Somogyi Néplap, 1967. november (24. évfolyam, 259-284. szám)
1967-11-10 / 267. szám
Péntek, 1967. november 10. 3 SOMOGYI N fi P15. A P Ilyennek kép Az egész telepen építkeznek, egymást érik az építőanyagot, alkatrészt szállító emberek. Berregnek a fúrók, a hegesztöpisztolyok szikracsóvákat csalnak a vasgerendákból. Ami az első pillanatban feltűnik: mindenütt fiatalok. — Az összlétszámhoz viszonyítva valóban sok az iparitanuló és a fiatal szakmunkás. Annak idején kérdezték is tőlem, mit kezdünk velük, biztosan tapasztalatlanok, nem lesz köny- nyű velük dolgozni. A jóslat azonban nem vált be, ugyanis a fiatalok várakozáson felül helytállnak — nem kis elégedettséggel mondja ezt Csöndör Lajos, az Óbudai Gépipari Ktsz marcali telepének vezetője. Itt még a tizedmillimcterek is számítanak. Még áprilisban 17 fiatal (Fotó: Cservenka) megalakította a KlSZ-alapszervezetet. A névadó épp a napokban volt, de már 43 KISZ-es szavazta meg, hogy az alapszervezet a hős Komarov űrhajós nevét vegye föL — Csak így lehet dolgozni, ezt hamar megtanultam. Itt, Marcaliban érettségiztem, mivel esztergályos szerettem volna lenni, jól jött az alkalom, fölvettek ipari tanulónak. eszünkbe sem jut, hogy kívánságaink is lehetnek. Kérés nélkül is biztosítják számunkra a megfelelő munka- feltételeket. Gájer Sándor vékony acéllemezt illeszt a gépbe, pil— Nagyon jól érezzük magunkat itt. Pedig csak januárban hozták létre a telepet Én is akkor jöttem ide — mondja Bíró József. Bácsi Lajos csapágyfedelek csiszolásához állítja be az esztergát. Minden idegszálával a gépre figyel, itt még a tizedmilliméterek is számítanak. Ismét bekapcsolja a gépet, hiába, a munka az első. Közben elmondja, hogy sokat várnak a KlSZ-szerve- zettől, nagyon érdeklődőek itt a fiatalok. Elsősorban az ismeretterjesztésnek és a politikai oktatásnak van lét- jogosultága, természetesen igénylik a szórakozást is. Magyar István villanyszerelő a DÉDASZ-nál dolgozott, azért jött át a ktsz- hez, mert — ahogy mondja — szervezettebb, eredményesebb itt a munka. S ez egy szakmáját szerető dolgozónál nem utolsó szempont. — Jó érzés, hogy olyan berendezéseket gyártunk, amelyeken külföldön nem egy ember, hanem egy egész iparág munkáját mérik le. Itt van például a mexikói olimpiára készülő óraszerkezet, vagy említhetném a Csehszlovákiába induló betonérlelőt is. — Milyen kéréseik vannak? — Furcsán hangzik, amit most mondok, de így van; annyi a munkánk, hogy lanatok alatt kész is a munkadarab. — Szép szakma a miénk, marósoké, nem is kívánok jobbat. Pesten tanultam a Magyar Optikai Müveknél, egy kicsi t messze volt, ugyanis Nemesvid a szülőfalum, Marcali mégiscsak közelebb van. Meg aztán a közösség is jó, csupa fiatal. Mikor tanuló voltam, ilyennek képzeltem el a munkahelyemet... Pintér Dezső »Szép szakma a mienk, marósoké ...« A bűvös takaró Tervkészítés előtt Somogyfajszon LENCSÉT IS TERMELNEK A somogyfajsá Kossuth Termelőszöevtkezet főagronó- musától, Bagi Kálmántól a jövő évi tervekről érdeklődtünk. Hogyan kívánnak élni a szabad tervezés lehetőségével, mivel foglalkoznak jövőre a íö termelési ágán mellett? Mi az, ami az eddiginél nagyobb területet kap majd, esetleg megpróbálkoznak-e valamilyen újdonsággal? Somogyfajszon két növénynyel először foglalkoztak az idén. Az egyik a Viktória takarmányborsó. Tizenhárom holdon termelték, és tizenegy mázsát adott holdja. A másik növény a bab. Tíz hold volt belőle az idén. Nem adott annyit, mint amennyit vártait, de ennek a kedvezőtlen időjárás volt az oka. Mindkét növény termesztésével jövőre is foglalkoznak, sőt növelik a vetésterületüket A következő gazdasági évben lencsét is vetnek. Mint mondják, azért szánták rá magukat a termesztésére, mert magas szerződéses árat fizet érte az átvevő vállalat, körülbelül olyan kifizetődő a a termesztése, mint a máké. A másik körülmény, ami erre az elhatározásra késztette őket, a talajerő helyzete; a talaj nitrogéntartalmát nagyon gazdagítja ennek a növénynek a termesztése. A Kossuth Tsz átalakítja a vetésszerkezetet, s már eszerint végezték a vetéseket is. Az őszi mélyszántás és az őszi talaj-előkészítés ugyancsak ennek tudatában történik: növelni akarják ugyanis a zab és a tavaszi árpa eddigi vetésterületét, hogy az állatállományt ellássák elegendő takarmánnyal A honvédelmi miniszter felhívása a néphadsereg katonai főiskoláira való jelentkezésre szólítja a fiatalokat. Felvételüket kérhetik a középiskolai tanulmányaikat az 1967—1968-as tanévben befejező, illetve már korábban érettségizett, de 21. életévüket még be nem töltött fiatalok, akik a dolgozó nép fegyveres szolgálatát hivatásuknak tekintik, s a néphadsereg, határőrség vagy a karhatalom tisztjei akarnak lenni Felvételi lapot a tanulók középiskolájuk igazgatójától, az előző években végzettek (sorkatonái-: is) a kiegészítő parancsnokságtó kapnak. A jelentkezők a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskolára, a Kossuth l a jós Katonai Fő iskolára és a Kilián György Repülő Műszaki Főiskolára pályázhatnak. alvus Rei Publicae suprema lex esto!« A köztársaság üdve a legfőbb törvény legyen! — hangzott a régi római mondás. Mióta kialakultak az államok, a? Ha a legfőbb érdeket az államérdek testesíti meg. Az államhatalom kezében összpontosulnak azok az eszközök, amelyekkel érdekeit érvénvesíteni tudja, A történelem során gyakran éltek vissza az »államérdek-«, »a nemzet érdeke« kifejezésekkel. A szocialista országokban jöttek létre először a történelemben olyan államrendszerek, amelyek tartósan és következetesen érvényesíteni tudják az egész társadalom érdekeit. Sokan gyanakszanak ma még, amikor velük szemben a társadalom, a népgazdaság érdekére hivatkoznak. S nem alaptalanul. Mert miközben általánosságban igaz, hogy népi államunk az egész társadalom érdekében irányít, szervez, működik — az »ómechanizmusban« egyes intézmények munkatársai számára olykor a társadalmi érdekre való hivatkozás pusztán takaró volt. Az a bűvös takaró, amellyel a realitásoktól elszakadt vágyálmokat elfogadhatóvá varázsolták. Mindennapi eset volt, hogy egy- egy megalapozatlan utasítást a népgazdasági érdekre hivatkozva erőltettek rá a vállalatokra, amelyeknek legtöbbször nem állt érdekükben ezeket megvalósítani. Az operatív gazdasági vezetők jól ismerték a termelési, értékesítési adottságokat, a műszaki fejlesztési, bérezési, beszerzési lehetőségeket, s némelykor tiltakoztak egy-egy félresikerült rendelkezés ellen. Ilyenkor jött a dörgedelem: »Elvtársi Ez népgazdasági érdek. Meg kell csinálni /« A vállalat vezetői pedig nem akartak az engedetlenség, az anyagiasság bűnébe esni. »A haza nevében« megcsinálták, amit tőlük kértek, még akkor is, ha cselekvésüknek alig volt köze a valóságos népgazdasági érdekhez. S vajon népgazdasági érdek az, hogy egy gyár ne azt termelje, amihez szakképzett munkaereje, megfelelő anyaga, gépe, rendelése van? Jó lehet az a népgazdaságnak, hogy a vállalati kollektíva tartósan saját anyagi érdeke ellen tegyen? Ez nem népgazdasági érdek, mégha olykor annak próbálják is elfogadtatni. Aki ilyen esetekben a társadalomra, a népgazdaságra hivatkozik, az vitathatóvá teszi, alapjaiban megrendíti a népgazdasági érdek igazi tartalmát) szocialista tartalmát. A gazdaságirányítás új rendszere szinte mindenütt kizárja majd annak lehetőségét, hogy a vállalatokat saját érdekeik elleni tevékenységre szorítsák a »népgazdasági érdek« nevében. Amelyik vállalat nyereségesen dolqozik, nyereségét, dolgozói bérét évről évre növeli, technológiáját és gyártmányait fejleszti, egyúttal a népgazdaság érdekének megtelelően működik. Ha a vállalat létszámához, erőforrásaihoz mérten kellő nagysággal járul hozzá a nemzeti jövedelemhez, a költségvetés bevételeihez, akkor már teljesítette ezzel a népgazdaság iránti fő kötelezettségét. Valójában nincs is vállalati érdektől függetleníthető, mereven e fölé helyezhető nép- gazdasági érdek. Az új gazdasági mechanizmus megvalósítja a különböző szintű érdekek harmóniáját, és a különböző szintű érdekérvényesülések kapcsolódásának automatizmusát. Az egyéni és családi anyagi érdek szorosan kapcsolódik a brigád, a műhely, az üzemrész érdekéhez. Az üzemrészek, gyáregységek érdeke szervesen összefügg a vállalat, az ágazat és a népgazdaság érdekével. Ezt a szerves egységet a vállalat nyereségérdekeltségi rendszere és jövedelemelvonási rendszere valósítja meg. Az új közgazdasági »játékszabályok« szerint a vállalat csak úgy adhat több bért dolgozóinak, úgy ruházhat be a tavalyinál többet, ha ezzel párhuzamosan a költségvetésbe is az eddiginél többet fizet be. A vállalat forintban tudja majd kimutatni, hogy működése mennyire felel meg a nép- gazdasági érdekeknek. A társadalmi érdek gazdasági eszközökkel való érvényesülése egzakt módszerrel: pénzzel, nyereséggel mérhető. Itt nincs vita- A termelővállalatok tevékenységét a piac minősíti, amely a termékekről és a bennük foglalt munkáról tárgyilagos megítélést ad. A nemzeti jövedelem növelése a legfőbb népgazdasági érdek, mert a mai jólétnek és a holnapi fejlődésnek ez az egyetlen alapja. Ne éljünk hát vissza ezzel a Arcok, emberek, emlékek BULGÁRIÁBÓL (2.) % A zöld szín a nemzeti zászlóban a bolgár föld termékenységét jelzi. Száz kilométereket is utazik az ember, s az országút mellett végig szőlő, szőlő, gyümölcsös és megint szőlő. De láttam másodszor vetett, törésre érő, öntözött kukoricát és mindenfelé körülkerített, szépen rendezett majorokat. A bolgár termelőszövetkezetek több mint húszéves múltra tekintenek vissza. Ez a húsz év történelem, egy egyenletesen fölfelé ívelő, egyre virágzóbb mezőgazdaság történelme. Voltak nehéz, gondokkal terhes évek, és van mit megmutatni. Üperben a tsz-iroda egy emeletes, modern épületben van. Ez a központja az öt falut magába foglaló hat és fél ezer hektáros gazdaságnak. — A felszabadulás után természetesen más volt a kép — emlékezik Nedelcso Kirilov elnök és Hriszto Sztojanov párttitkár. — A különálló gazdaságoknak ez volt a legnehezebb, a hőskorszaka. Ma úgy beszélnek erről, mint nagyon régi eseményekről, mint történelemről. Azóta hosszú utat tettek meg az emberek is, a szövetkezet is. A szövetkezet összes területének egyharmadát öntözik, és további tározók építésével 1970-re az egész gazdaságot behálózzák maid az öntözőcsatornák. Sorolhatnák most termésátlagokat, hozamoKat, de talán az ittlakók, a föld munkásainak életkörülményei többet mondanak a gazdaságról. Itt is, mint mindenütt, amerre csak megfordultam, megszámlálhatatlanul sok az új ház. Sorra tűnnek el az alacsony, utca felé ablaktalan, régi épületek, a helyükbe jellegzetes, kétszintes családi házak emelkednek. Ma már minden szövetkezeti tagnak két hét fizetett szabadság jár. Egy-egy tsz- tag évi átlagos jövedelme — magyar pénzre átszámítva — csaknem huszonháromezer forint. A szövetkezet ezer nyugdíjasának kenyeret, olajat, cukrot biztosít a gazdaság térítésmentesen a szociális alapból. Kiterjedten alkalmazzák az ösztöndíjrendszert, s nem csupán a mezőgazda- sági szakemberek képzése végett, hanem például orvosokat, gépészmérnököket is tanítatnak így. Figyelemre méltó, érdekes gyakorlatot is hallottam ebben a tsz-ben. Azok a diákok, akik a nyári hónapokban nyolcvan leva (csaknem 1360 forint) értékű munkát végeznek a gazdaságban, azok az év többi hónapjában — tanulmányi ide ■ jük alatt — havonta öt levát kapnak a szövetkezettől. Az öt faluban összesen százhetven apróság jár a szövetkezet bölcsődéibe, s egyéves korukig a tsz-tagoknak ezért semmi térítést sem kell fizetniük. — Most tettük meg az előkészületeket, hogy az iskolás gyerekek ingyenesen1 kapjanak uzsonnát az iskolában ... Mind szebbé, mind jobbá tenni az életet, ez a cél, s már értek is el nagy eredményeket. Persze nem egyszerre és nem máról holnapra történt meg ez. Külön-külön a kis szövetkezetek képtelenek lettek volna ekkora út megtételére. Egységesebb, nagyobb erő kellett ehhez. — Az élet, a sors diktálta ezt nekünk — jegyeztem föl Gencso Angelov Gencsev, a loznicai szövetkezet elnökének szavait, aki egy tíz községből álló gazdaságot irányít. — Valahogy úgy volt, hogy egyszer csak érezni kezdték a kis faluk, hogy egyedül nem képesek annyi javat előállítani, hogy kellő mértékben fejlődjön a szövetkezet is meg javuljon az emberek élete is. Ezért aztán szívből jött ez az egyesülés. Nyolc éve ennek. Akkor láttak hozzá a víztározó'* építéséhez. s ma már it* ;s a terület egyharmadát öntözik. Az adottságoknak, megfelelően alakították ki falunként a különféle termelési ágazatokat, no és természetesen gépesítettek Nemcsak a növénytermesztést, az állattenyésztést is. Jártam a teljesen gépesített, loznicai tehénistállókban. Nyolcszázhatvan tehén átlagában évi négyezer literes a tejhozam! A rendezett épületek mellett ott állt egy virágokkal körülvett barátságos szép ház. A gondozók pihenőháza. Aszfaltos út, az út mentén fű, virágok és árnyat adó fák. A fák alatt padok és egy kis szökőkút. A tsz-majorban. — A mi embereink szeretik a szépet... Aztán az egyesülés után lehetőség nyílt arra is, hogy ne csak a termelés fokozódjon, hanem feldolgozó üzemeket is létesítsenek. A saját malom mellé három évvel ezelőtt fölépült a szövetkezet saját konzervgyára. Termékeik jó részét exportálják. Háromszáz embernek, főként asz- szonyoknak ad állandó munkát a gyár. Két műszakban dolgoznak, s a tíz községből autóbusszal viszik, hozzák őket. Szőlőt, gyümölcsöt és rengeteg zöldségfélét dolgoznak itt fel. És nincs megállás a fejlődésben. A gyár mellett most épül egy kétemeletes hűtőház. Egy tizennyolc éves, mosolygós arcú török kislány, Szelima Haszanova szavait hoztam magammal: — Ötödik éve dolgozom a szövetkezetben, s mióta megindult a gyár, itt. Semmi pénzért nem mennék el innen ... — Ha mást kérdez, más is ezt mondja — jegyezte meg az elnök, — a napi kereset most 4,40 leva (csaknem 75 forint), az egyesülés előtt a legjobb faluban 2,30 leva volt a fizetség. Tudnánk öt-hat levát is fizetni, de a gazdaságban fontos a tartalék... Gencso Angelov Gencsev fiatalember. Jogász és agrár- közgazdász. A faluja hívta haza a fővárosból elnöknek. — A munka sok és nehéz. De ha szívvel csinálja az ember, könnyen elvégezhető. Ha nagy és szétszórt is a gazdaság, az eltelt nyolc év alatt nagyon egyek lettek az emberek. Ha az egyik faluban valami munka elmarad, nem kell könyörögni. Csak egy telefon, és nyomban megy a segítség. Mert megtanultuk már azt, ha a tizedik faluban valami nincs rendben, az baja a másik kilenc falunak is ... Termékeny, fekete, zsíros földek. A völgyhajlatokban víztározók. Mellettük rendszerint pihenőházak. A szövetkezet tagjaié. Minden az emberért, a munkálkodó ember érdekében történik. Vörös Márta fogalommal Csak akkor »operáljunk« ezzel, ha valóban erről van szó. Lehetnek például egy-egy vállalattal szemben olyan követelmények, amelyek elől nem térhet ki, mert a nemzet biztonsága szempontjából létfontosságúak. Előfordulhat, hogy valamilyen exportkötelezettségünknek mindenképpen eleget kell tenni. Az alapvető fogyasztási cikkekben folyamatos ellátást kell biztosítani. S megtörténhet, hogy ilyenkor nincs más lehetőség, csak az utasítás. De ehhez sem nélkülözhetetlen körítés a »népgazdasági érdekre« való hivatkozás. A »körítés« pedig lehet költségvetési juttatás, olcsó hitel vagy más olyan eszköz, amelyik ellensúlyozza az utasítás teljesítéséből adódó vállalati nyereségkiesést. Sem a nép- gazdasági, sem a vállalati érdek nem kerekedhet huzamosabb ideig a másik fölé. Egészséges, elvi kompromisz- szumokra van szükség. Ezt mindenki megérti, még ha nem is mindig kellemes. M indnyájunk számára magasztos tartalmú, realitásokban élő fogalom a társadalom, a népgazdaság érdeke, éppen ezért ne tegyük frázissá. Ahol pedig ez a kifejezés csak a bűvös takaró szerepét játssza, rántsuk le, s beszéljünk nyűtan, magyarul. Ez is népgazdasági érdek. Dr. Pirityl Ottó 11 bolgár tsz-ek Egyesült erővel Gyárak a tsz-ekben Pibenőbázak
