Somogyi Néplap, 1967. november (24. évfolyam, 259-284. szám)
1967-11-15 / 271. szám
Somogyi Néplap PRIZMA—67 A Néphadsereg Művészegyüttesének nagy sikerű bemutatója Kaposváron Még nem múlt el a balatoni halpusztulás veszélye JANUÁR l-TŐL VEGYSZERKORLÁTOZÁS (Tudósítónktól.) Az emlékezetes 1965-ös balatoni halpusztulás óta szakadatlan kutatómunka folyik, hogy megállapítsák, miért bomlott meg a biológiai egyensúly a magyar tengerben, s miért következett be ez a nagy anyagi kárt okozó jelenség. A tihanyi Biológiai Kutatóintézet és a Somogy me-' gyei KÖJÁLL két év óta összehasonlító vizsgálatokat végez a Balaton legjellegzetesebb élőlényein, hogy a mezőgazdaságban használatos különféle vegyi anyagok, a legnehezebben lebomló rovarirtó szerek bizonyos vegyüle- teá felhalmozódnak-e a halakban és a hadak táplálékát jelentő egyszerűbb élőlényekben. A napokban összegezett vizsgálati tapasztalatok azt bizonyították, hogy a szervezetekben mindig találtak vegyszereket, elsősorban gamma HCH-t, DDT-t és az utóbbi bomlástermékét, a DDE-t. összmennyiségük egyelőre csak milliomod részekkel mérhető, de eloszlásuk nem egyenletes. Legnagyobb mennyiségben a halak zsírszöveteiben, illetve az ikrákon találhatók. Az is kiderült, hogy a ragadozók mérgezettsége nagyobb, mint például a pontyé. A vizsgálatok eredménye megdöntött egy korábbi föltételezést is. Némelyek úgy gondolták, hogy a Balaton hatalmas víztömege nagymértékű hígítást okoz, és a vegyszer csak elenyészően csekély mértékben lesz fellelhető. Most a, tihanyi kutatók bebizonyították, hogy a planktonszervezetek ínég ilyen híg oldatból is kiszűrik a mérgező vegyületeket, és azokat saját sejtjeikben koncentrálják. Ez viszont láncreakciót von maga után, hiszen a halak a többi között planktonokkal is táplálkoznak. Nem múlt el tehát végérvényesen a balatoni halpusztulás veszélye — figyelmeztetnek a kutatók. Ha a jelenlegi állapotok nem javulnak, élővizeink halállománya — hiszen nemcsak a Bala tonban volt halpusztulás, hanem néhány halastóban is — újabb tömeges pusztulásnak van kitéve. A biológusok a megoldást az új vegyszerkor- látozástől várják, január 1- től ugyanis megszüntetik egy sor vegyszer — így a DDT és a HCH gyártását, és helyettük csak olyanokat használhat a mezőgazdaság, amelyek gyorsan lebomlanak, s nem marad utóhatásuk. Csak ily módon érhető el, hogy a primitív élő szervezetekben felhalmozódott mérgező anyag ne kapjon utánpótlást. Kaposváron gyártják a mokkacukor leiét Éjszaka sem pihennek a gépek a Kaposvári Cukorgyár mokkarészlegében. Ebben a kampányban minden eddiginél nagyobb feladat áll az üzem előtt. Az országban szükséges mokkacukornak több mint a felét Kaposváron állítják elő. Az ötszázharminc vagon mokka préselése és csomagolása jobb szervezést, nagyobb munka- intenzitást követel meg a gyártól. Ezért vezették be itt is a három műszakot. A három műszak bevezetése növelte a gondokat is: meg kellett bontani a jól összeszokott közösségeket. A régi — gyakorlott — munkásnők mellé újakat osztottak be. Mivel a nehéz fizikai munka és a három műszak miatt sokan nem tudták vállalni az új beosztást, a több mint száz munkásnőt foglalkoztató üzemrészben nagy a fluktuáció. A gyártól viszont várja az árut a kereskedelem. Ezért arra törekszenek, hogy a nehézségek ellenére is biztosítsák a zavartalan munkát. Csak ezzel és megfelelő szervezéssel lehet elérni, hogy a kampány befejezése után ne sokáig kelljen dolgozni a mokkarészlegnek. Ipargazdaság és üzemszervezés öt szocialista ország ipar- gazdasági és üzemszervezési intézeteinek igazgatói kedden délelőtt tanácskozásra ültek össze Budapesten. A 11 napig tartó konferenciát Kovács István, a kohó- és gépipari miniszter első helyettese nyitotta meg. Nőit a dolgozók átlagkeresete a Dél-somogyi Állami Erdőgazdaságnál Teljesítette gazdasági terveit a Dél-somogyi Állami Erdőgazdaság. A most zárult gazdasági évben a termelés értéke meghaladja a 174 millió forintot. Az egy munkásra jutó termelési érték a tavalyi 84 502 forinttal sz: írben több mint hatezer forinttal emelkedett. Az erdő- gazdaság az elmúlt gazdasági évben 1096 állandó és 824 időszaki dolgozónak biztosított munkát. Az eddigiekhez hasonlóan nagv gondot fordítottak a törzsgárda erősítésére és a szakmunkásképzésre. Szeptember 30-ig 49 felnőtt és három fiatal tett szakmunkásvizsgát A jó munkaszervezés, a munkaerő gazdaságos kihasználásának eredményeként örvendetesen növekedett a fizikai dolgozók átlagkeresete. A gazdaság fizikai dolgozói az 1966—67-es gazdasági évben 33 387 000 forintot kaptak kézhez. A két évvel ezelőttihez viszonyítva mintegy kétezer forinttal nőtt a dolgozók évi átlagkeresete. A természetbeni járandósággal együtt az egy dolgozóra jutó évi jövedelem 18 042 forint volt. Jelentősen nőtt az erdőművelők, a fogatosok, a fakitermelők és a fagyárt- mánytelepeken dolgozók fizetése. A 13. sz. AKÖV műszakfejlesztési és újítási kiállításán tizenöt vállalati dolgozó újítását mutatták be. Az új műszereket az épülő telepen fogják majd alkalmazni. A Magyar Néphadsereg Művészegyüttesének előadásában színpadi művet láttunk a Forradalomról, egy minden eddigitől eltérő, szokatlan, új hangon csendülő színpadi játékot. Tűzijátékot, a szó legnemesebb értelmében. A Prizma—67, a művész- együttes színpada Majakovszkijt tekinti mesterének. »Az ő útján igyekeztünk nyomába szegődni az elérhetetlennek. Hangunk talán érdes, eszközeink szokatlanok. Humor és pátosz, irónia és tiszta hit, szenvedély és érvelés jól megfér egymással az életben, úgy gondoljuk meg kell férjen — felnagyítva — a színpadon is...« Ez ars poeticájuk, ezt bizonyították művészi erővel, hittel kaposvári előadásukon. És ezért választották a színpadra komponált Tíz napot is: — bemutatkozni és bizonyítani vele: 1967-ben lehet és kell ilyen módon és hangon szólni erről a magasztos témáról. A mű ismert. John Reed amerikai újságíró Tíz nap, amely megrengette a világot című könyvét Lenin 1919 végén fenntartás nélkül ajánlotta a világ munkásainak. »A valósághoz híven és igen elevenen ismerteti azokat az eseményeket, amelyek oly jelentősek a proletárforradalom és a proletárdiktatúra tényleges megértése szempontjából« — Kerámiakiállítás Tihanyban (Tudósítónktól.) Érdekes, több megye kerámiadarabjaiból összeállított anyagot mutatnak be ezekben a hetekben a tihanyi múzeumban. A kerámiák azt szemléltetik, hogy a Dunántúl embere az őskortól napjainkig mindig mestere volt az agyagnak. Különösen érdekesek azok az agyagból készült közhasználati, kony- j hai edények amelyek állták a nyílt lángok hőjét. Ilyenek a tízliteres Iá lasok, a kásás fazekak, a gyertyamártók, a tarkedlisütők, melyeket zománccal ét mintákkal láttak (Fotó: Póteríay Endre.)-'I az egykori mesterek. Képünkön a kerámiakiállitás legszebb darabjai. írta 1919 végén Vlagyimir II- jics. Ugyanezt mondhatjuk erről az előadásról mi is, 1967-ben. A színpadi változat a világhírű könyv egy-egy fontos mozzanatát, gondolatát, igazságát villantja fel színes, szenvedélyes, temperamentumos képekben. E képsorlánc a felvillanások nagyszerű dramaturgiai egységében láttatja — szemünkkel és szívünkkel — a világot megrengető első tíz napot. Hátterét, a közeledő vihart, a forradalom győzelmét, a »-honmentőket«, a támadó ellenforradalmat, az első ötszáz proletárhős temetéséig, a tizedik napon. Ennek az egésznek összefogó kerete a szerző és két mai fiatal sorra felbukkanó és igen tanulságos beszélgetése. Mindezt Mezei Éva és Balogh Géza avatott rendezésében a szereplők dallal- tánccal, verssel-zenével s az alkotók együttvéve a modern szcenika szinte valamennyi eszközével mondják el. Songok, élőképek és táncjátékok; groteszk karneváli figurák és oratóriumkórusok; párbeszédek és monológok, majd újabb táncképek, tömeghatású jelenetek váltakoznak imponáló ritmusban. Olyan sziporkázó ötletekkel, hogy láttán az ember szívesen föluj- jongana. Például a maskará- nyi bábok szerepeltetése vagy a harctér megjelenítése filmmel és a tizenkét fehér köpenyes kórusában; a hordószónok Kerenszkij a görlökkel; a Kenyér-, a Diplom.iták-kép és a fölemelő Rekviem a hősökért — mind-mind a Prizma—67 színpad új és nagyszerűen érdes-szokatlan hangját fejezi ki. W. E. író—olvasó találkozók (Tudósítónktól.) Az őszi megyei könyvhetek alkalmából Szentiványi Kálmán a napokban a kaposvári járás három községében tartott író—olvasó találkozót: Kaposfőn, Igáiban és Kadarkúton. A hangulatos találkozókon sok kérdést tettek föl az írónak, aki a tőle megszokott kedvességgel válaszolt. Beszélt életéről, műveinek születéséről és válaszolt a föltett kérdésekre. Mindhárom községben vásároltak Szentiványi Kálmán köteteiből. Ezeket az író ott. helyben dedikálta. AZ M S ZM P ME GYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAN ÁCS LAPJA XXIV. évfolyam, 271. szám. Szerda, 1967. november 15. WO/ÍO/I Vita a nőkről A nőkről vitáztunk a Kókusz Presszóban. Bejött egy csinos lány, és leült a szomszéd asztalhoz. Kornél rögtön átült hozzá. — Apád lehetnék, csinibaba — mondta. — De mivel nem vagyok az, nincs semmi baj. Rögtön összeházasodhatunk. A csinibaba hűvösen nézett Kornélra. — Ausztráliai turista vagyok — közölte Kornél. — Saját gyorsvonatomon jöttem kempingez- ni. Holnap házasodhatnánk! — Én nem is tudom — habozott a lány. — Holnap! — jelentette ki Kornél. — Szere- tetre van szükségem, a pénz nem boldogít. — 300 000 birkám van, több ezer juhászkutya őrzi. Ez egyébként nem érdekes ... — Öh, dehogynem — tiltakozott a lány. — Engem nagyon érdekel. Kornél unott arcot vágott — Beszéljünk inkább az utazásról. Holnapután repülünk Párizsba. — És a vonat? — érdeklődött a lány. — Mi lesz a vonattal? — Milyen vonat? — csodálkozott Kornél. — Hát a magáé — mosolygott a lány. Kornél észbe kapott. — A vonatot odaajándékoztam egy volt iskolatársamnak. Szegénynek nem volt vonatja. Nagyon szerény körülmények között él. Rendeltem telefonon egy repülőgépet. — Könnyelműség vonatokat ajándékozgatni — mondta a lány. — Sokba kerül egy vonat. Kornél legyintett. — Hánykor esküdjünk? — kérdezte a lány. — Reggel — mondta Kornél. A lány eltűnődött. — Jobb lenne délben — javasolta. Annyi dolgom lesz. Szakítanom, kell vőlegényemmel, és fel kell mondanom az állásomat. — Jó — egyezett bele Kornél. — Már látom, hogy az ujjad köré fogsz csavarni. Hát akkor holnap délben az anyakönyvvezetőnél. A lány lelkesen elrobogott, Kornél visszaült hozzánk. — A nők... — kezdte. — Ne folytasd — kiáltott rá a társaság egyik hölgytagja. — Teljesen igazad van, de nyilvánosan mégsem illik ilyeneket mondani. — Valami szélhámosra is akadhatott volna — vélte Kornél. — Siralmas könnyelműség. — A férfiak mégiscsak rendesebbek — mondta Aladár. Kornél bólintott. Visz- szahúzta ujjára a jegygyűrűjét és elbúcsúzott. Megígérte a feleségének, hogy pontosan hzamegy vacsorára. (A »SzplIki«-b5I) (Ford.: Murányi Beatrix) Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon: 11-510, 11-511. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon: 11-516. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzünfc meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 12 Ft. index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, Latinka Sándor utca 6.