Somogyi Néplap, 1967. december (24. évfolyam, 285-309. szám)

1967-12-17 / 299. szám

▼asárnap, 1967. december 17. 3 SOMOGYI NÉPLAP Fő idény és „uborkasise&on 99 A közművelődés szempont- iából az őszi, a téli és a kora tavaszi esték a legkedvezőb­bek, a legtermékenyebbek Ezt azonban nem szabad úgi felfogni, mintha a szép ide beálltával megszűnne minden művelődési lehetőség. Ha viszont a mellék időszak, »uborkaszezonná« silányul, akkor óhatatlanul szürkébb lesz a fő idény is. A t'elada* tehát az, hogy a törvénysze­rűségek értő figyelembevéte­lével megteremtsük a népmű­velés harmonikus folyamatos­ságát. Megfigyelhetjük: minél nagyobb a szakadék két pro­duktív népművelési időszak között, annál halványabb, színtelenebb a közművelődés tevékenység. Somogybán is, mint az or­szág más részében, számos kezdeményezéssel űj tevékeny­ségi formával, a különböző népművelési ágazatok tervsze­rűbb együttműködésével si­került csökkenteni az úgyne­vezett »holt« időszakot. Mégis igen sok a tenni-' és javítanivaló e területen. Mert több a rövid, mint a hosszabb népművelési periódusban dol­gozó község és ipari üzem. S e két fő csoport bizonyítja, hogy nem nyugodhatunk bele a jelenlegi állapotba. Ahol ké són (valamikor december kö­rül) indul meg a népművelési tevékenység, ott e munka nem nagyon éri meg a márciust hol pedig már szeptember­ben, vagy októberben föléledt, ott májusban sem szakad meg. Az első típusban a mennyisé­gileg is kevés népművelési rendezvény (elsősorban az is­meretterjesztő előadások) lá­togatottsága a legtöbb esetber alatta marad a rendszeres egész évben aktív népműve­lési munkát végző községek­ben tapasztalható látogatott­ságnak. Több helyen aránytalan az előadások elosztása. Van olyan község, ahol november 10-e é január első hete között egyet­len előadást sem tervezte’:. Másutt az elmaradt előadás: kát később, egy hónapba pré­séivé utólag tartják meg, hog> a tervlemaradást »behozzak«. Különösen a város központi rendezvényei zsúfolódnak egyes esetekben. (Nem így a: üzemekben, hivatalokban, és a nem kulturális intézmé­nyekben! Ezekben sajnos nincs, ami torlódjon.) Ezek a kérdések különösen időszerűek most, amikor úi rendszerű népművelési terve­zésre tértünk át. Az átállás' azonban nem egyöntetűen ér­telmezték járásaink. Az «egyik­ben csak ez év december 31-ig a másikban 1963 végéig (’"« sen hagyva az április és n< vember közötti időszakot), egyes községekben pedig 1988 márciusáig, áprilisáig tervez­tek. Feltétlenül egységes terve­zési rendszerre van szükség! \ leglényegesebb azonban u tartalom gazdagítása, korsze­rűsítése, az aktív népművelé­si időszak meghosszabbítása. Január 1-től helyes lenn mindenütt elkészíteni, illető­leg kiegészíteni a jövő évi terveket. A kiegészítés módot ad a foghíjak kitöltésére, el­sősorban az új gazdasági mechanizmussal kapcsolatos propaganda kiterjedtebb meg valósítására. Differenciált mó­don: a kifejtendő témát és a hallgatóság összetételét figye­lembe vevő előadások, kis csoportos foglalkozások, vita­fórumok, kerekasztal- konfe­renciák, »kérdezz — felelek«- estek, előadássorozatok, tanfo­lyamok stb. keretében kapjon rendszeres tájékoztatást a la­kosság a reform helyileg ak­tuális kérdéseiről, problémái­ról. Törekednünk kell továb­JÁRT ÚTON... A gép körültűzte a zakó gomblyukát A művelet, amely régen hosszú percekig tartott, villámgyorsan lezajlott Egy új időszakról árulkodott De nemcsak az élettelen gép ta­núskodott arról, hogy a gyár­ban változott az élet, - hanem az az asszony is, aki bánit a masinával. Szavai hallatán ar­ra gondoltam, hogy az élet nemcsak modernebb, hanem emberibb is a régi nél. F. Hor­váth Józxefné ugyanis, aki a Kaposvári Ruhagyár Egyetér­tés brigádjának a művezetője, ilyeneket mondott: — Segítjük egymást. Azt akarjuk, hogy az egész gyár kollektívája jól járjon, ezért ügyelünk a mi­nőségre. Nem engedjük to­vább a hibás munkadarabo­kat. Hirtelen elhallgatott a sző­ke asszony. Azt gondoltam, talán a gép beállítása vonta el a figyelmét a beszélgetés­ről. De nem. Kisvártatva ezt mondta: — Nem akarok di­csekedni önmagunk tetteivel. Kérdezze meg inkább Lengyel Jenő művezetői ö majdnem többet tud a brigádokról, mint én, hiszen nap mint nap velük van, látja, mit csinál­nak. Én, amióta elkerültem tőlük ide a befejezőbe, rit­kábban találkozom velük. A szerénység is a szocialista ember szép vonása. Nemrég egy napra messze került szeretett kis közösségé­től F. Horváth József né. ö képviselte a gyár brigádveze- tőit a ruhaipar szocialista bri­gádvezetőinek országos tanács­kozásán. Erről kérdeztem. — A Ruhaipari Dolgozók Szakszervezetének Almássy téri székházában jöttünk ösz- sze — kezdte. — Itt országos vezetők is felszólaltak, s is­mertették a szocialista bri­gádmozgalom eredményeit, vá­zolták a feladatokat Így töb­bek között szól{ hozzánk Pes­ti Ernő könnyűipari minisz­terhelyettes, Varga József, szakszervezetünk főtitkára. Abból, amit ők és mások is elmondtak, a kívülálló is megismerhette volna a szocia­lista brigádok gazdag élmé­nyekkel, szép munkasikerek­kel teli életét. — Mit hozott, nyújtott-e újat a találkozó? — Azt tapasztaltam, hogy amit más üzemekben a szo­cialista brigádok tesznek, má: mi is csináljuk. És ezt jó ér­zés volt látni. Mi sem marad­tunk el az ország többi üze­métől. A miénknél még fej Jettebbektőí sem. — Érdekes színfoltja volt a tanácskozásnak a Május 1. Ruhagyár művezetőjének fel­szólalása. Öt annak a két sza tagnak az irányításával bíztál; meg, amelyiken kísérletképpen már bevezették a 44 órás munkahetet. Figyelmesen hall­gattam, amit mondott. Azt a következtetést vontam le, hogy csak ott lehet csökkenteni a munkaidőt, ahol fegyelmezet­ten dolgoznak, jól gazdálkod­nak, kihasználják a nyolc órát. Hogy nálunk sikerül-e majd a szabad szombatot biz­tosítani jövőre? Nem könnyű erre válaszolni. Azt tudom, hogy dolgozótársaim velem együtt nagyon szeretnék, ha szombatonként nem kellene bejönni. Am abban még nem vagyok biztos, tisztában van­nak-e azzal, hogy ezért dere­kasan meg kell dolgozni. Mint­ha a kelletténél egy kicsit többet foglalkoznánk azzal: milyen jó lesz a csökkentett munkaidő és kevesebbet az­zal, hogy ezért mit kell tenni. Bízom abban: az utóbbiról sem feledkezünk meg. Véle­ményem szerint a feladat nem megoldhatatlan. Ha csupán mi, szocialista brigádok meg­tesszük a magunkét, már majdnem elérhető a cél. Az biztos, hogy az Egyetértés nem fog hátul kullogni. Elhittem ezt az öt év óta brigád vezetői poszton dolgozó F. Horváth Józsefnénak. Hi­szen ö már eddig is bizonyí­tott. Négyszer nyerték el a szocialista brigád címet Az országos tanácskozás még csak megerősítette őket abban, hogy járt úton haladnak, s ez közös céljaink felé vezet. Szegedi Nándor bá arra is, hogy március é,. november között több népmű­velési rendezvény legyen, mini eddig Most arra sem hivat­kozhatunk, hogy a késő tava­szi és a nyári hónapokban t következő népművelési éva­dot kell előkészíteni. Mindenekelőtt a már ismert, bevált tevékenységi formákat kellene szélesebb körűvé, ál­talánosabbá, gyakoribbá ten­ni, de lehetősig van új for­mák bevezetésére is. Hasznos és eredményes lehetne, ha az ifjúsági klubok ötletes prog­rammal működnének, s a va sárnapi tánedéi után okát kul­turális műsorra] kapcsolnék össze a tavaszi és a nyári hó­napokban is. Ugyanígy a pi­henésre és a művelődésre egy­aránt alkalmas tanulmányi kirándulások, vonzó író—olva­só találkozók, kedvelt szellemi vetői kedök szervezése, a soro: kővetkező nemzeti és társa­dalmi ünnepségek megfelelő művészi igényű műsor ellátás: is hasznos lehetne. Föl lehetne újítani, termé­szetesen új, korszerű tarta­lommal, a régi aratóbálokat, aratási ünnepségeket. Csatla­kozhatna ehhez a másfél év­tizeddel ezelőtt szokásába jött falunapok felújítása (körzeti rendszerben) is. Ennek kere­tében gazdasági konzultáció­kat tarthatnánk, tapasztalat­cseréket, sport- és kulturális vetélkedőket rendezhetnénk. A KISZ több ifjúsági vasár­napot, majálist, juniálist, ju- iiálist rendezhetne, kulturális programmal. Biztosan nagy érdeklődésre tarthatna számot a falusi búcsú napján rende­zett műsoros délután, főleg a népi hagyományokban gazdag települések értékes kulturális kincseinek feltárásával, feldol­gozásával. De lehetne politi­kai vitafórumot is szervezni vasárnap délutánonként a fel­nőtt klubokban, tsz-gazdák részvételével a régi gazdakö­rök mintájára. S folytathat­nánk a sort. Észre kell vennünk, hogj ha jobban élünk ezekkel a le- 1 hetőségekkel, sokkal élénkeb­bé tehetjük a népművelési éle­tet a nyári időszakban is. Honfi István A PROPAGANDISTA Asztalán könyvek, fo­lyóiratok, jegyzetek, új­ságokból ki­rágott cik­kek. , — Készü­lök a követ­kező foglalko­zásévá, s ha azt akarom, hogy a tanfo­lyam hallga­tói alaposan megértsék, el­sajátítsák és tudják is munkájukban alkalmazni az anyagot, ak­kor nem elé­gedhetek meg csak a tan­anyag feldol­gozásával. Szélesebb kö­rű ismeretek­re van ne­kem is szük­ségem — mondja Zákány Ti­bor, a középrigóci erdészeti kerület vezetője, aki ugyanitt gazdaságpolitikai tanfolyamot is irányit. Szavait nyomban érvekkel is bizonyítja. A vitában elő­fordulhat, hogy olyan kérdé­sek is szóba kerülnek, ame­lyek a következő foglalkozás anyagához tartoznak. De ér­dekli a hallgatóiéit és az er­dészet más dolgozóit is. S ezekről beszélni kell. A fog­lalkozás sikerét is veszélyez­tetné, ha nem tisztáznák azonnal a dolgokat. — Az erdészet nagyon sok dolgozója úgy hitte: jövőre megszűnnek a gondok, mert az új gazdasági mechanizmus megold minden problémát... Most azonban már látják, hogy a gondok megszünteté­séért. valamennyiünknek na­gyon sokat kell tennie. Leg­utóbb a bérezés, a béren kí­vüli juttatások kerültek szó­ba, s ezzel aztán rengeteg más kérdés is: »Miből adja az erdészet ezeket a juttatá­sokat? Kapnak-e utazási kedvezményt a messziről já­rók?« Aztán a komplexbri­gádok munkája, bérezése, a gépi energia ésszerűbb ki­használása, rengeteg más kér­dés is szóba került bizonyít­va, hogy az emberek szíve­sen, örömmel tanulnak meg mást is: azt, hogy ez a tanfo­lyam nemcsak a hallgatók­nak, hanem az erdészetnek is hasznos ... Tíz éve múlt, hogy párt­propagandista Zákány elv­társ. A felkészülés, a foglal­kozások vezetése rengeteg idejét veszi el. Emellett még tanfolyamok ellenőrzésével is megbízzák. — Legutóbb Barcson a fű­részüzemben jártam. Ott is, de másutt is azt tapasztal­tam, ha az előadó jól felké­szül, s a hallgatóság kiválo­gatása is jó — hasonló kép­zettségű, érdeklődésű embe­rekből áll —, akkor ezek a tanfolyamok elérik céljukat, s színvonalas vitákban tisz­tázzák a téves nézeteket. Ezt tapasztaltam az időszerű kér­dések tanfolyamának ellenőr­zésekor és más esetekben is. Több dicséretet, jutalmat kapott már propagandista­munkájáért Zékány Tibor. A legnagyobb elismerésnek azonban azt tartja, hogy hall­gatói megértik, gyakorlatban jól alkalmazzák pártunk po­litikáját gj;. A kollektív szerződés: alapokmány Beszélgetés dr. Szőke Pállal, az SZMT vezető titkárával Régen volt ilyen nagy pezs­gés az üzemekben, mint most az év végén. Az új gazdasági mechanizmusra készülődéssel párhuzamosan a vállalatok a munka új alapokmányát, a kollektív szerződéseket készí­tik. Ez nemcsak a tömegszer­vezeti és gazdasági vezetőknek jelent nagy feladatot, hanem minden munkásnak, hiszen a vállalat és a munkások viszo­nyát szabályozza majd. Ennek ellenére nem jogszabályró van csupán szó, hanem az egész vállalatot érintő, a munkát meghatározó alapdo­kumentumról. Dr. Szőke Pál­lal, a Szakszervezetek Somogy megyei Tanácsának vezető tit­kárával a kollektív szerződések elkészítésének eddigi tapaszta­latairól beszélgettünk. Közös munka volt — A gazdaságirányítás új rendszerével kapcsolatban még sem a gazdasági vezetőknek, sem a szakszervezeti tisztség- viselőknek nincsenek tapasz­talataik. A most készülő kol­lektív szerződéseket az új Munka Törvénykönyvének szellemében készítik. Mondha­tom azt is, hogy ez lesz az üzemek által kidolgozott vég­rehajtási utasítás. A műnk;, elkezdése előtt éppen ezért felkészítettük erre a gazdasá­gi vezetőket meg a tisztségvi­selőket is. Tanfolyamokon, an­kétokon vitattuk meg a leg­fontosabb alapelveket Ezeken mindig hangsúlyoztuk, hogy a társadalmi, a csoport- és az egyéni érdekeket összhangba kell hozni. Az SZMT és a szakszervezeti megyei bizott­ságok munkatársai a gyakor­latban is segítséget nyújtottak a szerződés-tervezetek elkészí­téséhez. — Milyen általánosítható ta pasztalatokat, szűrtek le? — A vállalatok mindenütt i létrehozták az előkészítő bi­zottságokat. Ezek a szerződés különböző fejezeteinek elké­szítésénél figyelembe vették a dolgozóik javaslatait. Több he­lyen a javaslatok birtokában elkészített szerződéstervezetet újra megvitatták. A viták so­rán csaknem mindenütt újabb javaslatokat kaptak a terve­zet készítőd. Különösen sok javaslat hangzott el a Nagy­atádi Konzervgyárban, a So­mogy megyei Sütőipari Válla­latnál és az ÉVM Somogy me­gyei Állami Építőipari Válla­latnál. Az Autóközlekedési Vállalatnál például százötven­egy hasznosítható javaslat hangzott el a viták során. Ezek a vállalat egészét érin­tik: az irányítással, a fegyelmi felelősségre vonással foglal­koznak. A sütőiparnál a mi­nőség javításáról esett sok szó. Javasolták, hogy a jutal­mak elosztásánál a szorgalom mellett fokozottabban vegyék figyelembe azt is, hogy me­lyik kollektíva milyen minő­ségű árut termel. Ezekből az tűnik ki, hogy szakszervezeti bizottság meg az üzemek, vál­lalatok kommunistái sokat foglalkoztak a szerződésterve­zetek előkészítésével. Akadtak ellenmondások is — Gondolom, a tapasztala­tok között negatív jelenségek is akadnak. — A kezdeti időszakban nem minden gazdasági vezető értette meg, hogy milyen nagy feladatot ró rá az új szerződés elkészítése. A Vendéglátó Vál­lalatnál meg a Moziüzemi Vál­lalatnál például az előkészítés stádiumából ki akarták zárni a legérdekel tebbeket, a mun­kásokat A jogászokra bízták a munkát. Most már ők is tudják, hogy a kollektív szer­ződés sokkal több, mint egy­szerű rendelet. Természetesen bőven akad ellenpélda is. A Tanácsi Tex­tilipari Vállalatnál például a bizalmiak minden emberrel beszéltek. Igaz, a sok jó javas­lat mellett olyan vélemények is elhangzottak, hogy most al­kalom van a magasabb bér és több kedvezmény kipréselé- sóre. Ezek az emberek nem vették figyelembe, hogy csak abból lehet fizetni, amit már megtermeltek. Az Oregiáki Állami Gazdaság egyik műhe­lyében például egységesen mindenkinek tizenkét nap ju­talomszabadságot javasoltak. Az ilyen és ehhez hasonló megnyilvánulások közös ere­dőre vezethetők vissza: a ve­zetők nem magyarázták meg eléggé a munkásoknak, mit jelent az önállóság. — A nagyvállalatok megyei üzemeiben hogyan készítették el a szerződésitervezetet? — A nagyvállalatok egy ré­sze által kiadott szerződéster­vezetek szinte kötelezően ír­ták elő a munkabér-besoro­lást Emia tt néhány fura hely­zet is adódott Ha ezt vették volna figyelembe a Kaposvári Villamossági Gyárban, akkor az egyes munkahelyeken ala­csonyabb lett volna a bér, mint amennyit hasonló mun­katerületeken máshol keres­nek az emberek. Ez ellen a vállalat szakszervezeti bizott­sága a kommunisták támoga­tásával erélyesen fellépett, s a helyi viszonyoknak megfe­lelően alakították ki a bére­zést — Hogyan élnek az szb-k az önállósággal? — Egyes szakszervezeti bi­zottságok egyelőre nem tud­nak vele mit kezdeni. A mun­kavédelmi szabályzat például a kollektív szerződés mellék­lete lesz. A Lábodi Állami Gazdaságban, a Baromfiipari Országos Vállalat Kaposvári i Gyárában meg a Dél-somogyi Állami Erdőgazdaságban le­másolták a legutóbDi, ide vo­natkozó jogszabályokat, s nem határozták meg a felelősöket. Ez veszélyes lehet majd az új gazdaságirányítási rendszer­ben. Ugyanilyen veszélyt lá­tunk az újítások elbírálásánál is. Az újítási szabályzat is szerves része a kollektív szer­ződésnek, vele hasonlók a problémák, mint a munkavé­delmi szabályzattal- Előfordul ennek az ellenkezője, a túl­zott szabályozás is. Ez terjen­gőssé, esetleg ellentmondásos­sá teszi a szerződést A má­sik veszély, amely ellen óva intettük a szakszervezeti bi­zottságokat, a tág fogalmazás­ból eredő liberalizmus, főleg a fegyelmi ügyeknél. Vannak olyan általános kitételek is, hogy »jól megszervezzük a munkát«, »rendet teremtünk az üzemiben« stb. Az SZMT és a megyei bizottságok szót emelnek ezek ellen. Segítenek a kommunisták — A pártszervezetek milyen konkrét segítséget adnak? — Általában együtt dolgoz­nak a szakszervezeti bizottsá ­gokkal. Tevékenyein részt vesznek az előkészítésben. A Siófoki Hajózási Vállalatnál korábban például voltak prob­lémák az együttműködésben. Most összehangoltan dolgoz­nak, s ez tükröződik a kol­lektív szerződés elkészítésében is. A kommunisták a legtöbb helyen propagandistáivá vái tak az új szerzőasétervezet- nek. A Dél-magyarországi Fű­részek barcsi telepén az elké­szült tervezetet kibővített ve­zetőségi ülésen külön is meg­vitatták. A KPM*hez tartozó vallató toknál azonban nehezíti a munkát, hogy a minisztérium még mindig nem adta ki az új Munka Törvénykönyv veg- réhajtási utasítását. Nem tud­ják a gépjavító állomásokon sem, hogy milyen lesz az új kollektív szerződés. Ezeknél az üzemeknél éppen ezért nem látjuk biztosítottnak, hogy megfelelő időben elkészülnek a szerződéssel. — Miben lehet összefoglal­ni az eddigi eredményeket? — Általában lehetőséget lát­nak benne a vállalatok is meg a munkásak is. A jól dolgozó munkások, a törz.gárda tag­jainak anyagi elismerése is sokszor szóba került, és so­kan foglalkoztak a szocialista brigádokban dolgozó emberek fokozottabb megbecsülésével. Több helyen tervezik, hogy segítséget nyújtanak a mun­kások lakásépítési akcióihoz. A Balatonnagyberekl Állami Gazdaságban, a Tégla- és Cse­répipari Vállalatnál, a Taná­csi Építőipari Vállalatnál már konkrét megállapodásait is születtek. Ezek mind azt bi­zonyítják, hogy érzik a válla­latok is meg a munkások is, mit jelent a joggal, a meg­növekedett hatáskörrel élni. Ugyanakkor tükrözi a kollek­tív szerződés a vállalatok fe­gyelmi helyzetét is. A leg­gyengébben kidolgozott pori - tok közé tartozik a részesedési alap elosztása. Ennek egyik fő oka, hogy a vállalatok nem ismerik még az új árakat. A kollektív szerződések de­cember végére elkészülnek. A feladat utána sem lesz ki­sebb: ismertetni kell, meg kell értetni minden munkással, hogy az általuk elkészített ok­mány a gazdálkodás, a munka- viszony alapja. A most elké­szített kollektív szerződések nem lesznek örök érvényűek, de a módosításuk éppen olyan felelősséget ró mindenkire, mint a megalkotásuk. Az év közben összegyűjtött jó ta­pasztalatokat viszont nem sza­bad veszni hagyni: ezek tö­kéletesítik, jobbá teszik az új kollektív szerződést — fejezte be nyilatkozatát dr. Szőke PáL Eercza Imre

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom