Somogyi Néplap, 1967. december (24. évfolyam, 285-309. szám)

1967-12-23 / 304. szám

Szombat, 1961. december 23.

3

SOMOGYI NÉPLAP

Befejezte tanácskozását az országgyűlés

(Folytatás a 2. oldalról)

70. éves terv és költségvetés megállapításánál — de különösen a negyedik ötéves terv készítésekor — az eddiginél hatékonyabban kell figyelemoe venni, s a jövőben ez képezze az állami támogatás mértékének megállapítási alapját A kormány és szervei az ellátási mutatók és az egyes területek — megyék — fejlesztési irányainak figyelembe vételével állítsanak fel három kategóriát: a jobban, a közepesen és végül a gyengébben ellátott megyéik kategóriáját. A megyéket a fejlődésük szempontjából legfontosabb ágazatok ellátási színvonala alapján sorolják be a három kategória valamelyikébe. A gyengén ellátott megyék részére — a

legfontosabb ágazatokban — az állami támogatás mértékét úgy határozzák meg, hogy öt-tíz év alatt ezekben az ágazatokban legalább a közepesek színvonalára emelkedhessenek.

Javasolom, hogy az 1968. évi költségvetés tartalékaiból két járási székhelyünk várossá nyilvánítási feltételeinek megteremtéséhez állami támogatást hagyjon jóvá az országgyűlés Somogy megyének is.

Végül — amennyiben a költségvetés eszközei lehetővé teszik — ivóvízellátásunk javítására és mezőgazdasági vízrendezési célokra kapjon megyépk további anyagi lehetőséget és támogatást.

Az 1968. évi költségvetést elfogadom és a tisztelt országgyűlésnek elfogadáisra ajánlom.

Böhm József után Pályi Sándorné Veszprém megyei és Listár Sándor Fejér megyei képviselő szólalt fel, majd ebédszünet következett.

Ebédszünet után dr. Be- resztóczy Miklós elnökletével folytatódott a tanácskozás.

Uhljár Mihály Békés megyei, Szőke Antal budapesti, dr. Hargitai Katalin Vas megyei és dr. S. Hegedűs László Pest megyei képviselő felszólalása után szünet következett

Szünet után Kállai Gyula elnökletével folytatódott a tanácskozás. Kállai Qyula bejelentette, hogy az Í968. évi költségvetésről szóló törvényjavaslathoz több képviselő nem jelentkezett felszólalásra.

A vitát berekesztette, s megadta a szót Vályi Péter pénzügyminiszternek.

Vályi Péter pénzügyminiszter válasza

A pénzügyminiszter bevezetőben hangoztatta, hogy a vitában rendkívül sok érdekes, hasznos, az ország életének szinte minden területét érintő észrevétel, kritikai megjegyzés hangzott el. Megelégedéssel nyugtázta, hogy a képviselőik helyesnek, reálisnak tekintik az 1968. évi költségvetés tervezetét, a jövő évi népgazdasági tervet, s helyesnek, reálisnak tartják a kormány gazdasági politikájának vonalát is.

A vita másik általános konklúziójaként szűrte le a pénzügyminiszter, hogy a képviselők egyöntetűen helyeslik a gazdaságirányítás reformját. Optimizmus, neki- gyürkőzés — így jellemezte Vályi Péter a légkört, amely áthatotta a költségvetési vitát Mint mondotta, ugyanez a hangula jellemzi az ország dolgozóinak túlnyomó többségét is.

Teljes volt az egyetértés abban is — s ez csaknem valamennyi hozzászólásból kicsendült —hogy a gazdaságirányítás reformja ígéretes, jó dolog, de az ország népe azt várja, hogy a kormány tartsa kezében a gyeplőt, egész gazdálkodásunkban pedig »vigyázzunk a pénz- magra«.

— Jómagam azok mellé állok, akik nem tartanaik a kultúra kommercializálódásá- nak veszélyétől, akik úgy vélik, hogy a p.árt és a kormány elvi alapokon nyugvó művelődéspolitikája a jövőben sem enged teret a seké- lyes, a tömegízlést rontó, az ideológiailag káros műveknek. Nagyon fontos, hogy megőrizzük kulturális életünk pezsgését, sokszínűségét, s gondoskodjunk arról, hogy a jelentkező sokféle igényt színvonalas alkotások elégítsék ki. Meggyőződésem, hogy a költségvetés előirányzatai e törekvéseket alátámasztják.

Kitért a pénzügyminiszter arra, hogy a vitában sok szó esett a televízióról, a népművelés egyik legfontosabb eszközéről. Hangoztatta, hoc*' a tv számára a költségvetés kielégítő mértékben biztosítja a szükséges anyagiakat.

— A’ kormány nevében kijelenthetem, hogy elfogadjuk azokat a módosító javaslatokat, amelyek a kulturális terület jobb pénzügyi ellátását. szolgálják — mondta Vályi Péter, majd az egészség- ügyi ellátással kapcsolatos észrevételekre válaszolt.

Kijelentette, hogy a maga részéről elfogadhatónak tartja azokat a javaslatokat, amelyek a szociális és egészségügy! bizottság részéről hangzottak el, s amelyeket a terv- és költségvetési bizottság megerősített. Felhívta azonban a figyelmet arra, hogy bőven akad tennivaló egészségügyi vonalon is a munka gazdaságosabbá, céltudatosabbá. szervezettebbé tételében.

— Több falszóMó létért —

álta'-Vosságban és kőnkre- példák kapcsán is — a tanácsok, elsősorban a megyei tanácsok központi alapokkal való ellátására. Egyetértek azokkal, akik sürgetik, hogy a kor- mánv dolgozza ki a tanácsok teuv «Tóló fejlesztési tá~

,T„ ••.*„»«- •íHulá.b0’"

köl; 1 i -mnaatásánr'

programját. Az idei év végén ez még azért nem történt, illetve történik meg, mert a

kormány külön kíván foglal kozni az 1989—1970-es évek beruházási előirányzataival, és ezektől az előirányzatoktól nem választhatók el. a tanácsok fejlesztésével kapcsolatos feladatok. Az említett program 1968 közepére elkészül, s a tanácsok akkor megismerik majd a pontosan meghatározott pénzügyi előirányzatokat, amelyek alapján már körültekintően tervezhetnek az ötéves terv hátralevő időszakára.

Válaszának következő részében Pest megye és a főváros helyzetével foglalkozott Vályi Péter. Különleges helyzetben van a többi megyével szemben Pest megye: magában foglalja a fővárost is. Igazuk van azoknak, akik úgy vélekednek, hogy Budapest gondjait, terveit a Pest megyeiektől függetlenül kell kezelni. A főváros szépítésére eddig is tekintélyes összegeket juttattunk a költségvetésből — a következő időszakban Budapest kommunális ellátásának javítása és a lakásépítés gyorsítása szerepei a legfontosabb teendők között. Mindamellett ezek a feladatok nem szorítják háttérbe a Pest megyeiek jogos igényeinek figyelembevételét.

— Öivendetes tény, hogy egyre több olyan községet említhetünk, amely már messze előrehaladt a várossá válás útján. Amennyiben az érintett meigyék, illetve ezek a községek meg tudják majd teremteni a megfelelő pénzügyi alapot a városi rangra emelkedéshez, nem gördítünk akadályt a »felsőbb osztályba léphet« minősítés elé.

Az alapanyag-árakkal kapcsolatban elhangzott képviselői felszólalásra reflektálva hangoztatta: a nyereség-adóztatás mértékének megállapításakor az alapanyagokat előállító vállalatok külön elbírálásban részesülnek. Például a bérek növelésére fordítható nyereségrészt nagyobb összegben határozzák meg, ezenkívül az átlagosnál nagyabb amortizációs hányad marad e vállalatoknál a fejlesztési alap kiegészítésére.

Az a tény. hogy a mezőgazdaság területén az állattenyésztéssel kapcsolatos beruSzavazás a módorítások és a törvényjavaslat föli

Ezután dr. Bognár Jószef, a terv- és költségvetési bizottság elnöke emelkedett szólásra. .Bejelentette, hogy a terv- és költségvetési bizottság a vitában elhangzott javaslatok megvitatására ülést tartott. A bizottság a vita után úgy döntött, hogy eredeti módosító javaslatát tartja fenn. A terv- és költség- vetési bizottság a jövő év derekán — munkaprogramja alapján — megnézi, hogy a költségvetés helyzete, a gazdálkodás eredményei, az esetleges megtakarítások lehetővé tesznek-e valamilyen változtatást — mondotta.

Végül kérte az országgyűlést, hogy a költségvetés tervezetét a terv- és költségvetési bizottság módosító javaslataival egvütt általánoságban és részleteiben fogadja el. Ezután határozathozatal következett.

házások a következő időszakban előtérbe kerülnek, távolról sem jelenti azt, hogy az •agrárgazdálkodás más ágazataiban — elsősorban a zöldség-, gyümölcs- és szőlőtermelésben — a már kivitelezés alatt álló beruházásokat nem fejeznék be. Ezek mindenképpen meg fognak valósulni, még pedig a tervezett ütemben.

Végül kijelentette, a kormány a terv- és költségvetési bizottság által ajánlott ösz- szes módosításokat elfogadja, és azokat az országgyűlésnek is elfogadásra javasolja. A módosításokban szereplő ösz- szegek a következők: belvíz- rendezésre 30 millió forint, egészségügyi fejlesztésre 30 millió forint, a felsőoktatási intézmények felszereltségének javítására 10 millió forint, a kulturális alap támogatására 10 millió- forint, további 600 pedagógus foglalkoztatására 6 millió forint, vagyis összesen 86 millió forinttal módosul a kormány által előterjesztett költségvetési törvényjavaslat.

— Több olyan módosító indítvány is elhangzott, amelyek a mostani ötéves terv folyamán nem valósíthatók meg — mondotta. — A kormány ezekre is figyelmet fordít, elsősorban a következő évek beruházási programjának kialakításánál. Ilyenek például a Pest megye fejlesztési alapjának növelését célzó kívánság, továbbá a Zala megyei úthálózat fejlesztésére előirányzott összeg ötmillió forinttal való megemelésére vonatkozó javaslatok.

Közölte a miniszter: azt a kérést, hogy a tsz bekötőutak építésére előirányzott összeget 30 millió forinttal növeljék, a beruítázási összegek keretében, a rendelkezésre álló tartalékok terhére fogják teljesíteni. Megnyugtatóan rendeznek más, hasonló igényeket is.

Befejezésül a pénzügyminiszter köszönetét mondott az elhangzott észrevételekért, javaslatokért, s kérte az országgyűlést, hogy a terv- és költségvetési bizottság által előterjesztett módosításokkal a törvényjavaslatot fogadja el.

Az országgyűlés — az ügyrendnek megfelelően — először a módosító indítványokról szavazott. Egyhangúlag elfogadta a terv- és költségvetési bizottság módosító javaslatait, s ezzel 83 millió forinttal növelte az 1968. évi költségvetésre vonatkozó törvényjavaslatban foglalt kiadások összegét.

Az egyéb módosító javaslatokkal kapcsolatban az országgyűlés ugyancsak egyhangúlag ügv határozott, hogy azok most nem teljesíthetők, s a kormányra bízta, hogy későbbi időpontban vizsgálja meg sorsukat.

Az országgyűlés végül a Magyar Népköztársaság 1968. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben a már megszavazott módosításokkal együtt egyhangúlag elfogadta.

Az országgyűlés ülésszaka Kállai Gyula zárszavával ért véget (MTÍ)

CSUKLÓS AUTÓBUSZOK KAPOSVÁR UTCÁIN

A 13. sz. AKÖV két felújított csuklós autóbuszt vásárolt a közlekedés jobb lebonyolítása végett. A jövő évben még tíz felújított buszt fognak vásárolni.

Nagyobb figyelőiét az ói feladatokra

A kaposvári fogyasztási szövetkezet munkája a járási párt-vb előtt

A bolti hálózat fejlesztésével, a meglevő üzletek bővítésével, korszerűsítésével egyre jelentősebb szerepet vállal a megye legnagyobb járásának áruellátásából a Kaposvár és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet. Emellett a megye- székhelyen is igyekszik lépést tartani az állami kereskedelemmel. A szövetkezet legfontosabb feladatának akkor tesz eleget, ha a falusi üzlethálózat fejlesztésére, a falu jó áruellátására fordítja a legtöbb erejét. Ezt szolgálják az új melléküzemági egységek is, amelyek a bolti berendezések karbantartását, a szállító eszközök, a gépkocsi- park rendben tartását - látják el.

A kaposvári fogyasztási szövetkezet a járás kereskedelmi forgalmának egynegyedét bonyolítja le. Az elavult, raktár nélküli üzletek

— nem egy közülük petróleumlámpás szatócsüzlet volt

— ma mar a szövetkezet múltjához tartoznak. Ma már a legkisebb lakott területeken is új vagy a. mai követelményeknek többnyire megfelelő vegyes- és italboltokban szolgálják ki a vásárlókat.

A járási párt-végrehajtóbizottság a közelmúltban külön napirendként foglalkozott a kaposvári fogyasztási szövetkezet munkájával. A gazdaságirányítási reform bevezetésének küszöbén — mint ahogy a szövetkezet vezetőinek beszámolójából is kitűnt

— kevés náluk a gazdaságilag is jól megalapozott, az új gazdálkodási rendszer lényegére . épített elképzelés és terv. A több csatornás áru- beszerzés, a termelő vállalatokkal, a termelőszövetkezeteikkel vagy iparvállalatokkal való új gazdasági kapcsolatok kiépítése többnyire még csak irányelv. Pedig a lehetőségek adottak. Az idén az egyik zselici tsz-szel közösen szállítottak árut a budapesti piacra. Üj lehetőségekkel kecsegtet a most kapott piaci stand is. A Fe'sőfokú Mezőgazdasági Technikum tanulóival kötött sertéshizlalási szerződés is hasznos elképzelés.

Jobbára bizonyos fokú óvatosságnak tulajdonítható, hogy a szövetkezet vezetői — részben talán a körültekintő, alapos vizsgálódások hiánya miatt — az újat egy kicsit idegenkedve fogadják.

Sokat kell még tenniük a különböző szakcsoportok létrehozásáért is, ha fel akarnak zárkózni a legjobb szövetkezetekhez. Ez pedig ugyancsak a termelőkkel való kapcsolatok bővítését

sürgeti. Nagyobb figyelmet érdemelne a dolgozók nevelése, ideológiai oktatása is. Az évenkénti párt- és szak- szervezeti tanfolyamok többnyire formálisak. Nem a jelentkezők magas száma, hanem az előadásokon való részvétel, az előadások színvonala határozza meg a tanfolyamok értékét. Az. egyetlen kereskedőt foglalkoztató boltok a kis forgalom miatt — érthetően — nem vonzzák az eladókat, ezért olyan nagy a falusi boltokban az alkalmazottak vándorlása. Ez egyúttal a megfelelő kereskedő-utánpótlás megoldását is sürgeti.

A politikai oktatás körének kiszélesítése, a tagság és a szövetkezeti alkalmazottak jobb tájékoztatása — mint ahogy a járási párt-vb ülésén is meghatározták — az egyik legfontosabb feladata kell, hogy legyen a szövetkezetnek. Így érhetik csak el, hogy mind a tagság, mind pedig az alkalmazottak érdekeltek legyenek a szövetkezet munkájában, ismerjék a hiányosságokat, és céltudatosabban törekedjenek az eredmények növelésére.

A névadó és példakép

A Baromfiipari Országos Vállalat Kaposvári Gyáregységében dolgozik Járfás József hétszeres- szocialista brigádja, amely 1919 egyik somogyi mártírjának, Tóth Lajosnak a nevét viselt A kollektíva tagjai már sokat hallottak brigádjuk névadójáról, de úgy vélték, még részletesebben és teljesebben megismerhetnék őt fiának személyes elb szélésé bői. Meghívásuknak készségesen eleget tett Tóth Lajos, a megyei pártbizottság tagja, és — amint szerkesztőségünknek küldött levelében a brigádba tartozó Brutyó Béla megírta — fölelevenítette édesapja forradalmi munkásságának egyes eseményeit.

— örülök annak és kőszönetemet fejezem ki érte, hogy tanácskozásukra meghívtak. Jártam már ugyanilyen meghívás alapján Budapesten is az édesapám nevét viselő szocialista brigádnál. Azt mondhatom önöknek is, hogy édesapám szintén egyszerű munkásember volt, A nyomdában dolgozott gépmesterként. Végtelenül szerette az igazságot, harcolt a munkások jogaiért. Gyakran kellett az országban munkahelyet keresnie, mert a nyomdatulajdonosok nem szívesen alkalmazták munkásmozgalmi tevékenysége miatt. Dolgozott Tolnában is, és mivel itt nagy szükség volt szakemberre, eThívták Kaposvárra. 1914-ben, amikor kitört az első világhábo-ní, az újságárusok a város utcáin kiabálták a szenzációt, az ossz \seregleti járókelők közül pedig sokan éljeneztek és örvendeztek a hir hallatán. Arra vetődött édesapám is, és azt mondta nekik: »Emberek, tudják-e maguk, hogy mit beszélnek? A háborúba magukat viszik el, a munkásokat, a parasztokat, oda az urak nem mennek.«

— Amikor ezt megmondta, abbar a pillanatban ka- ronragadták a rendőrök, s elvitték, bezárták.

A továbbiakban Tóth Lajos elvtárs édesapjának direktóriumi tevékenységére emlékeztetett. Megmutatott a brigádtagoknak róla szóló egykorú írásos dokumentumokat: a Tanácsköztársaság idejéből való újságcikkeket, plakátokat, kongresszusi belépőt, aztán számos, börtönből írt levelet. Elmondta azt is, hogy a Tanácsköztársaság bukásakor édesapjának alkalma lett volna külföldre távozni, megjött érte a motorvonat, csak be kellett volna szállnia. De nem tette. mert úgy érezte, nem követett el hibát, s amit csinált, minden cselekedetéért hajlandó volt vállalni a felelősséget. A fehér- terroristák meggyilkolták.

— Édesapám halála után nehéz sors várt ránk. Édesanyám három gyermekkel maradt özvegyen. Egy alkalommal jött a nevére 200 dollár Amerikából, a Nemzetközi Vörössegély útján. Nem vette át. visszaküldte, hiszen se rokonunk, se ismerősünk nem. élt Amerikában. Aztán újra megjöt. a pénz, az utalványon feltüntették az egyémmel együtt a két testvérem nevét is. Ekkor már azt gondoltuk, hogy ez az összeg mégiscsak bennünket illet. A nemzetközi munkásszolidaritás hatékonyságát így érezhettük azokban a nehéz időkben.

E találkozás után a nyári brigád valóiéba került a névadó és a pé'dal-ép most ajándékként l:c pott fényképe.

J

I