Somogyi Néplap, 1967. december (24. évfolyam, 285-309. szám)

1967-12-10 / 293. szám

Vasárnap, 1961. december 16. 5 SOMOGYI NÉPLAP JANUÁR /-TOL I s 44órás munkahét a Somogy megyei Útépítő Vállalatnál Három—négy mázsa diót törnek meg naponta A Minisztertanács rendelete szerint 1970-ig mindenütt be kell vezetni a 44 órás munka­hetet úgy, hogy a népgazda­ság és a dolgozók ne szenved jenek kárt, a megyei tanács­nak ki kellett jelölnie azt a vállalatot, amelyeknél megér­tek a teltételek arra, hogy 1968. január 1-vel csökkentsék a munkaidőt A választás a Somogy megyei Útépítő Vád- latra esett A napokban a vállalat ve­zetői, a megyei tanács mun­kaügyi, építési és közlekedési osztályának képviselői, vala­mint a HVDSZ megyei bizott­ságának titkára azokról a előfeltételekről tárgyaltak, amelyek a 44 órás munkahét bevezetéséhez szükségesek. Szilárd gazdasági alap Bizonyára sokakban felme­rül a kérdés, miért éppen épí­tőipari vállalatra gondoltak az illetékesek. Nem lett volna talán jobb egy zárt üzemben kísérletezni? A kérdés joggal vetődik fel. Hiszen köztudott, hogy az építőiparban a mun­kahelyek szétszórtsága miatt nehezebb fegyelmet tartani, ellenőrizni, a munkát jól meg­szervezni, mint egy olyan vál­lalatnál, amelyik egy telephe­lyen belül van. Amikor szóba került, hol csökkentsék a munkaidőt, kizárólag azt néz­ték, melyik vállalatnál van­nak meg az előfeltételek. Me­gyénkben egy építőipari válla­latot találtak a legalkalma­sabbnak erre a feladatna. — Ennek a vállalatnak szi­lárd a gazdasági alapja, tehát megvannak az előfeltételek a munkaidő csökkentéséhez. 1967-ben igen termelékennyen dolgozott Az egy főre eső ter­melési érték a tervezett 242 000 forint helyett 320 000 forint volt — mondotta Embersics Sándor, a megyei tanács építé­si csoportvezetője. Mindezt a munka jó meg szervezésével, gépesítéssel, a fegyelem javításával érték el. Kedvezően alakult« a munka­erő összetétele is. A munká­soknak 70 százaléka törasgár- datag. A dolgozok a vállalat segítségével képezték magu­kat. Nagyrészt ennek köszön­hető, hogy az utóbbi időben javult a munka minősége. Ezt bizonyítja többek között a szépen elkészített autóbusz­pályaudvar is. Sőt a határidőt is tudták tartani. Egy-két fel adatot rekordidő alatt végez­tek el. Dombóváron a Katoru József utcában két hónappá, a határidő előtt adták át a. utat rendeltetésének. A szervezésben van a legtöbb tartalék A 44 órás munkahét beve zetéséhez természetesen a vál­lalat gazdasági ereje csak jo ajánióievél, ae egyedül nem elég. Hiszen a kieső .26 napo. pótolni kell. ki keit végez,,, a jövő évi feladatot. Szüks.„ van tehát oiyan,in<ézkeuéser. re, ameiyek biztosítják a tér melékenység emelését. — Kidolgoztattuk a vállalt' vezetőivel azt a tervet, ameij nek végrehajtásával nagyot zökkenő nélkül életbe lepte, heto a 44 órás munkahét, ig. többek között elkészült eg. alapos munkaidőm meg — mondotta Sándor fi. Ferenc, ; megyei tanács munkaügyi ősz tályának főelőadója. Ezt a tervet ismertette Dir dús Lajos, a vállalat ig- zg tója. — Szervezeti változások.:) hajtottunk végre — kezdte a igazgató. — Megerősítettük i termelési osztályt. Létrehoz­niuk egy gépgazdálkodási cso­portot és egy üzemgazdasági osztályt. Növeltük a műszaki­ak számát. Aztán a gépek jobb kihasználásával, a gépkapaci­tás növelésével akarjuk gyor­sítani a munkát. A jelenlegi gépsor jobb kihasználásává, 1430 000 forinttal, két vibráló henger beállítása következté­ben 6 100 000 forinttal, a pad­karendezéshez használatos földgyalu alkalmazásává. 820 000 forinttal, rakodógép üzembehelyezésével 820 00 forinttal, az 500 forintnál na­gyobb munkáknál alkalma­zandó komplexgépesítésse 410 000 forinttal tudjuk növel ni a termelési érféket Ugyan­csak 410 000 forinttal nő a termelés a munkaidőtanul­mány segítségével kis zűrt veszteségidők megszüntetésé­vel. Mindez együttvéve kite­szi azt a 9,5 százalékos terme­lékenységnövelést, amely a ki­eső 26 nap pótlásához szüksé­ges. — Az első hallásra úgy tű­nik, hogy a vállalatnak köny- nyű az áttérés. Gépesítéssé' úgyszólván elintézi az ügyet. Ezt látva más vállalatok azt mondhatják, elszaladunk a tanácsra egy kis pénzért, gé­pesítünk, és mi is bevezetjük a 44 órás munkahetet — je­gyezte meg Dolgos Gyula, a Helyiipari és Városgazdálko­dási Dolgozók Szakszérvezete megyei bizottságának titkára. — Ám ez csak látszat A ki­esést főképpen a munka jó megszervezésével lehet pótol­ni. E megjegyzés után érdeke; eszmecsere bontakozott ki. Az volt a lényege, hogy a So­mogy megyei Útépítő Válla­latnál a szervezésre fektettél a fő súlyt. Az említett gépei: kapacitását csak akkor lehel úgy kihasználni, hogy a ter­vezett számokat hozzák, ha s munkát jól megszervezik. Pél­dául az említett komplexgépe­sítés szinte bravúros intézke­déseket kíván. Ahhoz ugyan­is, hogy a vállalat sok kisgép egységéből az 500 000 forintná nagyobb munkáknál gépláncé: hozzanak létre a munka igen alapos összehangolása szük­séges. A vállalat vezetői azért hoz­ták létre a gépgazdálkodás' csoportot, hogy a korszerű munkaeszközök kihasználása a leggazdaságosabb legyen to­vábbá az a tény, hogy megerő­sítették a termelési osztályt (és hogy ezen belül együtt dolgoznak az előkalkulátorok. az anyaggazdálkodók és a szállítással foglalkozó szak­emberek) — azt bizonyítja ' ogy fontodnak tartják a jő ■tervezést. Az említett külön­böző területeken foglalkozó szakemberek egy osztályo­kéiul tevékenvkedve jól öss--~ tudják hangolni a' munkát, ki ’■ üszőbe1 ik az osztályok közöt ti legtöbbször meddő vitát. Együtt a munkásokkal A negyvennég órás munka bét terve akkor valósul meg ha a munkások is akarják. A tanácskozáson arról be •zélt Dudás Lajos igazgat* Varga Miklós főkönyvelő, Ko- ■ompai Viktor főmérnök, Bős nyák József szb-titkár, hogy r kollektíva többnyire érett, ta )asztalt, munkaszerető embe vekből áll. Olyanokból, akik ha nem boldogulnak a lógó -okkal, kiteszik őket soraik óól. Az igazgató elmondta hogy nemrég az egyik bangát járt el ilyen radikálisan egy tagjával. Úgy látszik — je gyezték meg —, hogy a mun­kásoknak tetszik a program, és szívvel, lélekkel támogat­ják megvalósítását. A terme­lési tanácskozáson szinte égi emberként álltak ki a 44 órát munkahét mellett. És ígérték minden tőlük telhetőt meg- .esznek azért, hogy a kiesést pótolják. Mondják meg, mit kell még csinálni. Szívesen megteszünk bármit — jegyezte meg az egyik munkás. A vállalat vezetői anyagi ösztönzéssel, képzéssel, a kol­lektív szellem erősítésével el akaa-ják érni, hogy a munká­sok még jobban ragaszkodja­nak vállalatukhoz; még rugal­masabb, ütőképesebb legyen e törzsgárda. Semmi akadálya tehát an­nak, hogy a Somogy megyei Útépítő Vállalatnál január 1- vel életbe lépjen a 44 órás munkahét Januárban, februárban 36— 36 órát március 1-től 15-ig 42 órát, április 1-től október 31- ig (mivel építőiparról van szó) 48 órát, novemberben 42 órát decemberben pedig 36 órát dolgoznak. Átlagosan így Jön ki a heti 44 óra. Ha a terve­ket közös erővel valóra vált­ják a vállalatnál, jövő ilyen­kor nem kell megszüntetni az egyelőre kísérleti jelleggel be­vezetésre kerülő rövidített munkahetet I Szegedi Nándor Minden évben nagyob mennyiségű dióbelet ad a_ élelmiszeriparnak, a kereske­delemnek a tabi szövetkeze, diótöröüzeme. Erre az évre már harminc vagon mogyoró és dió tisztítását, csomagolá­sát vállalta a fogyasztási sző vetkezet. A Szovjetunióba várt nagyobb diószállítmánj megérkezése után Tabon ötvei. asszonynak, lánynak ad kere­seti lehetőséget az üzem. A harminc vagonnyi dió és mo­gyoró feltöréséhez, csomagolá­sához kevésnek mutatkozik a tabi üzem kapacitása, ezért a szövetkezet Daránypusztán az állami gazdaság épületeiben és a kapolyi Új Élet Tsz-ben is foglalkoztat asszonyokat. A két »fióküzemet- is a tabi szö- vekezet látja el fölszereléssel. A múlt években úgy szervez­ték meg a munkát, hogy a nehezen törhető mogyoró utár agy-egy napra dió került az asztalokra. A diótörést ezuta. is kézi erővel, kalapáccsal vég zik, mivel a különböző nagy­ságú és keménységű szemel, miatt ezt a munkát nem le­het gépesíteni. A mogyorótörés már inkábl gépesíthető. Egy tabi újítócso port hamarosan elkészül az ú berendezéssel, amely a mo­gyoró nagyság szerinti osztá lyozása után feltöri a burkot Az új konstrukció a készítők ;zerint nagy teljesítménnyel üzemeltethető. A tabi üzemben most a szö­vetkezet által felvásárolt há­rom vagonnyi dió feldolgozása folyik. A Budapesti Sütőipari Vállalat rendszeresen vásárol csomagolt dióbelet az üzem­től. Egy hónap alatt negyven mázsát indítottak útnak Buda­pestre, hogy legyen elég diós sütemény és briós az ünne­pekre. Gazdára vár a jegygyűrű és az orkánkabát Nem jelentkeznek az elveszett holmikért Szép magyar beszéd — EGY VERSENY TANULSÁGAI — Eléggé szórakozottak va­gyunk — ez derül ki a Városi is Járási Rendőrkapitányság Igazgatásrendészeti alosztá- yán. Ebben az évben eddi !30 tárgyat veszítettünk el. A skála meglehetősen széles, r. rengeteg kerékpáron kívül akad itt minden; pénztáré; aktatáska, karóra, karperec. A legkülönfélébb találgatá sokra adhat okot, hogy a lis­tán többek között férfi alsó­nadrág is szerepel, ugyanak­kor hoztak be egy darab C férfi félcipőt, s több intim fe hérneműt. Megunhatták a há­zasságot akik a karikagyűrű­jüket hagyták el. Gazdára vár a sok retikül esernyő, szemüveg és sok mát egyéb holmi. Érdekes, hogy a legtöbb kerékpárt az italból - tok előtt veszítik el, különö­sen most, az őszi hónapokban. Akaratlanul is hajlamosak va­gyunk bizonyos következtetés, evonni... Nyáron a fürdőruhák ma­radnak gazdátlanul, (te nem ritka a bukósisak meg az or kánkabát elvesztése sem. A rendőrségen elmondták hogy három hónapig őrzi: meg a talált tárgyakat, s h nem jelentkeznek értük, a megtalálónak adják, vagy a Bizományi Áruházban értéke­sítik. A tapasztalat azt mutat­ja, hogy igen kevesen érdek­lődnek elveszett holmijuk iránt, az idei 130-ból csak hu­szonhatot vitt el a tulajdono­sa. Gyakran pedig érdemes lenne érdeklődni, könnyen előfordulhat, hogy rátalálunk az elhagyott holmikra. A szerkesztőségbe menet éppen ezen gondolkodtam miközben pálcát törtem í. szórakozott emberek fölött -hogy némelyek milyen fele­lőtlenek!« Zsebembe nyúiot. az íróasztalom kulcsáért, hogy cikkem megírásához papírt vegyek elő. Végigkutatom a zsebeimet, kiforgatom a tás­kámat, a kulcs sehol. A beszélgetés közben r endőrségen felejtettem P. D. Hiányoljuk a szép magyar beszéd tanítását. Elvétve, itt- ott rendeznek a tanulóifjú­ság körében versenyeket; ki tud szépen, magyarul beszél­ni. Két országos fórum is foglalkozott ezzel a témával, 1965-ben Egerben és rá egy évre Debrecenben. De még nem érezzük azt, hogy íeözös- ségi igény lenne a szép ma­gyar beszéd, egyelőre inkább csak szórványosan foglalkoz­nak vele. Örömmel üdvözölhetjük o Tanítóképző Intézetnek azt a kezdeményezését, hogy a hall­gatók részére — az intézet történetében először — szép magyar beszéd-versenyt ren­deztek. Iqaz, mindössze ti­zenhárom ~ első és másodéves hallgató állt a zsűri elé, de ők bátran mutatták be ké­pessegeiket, hibáikkal együtt. Tanulságos volt ez a ver­seny. Már a legjobbak sze­repléséből sem született átla­gon felüli teljesítmény. A zsűri — helyesen — nem is adta ki az első díjat. A ver­seny tapasztalatai azonosak voltak a hétköznapi életben megrriutatkozó hibákkal. Itt is voltak beszédhibás fiata­lok — egy országos statisz­tika szerint 10 000 beszédhi­bás él Magyarországon — aztán »kisebb« hibák: torz, renyhe hangképzés, nem a valóságot kifejező beszéd, önkényes, helytelen értelme­zés, szürke, semmit mondó felolvasás... Hol kellene elkezdeni a szép magyar beszéd tanítá­sát? És mikor? Egy időben a szavak tanulásával, tehát már kisgyermek korban és mindenütt: elsősorban az óvodákban, az iskolákban. És ki vállalhatja igazán ezt a hivatást? Csakis a pedagógu­sok. De hogy helyt tudjanak állni, ahhoz az 6 képzésük szükséges. Ennek a felisme­résnek a bizonyítéka a Taní­tóképző Intézetben megrende­zett szép magyar beszéd-ver­seny. A feladat azonban több ennél: rendszeressé kell tenni tanítását minden hallgató számára. H. B. FIGYELEM ! RS traktorra szerelhető és stabil kivitelű 600-tól 800- asdg bármely típusú szalagfűrészt, valamint egy- és 1 éllapos horizont (gatter) fűrészt készítünk Megrendeléseket az 1968. évre felveszünk. Kérjen árajánlatot és bővebb felvilágosítást! (6582) Zöld Mező Tsz gépműhelye. Nagybajom Érdemes értékesítési szerződést kötni étkezési szárazbabra! Megemelt szerződéses felvásárlási árak: fürjbab 1100,— Ft/q fehér cukor- és laposbab 1000,— Ft/q szokvány fehér és egyszínű színes babok 800,— Ft/q Étkezési szárazbabra az értékesítés! szerződést a helyi általános fogyasztási és értékesítő szövetkezette1 kösse meg. (5104) Gyűjtsük a tökmagot! Magas átvételi árak Egészséges takarmánytökmag Egyéb tökmag Átveszi az általános fogyasz ásl és értékesíti szövetkezet. 7,—Ft/kg 4,50 „ (5108) A MAGYAR HIRDETŐ Kossuth Lajos utca IS. sz. alá költözött. Telefon: 12-555. (149211)

Next

/
Oldalképek
Tartalom