Somogyi Néplap, 1967. december (24. évfolyam, 285-309. szám)

1967-12-29 / 307. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ára: 50 fillér XXIV. évfolyam, 307. szám 1967. december 29., péntek H1 i£ .Hazafias kötelességünk segíteni a reform célkitűzéseit A Hazafias Népfront községi vezetőinek háromnapos tanácskozása Kaposváron A kaposvári Felsőfokú Me- a tagja, aki többet tesz a kö- zőgazdasági Technikumban XrűW Tito január végén az EAK-ba látogat tegnap kezdődött meg a Ha­zafias Népfront háromnapos tanácskozása. Varga Károly, a Népfront megyei bizottsá­gának titkára üdvözölte a mintegy 250 megjelentet, köztük a mozgalom községi, járási vezetőit, valamint a járási pártbizottságok és ta­nácsok képviselőit. — Az idén immár hatod­szor kerül sor hasonló ta­nácskozásra, mégis mindig van új rryondanivalónk egy­más számára — mondotta megnyitójában Varga Károly. A most kezdődő tanácsko­zás azért is jelentős, mert nemcsak egy év munkájáról kell számot adni, hanem te­kintettel a népfrontbizottsá­gok tavasszal sorra kerülő új j á választáséra, egy egész cildus tevékenységét kell ér­tékelni. A másik, ami külö­nösen fontossá avatja a mos­tani tanácskozást, a gazda­ságirányítási rendszer re­formja. Az első napi elő­adás is — ajjielyet dr. Szath- mári Nagy Imre, a Hazafias Népfront. Országos Tanácsá­nak titkára tartott — erről a témáról szólt Szathmárí atvtárs . előadá­sának tárgya az új gazdasá­gi mechanizmus és a Haza­fias Népfront ezzel kapcso­latos feladata volt Részlete­sen ismertette gazdaságirá­nyítási rendszerünk megvál­toztatásának a szükségszerű­ségét az új mechanizmus gazdasági alapjait Külön ki­emelte, hogy nemcsak a gaz­dálkodásban, hanem a köz- gondolkodásban is olyan vál­tozásra van szükség, mely szerint a társadalomnak az zért, nagyobb anyagi és er­kölcsi megbecsülésben része­sül. Az új gazdasági mechaniz­mus elemzése .után Szathmá- ri Nagy Imre felhívta a fi­gyelmet a reformmal kapcso­latos feladatokra. — Haza­fias kötelességünk segíteni a reform célkitűzéseit, és eb­ben különösen nagy munka vár a népfrontbizottságokra, Elsősorban a helyes közgon­dolkodás kialakításában kell tevékenyen munkálkodniuk, hogy a szocialista gazdasá­gunk fejlődését szolgáló re­formintézkedés esetleges döc- cenőin is átsegítsék társa­dalmunkat. Az előadó néhány munka- területet külön is megjelölt ahol fokozottabb mértékben kell tevékenykedni. A falvak­ban fontos a téli tanfolya­mok megszervezése. Ezeken agrárpolitikai kérdések is napirendre kerülnek. A re­formmal kapcsolatos esetle­ges kérdéseket nyílt és őszin­te vitákban kell tisztázni. Különösen nagy figyelmet kell szentelni a rétegpolitikai munkára. A népfrontbizottsá­gok szervezzenek akciókat a helyi problémák, feladatok megoldására. Az ebédszünet után a járá­si bizottságok titkárainak vezetésével a tanácskozás részvevői Járásonként tár­gyaltak a támárófl. örvende­tes eredményként volt le­mérhető, hogy ezeken a konzultációkon nyílt és őszinte vita alakult ki. A tanácskozás ma Varga Károlynak, a Hazafias Nép­front megyei titkárának elő­adásával folytatódik. Az egyiptomi külügymi­nisztérium szóvivője szer­dán este közölte, hogy Tito jugoszláv elnök január vé­gén látogatást tesz az Egye­sült Arab Köztársaságban. Tito utazási tervéről szer­dán Nikezics jugoszláv kül­ügyminiszter tárgyalt egyip­tomi kollégájával, Mahmud RiadddL Nikezics később Nasszer elnököt is fölkeres­te, és átadta neki Tito el­nök üzenetét. A fonyócS járásban hu­szonhárom úttörőcsapatból tizenkilencnek van testvér KISZ-alapszervezete’: tizen­hétnek a községekben, kettő­nek a középiskolákban. A fonyódi járás KISZ-esei élen járnak az úttörők patronálá- sában, és jó kapcsolat ala­kult ki a két szervezet kö­zött Ezt hallottuk a tegnap délelőtti úttörőelnökségi ér­tekezleten, amelynek fő na­pirendi pontja az úttörők felkészítése a KISZ-tagságra volt. De nem minden járás di­csekedhet ilyen eredménnyel. Ennek okát abban látják, hogy a KISZ-szervezetek nem közelednek az úttörőcsapa­tokhoz, nem használják ki a lehetőségeket Nem hívják meg pl. egy-egy taggyűlésük­re a KISZ-tagjelölteket, nem bízzák meg az úttörőket —• főleg nyolcadikban — konk­rét feladatokkal, és a sema­tikus, brosúraízű előadások helyett kevés helyen ismerte­tik meg a pajtásokkal a A Nasszer—Nikezics talál­kozó után a jugoszláv kül­ügyminiszter elmondotta még, hogy Tito elnök több ázsiai és afrikai államot akar föl­keresni, találkozni kíván az indiai, pakisztáni, kambod­zsai, afgán és etiópiai vezetők­kel. Körutazását egyiptomi látogatásával zárja. Tito el­nök tárgyalássorozatának fő témája a közel-keleti válság lesz. KISZ-életet. Természetesen ahol nincs színes, eleven KISZ-élet, ott nem szolgál­hatnak jó példával, nem vál­lalhatnak plusz feladatokat Pedig az úttörők KISZ-tag- ságra való felkészítésében ez lenne a legnagyobb segítség. Színesebbeknek kellene len­niük a tagfelvét eleknek is, és a KISZ-szervezetek veze­tőinek személyi példamuta­tással kellene segítséget nyúj­taniuk ebben a munkába. A vitát Papp János me­gyei úttörőtitkár vezette. Összefoglalójában elmondta, hogy azért volt aktuális er­ről az év utolsó értekezletén beszélni, mert fejlődés ta­pasztalható ugyan, Ide nem lehetünk elégedettek az ered­ményekkel. A jövőben sok közös prog­ramot terveznek az úttörő­csapatok és a KISZ-szerveze­tek, s célul tűzték ki azt, hogy minden általános isko­lának legyen középiskolai testvérszervezete. TESTVÉRKAPCSOLA TOK Hatmilliárdért — ötvenmilliárd Fokozódó erőfeszítések Magyarország ásványkincseinek gyarapításáért Interjú Morvái Gusztávval, a Központi Földtani Hivatal elnökhelyettesével A beszélgetést azzal kezd­tük, hogy megkérdeztük Mor­vái Gusztávtól, a Központi Földtani Hivatal elnökhelyet­tesétől: — Igaz-e még az a régi megállapítás, hogy Ma­gyarország árványi kin­csekben rendkívül sze­gény? — Ez az álláspont — hang­zott a válasz — ma már nem helytálló, hiszen az ország ás­ványi nyersanyag-szükségle­tét forintértékben számolva jelenleg mintegy 62 százalék­ban hazai forrásokból elégít­jük ki. A harmadik ötéves terv végére sem csökken az arány 60 százalék alá, hol­ott nyilvánvaló, hogy az ipar nyersanyag-szükséglete nagy­mértékben emelkedik. Ter­mészetesen népgazdaságunk a legdöntőbb nyersanyagok­ból, mint a kőolaj, a vasérc, a koksz, a nehéz színesfém- ércek stb. még így is sok milliárd forintnyi behozatal­ra szorul. — Hallhatnánk-e vala­mit arról, hogy meny­nyire ismerlek hazánk földjének mélf/ségei, s mi a helyzet ilyen szem­pontból az ország külön­böző tájegységeivel? — Hivatalunk és a Magyar Tudományos Akadémia kez­deményezésére 12 évvel ez­előtt indult meg a Földtani Intézetben az a vizsgálatso­rozat, amely a közeljövőben lezárul, és megbízható képet ad hazánk néhány legfonto­sabb területéről. 1970 után az országot a várható geoló­giai kutatások szempontjából négy részre tagolnánk azzal az elképzeléssel, hogy ebben a regionális rendszerben az Észak-Dunántúlom elsősorban a Dunántúli Középhegységet és a Kis-Alföld hozzá csat­lakoz» részét, Dél-Dunántú- lon a Mecsektől nyugatra eső területrészeket s a Balaton és a Mecsek közti részt, Észak-Magyarországon a Bör­zsönyt, valamint a Börzsöny és a Mátra közé eső terüle­tet, végül az Alföldön a Duna—Tisza-közi, délkelet- tiszántúli és nyírségi része­ket tekintjük a geológiai ku­tatások súlypontjának. — Hogyan foglalhat­nánk össze az ásványi nyersanyagkutatás gazda­sági eredményeit? — Az elmúlt esztendőkben évente mintegy másfél mil­liárd forintot költöttünk földtani kutatásokra, s 1968- tól már csaknem 2 milliárd forintot irányzunk elő, vagyis az állami költségve­tésnek majdnem 2 százalékát. Ha figyelembe vesszük, hogy a második ötéves tervben körülbelül 6 milliárd forin­tot költöttünk földtani kuta­tásokra, akkor hozzátehetiük ehhez azt is, amit ez a jelen­tős összegű kutatás a mérleg másik serpenyőjében, a nem­zeti vagyon, a népgazdaság oldalán potenciális nyereség - , ként nyom. Ez az összeg meghaladja az 56 milliárd forintot, vagyis ekkora tiszta haszon jelentkezne, ha a 6 milliárd forint értékű kutató­munkával talált nyersanyagot kitermelnék. — Kaphatnánk-e némi tájékoztatást az egyes ás- ásványi kincsek kutatásá­nak helyzetéről, illetve a kutatási feladatokról? — A szénhidrogén (kőolaj és földgáz)-ku tatásokra az Országos Kőolaj és Gázipari Tröszt használja fel a kuta­tásra fordított összegek 70— 75 százalékát Ami a szenet illeti, elmondhatjuk, hogy népgazdaságunk bamaszén- és lignitigényét teljes egé­szében, feketeszén-igényét pe­dig körülbelül 65 százalékban tudjuk jelenleg hazai forrás­ból kielégíteni Az elmúlt években tucatnyi új kőszén­területet készítettünk elő bá­nyatelepítésre. Az érckutatás súlypontja jelenleg a Mátrára és kör­nyékére esik. Ebinek eredmé­nyességétől ólom-, cink- és rézszükségletünk hazai for­rásból való nagyobb mérté­kű kielégítését reméljük. — Miből fedezik a ku­tatási költségeket az új gazdasági mechanizmus­ban? — Korábban legkézenfek­vőbbnek a kutatási költsé­geknek a bányászati termé­kek árába való beépítése lát­szott. Sajnos, különböző ár­politikai meggondolások miatt erre nem kerülhetett sor. Ma már az összes érdekelt ható­ságok és vállalatok egyetérte­nek abban, hogy a földtani kutatás kockázatát az állam­nak kell vállalnia, de az eredményes kutatásokra for­dított költségeket a bányavál­lalatoknak a kitermeléssel egyidejűleg kell megtéríte­niük. — Hogyan látja össze- egyeztethetőnek a válla­latok anyagi érdekeltségét az ásványvagyon védel­mével? — A föld mélyében rejlő hasznosítható ásványi nyers­anyag a népgazdaság tulajdo­na. Ezek a tartalékok termé­szetesen nem kimeríthetetle- nek. . Az új gazdasági mechaniz­musban a vállalatok a pilla­natnyi haszon alapján kény­telenek az ásványi nyers­anyag kitermelésének gazda­ságosságát megítélni; ez a jobb minőségű készletek fo­kozott igénybevételére és a kevésbé jó minőségű készle­tek elhanyagolására vezet. Az új gazdasági mechaniz­musban a vállalati önállóság alapján az esetek többségé­ben a készlet visszahagyás felett a bányavállalatok ve­zetői döntenek. Ez fokozott felelősséget és a népgazdaság távlati igényeit is figyelembe­vevő magasabb erkölcsi kö­vetelményeket támaszt velük szemben. tljlaki László Az amnesztia-komédia második felvonása Az athéni junta hivatalos lapja csütörtökön nyilvános­ságra hozta a második am- nesztiarendeletet. Ez a ren­delet az úgynevezett közke­gyelem további korlátáit is­merteti. Nem vonatkozik a kará­csony előtt nagy hanggal be­jelentett amnesztia azokra a politikai foglyokra, akiket -az állam biztonsaga es a közrend szempontjából-“ ve­szélyesnek tartanak; azokra, akiket több mint egyszer ítéltek hat-hat hónapnál hosszabb börtönbüntetésre; azokra, akiket tárgyalás és bírósági ítélet nélkül tarta­nak fogva a leroszi és a jaroszi börtönszigeteken. To­vábbá mindazokra nem vo­natkozik, akiket 1967. ápri­lis 21 ~e, a katonai puccs végrehajtása előtt tartóztat­tak Le, vagy ítéltek m. “-Az állambiztonság és a közrend-« szempontjából való veszélyességet, illetve ve­szélytelenséget egyénileg és azokon a bíróságokon kell eldönteni, ahoL a vádat emelték a bebörtönzöttek el­len — hangzik a dekrétum. A vádhatóságok döntése előtt tehát lehetetlen megmondani — írja az AFP —, hogy hány embert lógnak egyáltalán szabadon bocsa tarn. A Reuter es az AFP a jun­ta újabb okmányáról beszá­molva megjegyzi, hogy to­vábbra is homályos Mikisz Theoáorakisz, a híres zene­szerző sorsa. Öt április 21-én tartóztatták Le -korábbi kom­munista tevékenység- vádjá­val, tehát a korlátozó intéz­kedések értelmében az »am- nesztia-« nem vonatkozik rá. Viszont Papadopulosz minisz­terelnök a karácsonyi hangu­latkeltés miatt előre beha­rangozott -közkegyelem-“ is­mertetésekor név szerint em­lítette a zeneszerzőt a- sza­badulok között. A görög junta hivatalos be­ismerése szerint, több mint 2500 ember sínylődik a gö­rögországi börtönökben. Esti jelentés szerint Theo- dorakisz felesége csütörtökön Athénban újságírók előtt ki­jelentette: hivatalosan érte­sítették arról, hogy az »-am­nesztia-rendelet nem vonat­kozik férjére, mert -politi­kai vétségekért korábban már négy ízben állították bí­róság elé“. A katonai junta határoza­tát a hírhedt AverofE-börtön igazgatója továbbította a ze­neszerző feleségének. (MTI) A kambodzsai államfő újabb nyilatkosata A Kambodzsa ellen elhang­zott sorozatos amerikai fe­nyegetések újabb állásfogla­lásra késztették Norodom Szi- hanuk kambodzsai államfőt. Az Egyesült Államok Kam- bodzsa-ellenes politikáját megbélyegezte a Mongol Nép­köztársaság kormánya és Kína is. Szihanuk herceg csütörtökön egy amerikai újságírónak adott és az AFP által ismer­tetett nyilatkozatában kije­lentette: -Ha súlyos amerikai fegyveres beavatkozás vagy bombatámadás éri a khmer nép vagy az ország területén élő vietnamiak által lakott kambodzsai határövezeteket, úgy a kambodzsai kormány bevet minden, rendelkezésére álló fegyveres erőt, beleértve páncélosokat és repülőgépeket is«. Az államfő hozzáfűzte, hogy katonai ellencsapás he­lyett csak abban az esetben elégszik meg tiltakozással, ha az amerikaiak és a dél-viet­nami felszabadítási erők kö­zötti összecsapások Kambod­zsa távol eső, lakatlan és ne­hezen ellenőrizhető övezetei­ben zajlanak le. A Zsenmin Zsibao csütörtö­ki számában kommentárban foglalkozik a Kambodzsa kö­rül kialakult helyzettel, s megállapítja: -Kína teljes ér­tékű támogatást nyújt Kam­bodzsának, ha az Egyesült) Ál­lamok erre az országra is ki­terjeszti agresszív háborúját«. (MTI) Az olasz kormány mélyen hallgat Az olasz kormány mélyen hallgat a december 23-i Johnson-látogatásról. Még so­ha nem fordult elő (erre a párizsi Le Monde tudóéi tója is külön felhívta -.a figyel­met), hogy az olasz kor­mány napokkal egy idegen kormányfő látogatása után még félhivatalos közlést se tegyen a megbeszélések tar­talmáról, s különösen feltű­nő ez olyan vendég esetén, mint az Egyesült Államok elnöke. A Johnson-látogatás- ról az amerikai elnök nyi­latkozatán és a Vatikán köz­leményén túl semmi sem tájékoztatta a közvéleményt Ez a mély hallgatás római megfigyelők szerint megerősí­ti, hogy az olasz kormány rendkívül hidegen fogadta vendégét Ehhez hozzá ke® fűzni, hogy a vietnami kord Laoszra és Kambodzsára való kiterjesztésének amerikai ter­vei — amelyekre Johnson csaknem bizonyosan utalt ró­mai megbeszélésén — nagy aggodalmat keltettek az olasz kormánykörökben és még inkább az olasz közvé­leményben. Az amerikai po­litikát egyre erőteljesebben bírálja a sajtó, még a kor­mányhoz közelálló lapok is. (MTI) Az amerikai imperialista körök nyíltan bujtogatják Izraelt A Pravda Eskol washingtoni látogatásáról «■Izrael folytatni kívánja júniusi agresszióját, csak más eszközökkel« — így jellemzi Igor Beljajev, a Pravda szemleírója Izrael álláspontját, hangsúlyozva, hogy Tel-Aviv szívesen dik­tálná agressziója áldozatai­nak azokat a feltételeket, amelyek mellett kész volna megvitatni az általa meg­szállt arab területek jövőjét. A Pravda cikkírója szerint »•Tel-Avivban arról be­szélnek, hogy Izraelnek kell megkapnia a gazai övezetet, a Jordán folyó jobb partját és a Tibc- rias-tó közelében elterülő sziriai dombvidéket«. Eskol izraeli miniszterel­nök küszöbönálló washingto­ni utazásával kapcsolatban Beljajev ezeket írja: »Az Egyesült Államokba utazva, ahol egyéb kérdések nai problémákat vitatnak majd meg, Eskol szembeállít­ja Izraelt az Egyesült Nem­zetek Szervezetével. Eskolnak az a törekvése, hogy a közel-keleti helyzetei mindenekelőtt az Ewesülí Államokkal vitassa meg, arra mutat, hogy az izraeli miniszterelnök olyan benyomást akaf kelteni, mintha az Egye­sült Államok döntő erő lenne a Közel-Keleten«. A Pravda cikkírója ezutá > megállapítja: »Most, mi vitt az ENSZ-ben végre ott' határozatot fogadtak el, arr lyet a béke érdekében htt déktalanul végre kell haj ni, a közel-keleti feszült fenntartásában érdekelt af­rikai imperialista körök 1 vábbra is nyíltan bujtoga1 Izrael szélsőséges köreit«. mellett mindenekelőtt kato-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom