Somogyi Néplap, 1967. december (24. évfolyam, 285-309. szám)
1967-12-03 / 287. szám
SOMOGYI NÉPLAP 6 Vasárnap, 196T december *. Forradalmak fegyverei a Hadtör félte tin A gyermekek érdekében! Árusítsanak tejet, kakaót az iskolákban A budai Várban sok ezer év harci eszközei pihenitek békésen egymás mellett. A legrégibb fegyver a kőbalta, a legújabb a rakéta. Igaz, ez csak képen látható, hiszen aligha férne el az Országos Hadtörténeti Múzeum termeiben. De a korszerű tankok, vadászgépek »eredetiben« is láthatók a múzeum udvarán. Csatacsillsíg Örák nosszat járhat itt a látogató, s mindig talál újat, meglepőt. A csatacsillagnak és több más fegyvernek ma már a neve is alig ismert. Kevesen láttak háromfedelű vadászgépet is. S vajon ki sejtené azt, hogy még az első világháborúban is használtak buzogányokat? Nagyon sok különös fegyvert halmoztak fel itt a múzeumban. 1918-ban alapították, tehát jövőre lesz 50 éves. Érthető, hogy a múzeum leggazdagabb anyaga az elmúlt 50 évre emlékeztet. Itt minden tárgynak külön története van. Sok régi, elrozsdásodott fegyvert a múzeum előtt, az esztergomi bástya feltárásakor találtak meg. De a legkülönösebb történetek az 1919-ből származó emlékekhez fűződnek. Ez természetes. Az Árpád-kori nyílhegyet, a XV. századból maradt cséphadarót, kuruc zászlót, vagy Petőfi kardját nem kellett rejtegetni. Bár a »régi kardok« is a német terjeszkedés, vagy az úri elnyomás, az önkény ellen felkelt népünk emlékei voltak, az ellenforradalmi rendszer nem pusztította ezeket. De az már valóban rejtély, hogyan tudták megőrizni az első munkáshatalom üldözött zászlóit: a Csepeli Vörös Ezred 2. zászlóalja, a 3. számú Nemzetközi Ezred, a Budapesti Vörös Vasas hadosztály, vagy a 31. Vörös Ezred lobogóját, melyet Kun Béla adott át az északi hadjárat hőseinek. Internacionalisták hagyatéka A magyar vöröskatonák fegyvered között látható egy Korabeli képek, plakátok idédk fel a Tanácsköztársaság napjait. Kutak helyett vezeték Fejlődik a törpeYÍzmü-liálózat Ebben a szobában csak a látogatók »mal«-ak. A kép közepén álló aknavetőt a magyar Tanácsköztársaság Vörös Hadserege használta, a piakát a vörös katonákat buzdította 40 évvel ezelőtt, a kép jobb oldalán álló mellszobor pedig Stromfeld Aurélt, a magyar Vörös Hadsereg vezérkari főnökét ábrázolja. orosz puska. Ilyennel főként orosz földön a polgárháborúban harcolt sok-sok ezer magyar katona — a szovjethatalom oldalán. A százezer magyar internacionalista hagyatéka között van Zalka Máté kardja és Sziklai Sándor kaukázusi tőre. A két magyar internacionalista nevével találkozhatunk e, spanyol polgárháborúról szóló kiállításon is. A gyűjtemény egyik legszebb darabja a »Spanyol szabadságért« érdemrend, amellyel a hősi halált halt Zalka Mátét — Lukács tábornokot — tüntették ki. Sziklai Sándor nevét is még kétszer olvashatjuk: a második világháború idején a magyar antifasiszták soraiban harcolt, 1956-ban pedig a Köztársaság tér mártírjai között esett el. Kétségtelen, hogy a múzeum legmegrendító’bb része a második világháború magyar antifasisztáinak küzdelmei ismertető kiállítás. Magyarországon, szovjetföldön, Cseh- szlováikában, Jugoszláviában, Lengyelországban, Franciaországban, Belgiumban, Olaszországban, s ki tudná felsorolni még, hány helyen küzdöttek a magyarok a fasizmus ellen. S a gyűjtemény különös érdekességét csak fokozza az, hogy a partizánok közül még sokan, akik az egykori ejtőernyősruhát, a géppisztolyt használták, ma itt élnek körünkben — országosan ismert politikusok, társadalmi, közélet’ személyiségek. Évkönyv a fegyverekről A múzeum most, alapításának 50. évfordulójára készül. Jövőre megjelenik az első tudományos évkönyv, 'és vándor- kiállítást rendeznek az 50 éves szovjet hadsereg tiszteletére. Előkészítik már a Magyar Vörös Hadsereg 50. évfordulójának megünneplését is. A múzeum új meglepetése lesz az a dioráma kiállítás, amely a magyar hadtörténetem egy- egy jellegzetes csatáját mutatja be eredeti tárgyak és rajzok kombinációjával. A török korból Szigetvár ostroma kerül diorámára, a kuruc időkből a győrvári csata. 1849-ből pedig Buda elfoglalása. A kiállítás felidézi majd a magyar partizánok abroncspusztai csatáját is. Aczél Kovách Tamás Európai viszonylatban Magyarország az utolsók között van az egy főre jutó tejfogyasztásban. Az 1966. évi adatok szerint mindössze 96 liter tej jutott egy főre. Országos célkitűzés, rendkívül jelentős egészségügyi szempont, hogy az egy főre jutó fogyasztás legalább 170—ISO literre emelkedjen. Elgondolkoztató adatok ezek és arra intenek, hogy társadalmi érdekünk megkeresni a módját annak, miként juthat ez a fontos élelmezési cikk nagyobb mennyiségben minél több emberhez. Sok kihasználatlan lehetőség, adottság van, amely feltétlenül e célkitűzés elérését szolgálná, s amelyel eddig még nem éltünk. Ezért is lehet üdvözölni azt a kezdeményezést, amely a Tejipari Vállalattól indult ki, s több-kevesebb huzavona után most már a megvalósulás útján halad. Felnőttek, de elsősorban a gyermekek táplálkozásában igen fontos élelmiszer a tej. Azzal, hogy az iskolákban tízóraira tejet, kakát biztosítanak a diákoknak kettős célt is szolgálnak. Egyrészt köny- nyebben hozzájuthatnak a tejtermékhez a fiatalok, másrészt leveszik a szülők válláról a tízóraiztatás gondját. Kaposváron a Gárdonyi, a Rákóczi, a Petőfi, a Vöröshadsereg úti általános iskolában, a Munkácsy Gimnáziumban és a közgazdasági szakközépiskolában, ezenkívül a marcali általános iskolában és a csurgói I-es és lies számú iskolában vezették be eddig a tej árusítását. A közeljövőben Nagyatádon is megtörténik ez. A Tejipari Vállalat bizonyos összeget fizet annak, aki az iskolában vállalja a tej eladását. Egyes helyeken a vállalat embere végzi ezt, másutt az iskolából vállalta valaki, a közgazdasági szak- középiskolában például a KISZ-szervezet bonyolítja le az árusítást. Különösen ez utóbbi kezdeményezés példás és követésre méltó. Naponta körülbelül száz liter, kétde- cis palackokba kimért tej ét kakaó fogy eL Szép, hasznos, örvendetes ez a kezdeményezés. Jó lenne, ha Kaposváron, a járási székhelyeken és a nagyobb körzeti iskolákban is követésre találna. Természetesen ehhez nem elegendő az, hogy a Tejipari Vállalat a maga részéről megteremti a lehetőséget. Feltétlenül szükséges, hogy az iskola, a szülői munkaközösség is fölismerje ennek jelentőségét, és többet tegyen megvalósításáért. Momd- hatánk úgy is, hogy társadalmi ügy, társadalmi érdek ez, még akkor is, ha látszólag nem nagy dologról van sző. Csak arról, hogy gyerekeink mindennap könnyen hozzájuthassanak a számukra fontos, egészséges tejhez. V. M. ÉRDEK ES fölmérést készített az ember növekedéséről dr. Véli György nyugalmazott rendelőintézeti szakfőorvos. Kevesen tudják, hogy a kaposvári gyerekek örökké mosolygó, gyalogosan járó kedves doktor bácsija három évtizeden át figyelemmel kísérte a gyermekek testi fejlődését. Első ilyen tárgyú tanulmánya harmic évvel ezelőtt jelent meg, a legutóbbi most a közelmúltban. Íme néhány érdekes adat dr. Véli György tanulmányából: 1925-ben a kaposvári járás sorozásra került fiataljainak átlagos testmagassága 167,9 centiméter, az 1943-as évben sorozott fiatalok átlagos testmagassága pedig 171,5 centiméter volt. Az 1872—1945 közötti években sorozot fiatalok tíz évenkénti növekedése 8 milliméter, a felszabadulás utáni években sorozottak tíz évenkénti növekedése pedig 18 milliméter. V _______II__________________ A jó ivóvíz nemcsak váró son, falun is — kincs. Az egyre szaporodó törpevízművek nagyrészt mélyfúró sú kútjaiból jó minőségű vizei kapnak a hálózatba bekapcsolt járási székhelyek és községek lakói. Az évekkel ezelőtt megindult törpevízmű-társulások jelentős eredményeket mutathatnak fel: negyvenkét ezer ember kap a százharminchat kilométer hosszú hálózatból jó minőségű ivóvizet. A hálózat fejlesztésére ebben az évben is számottevő összeget költöttek. Az eredményt így tehet összegezni: Marcaliban tizenegy kilométerrel nőtt a hálózat hossza, és egy négyszáz köbméteres tároló biztosítja a járási székhely zavartalan ellátását. So- mogyszentpáloin az 1 400 000 forintból 4,5 kilométer hosszú vezeték épült. A percenként százhúsz liter vízhozamű kút 1400 ember kényelmét szolgálja majd. , A somogyvár—so- mogyvámosi közös törpevíz- mű-társulás a nyolc kilomé tér hosszúi hálózatra és a száz köbméteres viztoronyre 3 900 000 forintot költött. A balatonkiliti vízmű fejleszjé Péhez a megye ötszázezer fo tintos támogatást adott. Az eredményekhez minden ütt hozzájárultak a lakók i Az épíkezéseken végzett tá; •adalmi munka saját kényelmüket szolgálja majd. Az emberek önmagukért dolgoztak, s az eredmény nem marad el. A tervek már a következő évre is készek. A megyed tanács építési, közlekedési és vízügyi osztályán ilyen adatokat sorolnak: Ádándon már az idén elkészítettek egy mélyfúrású kutat A háromszáz- ezer forintos költség jövőre kamatozik majd. Kaposfüre- dem most kezdték meg egy kút fúrását, ötszázezer forintot költenek rá. A jövő évi tervek között szerepel még a balatonkiliti vízmű fejlesztése, Zamárdiban és Balatonszárszón is bővítik a törpevíz- mű-hálózatot. Somogyszobor, Balatonendróden, Böhönyén és Nagyberkiben pedig most alakult meg a társulat. A tervek ezekben a községekben is készülnek, hogy a régi udvari kutakat felváltsák a vízvezetékek, s a többé-kevésbé fertőzött víz helyett jó minőségű ivóvizet kapjon a lakosság. Az eredményt a közös ösz- szefogás biztosítja. Emberek családok társulnak azért, hogy az alapvető problémát, a víz-; kérdést megoldják. A megye törpevízmű-hálózata jövőre is jó néhány kilométerrel megnyúlik. S ezzel együtt megnő a jó ivóvízellátásban részesülők száma is. *. 1. TÖZRENDÉSZETI TOTÓ A szelvény levágott részét (vastag vonallal bekeretezett rész) kitöltve bélyeggel ellátott borítékban kell beküldeni a BM Somogy megyei Tűzrendészeti Parancsnokság (Kaposvár, Beloiannisz u. 7.) címére. A szelvényt a TOTO hagyományos 3 módszerével kell kitölteni A borítékra kérjük ráírni REJT- H^T VÉNY PALY AZ AT. s w KÉRDÉSEK 1 2 X % í. Benzinnel, petróleummal, gázolajjal szabad-e begyújtani, vagy tüzet éleszteni? ige* nem X 2. Milyen anyagot szabad a padlástérben tárolni? éghető nehezen éghető X 34. 5. Papírt és textilanyagot a padlástérben hogyan szabad tárolni? ömlesztve kötegelve X A kályhából kiszedett salakot, hamut milyen állapotban szabad kiönteni? izzó meleg kihűlt Kémények füstnyomáspróbáját hány évenként keil végrehajtani? 5 3 2 6. Szabad-e tailajszintnél mélyebb fekvésű helyiségben propán-bután gázpalackot üzemeltetni? ige* nem X 7. Mivel szabad a propán-bután gázpalack tömítettségét vizsgálni? gyufa gázgyújtó ezappanosvíz 8. Gázpalack és más tüzelő- és fűtőberendezés között hány cm távolságot kell biztosítani? 150 100 70 9. ' Füstcső, hődob közelében hány cm-en belül nem szabad ruhát szárogatni? 50 100 ISO 10. A kémény nem használt füst cső-torkolatát mivel szabad elzárni? fémdngó keménypapír rongy — 11. Pince közvetlenül utcára nyíló szellőző ablaka alatt szabad-e tüzelőanyagot tárolni? igen nem X 12. Tüzelőberendezés kéményét milyen időközönként kell kitisztítani? havon- | kétba- ként | havonk. féléven ként
