Somogyi Néplap, 1967. december (24. évfolyam, 285-309. szám)

1967-12-07 / 290. szám

Csütörtök, 1967. december 7.

3

SOMOGYI NfiPIiAP

A MAGYAR SAJTÓ NAPJA

Negyvenkilenc évvel ezelőtt jelent meg a Vörös Újság

Negyvenkilenc évvel ezelőtt, 1918. december 7-én jelent meg első ízben a Kommunisták Magyarországi Pártjának hivatalos lapja, a Vörös Újság. Emlékezetes történelmi esemény ez, jelentősége a tovaröppenő évekkel sem csökken.

Amikor a Vörös Újság első száma megjelent, már győzött az őszirózsás polgári demokratikus forradalom, amely egyúttal a háború végét is jelentette, de az igazi békét és a tömegek politikai, anyagi és kulturális felemelését nem tudta biztosítani.

A monarchisták vissza akarták ültetni Habsburg Károlyt a trónjára. Tisza István hívei ismét vezető szerepre vágytak a politikában. A nagybirtokosok akadályozták a földreformot, a katonai csoportok pedig szovjetellenes hadsereget akartak szervezni. És az ipari tőke — összefogva a banktőkével — a termelés szabo- tálásával akadályozta a demokratikus hatalom megszilárdulását. Ebben a történelmi helyzetben alakult meg 49 évvel ezelőtt, 1918. november 24-én a Kommunisták Magyarországi Pártja, és indult meg 1918. december 7-én az első legális magyar kommunista pártlap, a Vörös Újság.

A lap frissen, elevenen, harcosan, magas színvonalon képviselte a KMP politikáját Felvilágosította, nevelte, harcra mozgósította a tömegeket Küzdött a proletárhatalomért a monarchists és burzsoá ellenforradalom ellen. Fellépett a munkásmozgalmon belüli Opportunismus 'minden formájának leküzdéséért. A dolgozók előtt világossá tette a kommunisták célját, hogy olyan termelőviszonyokat kell kivívni, amelyek biztosítják a munkásosztály és vele együtt az egész dolgozó magyar nép felemelkedését, az ország függetlenségét, szabadságát, békés fejlődését. És amikor — 1919. március 21-e után — megvalósult a Magyar Tanácsköztársaság, a Vörös Újság az elért vívmányok megvédéséért folytatta harcát.

Aki ma kezébe veszi a Vörös Újság elsárgult és a korabeli szalmapapírja miatt néha már-már alig olvasható számaié — csodálatosan frissnek érzi minden példányát. Szerkesztői — Rudas László, és sorban utána: Szamuelly Tibor, Vágó Béla, Kun Béla, László Jenő és Jancsó Károly, főmunkatársai pedig: Alpári Gyula, Aranyossi Pál, Bolgár Elek, Révai József — a saerkesztőség egész kollektívája: mindig és minden körülmények között a történelmi fejlődést szolgálták

A kommunista sajtó, megjelenésének első, ünnepi órájától kezdve a haladásért folyó küzdelem első vonalában maradt. Most is változatlanul betölti lenini szerepét, s mint kollektív szervező és agitátor milliókat mozgósít a nagy nemzeti feladatok megoldására.

Korunk marxista—leninista sajtója naponta százezrek tájékoztatását végzi. Akár a szocialista nemzeti egység, akár az új gazdasági mechanizmus, akár a megújuló parlamenti élet eseményeiről, vagy az üzemi, mezőgazdasági, tanácsi munka országos és helyi problémáiról vagy kulturális életünk legbonyolultabb kérdéseiről van szó — felkészülten és felelősségérzettől áthatva teljesíti hivatását. Harcosan kiáll a szocialista internacionalizmus és a béke ügye mellett

A mai magyar sajtó a régi harcosok örököseként és a nagy munka sikeres folytatójaként — a szocializmusért harcoló dolgozók megbízható fegyvertársa. Ezt a harcos újságírást ünnepeljük ma, a Magyar Sajtó Napján, a Vörös Újság születésnapján.

Földes Mihály

Illúziók és realitások

A gazdasági életnek

is vannak fontos eseményei dátumai. Ilyen például 1946. augusztus 1-e, amely valóban határkő, hiszen a forint bevezetésének napja két ellentétes jellegű gazdasági időszakot választ el. Bár az elmúlt két évtizedben gazdasági életünknek más kiemelkedő eseményei és' eredményei is voltak — pl. a tervgazdálkodás meghonosítása, a szocialista termelési viszonyok megteremtése előbb ' nemzeti az iparban, majd a mezőgazdaságban — ez utóbbiak már nem kapcsolhatók egy-egy dátumhoz, mert több esztendeig tartó folyamatban érlelődtek meg.

Az új esztendő első napja bizonyos vonatkozásban ezúttal is elhatárolja a múltat a jövőtől- Ismeretes, hogy a szocialista országokban napirenden szerepel a gazdasági reform. A legtöbb szocialista ország — piL Bulgária, Csehszlovákia és a Szovjetunió — fokozatosan, több lépcsőben vezette be, valósítja meg az új gazdaságirányítási rendszert. Ezzel szemben Magyarország a reform komplex rendszerét, annak valamennyi rendszabályát egyidejűleg 1968. január elsején lépteti életbe. Az új esztendő első napja azonban csak a gazdálkodás és az irányítás módszerei tekintetében jelent határkövet; ez a dátum azt jelzi, hogy megkezdtük a reform koncepcióinak gyakorlati alkalmazását.

Lehetnek, akik olyan illúziókat dédelgetnek, hogy 1968. január 1-e után minden egy csapásra másképpen megy, a reform hatóerői azonnal működésbe lépnek, s rövid idő alatt látványos gazdasági eredményeket produkálnak. Aligha kell bővebben bizonyítani, hogy a gazdaságirányítási rendszer nem választható el a gazdasági »matériától-«. Az új gazdasági mechanizmus természetesen örökli és átveszi a meglevő gazdasági alapanyagot, azt a fejlettségi színvonalat s azokat az objektív adottságokat és problémákat, amelyek hazánk népgazdaságát 1967-ben jellemzik. Az. is nyilvánvaló, hogy a reform megvalósításának kezdeti időszakában — s ezúttal nemcsak 1968-na gondolunk — még aligha vehetAz utóbbi évek

ságirányítási rendszerben rejlő lehetőségeket, gazdasági fejlődésünket elsősorban az eddig ismert objektív adottságokra kell alapoznunk

adataiból kiindulva az ipari termelés fejlődésének nagyjából azonos —

évente 6—7 százalékos — üteme ítélhető reálisnak. Nemzeti jövedelmünk nagyobbik hányadát az ipar állítja elő, az ipari fejlődés 6—7 százalékos mértéke a jövedelem, a fogyasztás és a felhalmozás alakulását is automatikusan »előirányozza«. Ennek figyelembevételével a nemzeti jövedelem 1968-ban várhatóan 4—5 százalékkal gyarapszik. Utalnunk kell azonban a mezőgazdasággal kapcsolatos bizonytalansági tényezőre: az

átlagon felüli, vagy a gyenge termés az ipar eredményét — az élelmiszeripar révén — és a nemzeti jövedelem alakulását fel- és lefelé egyaránt korrigálhatja. (1965- ben pl. az ipáid termelés 5, a nemzeti jövedelem azonban a gyenge termés miatt csak 1 százalékkal nőtt, míg 1966- ban az ipari termelés 7, a

a reformot miképpen — lépcsőzetesen, vagy egyidejűleg — vezetjük be, a reformhatások fokozatosan történő ér vényesülése azonban odyan következmény, amely független a bevezetés módjától.

Ez elsősorban azzal függ össze, hogy a gazdasági folyamatoknak idővetületük is van. Példaként a beruházásokat említjük. A nemzeti jövedelem gyarapodását nem kis mértékben az határozza meg, mennyire hatékonyak

értékítéletépek érvényesülési lehetőségét is megszabja.

S végül, de nem utolsósorban még egy fontos tényező. Igaz, hogy a reform szabályozói és ösztönzői kérlelhetetlenül és önműködően hatnak, ám a gazdaságirányítás komplex rendszerét az emberek valósítják meg. Az idei évben megjelent mechanizmus-határozatok csaknem minden gazdasági tevékenységet, funkciót — az exportot és az importot, a pénz— korszerűek és gazdaságé-1 forgalmat és a bankhitelt,

sak — a beruházások. A re- forrn keretében olyan beruházási rendszer lép életbe, amelytől a közgazdasági logika alapján a beruházások műszaki—gazdasági hatékonyságának javulása várható. Ez a reformhatás azonban csak a beruházások üzembe helyezése után érvényesülhet. Köztudott, hogy a beruházások átfutási ideje még eszményi körülmények között is esztendőkkel mérhető. De nemcsak a beruházásoknál, hanem az egyszerűbb gazdasági folyamatoknál — pl. a termelési struktúra piaci igények szerinti átalakítása, új termékek bevezetése, a

nemzeti jövedelem pedig — meglevő gyártmányok minőa vártnál nagyobb termés következtében — 6 százalékkal emelkedett).

Elöljáróban már említettük, hogy a legtöbb szocialista ország fokozatosan valósítja meg gazdasági reformját, s mi sem természetesebb, hogy annak eredményei is fokozatosan jelentkeznek. A hatóerők fokozatos kibontakozása azonban a magyar reform megvalósítását is jellemzi. Arról ugyanis magunk dönthettünk, hogy

ségének javítása — is figyelembe kell venni, hogy a gazdasági cselekvés az időben realizálódik.

Természetesen az sem mellékes tényező, hogy a reform egyes elemeinek hatóerejét, működési terét kezdetben szándékosan korlátozzuk. Ezzel kapcsolatban egyebek között a piaci mechanizmust említhetjük. A fix-, a limit- és a szabadáras termékek köre, aránya a piaci mechanizmus, a piac

termékforgalmazást, a tervezést, a gyártmány- és gyártásfejlesztést — új módon szabályoztak. Némi túlzással azt mondhatnánk, hogy a gazdaságirányítás új rendszerében minden gazdasági szervezetnek és vezetőnek módosul a feladata. Alapvetően megváltozik az irányító és irányított gazdasági • szervezetek kapcsolata a vállalatok együttműködése az áru- és piaci kapcsolatokban jut kifejezésre. Módosul a vállalatok és azokon belül az egyes részlegek feladata is. S hadd folytassuk a sort a különféle funkciókkal, a tervezés tartalmi változásaival, az értékesítés növekvő jelentőségével és az új tennivalók — pl. a piackutatás, az árupropaganda — előtérbe kerülésével.

fliiglia kétséges, h,‘£z.

reknek — vezetőknek és beosztottaknak, műszaki és gazdasági szakembereknek — kell megtanulniuk az új mechanizmus követelményei szerint dolgozni, amelyhez bizonyos idő mindenképpen elengedhetetlen. v

Garamvölgyi István

Gyümölcsöző a közös vállalkozás

Böhönyei tsz a nagykanizsai piacon

»A termelőszövetkezetek

megállapodhatnak közvetlen közreműködésükön alapuló, de különálló szervezettel és jogi személyiséggel rendelkező közös vállalkozás létrehozására. A közös vállalkozás a szövetkezeti nyilvántartásba vétel napiával jön létre.« (Az új tsz- törvényből.)

Elkészülő és elhúzódó építkezések

A barcsi üzletsor.

(Tudósító nktól.)

Korszerű, modern üzletsort vehetnek rövidesen birtokukba a barcsiak. Az utolsó simításokat végzik a zöldség-gyümölcs, tej, kenyér és hús szaküzleten. Január elején valószínűleg már árusítani fognak itt. A barcsiak a községi tanács építőbrigádjának köszönhetik a szép épületet, amely a berendezéssel együtt 800 000 forintba kerül.

Sajnos az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezet többi beruházása nem áll ilyen jól Barcson. A bútoráruház készültségi foka csak 70—75 százalékos. A helyi építőipari ktsz pedig már a múlt évben nekifogott az I 800 000 forintos építkezésnek. Teljes létszámmal csak ez év október—novemberében folyt a munka, előtte kevesen dolgoztak ezen az építkezésen. Ha decemberben is igyekeznek, akkor lényeges előrehaladás várható.

A Dráva Kisvendéglő korszerűsítése augusztusban kezdődött. A határidő lejárt már és a 700 000 forintos munkát talán karácsonyra vagy szilveszterre fejezik be. Az ABC-áruA böhönyei Szabadság Termelőszövetkezet már 1966-ban úgy kereste a szerződésben le jük számításba az új gazda- nem kötött termelvények ér------------------------------------------------tőkésítésének a lehetőségét.

hogy az ilyen szabad árukat a galamboká (Zala megye) tsz-en keresztül adta el. Így talált vevőre a terven felül termett burgonya, káposzta paradicsom, paprika, uborka és a húscsirke.

— Hogyan fizetődött ez ki, hiszen költséges volt a nag\ távolságra történő szállítás?

Szabó Kálmán tsz-elnök és Bakos József főkönyvelő válaszol:

— Általában harminc százalékkal magasabb áron adtuk el ezeket az áruféleségeket ’ mint amennyit itthon kaptunk volna értük. A nagykanizsai piacon nagyon elégedettek voltak portékánkkal a vevők, s hogy mennyire segítettünk az áruellátásban, azt bizonyítja a városi tanács köszönő levele. A MÉK-kel, a magtér- meltető vállalattal, a baromfifeldolgozóval, a fogyasztási szövetkezettel és még több termeltetővel kötöttünk szerződést, amelynek . alapján mintegy másfél millió forint értékű terményt és terméket adtunk át nekik. Az a többlet került a nagykanizsai piacra, amelyre az említett vállalatokkal nem szerződtünk. Ez a többlet áruértékben mintegy egymillió forintot tett ki, és magasra rúgott az árkülönbözet ...

Ezekből a tapasztalatokbó' indultak ki a böhönyeiek s múlt év őszén, és az ő kezde ményezésükre hozott létre közös értékesítő társulást a marcali járás négy községének termelőszövetkezete: a somogysámsanj, a kéthelyi, r vései és a böhönyei.

Kilenc tsz társult

— Miután megállapod tun1 standot kértünk a nagykani

izsai piacon — mondják a böház építését is megkezdte a községi építőbrigád. Az eredeti megállapodás szerint ez évben tető alá kell hozni a 2 800 000 forintos épületet. A jelenlegi állapot ismeretében ennek nem nagy a valószínűsége.

A barcsi szövetkezetnek tetemes forgalom- és nyereségkiesést okoz a beruházások befejezésének elhúzódása. Az építők jogosan hivatkoznak arra. hogy sokszor a különböző építőanyagok hiánya miatt álltak hónapokig a munkák. A december azonban még hozhat javulást a barcsi építkezések helyzetében.

hönyed vezetők. — Ekkor je lantkeztek társulási szándékkal a zalai szövetkezetek is, és végül nyolc tsz létrehozta a közös vállalkozást. Később fölvettük kilencedik tagnak a marcali Vörös Csillagot fgy kezdte munkáját a marcali és a nagykanizsai járás szövetkezeteiből alakult vállalkozás. Fölmérték az igényeket és megosztoztak a feladatokon, s eszerint készítették el terveiket a tagszövetkezetek. Induláskor a Nagykanizsai Városi Tanács 200 000 forintot adott hogy ebből építsenek elárusítóhelyet a helyi piacon. Júniusig ideiglenes bódékban folyt az elárusítás, akkor elkészült az új létesítmény. A törvényben előírt szabályok szerint működnek, önálló könyvelésük és bankszámlájuk van. Az új elárusítóhely havi forgalma 1,2—1,5 millió forint a tervezett 600 000 forinttá' szemben. Hogy jobban és választékosabban kielégíthessék az igényeket, 21 tsz szállít —

szerződés alapján — árut a vállalkozásnak.

— Miből fedezték az indulási költségeket?

— A tagszövetkezetek a vállalkozás létrejöttekor kü- lön-külön 60 000 forintot állóeszközökre, 20 000 forintot pedig forgóeszközökre adtak össze. Azóta félmillióért építettünk egy létesítményt Kanizsán, ahol 50—60 sertést dolgoznak fel hetenként.

— Milyen arányban vesz részt az áruellátásban a böhönyei tsz?

— Mi vagyunk a legnagyobb szállítók. Az idén eddig túl vagyunk a milliós értéken, és év végéig még hozzáteszünk félmilliót. Megéri. Saját gépkocsinkkal visszük az árut, s amit mi itt egyszer megmérünk, az ott sem kevesebb. A hosszabb távra szóló tennivalókat és igényeket az igazgatótanács havi ülésén beszéljük meg, a megrendeléseket telefonon kapjuk.

A szerződés teljesítése mindenekelőtt

Sorra vesszük, milyen szerződéseket kötött a tsz a különféle vállalatokkal, és hogyan áll a teljesítéssel. 1300 hízott sertésre szerződtek, ebből 180 van hátra. Az év végéig ez is meglesz. A 235 hízómarhából esetleg csak az exportképesek húzódnak át a jövő évre. 3500 pulykára szerződtek, ennél 400 darabba’ többet értékesítettek. Eladtak 8000 húscsibét A 18 vagon étkezési burgonya egy részét elszállították, a többit tárolják 1200 vagonnyi zöldborsóra szerződtek, de 1350 vagonnal értékesítettek.

— Elsősorban a szerződése' teljesítésére törekszünk, hí szén a szerződés hitelfedezetet nyújt s ha nem teszünk eleget kötelezettségeinknek, abból anyagi kellemetlenségün! származhat. A vállalkozás r többletet kapja, illetve am:t külön erre a célra termesz tünk.

— A szövetkezetnek több letjövedelmet hoz ez az értékesítési forma. Vajon ne" lehetne erre a haszonra So mogyban szert tenni? M akadálya van annak, hogy a

mi megyénkben segítse a jobb áruellátást ez a vállalkozás?

— Kétségtelen, hogy az ilyen értékesítésből nemcsak nekünk, a termelőknek, hanem a vevőknek is hasznuk van, hiszen friss árut kapnak. Szeretnénk Marcaliban elárusítóhelyet nyitni, ehhez azonban az kell, hogy a község segítsen a beruházásnál. A Ba- latonmária és Balatonberény között levő Birkacsárda a mienk. Amikor a vállalkozás átvette, az előző üzemeltető éppen a ráfizetés miatt igyekezett túladni rajta. A mi kezelésünkben 2800 forint tiszta haszonnal zárta a szezont a csárda. Igaz, ez nem sok, de a vállalkozásnak éppen ez a sajátossága: nem mindenből várható számottevő jövedelem, mégis vállalni kell a boltok rendszeres ellátását, a folyamatosságot, a kockázatot. Esetemként az alig jövedelme- z5 nővénvfbőségekkel is foglalkozni ke’l — a vevők ériekében. F.zék szellemében Somogyba1 is szép jövő áll a állalkozások «lőtt.

Hernesz Ferene