Somogyi Néplap, 1967. november (24. évfolyam, 259-284. szám)

1967-11-14 / 270. szám

Kedd, 1967. november 14. 3 SOMOGYI NÉPLAP Üzem lesz a telepből PRAKTIKUM ÉS MODERNSÉG | Ez jelleemzö leginkább azok­ra a fonott bútorokra, virág- és italállványokra, kosarak­ra, melyekre a csomagolás előtt ráragasztják a vékony címkét: Made in Hungary. A folyosókon, a raktárban mennyezetig ér az elszállítás­ra váró áru, amit csak a tengerentúl, Amerikában cso­magolnak ki: kagyló formá­jú, óriás fülű, florentineko- sarak, kosársorozatok, a te­nyérnyitől a hatalmas kira­kati reklámkosarakig. Horváth János, az üzem­egység vezetője örömmel új­ságolja: — Ez az év nagyon sok változást hozott. Amióta a Gyümölcs-, Zöldség-, Gön­gyölegellátó és Gyártó Or­szágos Szövetkezeti Vállalat átvette az üzemegységet, mintha egy új áramlatba ke­rültünk volna. Azzal kezdő­dött, hogy kétszázezer forin­tot költöttek az épületek rendbehozására, új világí­tást kaptak a műhelyek, s hamarosan végleg eltűnik belőlük a fűzvesszők savany- kás szaga is: a levegőcserét gépi berendezéssel biztosít­juk; üzemi konyhát, nyers- és készáruraktárakat épí­tünk. A fejlesztést gondos Szalagszerfien készülnek a kosarak. tős és kelendő termékeinek előállítási költségei magasab­bak, mint a szomszédos or­szágokban készített hasonló háziipari termékeké. — A legújabb számítgatá- sok és kísérletek jó ered­ménnyel kecsegtetnek — tetszetős cikkekkel lépünk majd a piacra. Számolunk az igények változásával, egy pillanatig sem gondolunk ar­ra, hogy egy-egy jól sikerült, megkedvelt termékünk híré­ből éljünk. Prototípus—készí­tő szakember beállítását is tervezzük, aki kizárólag a megrajzolt formák utáni mintadarabok elkészítésével foglalkozik majd. Hogy olcsón termeljünk na­gyobb arányú gépesítésre van szükség, ötletekben, elképze­lésekben nincs hiány. — JÖVŐRE ÚJ MŰSZAK INDUL, A hasított vesszőt géppel készítik elő. tervezés előzte meg. Az ex-1 mondja az üzemegység veze- portár-kalkulációkor kiderült, tője. — Versenyben akarunk hogy az üzemegység tetsze-1 maradni mindenképpen. Új, a terv a duplája lesz az idei­nek. A föltételeket már jó előre biztosították. Felső- szentmárton, Lakócsa, Tótúj­falu, Szentborbás érintésével autóbusz szállítja ma jd mun­kába és haza a dolgozókat. 1969-ben már ipari tanulókat is foglalkoztatnak, hogy biz­tosítsák az utánpótlást — Az exportigények szinte kielégíthetetlenek. Az idén harmincezer florentinekosarat szállítottunk külföldre, kenyér­kosárból tizenötezret, de mindegyikből kétszerannyit is eladhattunk volna — mond­ja Varjas Imre áruforgalmi előadó. Hogy ennél többre nem futotta az üzemegység erejéből, az nem a dolgozó­kon múlott. Őket így jellem­zi Varjas Imre: — Amilyen fiatalok, olyan szorgalmasak. Az átlagos életkor 25 év vagy még annál is kevesebb, ha a most jelentkezőket is beleszámítjuk. A FAIPARI TELEPBŐLl üzemmé fejlődő szentborbási üzemegység termékeit már a világ nagyon sok részén isme­rik. A vékony címkén, ami a csomagolópapír alá kerül, csak ennyi áll: Made in Hungary. A praktikusan mo­dem termékek mindegyikén felfedezhető az ügyes kezű szentborbási fiatalok hozzá­értése. A színek is úgy iga­zodnak egymáshoz a tarka kosarakon, mintha mindegyi­ket a jókedvükkel is át- meg átfonnák. Nagy József HÚSZ ÉV A NÉPRAJZ SZOLGÁLATÁBAN Végtelenül szerény, halk ember Együd Árpád, a sió­foki Balaton Táncegyüttes művészeti vezetője. Egyike azoknak a népművelőknek, akik nem sokat szólnak, de annál többet tesznek. Húsz évvel ezelőtt, 1947 őszén kezdett tanítani fia­tal tornatanárként a csur­gói gimnáziumban. S ekkor esküdött örök hűséget a nép­művelésnek is. Csurgón, majd Kaposváron dolgozott, 1963-tól a siófoki gimná­ziumban működik. Az el­múlt húsz évben odaadással szolgálta a népművelést. A hagyományokat, a táncokat, a zenei és a dallamanyagot összegyűjtögette, átdolgozás után pedig visszaadta az életnek: a színpadnak, a kö­zönségnek. ö hozta létre még 1947- ben a csurgói táncegyüttest, amelynek 13 évig volt a ve­zetője. Siófokon is nagy örömmel fogadták Együd Árpádot, itteni munkája összefügg a Balaton Tánc- együttes bel- és külföldi si­kereivel. Árpi bácsi bár túl van az ötvenen, de ma is fiatalos kedvvel, lendülettel ott táncol fiai és leányai kö­zött. Gyűjtései eredménye­ként több ezer méter mag­nószalag őrzi a somogyi fal­vak gazdag dallamvilágát, egyedül Borbély Teréz csur­gói népi énekestől több mint 800 népdalt, balladát, mesét gyűjtött. Ezekből többet át­vett a Magyar Rádió is. A csurgói Jankovics bácsi és a tótújfalui Kovács Pál dudá­sok ősi dallamait Kelecz Jó­zsi bácsi furulya- és Vas Sándor bácsi citerazenéjét is Együd Árpád rögzítette. Rendkívül színes anyaga van a cigányfolklór területéről is. A jegyzettömb, a kottafü­zet mellett a gyűjtőmunka másik eszköze, felvevő gépe is elkísérte útjaira. Több ezer méternyi filmkocka őr­zi a csaknem elfelejtett tánc­lépéseket, a »bojás«-t, a ló- lötár«, o »kisiris-'-t meg a vend és örmény cigányok mozgásanyagát, a régi du- dakészités fázisait, a somo­gyi faragóművészek alkotá­sait csakúgy, mint a megyé­ben található népi hímzések és varrottasok anyagát, a számtalan viselet emlékeit. Együd Árpád összegyűjtött néprajzi anyagának feldol­gozásához lehet hogy újabb 20 esztendő kell majd. Számos koreográfiáját a színpadról ismerve bízunk abban, hogy Együd Árpád még sok sikeres kompozíciót tartogat a népitánc-együtte- sek és mindannyiunk örömé­re, műélvezetére. Dévai Zoltán SZÁZ NÉGYSZÖGÖLÖN 102 FAJTA SZŐLŐ Befejeződött a szüret a tokajhegyaljai fajtagyűjte­ményben. Bilkay Gábor sárospataki szőlőtermelő alig több mint száz négyszögöles gyűjteményében 102 Hegyalján honos bor- és csemegeszőlő-fajta díszük a legkorábban érő Július Ceaser elnevezésű csemegeszőlőtől a most érő Royal Albertig. A fajtagyűjtemény egyik érdekessége, hogy a Hegyalján egykor rendkívül elterjedt fajták nem­csak bő termést, hanem 25 cukorfokos mustot is adtak az idén. Noha a szőlőtermelő ebből a fajtából csak -kishordónyi« mustot szűrt, ezt külön tárolja és érleli. Másodállásban: kisiparosok Mit tesz a lakosság jobb ellátásáért egy tanácsi áb ? A tsz szövetség titkára — A választások óta meg­nőttek a tanácsi állandó bi­zottságok feladatai — mond­ja Sárái József, a Nagyatádi Járási Tanács ipari, kereske­delmi és munkaügyi áb-elnö- ke. A társadalmi és szakszer­vezeti aktívák segítségével több ipari és mezőgazda- sági üzemben fölmérték az iparitanuló-képzés helyzetét. a következő évek szakemberszükségle­tét. Többnyire jó képet kaptak az iparitanuló-képzésről. — A vizsgált ipari és me­zőgazdasági üzemekben biz­tosítják a tanulók számára az iskola- és munkapadok mel­lett a szakmai képzéshez szükséges föltételeket. A ta­nulmányi idő alatt a fiatalok megszerezhetik a kellő gya­korlatot. Egy esetben a reá­lis követelményeket meghala­dó vizsgadarabok kijelölése miatt emeltünk szót. Észre­vételeinket egyébként min­den esetben elfogadták, ja­vaslatainkat figyelembe vet­ték az iskolai és szakmai ve­zetők. Az ipari, kereskedelmi és munkaügyi állandó bizottság tevékenységéről elismerően nyilatkoznak a járási taná­cson. Fejes József vb-titkár különösen a vegyesboltokban, szaküzletekben és italboltok­ban végzett ellenőrzéseket tartja hasznosnak. Javaslatokat dolgozott ki az áb a javító és szolgáltató tevékenység megjavítására is. Közbenjárására a vállalatoknál dolgozó szakmunkások közül töb­ben iparengedélyt váltot­tak ki, s másodállásban kisipari munkát végez­nek. Ezzel egyrészt javult a la­kossági szolgáltatás, másrészt pedig sikerült visszaszorítani a kontártevékenységet Az állandó bizottság tagjai észrevételeikkel, javaslataik­kal rendszeresen segítik a községi állandó bizottsá­gokat is, mint ahogy a szakmai terü­letet érintő tanácsi és vb­határozatok végrehajtásából, ellenőrzéséből is kiveszik a részüket Nagyobb feladat vár a pályaválasztási tanácsra A Somogy megyei Pályavá­lasztási Tanács a napokban el­készítette az 1967—68. évre szóló munkatervét. A jelentés megállapítja, hogy a tanács te­vékenysége azokon a területe­ken volt a legeredményesebb, ahol a feladatokat a társadal­mi szervekkel, a KISZ-szel, a nőtanáccsal, a Hazafias Nép­fronttal, a szakszervezettel kö­zösen hajtották végre. A pe­dagógusok iskolai munkája ak­kor volt a leghatékonyabb, amikor azt központilag össze­fogták, irányították. A jelentés a továbbiakban beszámol a pályaválasztási tanácsadás hatékonyságának növekedéséről. Ezt szükséges­sé teszi a demográfiai hullám levezetése, az ipari, építőipari, mezőgazdasági szakmunkás- képzésben fontossá váló na­gyobb tanulólétszám, a leány­tanulók számának emelése. A pályaválasztási tanács feladatai közt elsőnek jelöli meg annak fölmérését, hogy az iskolák osztályfőnökei mennyire ismerik a pályavá­lasztással kapcsolatban eddig megjelent anyagokat, a me­gyei adottságokat, lehetősége­ket, és azokat hogyan tudják hasznosítani munkájukban. Biztosítani kell továbbá, hogy a pedagógusképzésben a pályaválasztással kapcsolatos ismeretanyag is helyet kapjon. Az iskolai KISZ-szervezetek és úttörőszervezetek taggyűlé­seikre, illetve őrsi foglalkozá­saikra szervezzenek pályavá­lasztási találkozókat. Az üzem- látogatások korábban bevált módszerét továbbra is alkal­mazni kell. A tanácsadó érté­kelni kívánja a jövőben, hogy milyen hatással van a szerve­zett nyári, őszi foglalkoztatás az ifjúság pályaválasztási és továbbtanulási elhatározására. A nemrég megnyílt pályavá­lasztási kiállítást ebben a hó­napban követni fogja a Pá­lyaválasztási Tájékoztató cí­mű füzet megjelenése. F onyódon, amikor meg­alakult az Észak-so­mogyi Termelőszövet­kezetek Területi Szövetsége, titkárrá való ''megválasztása­kor egyebek között .erről be­szélt Székely Elemér: — Az előttünk álló felada­tok nagyok, újak. A siófoki, a fonyódi és a marcali járás kö­zös gazdaságai azért tömörül­tek szövetségbe, hogy a válla­latszerű önálló gazdálkodás keretein belül, a gazdasági me­chanizmus reformjának szel­lemében könnyebben boldogul­janak, összefogva tárják föl a lehetőségeket A Balaton-part megannyi feltáratlan tartalé­kot rejteget... Azóta két elnökségi ülést tartottak, jobban kirajzolód­tak az elképzelések, s a szö­vetség titkára, aki néhány hó­nappal ezelőtt még a Lengyel­tóti Gépjavító Állomás igaz­gatója volt, már »otthon« érez­heti magát új funkciójában. — Milyen utat tett meg a megválasztásáig? Mikor került ilyen barátságba a mezőgazda­sággal, hogy a három járás szövekezeti küldöttei egytől egyig bizalmat szavaztak neki? — 1956-ban szereztem dip­lomát az agrártudományi egyetemen, s akkor egy évig a megyei tanácson dolgoztam. Az idén májusban múlt éppen tíz éve, hogy a Lengyeltóti Gépjavító Állomás igazgatójá­vá neveztek ki. Huszonhat éves fejjel lettem igazgató, s eb­ben a minőségben dolgoztam egészen addig, amíg megvá­lasztottak tsz-szovetségi tit­kárnak. Nyolc évig voltam tagja a járási tanácsnak, il­letve a tanács végrehajtó bi­zottságának, most pedig a Fonyódi Járási Párt-vb tagja vagyok. Az idén végeztem el a Pártfőiskolát, és politikai is­mereteimet is továbbadom: Marcaliban oktatok a Marxiz­mus—Leninizmus Esti Egyete­men. Mezőgazdasági és politi­kai ismereteim a gyakorlat munkában szervesen kiegészí­tik egymást... — Vau tudom, túl vannak az indulással járó gondokon. Me­lyek a szövetség közelebbi és távolabbi tervei? — A rendelkezésünkre bo­csátott összegből megvásárol­tuk a székhelyül szolgáló épü­letet Fonyódon, s ennek most folyik a tatarozása, átalakítá­sa. Valóban túljutottunk a kezdeti problémákon, gondos­kodtunk megfelelő szakembe­rekről is a különböző szakmai reszortokba. Sikerült kedvező munkaföltételeket biztosíta­nunk. Hogy melyek lesznek az első lépések? Folytatjuk, amit elkezdtünk: meglátogatjuk a tagszövetkezeteket mindhárom járásban, s igyekszünk megis­merni gazdasági, politikai helyzetüket. Feladatunk a há­rom járás területi elhelyezke­déséből adódik, a Balaton kö­zelsége a meghatározója te­vékenységünk irányvonalának A nyári nagy idegenforgalom úgyszólván kínálja a nagyobb áruértékesítés lehetőségét, s mi ezzel úgy akarunk élni, hogy a három járást bevonjuk az értékesítésbe. Erre legmegfe­lelőbb forma a társulásos ala­pon való eladás. A Balaton- part parkosításából is nagyobb részt vállalnánk. A tsz-ekkel üzleti kap­csolatban álló vállala­tok képviselőivel — folytatja — a napokban meg­beszéltük közös ügyeinket. Részt akarunk vermi minden tagszövetkezet középtávú ter­vének elkészítésében, s az eredményesebb gazdálkodás érdekében rendszeres kapcso­latot teremtünk a tudományos intézetekkel, kutatócsoportok­kal.' Rendszeressé tesszük a ta­pasztalatcseréket a gazdasá­gok, s ezt tervezzük a területi szövetségek között is. Sok fel­adat vár ránk, ilyen például a szövetkezeti tagság foglalkoz­tatási lehetőségének bővítése. Azzal, hogy növekedett a gaz­dasági önállóság, bővült a le­hetőségek köre is. Ezért több olyan dologgal kívánunk fog­lalkozni a három járásban, ami több munkalehetőséget ad, és növeli a szövetkezetek jö­vedelmét. S mert egyre foko­zódik a gépesítés, a szövetség­ben gépesítésfejlesztési szak- tanácsadást rendszeresítünk, s a szakmai tájékoztatást meg­honosítjuk a termelés más te­rületein is. Szeptember végén — a me­gyében elsőként — alakult meg az Észak-somogyi Termelőszö­vetkezetek Területi Szövetsé­ge. Székely Elemér titkár még a tulajdonképpeni nagy mun­kák kezdetén van, de teli am­bícióval látott hozzá megbíza­tása teljesítéséhez. — Szívesen végzem a mun­kámat, mert úgy érzem, min­denki segít. Kékesi Jenő el­nök személyében olyan tapasz­talt termelőszövetkezeti veze­tő a segítőtársam — s ilyen a két elnökhelyettes is —, aki­vel megoldhatom a szövetség vezetésével járó feladatokat. S ez a lelkesedés kell ahhoz is, hogy az első sikeres lépéseket kö­vethesse a többi. H. F.

Next

/
Oldalképek
Tartalom