Somogyi Néplap, 1967. december (24. évfolyam, 285-309. szám)

1967-12-10 / 293. szám

Vasárnap, 19CT december Ml

1

SOMOGYI NÉPLAP

AZ IDŐK JELE

— A PÁRBESZÉD

AZ DTÓBB1 ESZTENDŐKBE!

mind gyakrabbau találkozhatunk napilapokban és tudományos elméleti orgánumokban olyan híradásokkal, amelyek a vallásos és a tudományos ideológiák képviselőinek — mindenekelőtt a katolikusoknak és a kommunistáknak — tanácskozásairól, vitáiról számolnak be. A kezdeményezés Olaszországból és Franciaországból indult útjára, ahol még az antifasiszta népi ellenállás teremtett tradíciót az összefogásnak azok között, akik — Aragon világhírű versének a Rózsa és rezedának szavaival — hisznek a mennyországban és azok között, akik nem. De valami hasonló a más vallási hagyamányók között élő népeknél is lezajlik. Az Egyesült Államok különböző békemozgalmaiban, a vietnami háború befejezéséért, a bombázások megszüntetéséért indított akciókban, főleg a különböző protestáns felekezetek képviselői és a kommunisták között alakul ki együttműködés. A mohamedán országok kommunistái számára az Iszlámmal, Dél-Vietnamban a buddhistákkal való kontaktus került napirendre — és így tovább.

Űj jelensége ez korunk történelmének, és számos indokolt kérdést vet feL Mi az oka, a történelmi magyarázata az újfajta kapcsolatoknak? És mi a célja, az értelme, a politikai funkciója? Egyáltalán miféle párbeszéd, eszmecsere lehetséges a következetesen tudományos, materialista, tételeit az emberi megismerésre alapozó marxizmus és a vallások között, amelyek lényegét —- ilyen vagy olyan formában a

természetfölötti erőben, vagy erőkben való irracionális hit adja meg?

Az érdekvédelmi és a politikai összefogás gondolata és gyakorlata nem; újkeletű. Az osztálytudatos munkásnak nem nehéz megértenie: ahhoz, hogy bérharcában, sztrájkjában vagy akár politikai célkitűzéseiben győzedelmeskedjék, szüksége van hívő munkástestvérei támogatására. Számunkra is magától, értetődő, hogy a szocializmus felépítésének, a népgazdaság fejlesztésének hatalmas

hívő tömegek aktív közreműködése nélkül; akik hazafias érzésből, jól felfogott önérdekből, vágy mindkettőből — támogatják politikai célkitűzéseinket, noha világnézeti vonatkozásban ni acsenek a marxizmus álláspontján.

AZ IDEOLÓGIAI ESZMECSERE.

a tudósokkal, teoretikusokkal, sőt teológusokkal, egyházi személyiségekkel folytatott vita azonban új eleme a marxisták és hívók kapcsolatának. Hogy szükségességét és lehetőségeit megértsük, korunk alapvető történelmi-társadalmi fejlődésének folyamatából kell kiindulnunk. Századunk a szocializmus győzelmének, megerősödésének, elterjedésének történelmi korszaka- S ezt a tényt — éppen hitük vallásuk érdekeit szem előtt tartva — a katolicizmus, és a különböző egyházak tisztán- látó képviselőinek; is mindinkább tudomásul keli venniük. Számukra a párbeszéd értelmét az új történelmi viszonyokhoz való alkalmazkodás adja meg, éppen az egyház szerepének, folyamatosságának fenntartása érdekében.

Bármennyire is paradoxonnak tűnik, az Októberi Szocialista Forradalom nélkül, a szocializmus térhódítása nélkül nem következik be az egyházi politikának az a fordulata, amelyet XXIII. János és a IL Vatikáni zsinat vezetett be. A szocializmus eszméinek hatására került előtérbe a katolicizmusnak, a vallásoknak az a népibb, demokratikusabb koncepciója és hagyománya, amelyet a bur- zsoá természetjoggal szemben az őskeresztény erkölcsökhöz és hagyományokhoz való visz- szatérés jellemez, amely tudomásul veszi az együttélést és a közös »földi-« érdekeket a másvallású és nemhívő tömegekkel, s amely arra törekszik, hogy a modern tudomány eredményeit — s köztük bármennyire meglepő — a marxizmus »meglátásait« is beleépítse valamiképp a maga világnézetébe.

Joseph Donceel, a new- yorki katolikus Fordham egyetem filozófia tanára például azt írja: »a neotomizmus nem tárta ki eléggé kapy.it a modern gondolkodás olyan értékes eredménye előtt, mint

Kant, Fichte és Hegel, és túl lassan veszi át Marx, Darwin, Freud, Husserl, Heidegger és sok más gondolkodó meglátásait.« Ez persze nem a katolikus egyház hivatalos álláspontja. Mégis azt jelzi, hogy mind nagyobb tábora van annak a felismerésnek amely szerint sem az Ó, sem az Újszövetség, sem a próféták, sem az apostolok, sem a szentek semmilyen tanítása nem kötelezi el a hívőket a kapitalizmus mellett — így az egyháznak sem szabad magát mellette elköteleznie. Rövidlátás lenne ezt az új jelenséget nem észrevenni.

POLITIKAI RÖVIDLÁTÁS LEKRE,

ha valamiféle egyértelmű, befejezett, d.lentmondásoktól, visszaesésektől és hullámzásoktól mentes folyamatnak, vagy néhány beszélgetéssel automatikusan céljához érő, rövidlejáratú akciónak vélnénk a párbeszédet Nem feledkezhetünk el arról sem, hogy Ottavianik, Spelmennok is vannak az egyház kebelén belül, és még nagy hatalommal és befolyással rendelkeznek. A klérus és a papság álláspontja, magatartása országonként, csoportonként és egyénenként különbözik. Eszerint módosul tehát a különböző kommunista pártok állás- foglalása is.

A marxizmus a vallási elméleteket az emberi valóság torz és illúzórikus tükrözésének tartja. A marxisták nem adhatják fel a harcukat azért, hogy a valóság mitikusan eltorzított képe helyére annak tudományos és reális képét állítsák a tömegek tudatába A párbeszéd nem ideológiai »békés egymás mellett élés« De arról sem feledkezhetünk el, hogy — ha bár torzan és illúzórikusan — a vallásos világnézetek is ugyanazt a valóságot tükrözik, amelyben egyaránt élünk hívők és nemhívők. Ezért az alapvető és áthidalhatatlan világnézeti — metafizikai, ismeretelméleti, kozmogóniai, antropológiai — ellentétek mellett főleg az etika, ag esztétika, a szociológia, technika, vagyis az »evilági«, a társadalmi jelenségek szférájában adódhatnak olyan, az egész emberiség

munkája nem képzelhető el a OOOOOOCX OOOOOOOOOOCXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXÍOOOOOQOOOOOOOÖOOOOOOOOOOOOOQQ

sorsát érintő problémák, amelyek megítélésében hasonló, vagy egymáshoz közelálló belátáshoz juthatunk — a világnézeti kiindulópont alapvető ellentéte ellenére. A párbeszéd tartalmát — bármilyen területen jelentkezzék is, — éppen a »földi« emberi érdekek esne köre — a béke, az emberi méltóság, a faji egyenlőség, a gyarmatosítás elleni harc, az igazságosság, a kultúra, a haladás közös védelmének lehetőségei határozzák meg. Ezeknek az elemi, de alapvető emberi értékeiknek a megőrzéséről és biztosításáról van szó, amelyek minden humanizmusra igényt tartó világnézetben ilyen vagy olyan formában helyet kapnak.

A KOMMUNISTA MOZGALOM

alapvető jellemvonása és eszmei erőforrása, hogy nemcsak a kommunisták javára harcol az új társadalomért, hanem minden dolgozó ember, az egész nép érdekében. És mint Lenin nem egyszer hangoztatta — nemcsak kommunistákkal építi. Az a tömeg, amellyel a kommunista pártoknak a tőkés országokban a hatalomért, a szocialista országokban az új társadalom felépítéséért való harcukat meg kell vívniuk, ideológiai értelemben korántsem egynemű. Jelentős hányaduk ma még egyaránt magában hordozza a vallásos ideológiák befolyását és a szocializmus eszméit: nem mond le a »túl- világi« megváltás vigaszáról, de nem is elégszik meg ezzel, küzd sorsa evilági jobbrafor- ditásáért is. És megkívánja mind a két »Istene« számára a »respektust«. Fel kell tehát ismernünk, hogy éppen mivel a »kettéosztott«, dualista világnézet elsődleges vallási előírásai a hitéletre, a túlvilágra — metafizikus problémákra ■— vonatkoznak, a földi élet megítélésében egyaránt lehetőséget nyújt reak- ciósabb és haladóbb nézetek befogadására. S hogy «izekből a lehetőségekből mi valósul meg, azt nem szemlélhetjük passzívan.

SENKI SEM AZT VÁRJA tehát

ezektől a megbeszélésektől, hogy a marxizmus, vagy a katolicizmus legrangosabb képviselői alapvető világnézeti kérdésekben meggyőzzék egymást, hogy a katolikusokból marxisták, vagy a marxistákból katolikusok legyenek. A cél az, hogy jobban megértsük egymás szempontjait, és kirajzolódjék az emberi értékeknek az a feltehetően széles köre, amelynek védelmében és megvalósításában y ki-ki saját világnézetének erkölcsi talajáról — közösen tudjunk harcolni.

Gyertyáin Ervin

BIHARI SÁNDOR:

HAZA

Ülhetek már ide, az asztalomhoz, az erkélyen a virágokat, polcaimon a könyveket bámulhatom — a távolság kioldoz, felment, mert lett villamosszék megint a nyugalom, a rendbs-ra kott lét belül a négy falon.

Nem tudom megtartani magamban az országutakat —: kinyílnak, megbizsergeti tenyerem egy sarokház, hegyek oldalán a verssorokat rakják össze a lombok folyvást, üzen egy il lat,

mely a randevúra pontosan megérkezik, ahol itt vagyok sohse lehetek teljesen itt.

Azt hiszem, minden földdarabon feliratien is ez áll: Átmenő forgalom.

Felütött sátrak a városok, l honfoglalás csak az, az a gondolatom, melyben a szétdobált történelmek és kontinensek találnak rendet, az idő nyit határta lan hazát.

ANTE POPOVSZKti

S Z Ő LŐ S KE RT

Magamra hagytatok e zord,

e kopár kővidék közepén

hogy éhen ne vesszen az élet \

Dél tájban eljön hozzám a Nap s megszoptatom engedelmesen.

Hús lugasomban fürdik a Hold.

És itt lesz nemsokára az ősz is.

Kijöttök puttonyos vidáman }

és megöltök: irgalmat lanuL Venyigéim lehervadnak,

De elszáradnak a kezek is,

. amelyek ápoltak, miután megtermeltek itt, e kopár szikláson, lekopaszt, lefejez majd a szét *

Mért feleditek azt, hogy egyszer indáim mind a kezeitek lesznek, maholnap hogyha lefeküsztök: unokáitokat köszönte ndők.

És mégis magamra hánytátok e zord, e kopár kővidék közepén '< y

hogy éhen ne vesszen az élet, hogy szoptassam a Napot — engedelmesen.

Dudás Kálmán fordítása

POLNER ZOLTÁN:

TANYAI ISKOLÁSOK

Keresztül krómsárga földeken búzák árny ékában valamikor jönni onnan láttam apátokat, dajkátokat is.

Szelekben úszó dűlők, tanyák ,, a megmond hatói

miről is akar a sors majd szólni felnőttként, Komolyan veletek.

■ök is messziről j öttek. Szavuk ' zöld ere ki száradt Cserepes örömüket a bánat ránccá tördelte szép arcukon.

Népmesék kis óriásai:

hétmérföld az ország Sok munka és mérhető okosság, hogy emberi égboltunk legyen.

Az ősök kitaposott nyomán jöttök el tanulni a világot, ahol már annyi a meleg, testvéri kézfogás.

V.

CORVINA-GYŰJTEMÉNY AZ UNESCO TÁMOGATÁSÁVAL

Bagó Bertalan; KAPÄL0 ASSZONYOK

Mátyás király világhírű gyűjteményének a reneszánsz- kori budai könyvtár teljes állományát rekonstruáló kiadvány jelenik meg az Európa Könyvkiadó Helikon osztályának szerkesztésében, az UNESCO támogatásával. Ilyen összeállítás eddig sem a Corvinákról, sem más hasonló humanista fejedelmi, egyházi könyvtárról még nem látott * lapvilágot.

Hazánk művelődéstörténetének nincs még egy kategóriája, amely oly mértékben keltette volna fel az utókor érdeklődését, mint Mátyás igen gazdag, szétszóródott és Ipusztult könyvtára. A Corvin könyvtárról az utolsó ösz- szefoglaló szakmai mű 1947- ben jelent meg, magyar és olasz nyelven. De ez csak egy részét mutatta be a maga idejében a firenzei Mediciek könyvtárával vetélkedő, a re- eszánaz egyik Leggazdagabb

és legszínvonalasabb könyv- gyű j töményének.

A tudománykedvelő magyar király könyvtára nagyrészt görög és római klasszikusokat és korabeli humanisták műveit foglalta magába. Nagyarányú gyarapodása a XV. század harmadik harmadában, 1476 körül kezdődött, amikor Mátyás feleségül vette a nápolyi királyleányt, Arragóniai Beatrixet. Ezekben az években vásárolta meg Monfredini herceg bolognai magánkönyvtárát is. Gyűjteményének állománya 500 és 1000 darab között mozgott.

A Corvin kódexek felismerését és bizonyítható hitelességét elősegítette az, hogy a kötetek legnagyobb részét sötétbarna és piros bőrökbe kötötték, aranyozott virágsorokkal és arabeszkekkel díszítve. Majdnem minden Mátyás által készíttetett könyv belsején vagy a táblán ott található a jellegzetes Corvin címéé. A

kódexek kisebb részét selyembe, bársonyba kötötték, veretes díszítéssel.

Halála után II. Ulászló uralkodásától II. Lajos haláláig a palotakönyvtár darabjai részben ajándékozások útján lassan eltűntek. Cuspinia- nus — Miksa német császár budai követe — Ausztriába juttatta az értékes példányokat. A könyvtár széthullása 1686-ban fejeződött be.

A szaktudósok a XVIII. század óta foglalkoznak a gondolattal, hogy tudományos módszerekkel megállapítsák a Bibliotheca Corviniana eredeti állományát Felkutatásukkal jelenleg is külföldi szakemberek dolgoznak, hathatós segítségük is hozzájárult ahhoz, hogy az évszázadok ‘óta folyó törekvés majd megvalósuljon és a nemzetközi érdeklődéssel kísért, a Corvinák legszebb lapjait bemutató gyűjtemény megjelenjék.