vetettek, mint az előző évben. A takarmányga­bona 1967. őszi vetésterülete mintegy 7 százalékkal nagyobb volt, mint egy évvel korábban. A szarvasmarha-állomány (több mint 2 ntíllió darab) és ezen bélül a tehénállomány is (kJb. 780 000 darab) 1967-ben kis mértékben ugyan, de emel­kedett A sertésállomány az előző évi jelentős visszaesés után 1967-ben nőtt és az óv végén kb. 6 600 000 darab volt 1967-ben a felvásárló és a feldolgozó vállalatok a mező­gazdasági termelés nagyobb hányadát vásárolták fel, mint egy évvel azelőtt. 1966. évhez képest az összes felvásárlás 7 százalékkal, ezen belül a nö­vényi termékek felvásárlása 14 százalékkal, a vágóállatok és állati termékek felvásárlása 1 százalékkal nőtt Az 1967. évi vágósertés-felvásárlás — az 1966. év végi alacsony és ked­vezőtlen összetételű sertésállo­mány következtében — 15 szá­zalékkal kisebb volt, mint 1966- ban. A vágósertés-felvá­sárlásban mutatkozó kiesést a vágómarha- és a baromfifel­vásárlás növekedése nem el­lensúlyozta. A szükségletek ki­elégítése érdekében jelentős húsimport vált szükségessé. Tejből 14 százalékkal, tojásból 21 százalékkal vásároltak fel többet mint az előző évben. 1967-ben a mezőgazdasági termékek piaci felhozatal 7 százalékkal meghaladta az 1966. évi szintet. Az élelmiszeripar termelése egy óv alatt 9 százalékkal nőtt. A növekedés kb. egyötöde a tartósító iparban realizálódott. Közlekedés A közlekedési vállalatok 1967- ben 274 millió tonna árut szállítottak, 3 százalékkal töb­bet, mint az előző évben. Ezen belül a vasúti áruszállítás mennyisége lényegében nem változott, a tehergépkocsik ál­tal szállított áruk súlya 8 szá­zalékkal emelkedett. Az év fo­lyamán a személyszállítási tel­jesítmények kis mértékben emelkedtek. 1967-ben a vasútnál a villa­mos vontatás aránya 20 szá­zalékra. a Diesel-vontatásé 30 százalékra emelkedett, a gőz­(Folytatás a 2. oldalonj

Next

/
Oldalképek
Tartalom