Somogyi Néplap, 1967. december (24. évfolyam, 285-309. szám)
1967-12-20 / 301. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ára: 50 fillér A MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL: Lépést tartani az élettel '« oj AZ ELlŐ /onalban ,a. o / AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIV. évfolyam, 301. szám c*ecem^>er 2Q-» szerda Szóljunk is, ne csak beszéljünk! (6. o.) <; iN^> J Iparfejlesztési alap a vidék iparosításának támogatására Rendelet az ipar arányos területi fejlesztésének segítéséről Az Országos Tervhivatal elnöke és a pénzügyminiszter az illetékes miniszterekkel egyetértésben rendeletet adott ki az ipar arányos területi fejlesztését és a kitelepítési célokat elősegítő intézkedésekről. A rendelet kimondja, hogy az ipar célszerű területi fejlesztése érdekében a fővárosban és környékén új ipari üzem létesítéséhez — a kormány megfelelő határozata nélkül — nem szabad területet biztosítani. A fővárosban és környékén a meglevő ipari üzemek építkezéssel nem fejleszthetők, ha ez ellentétes a város- és községrendezési tervekkel, vagy ha olyan mértékű bővítést tex-veznek, amely Budapesten és környékén kívül önállóan, gazdaságosan megvalósítható, továbbá abban az esetben sem, ha a vállalatnak vidéken is vannak a termék gyártására alkalmas telepei. A korlátozó rendelkezés nem vonatkozik a napi fogyasztású élelmiszereket, például tejet, kenyeret. feldolgozó, előállító, továbbá a lakosság javítási és szolgáltatási igényeit közvetlenül kielégítő üzemekre, az életvédelmi célokat és a munkásellátás javítását szolgáló beruházásokra. Vitás kérdésekben az Országos Tervhivatal elnöke dönt. Az ipari foglalkoztatottság növelése érdekében a vállalati fejlesztési alap terhére tervezett ipari beruházásokhoz ez erre létesített iparfejlesztési alapból vissza nem térítendő állami hozzájárulást lehel nyújtani egyes településeken Ezek közé a helységek közé tartozik Somogy megyébe Kaposvár, Tab és Marcali. A hozzájárulás legkisebt mértéke a fejlesztési költségnek 20, legfeljebb pedig 50 százaléka lehet. A tanácsok a korábban más településeker vállalt iparfejlesztési, beruházási hozzájárulási kötelezett ségeiket az iparfejlesztési alapból 1968. január 1-e után is teljesíthetik. Az iparfejlesztési alapbó hozzájárulás adható az állam vállalatok beruházásához, ha új gyárat, új telephelyet létesítenek, ezenkívül ha a megle vö telephelyeken bővítéssel, a korszerű technológia alkalmazásával a létszámot legalább 20 százalékkal vagy legalább 100 fővel emelik. Az iparfejlesztési alap nem használható fel a kitermelő iparágak -- például szén-, érc-, ásvány-, kő-, kavicsbányászat, olaj- és földgáz termelés -r- fejlesztéséhez, a kizárólag helyi szükségletet kisegítő ipari üzemek — például a sütőipar, a GELKA, a Patyolat stb. —, továbbá a villamosenergia- és a gázvezetékhálózat fejlesztéséhez, az építőipar ' fejlesztéséhez, az ipari beruházáshoz kapcsolód'' nem termelő és egyéb, a telekhatáron kívüli létesítményei költségeinek fedezésére. Ez r korlátozás nem vonatkozik ay építőiparon belüii, önállóan működő ipari vállalatoki-a. Az alap felhasználásánál a megyei tanács végrehajtó bizottságának szem előtt kell tartania, hogy az anyagi hozzájárulással segítse elő a népgazdasági területfejlesztési terv megv alósítását, segítse az ipar fejlesztési alap és a vállalat saját eszközök koncentrált fel használását, a kijelölt települések távlati ipari szerkezeté nek kialakítását. Figyelembe kell venni, hogy a mar iparo sodó településeken a fejlesztér szervesen kapcsolódjék a meg levő ipari házasokhoz. Ugyan akkor segíteni kell a fővárosból kitelepülő üzemek, gyártási tevékenységek letelepítését a gazdaságosság szem előli tartásával és a foglalkoztatás növelését. Előnyben kell része* síteni nagyobb új ipari üzemek létrehozását, a jelentős nagyságrendű bővítéseket. A mindenkori hitelpolitika irányelveknek megfelelően bizonyos településeken kedvezményes hitel is nyújtható Ipartelepítési, iparfejlesztési célokra. A rendelet ezután a főváros egyes üzemeinek kitelepítései érintő gazdasági bizottsági határozat végrehajtásáról intézkedik. A rendeletet a kisipari és háziipari szövetkezetekre, az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetekre, a szövetkezeti vállalatok ipari üzemeire is megfelelőm alkalmazni kell. (MTI) Elkészült az új tervezőiroda * . Megkezdték a beköltözést az új irodaházba a Somogy megyei Tervező Iroda dolgozói. A Tanácsi Építőipari Vállalat most fejez*y be a 8 570 000 forintos költséggel épült irodaház müs*»KÍ átadását. Az épületben a tervezőkön kívül helyet kap a Somogy—Zala megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat és az Illetményszámfejtő Hivatal is. A központi fűtéssel ellátott irodaházban a beépített bútorok is a kényelmet szolgál iák. A tervezők megkezdték az új talajmechanikai laboratórium felszerelését is. Ennek a gépi berendezéseire 220 000 forintot költöttek. Szigetvári György, a tervezőiroda igazgatója elmondta, hogy az új épület elkészítését régóta vártak az intézmény dolgozói. A régi épület korszerűtlen, zsúfolt volt: száztízen dolgoztak a negyvenöt főre tervezett épületben A városban ez az első olyan irodaház, amelynek építését több vállalat finanszírozta. Az 1966 augusztusában megkezdődött építkezés végsó befejezési határidejét az év végére tervezték. A Somogy megyei Tanácsi Építőipari Vállalat néhány nappal előbb adta át rendeltetésének ezt a létesítményt. Kormányrendelet a mezőgazdasági termékértékesítési szerződésről és a szállítási szerződések rendszerének kiterjesztéséről A Magyar Közlöny legutóbbi számában megjelent a kormány két fontos, a mező- gazdasági nagyüzemeket különösen érintő rendelete. A mezőgazdasági termékértékesítési szerződésről szóló rendelet legfontosabb jellemzője, hogy egységesíti az eddigi három szerződéstípust: a növénytermesztési, az állatnevelési és -hizlalási, valamint a term.ényértékesítési szerződéseket. Mindezekre egyaránt a termékértékesítési szerződés köthető. Az új szerződés a mezőgazdasági áruforgalom keretében létesített tartós jellegű áru- kapcsolatokat fogja át. Ennek megfelelően olyan esetekben alkalmazzák, amikor az áru- kapcsolat egyes mezőgazdasági termékek későbbi időpontban történő szolgáltatására irányul. Csakis olyas esetben kötnek a felek termékértékesítési szerződést, ha a szerződés tárgya feldolgozatlan vagy elsődlegesen feldolgozott mezőgazdasági termék. Az új szabályozás- egyik alapvető célja, hogy. a szocialista szervezetek között kialakuló szerződéses rendszerben lehetőleg azonos szabályok érvényesüljenek. A rendelet szerint szerződéskötési kényszer +nem lesz. Tehát a termelők mezőgazda- sági termékeiket szabadon értékesíthetik. De a megrendelők terhére sem mond ki a rejidelet szerződéskötési kötelezettséget. A szerződéskötés teljes szabadságát hangsúlyozó réndelet ugyanakkor kötelezi a kizárólagos forgalmazásra jogosult felvásárló szervet arra, hogy egyes korlátozott forgalmú termékeket (kenyérgabona, dohány, gyapjú, nyersből) a szerződéses mennyiségen felül is átvegyen. A szabályozás az új gazdasági mechanizmus által megkívánt mértékben a felekre bízza a kapcsolatok rendezését. Ezért a felek a lendelet egyes rendelkezéseitől eltérően is megállapodhatnak. A másik fontos rendelet a szállítási szerződések rendszerének a termelőszövetkezetek egyes árukapcsolataira történő kiterjesztéséről intézkedik. Kimondja, hogy ha a létesítendő árukapcsolat ipari termék — ide értve a feldolgozott mezőgazdasági termékeket is — szolgáltatására irányul, a felek szállítási szerződést kötnek. Ez a szerződéstípus a mezőgazdasági termelőszövetkezetek árukapcsolataira eddig nern terjedt ki. A közös gazdaságok az ipari jellegű termékeket adás-vétellel szerezhették be, illetve értékesíthették. Ez hátrányosán hatott a mező- gazdasági termelés tervszerűségére, a vállalatszerű gazdálkodás kibontakoztatására, a termelőszövetkezetek gazdasági tevékenységének szélesítésére. Szükségessé vált tehát a termelőszövetkezetek nem mezőgazdasági jeliegű árukapcsolataira is kiterjeszteni a szállítási szerződések rendszerét. Ez lehetővé teszi a termelőszövetkezetek nem mezőgazdasági jellegű árukapcsolatainál is a polgári jogi szabályok alkalmazását. A termelőszövetkezetek által kötött szerződésekkel kapcsolatos vitás kérdi sek rendezése továbbra is bírósági hatáskörbe tartozik. Mindkét rendelet 1968 január 1-én lép hatályba. (MTI) Növekszik az állami gazdaságok nyeresége A MEDOSZ központi vezetősége kedden ülést tartott. Hu- nya István elnöki megnyitója után dr. Dobi Ferenc, a MEDOSZ titkára többek között közölte, hogy az állami gazdaságok idei teljes termelés: értéke az előző évihez képest körülbelül nyolc százalékká' növekszik. Az ez évi várható vállalati nyereség mintegy 150 millió forinttal haladja túl az. 1966. évit. Az erdőgazdaságok és az erdészeti, faipari vállalatok a fakitermelésben, telepítésben, valamint a felújításban és az exportban egyaránt túlteljesítették előirányzataikat. Az előadó hangsúlyozta, hogy folyamatosan dolgozik a szakszervezet az új gazdaság- irányítási rendszer bevezetésével kapcsolatos feladatok megoldásán. Ezek közé tartozik a vállalati alkalmazottak munkaköri bértáblázata, a fizikai dolgozók bérezése, a szakemberképzés új rendszere, a vállalati vezetés és a vállalati szakszervezeti szervek együttműködése, a vétójog alkalmazása stb. (MTI) Nevelőszülőjük: a Magyar Népköztársaság Ülést tartott a gyermek• és ifjúságvédelmi megyei munkaértekezlet A Meteorológiait Intézet klímgátalakitó berendezései a téli Máira egy részén kikény- szeritették a tavasz beköszöntését ás a rygyjakadasL 1965-ben 90, 1966-ban 92, az idén november 3-ig pedig 123 somogyi fiatalkorú állt bíróság előtt lopás miatt — hangzott el tegnap délelőtt ez az elszomorító adat a gyermek- és ifjúságvédelmi megyei munkaértekezlet ülésén. A fenti adat elgondolkoztató és arra figyelmeztet, hogy széles körű társadalmi összefogásra van szükség, hogy megmentsük a veszélyeztetett környezetben élő gyermekeket, fiatalkorúakat. Az állam e feladatban nagy terheket vállal magára, a szocialista humanizmus szellemében állami nevelőintézetekben gondoskodik ezekről a gyermekekről. A fiatalkorú bűnözőkre kirótt büntetések ugyancsak nevelő célzatúak. Fontos szerepe van a táradalomnak is a fiatalkort bűnözések megelőzésében. A megyei munkaértekezlet meghallgatta Varga Teréznek, a KISZ Somogy megyei bízott- ága titkárának beszámolóját a KISZ kulturális—ideológiai nevelőmunkájáról, valamint az ifjúsági szervezet részvételéről, szerepéről, a gyermek- és ifjúságvédelemben. A niegye ifjúságának megítélésében senkit sem befolyásolhat annak az elenyésző töredéknek a viselkedése, amely a bűnözés útjára tér. ám ennek a töredéknek a megmentése sem lehet közömbös, éppen ezért a KISZ, látva a reá háruló nagy feladatot, még gazdagabb, sokrétűbb kulturális, ideológiai programot készít, hogy teljes egészében kitölthesse a fiatalok szabad idejét, biztosítsa megfelelő szórakozásukat. Megyénk speciális helyzetben van, hiszen a nyárt idényben a Balaton-parton nemcsak somogyi fiatalok nyaralnak. Nagy problémát jelent azoknak a fiatalkorú •»vadkempingezőknek" a viselkedése, akik pénz, szülői felügyelet nélkül, kalandvágyon indulnak kóborlásra a magyar tenger partjára. A megyei KISZ-bizottság beszámolóját nagy vita követte, majd az ülés második napirendi pontjaként Baüa Lőrinc számolt be a nagyatádi járásban végzett gyermek- és ifjúságvédelmi munkáról. Elmondotta, hogy a felmérések szerint a járás községeiben 93 gyermek élt a vizsgált időszakban veszélyeztetett környezetben, és a munka eredményességét igazolja, hogy több mint kilencven gyermek részére biztosítottak új otthont nevelőszülőknél. Arra nem volt példa. hogy a gyermekeket nevelőszü leiktől vissza kelljen venni; ezek a fiatalok megtalálták helyüket a társadalomban, és a társadalomnak ez a segítsége könnyített az állam gondjain is. R. Q,
