Somogyi Néplap, 1967. december (24. évfolyam, 285-309. szám)

1967-12-03 / 287. szám

Vasárnap, 1961. december X. 3 SOMOGYI NÉPLAP S omogy megye népességének több mint 85 százaléka falun él. Az or­szágos 30—32 százalékkal szemben mezőgazdasággal foglalkozik az összkeresők több mint fele. Vi­szonylag sok a kisebb falu, a külterületeken él a megye lakosságából mintegy 48—50 000 fő. Ebből a sajátosságból adódik, hogy ná­lunk nagy a falusi alapszervezetek száma. Megyénk párttagságának 52 százalékát 341 falusi és mezőgazdasági üzemi pártszerve­zet egyesíti. A falusi párttagság 40 százaléka termelőszövetkezeti tag. A mezőgazdaság szocialista átszervezésének befejezése óta, 1961-től a tavaly tartott megyei pártértekez­letünkig a falusi párttagságon belül 30,6 szá­zalékkal nőtt a parasztemberek, tsz-tagok aránya. A IX. kongresszus után háromne­gyed év alatt 6 százalékkal növekedett a tsz-tag párttagok létszáma. Számos faluban ezért lehetővé vált, hogy a termelőszövetkezeti alapszervezet a köz­ségi pártszervezettől különválva önállósul­jon. Megteremtődtek a feltételei annak, hogy szélesedjen, erősödjön a tömegkapcsolat, köz­vetlenebbül eljusson a párt szava a szövet­kezeti parasztsághoz. Mindezek eredménye­ként a tsz-alapszervezetek eredményesebben szolgálhatják a párt agrárpolitikai célkitű­zéseit és hatékonyabban segíthetik azok megvalósítását. Pártunk IX. kongresszusa meghatározta a szocializmus teljes fölépítésének és a párt vezető szerepének növekvő feladatait Falu­si pártszervezeteink jelenleg a IX. kongresz- szus által elfogadott agrárpolitikai elvek gyakorlati megvalósításán munkálkodnak. Tömegpolitikai tevékenységükhöz kedvező lehetőséget teremtett, munkájukat jelentő­sen elősegíti, hogy a kongresszus a szövet­kezeti parasztság szempontjából fontos kér­désekről döntött. A tsz-tagság új nyugdíj- rendszerének, a mezőgazdaság fejlesztését szolgáló intézkedéseknek az ismertetése nagy érdeklődést és egyetértést váltott ki. Most a gazdaságirányítás új rendszerének beve­zetésére készülődnek a pártszervezetek. Ar­ra törekszenek, hogy mindenkivel megértes­sék a reform lényegét. Ismertetik, hogy na­gyobb eredmények csak akkor válnak való­sággá, ha a maga területén mindenki haté­konyabban dolgozik érte. M ilyen eredményekre támaszkodik megyénkben a pártpolitikai mun­ka? A falusi pártszervezetek ed­digi tevékenysége alapján meg­állapíthatjuk, hogy a gyakorlat­ban általában helyesen és jól képviselték a párt politikáját, eredményesen szervezték annak végrehajtását. Döntő többségük szám­ban, szervezetileg, politikailag jelentősen erősödött, kialakította hatékony módszereit 'és helyes munkastílusát. Elmondhatjuk, hogy a termelőszövetkezetek megalakulásá­tól napjainkig a falusi kommunisták leg­többje nagyon tiszteletre és elismerésre mél­tó munkát végzett. A falu lakossága általá­ban föltekint rájuk, tisztelettel adózik köz­érdekű tevékenységüknek. Tények bizonyítják, hogy egy-egy alapszer­vezet munkája nagymértékben függ a veze­téstől. Külön is fontos szerepe van a párt­titkár személyének. Párthűségével, felké­szültségével, emberi magatartásával nagy ha­tást gyakorol nemcsak a párttagságra, köz­vetlen környezetére, hanem a falu egész lakosságára is. Ilyen Nagybajomban Hányá­st Kálmán, Kaposfüreden Koletár Józsefné, Mikében Pitz Géza, Magyaratádon pedig Pintér Lajos elvtárs, akiket még a pái'ton- kívüliek is jobbára így emlegetnek: a mi párttitkárunk. Ők és a többi falu köztiszte­letben álló alapszervezeti titkárai igen sokat tettek hosszú évek alatt azért, hogy jobban menjen a munka, javuljanak a gazdasági eredmények, fejlődjön a kultúra, épüljön a falu, szépüljön paraszttársaik, a község la­kosságának élete. Falusi párttitkárainkat iskoláztatással is igyekeztünk segíteni. Többnyire őket jutat­tuk tanulási lehetőséghez a Pécelen és Ka­posváron működő egyéves titkárképző párt­iskolákon. Itt. néhány év alatt a falusi alap­szervezetekből több mint száz elvtárs ré­szesült politikai-ideológiai képzésben. A Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetemre az utóbbi három évben 22 falusi párttitkárt is­koláztunk be. Mindezek eredményeként fa­lusi alapszervezeteink egyre magasabb szin­ten tesznek eleget megnövekedett feladataik­nak. Falusi párttitkáraink többsége anyagi el­lenszolgáltatás nélkül végzi közérdekű tevé­kenységét Mindössze 104 elvtárs kap tisz­teletdíjat, s kevés azoknak a száma, akik függetlenített vagy félfüggeüenített titkár­ként dolgoznak. Azok vannak tehát többség­ben, akik társadalmi munkában látják el ezt a tisztségüket. A somogyi települések el­aprózottsága és a gazdasági egységek vi­szonylag kicsiny volta nem teszi lehetővé a függeüenítést. Az alap szervezeti munka hatékonyságának szempontjából döntő jelentőségű, hogy tagjai ismerik-e, értik-e, helyesen értelmezik-e a párt politikáját A végrehajtás sikere ugyanis attól függ, hogy a közös munkában kellően vesznek-e részt egyes párttagjaink. A párt­tagság tájékoztatásában, a párthatározatok ismertetésében és végrehajtásuk megszerve­zésében nagy szerepe van az alapszervezet vezetőségének és — mint már előbb is utal­tam rá — személy szerint a párttitkárnak Megyei pártbizottságunk és járási bizottsá­gaink is alkalmazzák azt a módszert, hogy a falusi párttitkárok egy-egy csoportjával tanácskoznak a kommunisták aktivizálásáról, a pártmunka időszerű elvi és gyakorlati kérdéseiről. Legutóbb Göllében rendeztünk ilyen csoportos tanácskozást. A helyi alap- szervezet titkára, D”ák Lajos elvtárs adott átfogó k-pct mimkáiukról. mindennapos te­vékenységükről. Külön részletezte a párt­Falusi pártmuÉáRk tapasztalataikéi és íeladatairél ÍRTA: NÉMETH FERENC, AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK ELSŐ TITKÁRA építés céltudatos munkáját: a mezőgazdaság átszervezésekor 22 tagja volt alapszerveze­tüknek, ma 75 tagot számlál pártszerveze­tük. Elmondta, hogy az új tagok nevelésével fokozottan törődnek, képzésükről külön is gondoskodnak. M egyei pártbizottságunk igyekszik hatékonyan elősegíteni, hogy ki­alakuljon, megteremtődjön a községi vezetők jó együttműkö­dése, munkakapcsolata. Tapasz­talataink szerint bevált az az utóbbi évek­ben folytatott gyakorlat, hogy a párttitká- rok, a tsz-elnökök és a tanácselnökök részére közös bentlakásos tanfolyamot tartunk. Tsz- pártszervezeteink nagy része helyesen értel­mezi a gazdasági vezetéssel való együttmű­ködést, nem azonosítja a cselekvési egységet a párhuzamossággal. A gazdasági jellegű fel­adatok meghatározásánál ki tudják ragadni azokat a leglényegesebb részfeladatokat, me­lyek megoldására a pártszervezet hivatott. Munkájuk gerincét á gazdaságszervező te­vékenység képezi. Mi az alapja ennek? Alapvetően a párt gazdaságpolitikája: en­nek figyelembevételével és a helyi körülmé­nyekhez igazodva épül rá a pártszervezet gazdaságszervező munkája egyrészt a ter­melőszövetkezet évi tervére, másrészt a köz­ségfejlesztés programjára. A bennük kitű­zött és kifejezett célok egyaránt szolgálják a népgazdaság, a szövetkezet erősödését, a falu fejlődését, a lakosság életkörülményei­nek javulását. Érthető, elfogadható és von­zó célkitűzés ez a tsz-tagság részére és a falun élő más foglalkozásúak számára is. Alkalmas ez a program arra, hogy általa az egész falu lakosságát mozgósítsák a he­lyi célok elérésére, amint ezt például a balatonkilitiek tették a járdaépítésnél, a somogysziliek a törpe vízmű létesítésénél, mások orvos- és pedagóguslakás, óvoda, is­kola, buszváró és más létesítmények meg­valósításánál. Helyesen cselekszik a falusi pártszervezet, amikor élére áll az ilyen alul­ról jövő, közérdekű kezdeményezéseknek, ösztönzi és szervezi ilyen feladatokra a töb­bi falusi szervezetet, a lakosságot. Ezzel el­érik falusi alapszervezeteink, hogy nem ál­talánosságban határozzák meg a mindenna­pi teendőket, hanem konkrét tevékenységet tudnak kifejteni. A kitűzött célokért a töb­bi szervezettel együtt végzett munka jó ala­pot teremt ahhoz is, hogy hatékonyabbá váljon a pártszervezet nevelő munkája a termelőszövetkezeti tagság, a falu lakossága körében. örvendetesnek tartjuk, hogy a termelőszö­vetkezeti pártszervezetek elemző módon fog­lalkoznak a közös gazdaságokat érintő szö­vetkezetpolitikai problémákkal. Alapos mun­káit végeztek a területi tsz-szövetségek meg­alakításának előkészítésében. Hasonlót mond­hatunk a tsz-ek egyesülésével kapcsolatban is. Magyaratádon például a pártszervezet felkarolta és támogatta a tsz-tagok és a ve­zetők ilyen törekvését. Nemcsak elemezte a helyzetet, de megfelelő érvekkel bizonyítot­ta is az egyesülés célszerűségét, gazdasági, politikai és szervezeti előnyeit A pártpolitika megértéséhez és al­kalmazásához nagy segítséget ad a pártoktatás. Általános jelen­ség, hogy ezeken a tanfolyamo­kon egyre növekszik az érdek­lődés. Leginkább azzal biztosítják ezt a propagandisták, hogy az átfogó kérdéseket igyekeznek összekapcsolni az adott község és termelőszövetkezet helyzetével. Belegen például az őszi hónapokban a szocialista or­szágok gazdasági együttműködésének elveit tanulmányozva annak jelentőségét hangsú­lyozták, hogy a legnehezebb mezőgazdasági munkák gépesítését az ő termelőszövetkeze­tükben is a Szovjetuniótól beszerzett kom­bájnokkal és más külföldi gépekkel sikerült megoldani. Kutason a szövetségi politika, a szocialista nemzeti egyseg kialakításának tárgyalása, Segesden a kommunista erkölcs érvényesítésének kérdései váltottak ki nagy érdeklődést Az ilyen és hasonló témák megvitatása, megértetése hozzájárul ahhoz, hogy a közös munka mellett a szocialista gondolkodás is formálódjon. Azt tapasztaljuk, hogy jó politikai légkör van a somogyi falvakban. A parasztemberei, nagy * érdeklődéssel figyelik az ország s a világ eseményeit. A rádió, a sajtó és most már a televízió is mind nagyobb szerepet tölt be tájékoztatásukban. Ezek mégsem pótolhatják és nem is pótolják a közvetlen találkozást. Mind többen igénylik, hogy pártmunkások, megyei és járási vezetők gyakran találkozzanak velük és válaszolja­nak kérdéseikre. A csoportos beszélgetések­nek is kialakult már a gyakorlata. Rend­szerint a függetlenített pártmunkások és a pártakitdvisták folytatnak beszélgetést a ter­melés, a gazdálkodás, a szövetkezeti munka, a paraszti élet mindennapos gondjairól, örö­meiről. Az elért eredmények nem feledtethetik el velünk, hogy falusi alapszervezeteink egy része nem látja el kellően feladatát. Ezek sokkal szervezettebb és differenciáltabb se­gítséget igényelnek. Különösein a gyenge termelőszövetkezetekben működő pártszerve­zetek jelentenek gondot. Munkájuk nehéz, s új tagot sem igen tudnak felvenni. Számol­niuk kell azzal a körülménnyel, hegy az ala­csony részesedés' miatt nem kedvező a tsz- tagság politikai hangulata. A megélhetésről van szó, és sem nekik, sem számunkra nem mindegy az, hogyan alakul a sorsuk, egy- egy falu lakosságának a sorsa. Ezekben a szövetkezetekben kedvező változást, fejlő­dést csakis a gazdasági eredmények javulá­sa hozhat. Ennek elérése több évig tartó, szívós, állhatatos munkát igényel. Az állami segítség mellett mind a pártszervezetnek, mind a szövetkezet vezetőségének és tagsá­gának erre kell összpontosítania erejét. Az utóbbi években az alapszervezetekben egyre több fiatal, tettre kész kommunista került tisztségbe, ők a jövő emberei, akik pártiskolai tanulmányokkal, önképzéssel fo­lyamatosan fejlesztik politikai, ideológiai tudásukat, bővítik ismereteiket és mind eredményesebben dolgoznak. Az alapszerve­zetek túlnyomó többsége ebben is betölti nevelői iskola szerepét. A falusi alapszerveze­tek legtöbbje ezért képes állandóan káder- utánpótlást adná állami, gazdasági és társa­dalmi szerveknek. Fontos feladatunknak te­kintjük ennek további elősegítését Jelentős eredményt várunk megyei végrehajtó bizott­ságunk azon határozatának végrehajtásától, amely szerint a jövőben — a megyei párt­iskola mellett — a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetem is nagyobb szerepet kap a ká­derek elméleti képzésében. Elhatároztuk ugyanis, hogy ezután nem pályázatos jelent­kezés alapján, hanem tervszerű irányítással válogatjuk össze a hallgatókat. Hadd szóljak némely gondunkról is. He­lyenként előfordul, hogy a gazdaságilag erős termelőszövetkezetben gyenge pártszervezet működik. Jelentős feladatunk az ilyen el­lentmondások felszámolása, a pártmunka vi­szonylagos elmaradásának megszüntetése Abból indulunk ki, hogy jó gazdasági ala­pon objektíve jó lehet a pártmunka is. Am ennek szubjektív feltételeit is biztosítani kell: az emberek nevelését magasabb szint­re emelve a pártszervezetek vezetőivel, tag­jaival az eddiginél jobban kell foglalkozni, hogy érdemibb munkát végezhessenek. Az említett ellentmondásos állapot felszámolá­sára annál is inkább szükség van, mivel a pártmunka viszonylagos elmaradottsága azt a veszélyt hordja magában, hogy a jövőben a gazdálkodásban is megtorpanás, esetleg visszaesés következhetne be. Azt is világosain meg kell azonban mon­danunk, hogy a szövetkezeti vezetők, szak­emberek még az ilyen helyeken sem mellőz­hetik a pártszervezetet A szövetkezeti ve­zetők egyben politikailag is felelősek, és gazdasági funkciójuk adta lehetőségeik alap­ján közreműködhetnek abban, hogy a párt- szervezet vezetősége és tagsága hozzáértőb­ben és tájékozottabban foglalkozzon a gaz­daság, a falu ügyes-bajos dolgaival. A fa­lu, a szövetkezet kommunista vezetőinek pe­dig egymás iránti elvtársi kötelessége ez, hi­szen ők is ugyanannak az alapszervezetnek a tagjak Ennek megvalósításával jó szolgá­latot tesznek a közügynek, erősítik az egy­más iránti megbecsülést, és eredményesen hozzájárulnak ahhoz, hogy fejlődjön, szilár­duljon egész pártszervezetük cselekvési egy­sége. A gazdaságiránytt&s reformja alap­vetően azt segíti elő, hogy a szövetkezetekben kialakuljon az önálló, vállalatszerű gazdálko­dás. A gazdasági, önállóság erő­södése egyben elősegíti a pártmunka haté­konyságának növekedését is. Azt tapasztal juk, hogy szövetkezeteink döntő többségé ben úgy értelmezik a gazdasági önállósé got, hogy a népgazdaság céljaival összhan" ba hozzák a szövetkezeti érdeket. Emv megfelelőén és ezzel párhuzamosan erősöd a kisebb és a nagyobb közösség dolgai irá ti felelősségérzet is. A szövetkezeti önállóság és felelősség c' idejű növekedése értékes, alkotó gon'1 tok serkentője és céltudatos tettek ös röje. E téren máris számos hasznos 1" ■nényezésnek vagyunk tanúi. A sióf ' -ásbeli Szólódon például a párts vaslatára ötletpályázatot hirdettek a. lyen módon lehetne legjobban növelni a gazdálkodás eredményességét? A legjobb el­gondolásokat díjazzák. Ennek a módszernek abban van a jelentősége, hogy a tervezést igyekszik közüggyé tenni, és a vezetés a tagságot ezzel is bevonja a közös gazdaság fejlesztési irányának meghatározásába. Ba- latonszabadiban párttaggyűlésen tárgyaltak ugyanerről a témáról. A párttagság határo­zatban hívta fel a szövetkezet vezetőinek a figyelmét arra, hogy a munkalehetőségek megteremtése szempontjából vegye számí­tásba mindazokat, akik a faluban ezután a termelőszövetkezetben kívánnak dolgozni. Göllében az új tsz-törvény szellemébén készülnek arra, hogy jövőre a jobban dol­gozóknak nagyobb háztáji földet adnak. Az előzetes felmérések szerint mintegy 120—130 holddal növekszik a háztáji gazdaságok te­rülete, s ez lehetőséget ad a nagy értékű háztáji állatállomány még jobb takarmány­ellátásához. Balatonendréden, Adándon és másutt a párttagság és a gazdasági vezetés keresi az új utakat a szövetkezeti gazdasá­gok jövedelmezőségének emelésére. Felhív­ták a gazdasági vezetők figyelmét a közép­távú fejlesztési tervek készítésének fontos­ságára. Ennek nyomán jó néhány új ága­zatot létesítettek. Fejlesztik a társulások há­lózatát is. Követésre méltó kezdeményezés­ként a balatonöszödi Vörös Csillag Tsz a Balatonboglári Állami Gazdasággal működik együtt a szőlőtermesztés eredményesebb fej­lesztése, a tagság jövedelmének jelentős fo­kozása érdekében. A jövő feladatainak mérlegelésénél, szám­bavételénél nagy . körültekintésre van szük­ség. Igen fontos, hogy szövetkezeteinkben számoljanak valamennyi gazdasági intézke­dés, közgazdasági tényező anyagi hatásávaL Meg kell érteni, hogy az érintett mezőgaz­dasági cikkek felvásárlási árának emelése elsősorban az önálló, vállalatszerű gazdál­kodás anyagi föltételeinek megteremtését szolgálja, tehát ezáltal közvetlenül nem min­denütt növekedhet a tagság személyes jö­vedelme. Ezzel szemben helyenként az is előfordulhat, hogy a kiadások, a költségek a bevételt meghaladó mértékben növeked­nek. Néhány Somogy megyei tsz-ben már végezitek ilyen úgynevezett modellszámítást. Azt állapították meg, hogy a földadó, a biz­tosítási díj, a tagok és az alkalmazottak SZTK-járuléka különösem számottevő mér­tékben növeli a kiadásokat. Egyes tsz-ek- ben mindezekhez hozzá kell számítani a visszafizetendő hitel jövő évi növekvő ter­heit is. Mindenképpen arra van szükség, hogy termelőszövetkezeteinkben idejében és kellően felkészüljenek a többtermelésre, a termelékenység növelésére, a nagyfokú ta­karékosságra, a költségek lehetséges csök­kentésére. Befejeződőben van ez a gazdasági év, és utána nem akármilyen esztendő, hanem a gazdaságirányítás reformjának bevezetése következik. Az idei zárszámadások pontos és gondos előkészítése tehát — mint köz­vetlen feladat — egyszersmind a reform si­keres indulásának is az alapja. Milyennek ítélhetjük meg az idei év gazdasági kilátá­sait? Az időjárás, különösen a mintegy két hó­napig tartó aszály a mezőgazdaságnak nem kedvezett.' A kedvezőtlen természeti körül­ményekhez sok helyen kisebb-nagyobb szö­vetkezeti mulasztás is párosult: nem végez­ték el kellő időben az őszi mélyszántást, késlekedtek más fontos munkákkal, és mind­ezek következtében gyengébb lett a termés. A kenyérgabona kivételével a többi fő nö­vény a tervezettnél kisebb hozamot adott. A bevételi kiesések pótlására sok tsz-ben hoztak hathatós intézkedéseket. Bizonyos fokú javulást mutat, hogy a mérleghiány a kilátások szerint a múlt évinél körülbelül tízmillió forinttal kisebb lesz. A termelő- szövetkezetek az előirányzottnál jóval több kenyérgabonát adtak az államnak. Várha­tóan teljesítik a vágómarha és a tej érté­kesítésére kötött évi szerződésüket is. Mind­ezek eredményeként a tagság személyes jö­vedelme előreláthatóan megközelíti a múlt évit Ehhez igazodik pártszervezeteinknek a zárszámadást előkészítő politikai munkája. Igyekeznek megértetni, hogy egy ilyen ked­vezőtlen év végén sem mondhatnak le a megfelelő tartalékolásról, a következő esz­tendő anyagi megalapozásáról. Más hasonló években szokás volt helyenként a gazdál­kodási mérleg szépítése, a »mindent kiosz­tani-« törekvés, ami azonban még minden esetiben visszaütött. Különösen az olyan ne­héz év, mint az idei is, megmutatja, hogy milyen nagy szükség van számottevő tarta­lékra. Ezért fontos figyelembe venni, hogy a nagyobb osztás pillanatnyi érdekénél sok­kal előbbre való a további gazdálkodás biz­tonságának a megteremtése. A IX. kongresszuson kidolgozott ag­rárpolitikai célkitűzések megva­lósítása, a gazdaságirányítási re­form bevezetésére való gondos felkészülés meghatározza a falu­si pártmunka tartalmát. Minden törekvé- :ink arra irányul, hogy a szövetkezetek ommunistáival, a termelőszövetkezeti pa- sztsággal együtt eredményesen munkál- Ijunk a mezőgazdasági termelés növelé­st, a tsz-tagság, a nép jóléte emeléséért. ’két a célokat munkánk hatékonyságának 'lésével, a határozatok következetes vég­állásával a rendelkezésre álló anyagi és 1 esni erő koncentráltabb és célszerűbb ' aszmálá" ■' M igyekszünk elérni. Bízunk 'an, hoffv erőfeszítéseink a járási pártbi- ‘■ságokkai a falusi alapszervezetekkel, a melőszöv' " »éti kommunistákkal és a parasztok fiz- még tízezreivel egyi»*t ■hozzák z ■ ■1 eredményt ('•■'gj ’ •*< emberi s7á.máfMi».|

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom