Somogyi Néplap, 1967. december (24. évfolyam, 285-309. szám)

1967-12-07 / 290. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ára: 50 fillér Somogyi Néplap «2 MSZMP M ÉGTE 1 BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIV. évfolyam, 290. szám ★ 1967. december 7., csütö^^ A MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL: Illúziók és realitások (3. o.) Veszélyes némaság (5. o, Külföldiek a megyei könyvtárban (6. o.) ft jövő tavasszal összeül a Hazafias Népfront IV. kongresszusa ÜLÉST TARTOTT A HAZAFIAS NÉPFRONT ORSZÁGOS TANÁCSA Szerdán a Parlament Va­dász-termében ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Tanácsa. Részt vett a tanács­kozáson és az elnökségben fog­lalt helyet Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságá­nak első titkára is. Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának ' tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke megnyitó beszédében megemlékezett ar­ról, hogy az országos tanács tagjai közül örökre eltávozott dr. Münnich Ferenc, a magyar nép hűséges fia, a hazai és a nemzetközi szocialista forra­dalmi mozgalmak kiemelkedő, nagyszerű harcosa. Indítvá­nyozta. hogy a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa jegy­zőkönyvben örökítse meg dr. Münnich Ferenc érdemeit. Kállai Gyula a továbbiak­ban szólott az MSZMP Köz­ponti Bizottságának november 23—24-én tartott üléséről, amelyen az ország gazdasági fejlődésének alapvető kérdéseit tárgyalták meg. majd rámutatott, hogy az országos tanács legutóbbi ülé­se óta belpolitikai, társadalmi életünkben tovább erősödött a szocialista demokrácia — A gazdasági reform beve­zetésével a közéleti demokrá­cia újabb nagy iskolája nyílik meg az ország életében — mondta, majd nyomatékosan aláhúzta: népünk, kormányunk —* erejének, lehetőségeinek megfelelően — minden segít­séget megad az igazságos ügyért küzdő vietnami nép­nek. Ezután az arab országok elleni izraeli agresszió követ­keztében kialakult helyzettel foglalkozott, s utalt arra, hogy pártunk és kormányunk az el­múlt időszakban több intéz-, kedést tett, illetve számos ak­cióban vett részt, amelynek célja a nemzetközi feszültség enyhítése, az imperialista ag­resszió visszaverése, a nem­zetközi béke és biztonság po­zícióinak erősítése. Kitért arra, hogy a haladó emberek világszerte megünne­pelték korunk történelmének sorsfordulót jelentő nagy eseményét, a Nagy Októ­beri Szocialista Fon-adalom 50. évfordulóját: Bejelentette, hogy a nemrég aláírt magyar —szovjet barátsági, együttmű­ködési és kölcsönös segítség- nyújtási egyezményt a közel­jövőben az országgyűlés elé terjesztik törvénybe iktatás végett. Végül a népfront-moz­galom nevében új sikereket kívánt a baráti Szovjetunió­nak. Ezután Erdei Ferenc, a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsának főtitkára terjesztette elő a titkárság beszámolóját az országos tanács határozatá­nak tervezetét, majd bejelen­tette: a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának elnöksége a közelmúltban foglalkozott a mozgalom helyzetével és fel­adataival. Főbb vonásaiba’ kialakult a Hazafiás Népfront helye és szerepe hazánk politi­kai éleiében, bár a mozgalom­ban rejlő lehetőségeket nerr akníztuk ki a lehetséges mér­tékben. A Népfront politikai életünk, állandó tényezőjévé vált. Rendszeresen állást fog­lal a főbb politikai kérdésekben, s ezzel elősegíti, hogy a Rárt tagok és pártonkivüliek véle­ménye együttesen nyilvánul­jon meg. A párt legfelsőbb szervei rendszeresen igénybe veszik a Népfront közremű­ködését, s a megyei bizottsá­gok nagy része sem csak a nagy akciók alkalmával szá­mol a Hazafias Népfront mun kajával. Ugyanakkor azonban még nem kielégítő a helyzet, s a Népfront kezdeményező­készsége sem megfelelő — summázta a dokumentum megállapításait, majd beje­lentette: — A Hazafias Népfront IV. kongresszusát a működési sza­bályzatnak megfelelően 1968 tavaszán kell összehívni. Ja­vasoljuk, hogy a kongresszust előzze meg a községi, járási, városi és megyei népfront-bi­zottságok újjáválasztása is. Erdei Ferenc az elnökség nevében javasolta, hogy a me­gyei és fővárosi népfront-bi­zottságok tagjait, valamint a kongresszusi küldötteket ne közvetlenül a helyi választási gyűléseken, hanem a korábbi gyakorlatnak megfelelően kül­döttértekezleteken válasszák meg. Elmondta, hogy a kong resszus előkészületeinek jegyé­ben csaknem száz közéleti sze­mélyiség, tudós és szakember részvételével a szociálist;- nemzeti egység politikájához tartozó öt fonté* kérdés elemzését, megvitatását kezdték meg. Ezek: A szövet­ségi politika társadalmi alap­jai és a szocialista hazafiiság: a nemzeti érdekek és a nem­zetközi szolidaritás; az új gazdaságirányítási rendszer társadalmi és politi­kai kérdésed; a szocialista demokrácia fej­lődése; az ifjúság és társadalmunk. A munka folytatásához és befejezéséhez az országos ta­nács hozzájárulását kérte, majd indítványozta: az orszá­gos tanács hozzon határoza­tot a Népfront új működési szabályzatának kidolgozására. Erdei Ferenc végül a gazda­ságirányítás új rendszerének bevezetésével kapcsolatos nép­front-feladatokkal foglalko­zott A referátumot véleménycse­re követte. Felszólalt a vitában Kádár János is. A felszólalásokra Erdei Ferenc válaszolt, majd a Hazafias Népfront Országos Tanácsa egyhangúlag elfogad­ta a titkárság referátumát és az előterjesztett határozati ja­vaslatot Az ülés Kállai Gyu­la zárszavával ért véget Podgornij Finnországban Podgornij üdvözli Kckkonen elnököt. (Telefota — MTI Külföldi Képszolgálat) Újságírók kitüntetése a magyar sajtó napja alkalmából A magyar sajtó napja al­kalmából szerdán az Űjság- irószövetség székházában Il­ka Pál művelődésügyi mi­niszter, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja át­nyújtotta az idei Rózsa Fe- renc-díjakat A díjkiosztó ünnepségen megjelent Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Barcs Sándor, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnö­ke és Naményi Géza. a Mi­nisztertanács Tájékoztatási Hivatalának vezetője. Az 1967. évi Rózsa Ferenc- díj L fokozatát ketten kap­ták: Boldizsár Iván, a The New Hungarienan Quarterly főszerkesztője és Földes György, a Ludas Matyi he­lyettes főszerkesztője. A II. fokozattal Rózsa Lászlót, a Népszabsflság főmunkatársát, Salgó Lászlót, a Magyar Rá­dió és Televízió párizsi tu­dósítóját és Gerő Lászlót, az Ifjúsági Magazin főszerkesz­tőjét tüntették ki. A III. fo­kozatot E. Fehér Pálnak, az Elet és Irodalom olvasószer­kesztőjének, Macsári Károly- nak, a Népszava munkatár­sának és Kristóf Attilának, a Magyar Nemzet munkatár­sának adományozták. A díjak átadását követően a Minisztertanács Tájékozta­tási Hivatala és a MUOSZ elnöksége fogadást adott a Magyar Sajtó Házában. (MTI) Hollandi rekeszek a kaptárüzemből A méhészeti kellékek mel­lett az idén új faipari ter­mékek készítésével is fog- 'alkozott a tabi kaptárüzem. Ezerszámra kerültek ki az üzemből a tojásosládák, a gyümölcsszállításhoz szüksé­ges hollandi rekeszek. Mivel göngyölegből az idei őszön szokatlanul több kellett, mint az elmúlt években, az egyik üzemrész szinte szala­gon készítette a gyümölcsös­ládákat Ezenkívül nem kevesebb, mint tízezer zsalutáblát állí­tottak össze a kantárüzem­ben. Jövőre a keresletnek megfelelően megsokszorozzák a keresett cikk gyártását. Mintegy kétszázezer darab ■^készítését tervezik. A fő profil, a méhészeti eszközök gyártása mellett január 1-től az ugyancsak hiánycikknek számító redőnyökkel is piac­ra lépnek. Háromszáz köb­méter nyersanyagot dolgoz­nak fel redőnvléenek. A jövő évi bővítés lehetővé teszi, hogy göngyölegből is többet készítsenek, mint az idén. A még szükséges beru­házások megvalósításával. a bekötő utak megépítésével kialakul az üzem végleges formája. Nyikolaj Podgornij, a Szov­jetunió Legfelső Tanácsa el­nökségének elnöke december 5-én felkereste a finn kormány fogadási palotáját, ahol kül­földi államférfiak köszöntötték Urho Kekkonen finn köztár­sasági elnököt, Finnország füg­getlenné válásának 50. évfor­dulója alkalmából. A kereskedelem és a vendéglátóipar új bérezési rendszeréről A kereskedelmi és vendég­látóipart dolgozók több mißt háromszázezres táborát érinti a január 1-én áletbe lépő új bérezési rendszer, amelynek kialakításában a KFVBSZ te­vékenyen részi) vett Ezzel kapcsolatban Ligeti László, a KPVDSZ főtitkára nyilatko­zott az MTI munkatársának: Az állami és a szövetkezeti kereskedelemben január 1-én hatályba lépő bérezési ren­delkezések jellemzője, hogy csupán keret segítséget ad­nak, s vállalati, szövetkezeti jogkörbe utalják a bérszabá­lyozás konkrét módszereit Az új bérezési rendszer végrehajtása az eddiginél sokkal nagyobb felelősséget ró a vállalati és a szakszer­vezeti szervekre — mondotta a főtitkár. — Az ösztönzés módszerét feltételeit a helyi szerveknek kell kialakíta­niuk. A jogszabályokat úgy alkottuk meg, hogy a mun­ka díjazása a jelenleginél magasabb lehet, s a kereset csak akkor csökken, ha a dolgozó teljesítménye is visz- saaesdk. Ennyiben szükséges nek láttuk a megnövekvő vállalati jog korlátozását. Az új bérezési rendszerben a je­lenlegi jutalékkulcsok csök­kentésének lehetőségeit központilag korlátoztuk. is A Csurgói járási Tanács megvitatta Az állattenyésztés fejlesztésének leiielíségei a tsz-ekben (Tudósítónktól.) Az állattenyésztésnek hagyo­mányai vannak a csurgói já­rásban. A jelenlegi helyzetet értékelte legutóbbi ülésén a járási tanács. A szarvasmar­ha-tenyésztés és -hizlalás a legjelentősebb üzemágak egyi­ke a járásban, ebből évente mintegy 40 millió forint bevé­telt érnek el. A járásban öt súlyponti szarvasmarhatartó közös gaz­daság alakult ki, ezekben va­lósultak meg nagyobb épület- beruházások is. A tanácsülés részvevői eredményként is­merték el, hogy a közös gaz­daságok többségében már cél­tudatosan folyik a marhahiz­lalás. 1966-ban még 4,4 kiló abrakot használtak fel egy ki­ló hús előállításához, ez év el­ső felében viszont már csak 3,1 kilót. Különösen a csurgó- nagymartoni, a somogybük- kösdi és az iharosberényi Zöld­mező Tsz eredményei emel­kednek ki az átlagból. A tej­termelés még mindig nem ér­te el a kívánt szintet, és sok újszülött borjú hullik el. Az ühullás aránya az 1966. év 1.8-ről az idei év első feléber 8,9 százalékra emelkedett. Ami a sertéstenyésztést ille­ti, a korszerűbb kocatartás következtében javult a malac- szaporulat, és a megyei átlag­nál kevesebb abrakot használ­nak fel a közös gazdaságok a sertéshús előállításához. Adva van a lehetőség ahhoz, hogy Csurgón egy központi sertés­hizlaló telepet hozzanak létre a járás tsz-ei. A tanácsülés megállapította, hogy a sertés- állomány számszerű emelésé­hez, minőségének javításához a meglevő férőhelyek korsze­rűsítésére és néhány új épület­re van szükség. A távlati tervek szerint ba­romfitenyésztéssel csak a zá- kányi Csokonai Tsz foglalko­zik majd, itt ugyanis minden feltétel biztosított a fejlesztés­hez. A lóállomány utánpótlá­sával — társulásos alapon — ugyancsak egy-két tsz foglal­kozna. Az állatállomány fejleszté­sére intézkedéseket hozott a járási tanács. Egyebek között a szarvasmarha-állomány ne- gativizálását, az itatásos bor- júnevelés széles körű alkal­mazását, a tömegtakarmányo- tós helyes módszereinek beve­zetését jelölte meg további feladatként a járási tanács.

Next

/
Oldalképek
Tartalom