Somogyi Néplap, 1967. december (24. évfolyam, 285-309. szám)

1967-12-12 / 294. szám

Kedd, 1967. december 12. 3 SOMOGYI NÉPLAP BABVÁLOGATÓK Nem szabad lebecsülni a veszélyt Ankét az áramütéses balesetekről Az asztal két oldalán üld, ügyes kezű tabi asszonyok két mázsa tiszta babot cso­magolnak naponta a helyi Szövetkezet válogató üzemé­(TudósítónktólJ A siófoki járásban tizenki­lenc termelőszövetkezet és két tsz-közi társulás készít zárszámadási A miunka za­vartalan végrehajtása érdeké­ben a járási párt-vb megtár­gyalta az 1967. évi zárszám­adások politikai és gazdaságii előkészítésével kapcsolatos feladatokat. A végrehajtó bi­zottság a jelentés és a vita alapján megállapította, hogy a korábban alkalmazott ad­minisztratív jellegű irányítás elemei teljesen megszűntek, az idei zárszámadás alapköve az önálló jellegű gazdálkodás megvalósításának. Az idei gaz­dasági eredmények, a megje­lent új remdeletek, törvények (hiteltörlés, új nyugdíjrend­szer, szociális és kulturális in­tézkedések), az elvi, politikai felvilágosító, agitációs mun­ka következtében javult a munkához való viszony és a szövetkezetek munkaerő-hely­zete. A gazdálkodásban Is előbbre jutottak a tsz-ek. Kenyérga­bonából 15,5 mázsás hoddan­A gépkocsivezető Szeged előtt megkérdi: — Az öreg Vaskóhoz me­gyünk? — Igen. Szó nélkül letér a műút­ról. A tanyavilágban hihetet­lenül erős szél nyargal. Oly­kor a kocsit is meglöki. A gépkocsivezető, úgy látszik, megszokta már ezt. Sokszor megfordult itt a télre készü­lő Alföldön. Míg a tanyák között szalad velünk az autó, azon gondolkodom, mit hal­lottam eddig Vaskó László­ról, a Siófoki Kőolajvezeték Vállalat építésvezetőjéről. A nevét először újságban ol­vastam. Azok között volt, akiket a Barátság Kőólajve­zeték építéséért szovjet ki­tüntetésben részesítettek. Az építésvezetőség irodája Kiskundorozsmán van. Az időrágta épület szobányi iro­dájában csak ennyit monda­nak: — Nincs itthon a Vaskó. Fecser Pétertől, a Kőolaj­vezeték Vállalat megbízott, főmérnökétől kérdem: — Le­ben. Csomagolás előtt gon­dosan átválogatják a szét­ömlő babszemeket. Tavaly december 12-től az év köze­péig harminckét asszony vé­kémti átlagtermést takarítot­tak be, s erre még a siófoki járásban nem volt példa. A tervezett bevételek a szövet­kezetek többségénél a jó gaz­dálkodás következtében be­folytak, sajnos a nagycsepelyi. a kereki tsz-ben a nem kielé­gítő gazdálkodás és a rossz csapadékviszonyok eredmé­nyeként nagyfokú bevételki­esésre lehet számítani. A zárszámadást megelőző közgyűlésen az idei tapaszta­latok, az életbe lépő új tsz- töirvény, földtörvény alapján készítik fel a tagságot az új irányítási rendszerre, az új gazdasági évre. A zárszám­adási munkák megkezdése előtt nagyaktíván ismertetik a párttitkárokkal, tsz-elnökök- kel, agronómusokkal az 1967. évi 3-as és 4-es számú tör­vényt. Ez meghatározza a zárszámadások politikai elő­készítését. A vb megtárgyalta a ktsz-ek gazdálkodásáról szóló és s népfrontbizottságok újravá­lasztásával kapcsolatos jelen­téseket szolja. — Hat éve nem vette ki a szabadságát — Miért? — Mert nem tud meglenni a gázvezték nélkül. Egyszer behozták műszaki ellenőrnek a siófoki központba Két hó­nap után újra ki kellett en­gedni az építkezésre, mert nem tudott mit csinálni az idejével. Nem találta a he­lyét. Megszokta hogy a munkahelyen mindig hajnali négykor kel. Ezt tette Siófo­kon is, de hiába ment be az irodába, nem talált senkit. A vezetéképítők az irodá­tól jó húsz kilométernyire Deszk határában dolgoznak, Reggel negyed hatkor indul­tak el a lakókocsikból épí­tett »-gázfaluból«, és csak fél öt tájban hagyják abba a munkát. A vezeték, melynek az emeletnyi magas árokásó gép készíti a helyét, a kutakat köti majd össze. Több ve­zetéket húznak itt, mert a gáz mellett megtalálták az olajat is. Az olaj külön csö­vön indul el. A szél itt szinte kibírhatat- Apró bitumencsíkokat gezte a fogyasztási szövetke­zet által felvásárolt fehér bab válogatását Kezük mun­káját dicséri, hogy az Ang­liába. Svájcba szállított bab minőségére, csomagolására eddig egyetlen reklamáció sem érkezett Az idén októberben indult újra az üzem, azóta tizen­négy és fél vagon tisztított, válogatott babot indítottak útra Tabról. Mivel az idén több babot vásárolt fel a fo­gyasztási szövetkezet, csak­nem a jövő évi termés beta­karításáig folyamatos munkát biztosítanak a válogatóban dolgozó asszonyoknak. Ha az átalakítás alatt levő Lőwy-féle malom épüle­tét a jövő év első felében már berendezhetik, hatvan lány, asszony találhat magá­nak kereseti lehetőséget. Az év eleje óta ötven va­gon babot válogattak negy­ven vagonos tervükkel szem­ben a szövetkezeti üzem­ben. Csuklós autóbuszokkal bővül az AKÖV gépjárműál­lománya. A modern csuklós kocsik a kaposvári helyi köz­lekedésbe kapcsolódnak be. A már megérkezett két ko­csi közül az egyik a kapós- füredi, a másik előrelátha­tóan a toponári járatot se­gíti. A kocsik 120 személy befogadására alkalmasak. hord a levegőben. A bitu­ment a vezetékek szigetelé­sére használják., A gép lépés­ben megy végig a vezetéken. Fölemeli a csövet, bekeni bitumennel, aztán kátrány­papírral csavarja be. Az em­berek így lépésben kísérik a gépet Az ország valameny- nyi gázvezetéke mellett vé­gigsétáltak már. — Ezután nem kell elrin­gatni az embert Piros arcú, megtermett brigádvezető mondja ezt Hangjából somogyi akcentust érzek. Farkas Józsefnek hív­ják. Szegerdőn lakik. Kér­dem tőle, mióta csinálja ezt a munkát? — Éppen ma tíz éve. — S lesz erre ünnepség? — Estére majd meglátjuk. Este a szálláson találkoz­tam vele isimét Nyolc óra tájon már az ágyból kelt fel. Megfázott, s a hideg után a meleg szobában hamar elál- mosodik az ember. A desztó határban abbahagyott beszél­getést itt folytatjuk. Azt mondja, tíz esztendővel ez­előtt Polgárdiban szóltak elő­ször neki, hogy menjen be az irodába; mert brigádvezető- nek akarják kinevezni. Ak­kor egy föltétellel vállalta el. Azt kérte, hadd maradhasson továbbra Is azok között az emberek között, akikkel együtt kezdte a munkát. Ma velük ünnepelt. Két fél liter bort ittak meg szódával és kát konyakot. Itt az építésvezetőség iro­dájában este sincs csend. A telefon folyton cseng, s a munkások — a jobb szóra­kozás híján — itt beszélik ki magukat. Éppenséggel Sze­gedre is bemehetnének, de senkinek sincs hozzá kedve. A megyei könyvtár nagy­termében munkavédelmi anké- tot tartott a napokban a Dél-dunántúli Áramszolgálta­tó Vállalat, a DÉDASZ Ka­posvári Üzletigazgatósaga, a Magyar Elektrotechnikai Egye­sület kaposvári csoportja és a TIT műszaki szakosztálya. A megyei vállalatok, intézmé­nyek képviselőit, a szomszé­dos megyékből érkezett ven­dégeket Szakonyi Gyula, a DÉDÁSZ Kaposvári Üzletigaz­gatóságának vezetője üdvözöl­te. Elmondta többek között, hggy az elektromos áramot egyre nagyobb területen hasz­nálják fel. Ennek következté­ben nő az áramütéses balese­tek száma. Szeretnék a tragé­diákat megelőzni. Szabó Antalnak, a DÉDÁSZ főmérnökének a Munkavéde­lemmel a biztonságtechnikai munkával kapcsolatos észre­vételek és következtetések cí­mű előadása alátámasztotta azt, amit Szakonyi Gyula mon­dott. Az elmúlt tíz évben a vállalat körzetében — Bara­nya- Tolna- és Somogy me­gyében —,14 ember életét ol­totta ki az elektromos áram, 49-en szenvedtek súlyos sérü­léseket, 513-an három napnál tovább voltak betegek, össze­sen 14 000 munkanap esett tó ezidő alatt. Különösen a ka­posvári üzletigazgatóságnál volt sok az üzemi sérülés. A tanulságos előadásnak különö­sen figyelemre méltó volt az oktatás korszerűstlésével fog­lalkozó része A főmérnök ugyanis rávilágított arra, hogy a munkavédelmi oktatás szín­vonala sok helyütt messze el­marad a követelményektől. Ki kell választani azt az előadó­gárdát — mondotta —, amely nemcsak tudja az anyagot, ha­nem képes jól át is adná azt munkatársa inak. Ám nemcsak az áramszol­gáltató vállalatok dolgozói té­vesztik szem elől, hogy a vil­A Famutfonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárában lezárult a Nagy Októberi Szocialista Itt az irodában nagyon liétköznapiasan hangzik a szó: ezek az emberek a jövő energiájának a szállítását ké­szítik elő. A gázipar 1963- ban született. Amikor a kor­mány a gáz mellett döntött, azt vette figyelembe, hogy a szénnél jóval olcsóbb ener­gia. A geológusok pedig azt mondták, hogy Szeged kör­nyéke gázban nagyon gaz­dag. Ennek a kincsnek a ki­aknázásán a Siófoki Kőolaj- vezeték Vállalat munkásai dolgoznak. Életük a vándor emberek élete. S mégis na­gyon szeretik ezt a munkát. Hogy miért? Az ősz hajú Vaskó László élete történetét kezdi a kér­désre meséim. Szavait ezzel zárja: — Nekünk ez a munka a csontunkba ivódott. Aki nem tudta megszokni, az már ré­gen elment tőlünk. — Sokan mentek el? — Nem. Akik elmentek, azért hagytak itt bennünket, mert nem szerették a mun­kát. Azt hitték, pénzt mun­ka nélkül is lehet keresni. — Sok itt a somogyi? — Az emberek egynegyede- egy harmada mindenütt so­mogyi. A mi brigádunk Ül- lés—Szeged között dolgozik már négy éve. Régi »rab­szolgái« vagyunk a vállalat­nak. Persze a mi nyelvünkön jelent csak rabszolgaságot ez. Köznyelve fordítva azt je­lenti, hogy ez az életünk. Kercza Imre (Folytatjuk.) tamos áram sok veszélyt rejt, hanem a fogyasztók is. Ezt bi­zonyította Horváth Imrének, a DÉDÁSZ Kaposvári Üzletigaz­gatósága főmérnökének a So­mogy megyében előforduló áramütéses balesetek tanulsá­gai, az ellenük való .védekezés gyakori hibái című előadása. Az utóbbi években előfordult balesetek ismertetésével muta­tott rá arra, hogy különösen a termelőszövetkezetekben, az állami gazdaságokban a hozzá nem értés következtében szen­vednek áramütést az emberek. A megye termelőszövetkeze­teinek és ipari üzemeinek je­lentős részében nem kielégítő az érintés védelem. Emiatt pél­dául 1965-ben Gázlópusztán tömeges baleset történt egy szállítószalag áthelyezése köz­ben. Rendszerint egyszerre több mulasztás is előidézője a tragédiának. Kapolyon 1966 ban traktorral vontattak egy szállítószalagot Feszültség alá került a szállítószalag fémváza és a traktor is. Ebben az eset­ben a szakszerűtlen földelés, a feszültség alatti gépmozgás, a helytelen vezetékbekötés idéz­te elő a bajt Tapasztalták, hogy nemegyszer a veszély le­becsülése is okozott halált vagy sérülést A Dél-magyar­országi Fűrészek Csurgói Tele­pén azért történt halálos bal­eset, mert egy röntgengép ke­zelői annak ellenére, hogy többször kaptak áramütést, nem hagyták abba a munkát. Hasonló volt a helyzet tavaly júniusban a Kaünyin-város- részben is. Itt a toronydaru kötelének érintése közben halt meg egy segédmunkás. Annak ellenére, hogy a tragédia .előtt néhány órával már megrázta az áram, semmit sem tették a hiba megszüntetésére. — A Magyar Elektrotechni­kai Egyesület ez évi tizenötö­dik vándorgyűlése az ipari üzemi berendezések legalább ötévenkénti érintésvédelmi. I Forradalom ötvenedik évfor­dulójának tiszteletére indí­tott munka verseny. Az üzem vezetői, dolgozói úgy hatá­roztak, hogy a versenyt nem hagyják abba. Hiszen a ju­bileumra való készülés is­mételten bizonyított^, hogy a munkaverseny jelentős sikereket eredményez a gyár­ban, összefogja, nagyszerű tettekre sarkallja az üzem kollektíváját. Most április 4-e tiszteletére indítanak ver­senyt. Ügyeltek arra, hogy a munkaverseny ne mindenben ugyanaz legyen, mint ami a jubileum előtt volt Azt igye­keztek előmozdítani, hogy már az új körülményekhez, az új gazdasági mechaniz­mushoz igazodó vetélkedés jöjjön létre. A versenyzők az eddiginél is jobban tartsák szem előtt azokat a követel­ményeket, amelyeket a ja­nuár elseje utáni helyzet tá­maszt a gyárral! szemben, így például sokkal nagyobb fontosságot tulajdonítsanak a minőség javításának. Január elseje után, ha nem adnak jó minőségű fonalat, elvesz­tik a vásárlókat, s ez bi­zony könnven nagy nehéz­ségeket idézhet elő. Figye­lembe kell venni azt is, hogy a rendelések gyorsan változhatnak, szinte e.S’úk óráról a másikra kell átáll­ni másik fonalfajta gyártá­sára. Éppen ezért szükséges, a szakmai képzés, egymás se­gítése, az összefogás. Ebben az iparágban szükség van a termelés növelésére is. A gyár vezetői nagyobb gondot fordítanak az anyagi ösztönzésre, mint eddig. A nagy vállalat kollektív szer­ződésében többek között sze­repel az, hogy a bronz-, ezüst-, aranyérmet kapott dolgozókat jelentős pénzjuta­lomban részesítik. A nagy feladat, valamint az a tény, hogy a jó mun­káért számottevő anyagi megbecsülés Is jár ír «-köve­teli a versenyzőktől az igen alapos tartalmi munkát a szakértői vizsgálatát ajánlotta — mondta a főmérnök. Fon­tosnak tartom az ilyen vizsgá­latra vállalkozó üzem, válla­lat szakembereinek speciális képzését Viszonylag kevesebb volt a baleset a lakosság körében. A főmérnök mindössze kettőt ismertetett. Ennek az is ma­gyarázata, hogy a lakosság túlnyomó többsége fél az áramtóL Hogy a gondatlanságinak, a szabályok figyelmen kívül ha­gyásának, a szakszerűtlenség­nek, a veszély lebecsülésének milyen súlyos következményei vannak, azt híven szemléltette dr. Lukács Tibornak, a városi és járási ügyészség vezető- helyettesének A foglalkozási szabályok megszegése és azok büntetőjogi következménye cí­mű előadása. A hozzászólók értékes javas­latokkal egészítették tó az elő­adásokat. Dr. Zavilla Norbert rendőrorvos orvosi szempont­ból beszélt az áramütésről, és az elsősegélynyújtás fontossá­gára hívta fel a figyelmet. Szi­geti János arról beszélt, hogy a körzetszerelők munkáját ha­tékonyabbá, a szabványokat egyértelműbbé kellene tenni. Fehér Gyula a munkásvédel­mi őrökre való fokozottabb tá­maszkodást javasolta. Kará­csony Ferenc az oktatás szem- léltetőbbé tétedét kérte. Kö- vesdi József arról beszélt, hogy a politechnikai oktatás bizo­nyos fokig megszünteti a la­kosság körében az áramtól való félelmet, amely jelenleg tapasztalható. A fiatalok bá­torságot vesznek maguknak ahhoz, hogy hozzányúljanak elektromos berendezésekhez. Sajnos tudásuk nem olyan ala­pos, hogy az összes veszély- forrást szem előtt tudnák tar­tani. Segíteni kell a pedagógu­sokat az oktatásban — mondta a felszólaló. Szegedi Nándor szocialista módon élni, dol­gozni, tanulni hármas jelszó jegyében. A termelési bizottság ki­dolgozta a versenyfeltétele­ket Ebből minden kollektíva láthatja, mi az, amire töre­kednie kell. A vetélkedés ér­tékelése pontozással törté­nik. Jeden tős előnyre tehet­nek szert a versenyben azok, is, akik segítik munkatársai­kat A szakszervezeti bizottság, a verseny szervezője mindent megtesz a verseny feltételei­nek biztosításáért Különösen a tájékoztatásra fordít nagy gondot Hangosan beszélőn közük az eredményeket, to­vábbá havonként stencilezett versenyhíradót adnak ki. Még jobban el akarják mé­lyíteni a közvetlen kapcsola­tot a brigádokkal. Rendsze­resen megtartják a brigádve- zetők értekezletét. Az üzem­rész termelési felelőseit ha­vonta tájékoztatják arról, mi a teendő, hol kell job­ban mozgósítani a dolgozó­kat Aztán az szb termelési felelősei patronálják a mű­szakokat; a műhelybizottsá­gok termelési felelőseivel tartják a kapcsolatot. A megbeszélésekre mjnden eset­ben meghívják a műve­zetőket is. Ezt a közvetlen kapcsolatot a szakszervezeti bizottság azért tartja fontos­nak, mert a jubileumi ver­senyben azt tapasztalták, hogy a személyes találkozá­sok folyamán sok olyan problémát vetnek fel a dol­gozók, amelyeket az üzem gazdasági vezetői rövid időn belül meg tudnak oldani. Így jobban biztosíthatók a versenyfeltételek. A brigádok már dolgoz­nak azokon a felajánlásokon, amelyeket az említett irány­elvek alapján április 4-re tesznek. A vállalások a szak­zervözeihez futnak be. Itt összesítik azokat, s figyelem­mel kísérik a teljesítést. Előreláthatóan a hónap vé­géig valamennyi brigád fel­ajánlása elkészül. sz. PL hét, hogy szabadságon van? — Az nem lehet — vála- lan. A Siófoki Járási Párt-vb megtárgyalta a zárszámadások előkészítésé! 0 MUNKÁSOK A SZÉLBEN Folytatják a versenyt Április 4-re készülnek a textilművekben

Next

/
Oldalképek
Tartalom