Somogyi Néplap, 1967. december (24. évfolyam, 285-309. szám)

1967-12-09 / 292. szám

Szombat, 1067. december 9. 3 SOMOGYI NÍPtAf Nem megy gombnyomásra Valamikor akadtak embe­rek, akik tévedhetetlennek hitték magukat. Abban a kor­szakban volt ez, amelyet a súlyos tévedések, sőt eltéve­lyedések időszakaként tar­tunk ma számon. Szerencsé­re ez a korszak már elmúlt, és nem tartott tovább, mint néhány esztendő. Ezeket a tévedéseket már helyrehoz­tuk, ezek a hibák lassan már a múlt ködébe vesznek. Annak az időszaknak em­lékeiből ha mást nem, azt a következtetést levonhatjuk, hogy buktatók, nehézségek kitérők nélkül nem megy az új társadalom építése S cso­dák csodája, amióta nem akarjuk néhány esztendő alatt felszámolni mindazt az örökséget, amelyet a sok év­százados régi, igazságtalan társadalmi rendszer hagyott ránk, többet változtattunk — előnyére — az országon, mint annak előtte. Minde­nütt láthatók munkánk ered­ményei: az új lakótelepek, a régebben nem álmodott szín­vonalon élő emberek, az egy­re kulturáltabb nép, az új üzemek, amelyek már igazán korszerűek, a fejlett techno­lógia hasznára van a terme­lésnek és megkönnyíti az ott dolgozó emberek sorsát. Ezek az eredmények mutatják, hogy azt alapjában nem tévedtünk, amikor ilyen politika szerint folytattuk a szocializmus épí­tését. De akármennyi új la­kás épült is, még mindig nagy a lakáshiány. Az élet- színvonal még mindig el­marad attól, ahogyan az em­berek élni szeretnének. Van- , , ,,,, . ,, nak üzemeink, amelyeknek a szükségessé _uj _ álláspont^ kt­technológiája alig fejlődött mondták, most meg ezt mondják-«. Nagyon ljőnnyen lehet — ilyen az esetek több­sége —, hogy mind a két­szer helyes az álláspont. A változó körülmények tették Vajon ez azt jelenti-e, hogy ezekben a dolgokban tévedtünk volna? Nem. Egy­szerűen arról van szó, hogy a legjobb politika, a legopti­málisabb hatékonysággal vég­zett építőmunka sem oldhat meg mindent egy csapásra. Voltak elképzeléseink, ame­lyeket legjobb tudásunk sze­rint, körültekintően alakítot­tunk ki, de mégsem vágtak be teljesen. Akadtak beruhá­zások például, amelyek két­szeresébe, háromszorosába kerültek a tervezettnek, s nem hozták meg a kívánt eredményt. Akadt javítani­való az iskolareform eredeti elképzelésein is. Az élet, a gyakorlat olyan kérdéseket, nehézségeket vetett fel, ame­lyeket nem láthattunk előre. Vajon tévedtünk-e akkor, amikor nem vettük őket elő­zetesen számításba? Bizonyos értelemben talán igen, de az ilyesmit mégsem lehet téve­désnek nevezni. Gyakran el­hangzik egy-egy új intézke­dés nyomán: >►. Akkor azt alakítását. A lényeg. hegy az alapállás nem változik: a nép érdekének szolgálata, az új világ építése. Akadtak, és bizonyára ez­után is akadnak olyan té­vedések, amelyek hanyag­ságból, felületességből, nem­törődömségből fakadnak. A közvélemény hosszú ideig kö­vetelte, hogy ilyen esetekben legyen keményebb és határo­zottabb a felelősségrevonás. Sajnos, ez a jogos kívánság azért nem juthatott jobban érvényre, mert olyan gazda ságirányításd rendszer körül­ményei között dolgoztunk amelynek útvesztőiben sok­szor egérutat nyerhettek a hanyagok. Az egyéni felelős­ség megállapítása — minden jó szándék ellenére — a leg­több esetben reménytelennek bizonyult. A gazdaságirányí­tás új rendszere ezen a té­ren is haladást jelent azzal, hogy majd azok döntenek, akik ismerik a helyzetet és vállalják a felelősséget is in­tézkedéseikért. Nem vitás, hogy a felelőtlenség kisebb területre szorul vissza. Tévedések azonban nyil­vánvalóan ezután is lesznek. Bármennyire szeretnénk is, nem fog minden elképzelés maximálisan beválni. S bi­zony előfordulhat majd — nem is ritkán —, hogy a döntések korrekcióra szorulnak. Végzetessé a tévedések csak csak új módszerekkel halad­akkor válnak, ha valaki ma­kacsul ragaszkodik a rossz­hoz, a helytelenhez. Az új módszer olyan kontrollokró! gondoskodik, hogy nehéz le­gyen tartani a tarthatatlant Maga a gazdaságirányítás új rendszerének koncepciója azonban nem valami tévedés felismerésén alapul. Vannak ugyanis, akik ezt terjesztik. Az eddig folytatott gyakor­latot nem kell mentegetni, hiszen igazolják azt mind­azok az eredmények, ame­lyeket elértünk. S éppen e politika helyességét bizo­nyítja, hogy képes volt fel­ismerni: abban a szakasz­ban, ahova eljutottunk, már hatunk tovább. Kidolgozta ezeket az új eszközöket, s bátran bevezeti. Nem félve attól, hogy olyan intézkedé­sekhez nyúl, amelyek eddig még nem állhatták ki a gya­korlat próbáját, hiszen még nem alkalmaztuk őket. A közgazdasági és politikai elemzés egyaránt azzal biz­tat, hogy az új mechaniz­mus, az új módszer eredmé­nyesen segíti továbbfejlesz­teni az eddigi vívmányokat, eredményeket S ha a ta­pasztalatok alapján, az idők folyamán bizonyos dolgokat majd nyilvánvalóan módosí­tani kell, ez természetes. Azoknak a gondoknak a he­lyébe, amelyeket az új kö­rülményekkel sikerült meg­szüntetni, bizonyára új gon­Szakmunkásképzés a csurgói járásban Ötvenhatau ismerkednek a mezőgazdasági gépészettel (Tudósítónktól.) A csurgói járásban éve­ken át nem sikerült meg­szervezni a tsz-ekben a két­éves mezőgazdasági szak­munkásképzést. Most a já­rás két községében indította be ezt az oktatási formát Vérvölgyi József, a járási tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának oktatási előadója. A terme­lőszövetkezeti vezetők segítő­készsége révén Somogyud- varhelyen 34, Berzencén 22 fővel kezdődhetett az 500 órás, kétéves szántóföldi n vénytermesztő gépész szak­munkásképzés. A hallgatók 240 órában el­méleti, 260 órában gyakorta ti oktatást kapnak. Az elmé- Jeti előadások során általá­nos növénytermesztéssel, erő gépekkel, munkagépekkel, munkaegészségtannal és ál­talános politikai kérdésekkel foglalkoznak. Az előadásokat jól képzett szakemberek, ag- ronómusok tartják. Az anyag könnyebb elsajátítására gya­korlati mezőgazdasági mun­kát bemutató oktató filme­ket is vetítenek. A hallgatók főként betanított munkások, alapfokú traktoros vizsgával rendelkezők és brigádveze­tők. Somogyud’varhe'.yen azér járnak traktorvezetésben já­ratlan tsz-tagok is szakmun­kásképzésre, hogy a trakto­ros megbetegedése esetén is legyen, aki a gépre ül. Ber­zencén a vezetőség a szak­munkásképzőbe járókkal a gépjavító műhely személyi állományát növeli. Gyékénye­sen december közepén há­roméves állattenyésztő szak­munkásképzés induL dók kerülnek majd. Egy biz­tos: az új mechanizmus nem gombnyomásra működik. Jog­gal bízhatunk azonban ab­ban, ha az a bátorság, amely a reform bevezetését jellem­zi, szorgalmas, odaadó mun­kával folytatódik a minden­napok során, örömmel álla­píthatjuk majd meg. hogy minden aggály ellenére mégsem tévedtünk. Pintér István a a decemberi köddun- nás, fagyos napok közé egy melegebb, derűsebb nap is befurakodik, örülünk neki. Hirtelen ezernyi dolgunk akad, pedig tudjuk, holnap vagy holnapután vége. Tél van. Az ide tévedt langyos szél csupán megpas- kolja arcunkat, és elsuhan. Mégis ez ad erőt a jégvirá­gok gondozásához, az élet­hez. öt tonna tioglikol savat gyártanak a Daránypusztal Ál­lami Gazdaság ilióolaj-lepárl) üzemében a Kozmetikai és Háztartási Vegyipari Vállalat részére. Az újfajta vegy­szert a fodrásziparban hideg dauer készítéséhez használ­ják. — Milyen igaza van... Sajnos az emberi élet vége, az idős kor hidegebb a leg­keményebb decembert éjsza­kánál. S ha az öregség jég­virága egy betegség, hát azt kell gondoznunk. Bár szebb a jégvirágnál a réti katóka is, nem lehet letöröl­ni az ablakról — reggelre újra fagy. Romvári György is hálás öreg napjaiban a feléje nyúj­tott kézért, betegsége órái­ban pedig gyógyító gondos­kodásért; orvosságként hat­nak a törődő, megértő sza­vak T valy december 9-én már csak arra volt erőm, hogy beessek az ajtón. Az ontosok lemond­tak rólam. A szívem. Azt hittem, hogy. .. Egy év telt el. és élek. Dr. Jakab Gábor­nak, a szabási kórház főor­vosának köszönhetem, és embertársaimnak... •• Ünnepi gyűlésen adlak át az új tagkenyveket a Kaposvári Ruhagyárban Különböző korú és be­osztású kom­munisták gyü­lekeztek a Ka­posvári Ruha­gyár 1-es alap- szervezetének ünnepi, tag- könyvátadó taggyűlésén, őket köszön­tötte a megyei pártbizottság levele és Ró­zsa Ferenc, a KISZ-szerve­zet csúcstitká­ra. Beszédében a kommunis­ták munkáját méltatta, majd arról szólt, hogy a kom­munisták min­dig példát mu­tattak a mia­Benjámin László Nyílt szó, födetlen arc című versét Csu­ha Irén szavalta el, majd Czap István, az 1-es pártalap- szervezet titkára emlékeztet­te a kommunistákat az el- műit tíz év harcaira, ered­ményeire, az előző párttagsági könyv átvétele óta eltelt idő­re. Ezután átadta az új tag­könyveket. Elsőnek a taggyű­lés elnökét, Róna Imrénét szó­lította, a régi kommunistát, aki 1926-ban lépett az ifjúsági mozgalomba, s 1930 januárján tói a párt tagja. Gellert Im­re után Liliom Lajos követke­zett. Ő 1939 óta vesz részt a munkásmozgalomban és 1945- től tagja a kommunisták kö­zösségének. Az üzem kommunistái meg- illetődve vették át az új tag­sági könyvet. Tudják, hogy a következő tizenkét év mind- annyiuktól megfeszített mun­kát, sok áldozatot követel. — Négy évtizede veszek részt a munkásmozgalomban. Május 1-én volt negyven éve, hogy először vonultam fel a szervezett munkásokkal. Meg­becsülték, elismerték ezt a te­vékenységemet, mert férjem- mel együtt az idén május 1-én megkaptam a Szocialista Hazáért Érdemérmet Tíz éve vagyok a ruhagyárban. Sze­retnék még nagyon sokáig itt dolgozni, segíteni abban, hogy a szocializmus teljes felépíté­se hazánkban mielőbb megva­lósuljon. Róna Imréné mondta eze­ket a szavakat, s bizonyára így éreznek a többek is. Va­lamennyi kommunista tudja, mire kötelezi ót a párttagsági könyv. Sz. U gyár fiatalok­nak. Róna Imréné átveszi tagkönyvét A szocialista brigád vezetője: Lévai Józsefné. Folyamatos termelés a zákányi betonüzemben Harminckilenc párttag vet­te át ezen az ünnepi gyűlésen a piros tagsági könyvet. Kö­zülük többen a ruhagyárban példás munkájukkal, maga­tartásukkal és állásfoglalá­sukkal érdemelték ki a párt­hoz tartozást. Lévai Józsefnél. a Vörös Csillag szociálist? brigád vezetőjét néhány hó­nappal ezelőtt jó munkájáért szorgalmáért és a brigádtör érzett felelősségéért javasol ták a pártba. Kiss Pál a gyár ifjúsági szervezetében és a városi KISZ-bizottságban dolgozott sokáig, majd bevo­nult katonának. Ott lett tag­jelölt. Leszerelése után visz szatért a ruhagyárba Itt vet ték fel párttagnak, később be választották az 1-es alapszer vezet vezetőségébe. (Tudósitónktól.) 1966-ban kétszer is elön­tötte az áradó Dráva a csur­gói fogyasztási szövetkeze! zákánytelepi betonüzemét. Egy hónapig állt emiatt a munka Ebben az évben már biztonságos volt a termelés, ugyanis elkészült az üzemet védő gát, amelynek építésé­re százezer forintot költöt­tek. A cementüzem 1967-re hat­milliós termelési érték meg­valósítását tűzte ki felada­tul. Három szocialista bri­gád, 88 dolgozó 5 200 000 fo­rint értéket valósított meg ebből november 30-ig A Csurgói Általános Fo­gyasztási és Értékesítő Szö­vetkezet igazgatósága a na­pokban tárgyalt a betonüzem. jövőjéről. Még a nyár folya­mán megbízást adtak a Szö­vetkezeti Kutató- és Keres­kedelemgazdasági Irodának: készítsen tanulmánytervet, hogy az eredményes áruter­melés, az üzem bővítése leg­inkább megfelelhessen a célnak a jövőben. A tanul­mány befejezés előtt áll, és a szövetkezet februári igaz­gatósági ülése elé kerül. Az emberség lépcsőin 1967. március 15. Az Or­szág—Világ levelezési oldala: »... üzemi baleset ért, hatvanöt százalékos rokkant vagyok, s szívbajom van. Betegségeim ágyhoz kötnek. Életem rövidülne a tétlenség miatt is!... , Segítsenek a bélyeggyűjtésben, ez eltereli a. figyelmemet, lefoglal. Köszönettel Romvári György, Barcs.-« 1967. március végén meg­érkezik az első levél, az első küldemény. A feladó Széli Lajos Padragkútról. Másnap Kovács László és Maricska Jánosné a feladók Budapest­ről. * « • — Tíz hónapja az ember­ség tartja bennem a lelket. Ez lüktet az ereimben. Tíz hónap, tízezer bélyeg, öt­száz levél. Nagyon szeretek élni... Romvári bácsi, nagyapa, kedves barát — ahogy a le­velekben szólítják őt, észre sem veszi a telet. A nehe­zen feltörő lélegzetet, félút- ról visszahulló karját. Né­ha, amikor már egy mon­dat után is a szívéhez kap, amikor körökké pördülnek a tárgyak, megjegyzi csönd­ben: — Hát bizony húzom a levegőt! Aztán elindul világot jár­ni. Előveszi a dobozokat, al­bumokat. Clara Horváth Af­rikából, Ghánából irt, kül­dött bélyegsorozatot. (Férje mérnök, most tanult meg magyarul beszélni.) Szigeti Mária Kanadából, egy ze­nész Stockholmból, másik Ausztráliából, Venezuelából, Lengyelországból, Brüsszel­ből, Angliából és Komiból keresik meg küldeményeik­kel. Ha naponta tiz levél ér­kezik, ö naponta tizet ad fel. A tízezer kilométer nem lehet akadálya a jó szándéknak...« Tuska József sorai ezek. Kollégájá­val, Lajtai Árpáddal együtt rendszeresen küldik a bé­lyegeket Mongóliából. A Vízkutató Vállalat geológu­sai. Dr. Soó Rezső professzor is gazdagítottak az értékes gyűjteményt. A Ganz-gyár mérnöke, Mészáros László szép bélyegalbummal ked­veskedett. ’ És a gyerekek. Borsi Já­nos Csaszlovcból nagyapjá­vá fogadta Romvári Györ­gyöt, s a bélyegek melleiír ajándékokat is küld. Ko­vács Laci Budapestről így irt: »A bélyegekért nem ké­rek semmit, de az iskolába tessék beírni, mert a taná­raim nem bíznak bennem, pedig nem vagyok rossz fiú. Másnap a Kovács Laci ta­nárainak címzett levelet is lebélyegezték a posiaa. Rácz Aranka Hosszúpályiból meg­számlálhatatlan levélben ke­reste meg gondolataival a beteg embert. A viláfi megmozdult. Az Ország-Világban közölt né­hány sorra. .4z embe ség lépcsője olyan hosszú, hogg egy emberöltő alatt sem le­het eljutni a végére. ötszáz levél névvel vagy név nélkül, a gyermekke­zek rajzolta ajándéklapocs­kák egy emberélet meghosz- szabbításgért. A szeretet, a törődés a leghatásosabb gyógyszer. Rosszul mondtuk az előbbi Amíg emberek vannak a földön, addig nincs hideg­ség — mondja Romvári bá­csi. omvári György beteg napjait az emberség sugarai melegítették öl. A téli estéken kinéz az ablakon. Az üvegen előí­rtadnak a jégvirágok, néha talán a réti katókák <'tatát is érzi. Bán Zsuzsa

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom