Somogyi Néplap, 1967. december (24. évfolyam, 285-309. szám)

1967-12-14 / 296. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ára: 50 fillér Küzdeni keil a bürokrácia AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS,A MEGYEI TANÁCS LAPJA régi és új formái ellen Az országgyűlés jogi-, igazgatási és igazságügyi bizottságának ülése — Tisztelt aktívaülés, ked­ves elvtársak! Egyre erőteljesebben . épülő, szépülő városunk fejlődésé­nek jelentős állomásához ér­keztünk el ma. Olyan állo­máshoz, amelynek elérését sokan csak jóval későbbre remélték, de voltak olyanok is, akik egyenesen célkitűzé­seink realitását vonták két­ségbe. Ma viszont arról szá­molhatunk be, hogy az elha­tározás valóság lett: terme­lésre készen áll a sántosi vízmű, amelynek belépésével megoldódik megyeszékhe lyünk több évtizedes vízellá­tási gondja. Ennek a gondnak a megol­dása már hosszú ideje sür­gető feladatként jelentkezett. A közműves vízellátásba be­kapcsolt lakosság számának növekedése, az ivóvíz minő­ségű vizet igénylő ipar fej­lesztése szükségszerűen ma­ga után vonta az egy főre jutó vízmennyiség csökke­nését. Számolni kellett a meglevő kutak vízhozamának természetes csökkenésével is. Mindezek következtében 1966 nyarán a város egyes ré­szein, majd a város egész te­rületén króhikus vízhiány lé­pett fel. Tavaly a pártvezető­ség-választó taggyűlések, va­lamint a városi pártértekez­let felszólalói erőteljesen sür­gették ennek mielőbbi meg­oldását. A megyei pártbizott­ság az 1966 őszén tartott megyei pártértekezlet elé ké­szített jelentésében bátran . és őszintén feltárta a helyzetet, a nehézségeket. A pnegyei pártértekezlet az illetékes or­szágos szervekhez fordult e súlyos probléma megoldása érdekében. A város kérése megértésre talált. Az illeté­kes országos szervek csak­hamar ígéretet tettek arra, hogy a víznyerési és hálózat- fejlesztési tervek megvalósí­tásához a város rendelkezé­sére bocsátják a megfelelő oénzügyi fedezetet. Ezzel el­hárult az egyik legnagyobb akadály a mindent felülmúló vízellátás-fejlesztés útjából. Az Országos Vízügyi Fő- igazgatóság és az Országos Tervhivatal közreműködésé­vel, messzemenő támogatásá­val a megyei és a városi ta­nács hozzáfogott a vízellátás megjavítását, illetve megol­dását célzó terv végrehajtá­sának megszervezéséhez. Egy­részt kidolgozták az azonnar termelés operatív szervezésé- nenk munkája alól. Ugyan­akkor azonban előírják, hogy dolgozzák ki a mezőgazda­ság közép- és hosszútávú fej­lesztésének koncepcióit, koor­dinálják, ajánlásokkal segít­sék a tsz-ek üzemfejlesztési terveit, és vállaljanak részt a közös gazdaságok úgyneve­zett kiegészítő tevékenységé­nek bővítéséből. Felül kell vizsgálniuk a kedvezőtlen adottságokkal működő tsz-ek termelési és pénzügyi ter­veit, zárszámadásait, hogy jól hasznosítják-e az állam anyagi támogatását. Ezenkí­vül évenként pénzügyi reví­ziós vizsgálatot kell tarta­niuk a mezőgazdasági szö­vetkezeteknél. Az egyes tanácsi szervek gazdasági feladatainak elha­tárolásáról intézkedő kor­mányhatározat kimondja, hogy a végrehajtó bizottság a felelős a kormány és a tanács rendeletéinek, ha­tározatainak megvalósítá­sáért, az ágazati politika érvénye­süléséért. A tanácsi szervek rendel­kezzenek azokkal a hatósági jogokkal, amelyek elősegítik a kormány gazdaságpoliti­kájának érvényesítését, a gazdasági mechanizmus re­formjának megvalósítását, s biztosítják az állampolgárok alapvető érdekeinek védel­mét. Valószínűleg az év vé­géig közzé teszik az érvényü­ket vesztő jogszabályok to­vábbi jegyzékét. Ez előre­láthatólag 2000 különféle rendelkezést érint. A kor­mány határozatának értel­mében december 15-ig el kell készíteni az érvényben maradó hatósági bizonyítvá­nyok jegyzékét, s ■ megemlí­tette, hogy már eddig is 20—- 30 százalékkal csökkent a bizonyítványok száma. A tanácsok területén is folyamatosan ellenőrizni kell 1968. január 1-től a gazdaságirányítás új rendszerének bevezetését. Biztosítani kelt a testületek önátllóságát, $ gondoskodni kell arról is, hogy minden szinten hiánytalanul érvé­nyesüljön a tanács és a végrehajó bizottság meghatá­rozó szerepe. A tanácsok gaz­dasági tevékenységével ösz- szefüggő hatósági jellegű fel­adatoknál biztosítani kell, hogy a miniszterek módosít­sák a szükséges rendeleteket, bővítsék az alsóbb szervek hatáskörét. Küzdeni kell a bürokratikus jelenségek régi és a gazdasági reform vég­rehajtása során esetleg je­lentkező új formái ellen. (MTI) XXIV. évfolyam, 296. szám 1967. december 14., csütörtök Sántoson termelnek a kutak Megoldódott Kaposvár vízgondja Az összefogás meghozta gyümölcsét — Aktívaülés a Latinka Művelődési Házban Szerdán a parlamentben ülést tartóit az országgyűlés jogi-, igazgatási és igazságügyi bizottsága. A bizottság egy­hangúlag elfogadta a Legfőbb Ügyészség, az Igazságügy-mi­nisztérium és a tanácsok 1968 évi költségvetésének terveze­tét és az országgyűlésnek szin­tén elfogadásra ajánlja. Az ülésen ár. Dallas Ferenc. a Minisztertanács tanácsszer­vek osztályának vezetője a ta­nácsok munkájára vonatkozó és a gazdaságirányítás reform­jával kapcsolatos határozatok­ról, valamint azok néhány ta­pasztalatáról tájékoztatta a képviselőket. Rámutatott, hogy a kormány az elmúlt hónapok­ban a gazdasági mechanizmus reformjának megfelelően A megnyitóra ünnepi fe­hérbe öltözött a táj is. Túl a város határán apró épít­mények jelzik az új kuta­kat, egy nagyobb épület pe­dig a kapcsolóházat és a két — egyenként ötszáz köbmé­teres — víztárolót. Az ünne­pi eseményre két autóbuszra való kaposvári jött ki a ha­vas határba. Az ünneplők között ott volt Vajda József, az Országos Vízügyi Főigaz­gatóság helyettes vezetője, Szigeti István, a megyei pártbizottság titkára, Böhm József, a megyei tanács vb- elnöke, Somogyi József, a városi pártbizottság első tit­kára és Rostás Károly, a vá­rosi tanács vb-elnöke is. És ünneplőbe öltözve ott vol­tak sokan az építők meg a város lakói közül azok, akik szívükön viselték az évtize­des gond, Kaposvár vízellá­tása megoldását. Az ünnep mindenkié. A munka kézzel fogható eredménye, a víz, tegnap délelőtt érkezett meg először erről a területről Kaposvár­ra. Míg a kutakat jártuk, al­kalmi Idegen vezetőnk vízho­zamokat sorolt, és azt, hogy milyen mélyre ment a föld­be az OVF Vízkutató és Fú­ró Vállalat munkásainak erő­feszítésével a fúrófej. Aztán a vízmüépitők, az OVF Dunántúli Vízügyi Építő Vállalatának dolgozói kerül­tek szóba. S a szavak nyo­mán felvillantak az emlékek is. A hó akkor olvadt, ami­kor először megjelentek itt a Somogy megyei Útépítő Vállalat munkásai, hogy utat építsenek a tervezők által megálmodott kutakhoz. A most elkészült rendszert ak­kor csupán apró cövekek je­lezték meg a lassan sorba álló vil lány oszlopok: a Dél- dunántúli Áramszolgáltató Vállalat nemcsak a tervek készítésében segített, hanem mindennél fontosabbnak tar­totta a munkák elvégzését is. Ami itt Sántoson történt, az összefogás volt a javából. A csaknem harminchárom millió forintos költséggel épülő sántosi vízműtelep és a cseri rekonstrukció hal­latlanul nagy szervezési, odaadást kívánt mindenki­től. Az eredmény a számok nyelvén azt jelenti, hogy tegnaptól tizenhétezer köb­méter vizet kap Kaposvár: kétszer annyit, mint egy év­vel korábban. Ez nemcsak a jó vízellátást jelenti, hanem lehetőséget adott arra is, hogy ebben az évbén meg­közelítően ezer új igénylőt kapcsoljanak be az ivóvízhá­lózatba. A kincset érő vízből ele­gendő van Kaposvárnak. Né­hány évig a nyári csúcsidő­ben sem okozhat zavart az ellátás. A város fejlődése azonban nem áll meg. Ezt figyelembe véve 1970-ben 1500 köbméter víz hiányozna a város ellátásából. De már készülnek az új tervek. Ezek szerint 19R0-ra 30 500 köbmé­ter víz termelésére alkalmas kúthálózatot építenek ki. Mindezt azért, hogy többet ne fordulhasson elő az 1966. évihez hasonló nehéz nyár. Az avatás ünnepi hangu­latában a jövő tervei is ben­ne voltak. Akik végig jártuk a kutakat, a munka örömteli számvetését is éreztük. Ré­széit erről az avatáson Vaj­da József, az Országos Víz­ügyi Főigazgatóság helyettes vezetője is. Amikor elindí­totta a szivattyú motorjait, ezt mondta: — Azt kívánom, hogy ezt a ,ió minőségű vizet hasz­nálja egészséggel Kaposvár valamennyi lakója. A felcsattanó taps a mun­kának szólt. A munka ered­ményeiről készített ünnepi számvetést a Latinka Sándor Megyei Művelődési Házban az aktívaértekezlet is. Ezen Somogyi Józsefnek, a városi pártbizottság első titkárának megnyitója után Szigefi Ist­ván. a megyei pártbizottság titkára az eredmények mel­lett a feladatokról is szólt. Szigeti István beszéde csaknem valamennyi te­rületen szabályozta a ta­nácsok hatáskörét és te­vékenységét. UUIg 1/KI aervv UM UVCOVMVII — li és gyors intézkedéseket, másrészt meghatározták az 1967. évi feladatokat, har­madsorban pedig kitűzték a távlati célokat. Ezek kereté­ben felül kellett vizsgálni, hogy a harmadik ötéves tervben 1968. évi befejezésre tervezett cseri vízmű re* konstrukciója és a sántosi vízmű 1970-re tervezett meg­építése hogyan hozható előbb­re. A megoldás érdekében az öt évre tervezett munkát !967-ben kellett elvégezni. A tervezők vállalták a tervek gyors elkészítését. A kivite­lezők: a Dunántúli Vízépítő Vállalat, az Áramszolgáltató Vállalat, a Somogy megyei Ü lépítő Vállalat, az Orszá­gos Vízkutató és Fúró Válla­lat az eredeti tervtől elté­rően sürgős feladatként vál­lalták a munkák rövidebb időn belül való elvégzését. Vállalásuk teljesítését előse­gítette a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 50. év­fordulójának tiszteletére in­dított munkaverseny is. A megoldás kulcsa a kivitele­zési munka alapos megszer­vezése lett. A párt-, állami szervek, a tömegszervezetek és -mozgalmak összehangolt (Folytatás a 3. oldalon) A tervezés új rendszerében a kormány gazdasági szabá­lyozókkal és egyes konkrét cé lókra vonatkozó előírásokkal, az. Országos Tervhivatal pedig útmutatásokkal és informá­ciókkal befolyásolja a taná­csok' munkáját. A kormány meghatározza a helyi fejlesz­tési alapot - gyarapító állami hozzájárulás összegét, a sa­ját bevételi forrásokat és ezek igény bevételének mértékét, valamint az egyedi és az úgy­nevezett célberuházások körét A tanácsok hosszú- és közép­távú, valamint éves terv eke dolgoznak ki, illetve hagynak jóvá. A tanácsok fejlesztési terveinek teljes anyagi fede­zetét a fejlesztési alap foglal­ja magában. Ennek nagyságát a jövőben a középtávú terv dőszakára kell megállapítani. A gazdaságirányítás új rendszerében a tanácsok költ­ségvetése az állami költségve-' tés részét alkotja, s szabályo­zóit az országgyűlés hagyja jó­vá. Egyebek között megálla­pítja az igénybe vehető bevé­telek körét és mértékét, vala­mint az állami hozzájárulás összegét. Erre épül fel a me­gyei szán tű tanácsok középtá­vú pénzügyi terve, s ennek alapján határozzák meg az irá­nyításuk alatt álló alsóbb szin­tű tanácsok részére a költség- vetési szabályozókat. A tanácsok a kötelező szabályzókon és előirány­zatokon belül maguk ha­tározzák meg költségve­téseiket. Év végi pénzmaradványaikat azoknak az' eseteknek a ki­vételével, amikor adósak ma­radnak egyes feladatok meg­oldásával, a következő esz­tendőben is felhasználhat­ják. Az új rendelkezések vala­mennyi szinten fölmentik, a tanácsokat a mezőgazdasági

Next

/
Oldalképek
Tartalom