Somogyi Néplap, 1967. november (24. évfolyam, 259-284. szám)
1967-11-04 / 262. szám
SomogyiHéplap MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJ A Térkép a kalinyini területről KáAMHMHCKA9 06/UCTb A nemrégiben Szovjetunióban járt Somogy megyei pártmunkásküldöttség tagjainak kellemes élményként szolgált, hogy Kalinyin egyik főiskolájában megyénk és városunk térképét fedezték fői. A főiskolán egy földrajzórán a hallgatóknak be is mutatják Somogyot. Ez az élmény adta azt a kezdeményezést, bogy mi is készítsünk testvérme- gyénkröl, -városunkról térképet. A Berzsenyi Dániel Általános Iskola két tanára: tunic» t? sw.-t uuxuKAftb ÍR «S» xiSimifás ® !* t ÍCMiSf«* O: «».írt*. Még hétezer hold búza vetetlen a megyében Mint korábban már hírül adtuk, a megye termelőszövetkezetei az évszakhoz és a múlt évhez viszonyítva is megkéstek az őszi mezőgazdasági munkákkal. A legfrissebb tapasztalatok, felmérések azt bizonyítják, hogy fölismerve az idő sürgősségét, nagyobb erőt összpontosítottak a kenyérgabona elvetésére. A legutóbbi két hét alatt negyvenegyezer holdon került földbe a búza magja, s ezzel a búzavetésterület 93 százalékán végeztek a munká- vaL (Tavaly Ilyenkor ugyanígy álltunk.) Összesen még mintegy hétezer hold vár vetésre a megyében. A marcali járásban már csak háromszáz hold vetetlen, a barcsi járásban azonban még 1400, a tahi járásban pedig 160Ö holdon kell földbe tenni az őszieket. Mivel az időjárás egyre bizonytalanabb, a szövetkezeti vezetőktől és dolgozóktól igen nagy erőfeszítést kíván ez a visszalevő néhány ezer hold vetés. Sajnos sok helyen vontatottan halad a kukoricatörés és a mélyszántás. A százhúszezer bold kukorica 69 százalékáról takarították le szövetkezeteink a termést, és 48 000 holdról vágták le a szárat Ennek a meggyorsítása a jövő termést megalapozó őszi mélyszántás szempontjából is fontos, hiszen eddig mindössze 42 000 holdon, a tervezett terület 29 százalékán végezték el mélyszántást Az utóbbi hetekben tapasztalt lendüleitre szükség van továbbra is, mindaddig, amíg nem kerül biztonságba minden megtermett mázsa kukorica, és az őszi munkákból oroszlánrészt vállaló traktorosok nem végeznek a mélyszántással. Ünnepi ülés Csurgón A Nagy Októberi Szocialista Forradalom közelgő jubileuma alkalmából tegnap délelőtt ünnepi ülést tartott a Csurgói Járási Pártbizottság. Az emlékezést a magyar és a szovjet himnusz, majd Majakovszkij Október 25 című, nagy hatású verse vezette be. Bertalan József, a járási pártbizottság első titkára tartott ünnepi beszédet a világ- történelmi jelentőségű évforduló alkalmából Röviden emlékezett a forradalom eseményeire, hatására s arra, hogy mit adott ez a forradalom az emberiségnek, mit adott a magyar kommunistáknak, a magyar népnek. Elemezte a Szovjetunió ötven évének kiemelkedő eredményeit, majd a csurgói járás kommunistáinak és párton kívüli dolgozóinak szocializmust építő erőfeszítéseit méltatta. — Büszkék lehetünk eredményeinkre. Az ünnepi alkalomból bátran állhatunk a járás dolgozó népe elé, mert járási pártbizottságunk a párt politikájának megfelelően irányítja a szociaiizmus építésének felelősségteljes, bonyolult munkáját. Engedjék meg — mondotta az előadó —, hogy a forradalom évfordulóján a pártbizottság nevében köszönetünket és elismerésünket fejezzük ld mindazoknak a mezőgazdasági és ipari üzemeknek, a kulturális és hivatali szerveknek, ame lyek a jubileum alkalmából rnunkaversenyt indítottak, és becsülettel teljesítették vállalásukat Bertalan elvtárs ezután javasolta, hogy a pártbizottság jegyzőkönyvben rögzítse a jubileumi évforduló jelentőségét, s tegyen hitet a forradalom eszméi mellett. Megható pillanatok követ keztek ezután. A pártbizottság tagjai lemezről hallgatták meg Lenin szavát, jövendölését arról, hogy a szocialista forradalom győzedelmeskedni fog, az egész világon. Ünnepségek a tahi járásban Fitos Józsefné rajz—földrajz, Laszczik Iván biológia/— politechnika szakos tanárok el is készítették a kalinyini terület díszes térképét. A vetélkedőket, nagyméretű kivilágítható térkép Kalinyin terület földrajzi adottságait, továbbá a legfőbb ipari és mezőgazdasági központokat, városokat és kikötőket ábrázolja. Színes villanykörtékből álló nyilak a második világháború alatti német támadások irányát is jelzik, és a, szovjet csapatok ellentámadását is megjelölték a térképen az általános iskola nevelői. A térképet vasárnap délelőtt a megyei tanácsom bemutatják az ünnepségekre városunkba látogató kalinyini vendégeknek. (Tudósítónktól.) A tabi járás valamennyi községében készülnek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának méltó megünneplésére. Az úttörő- és KISZ-szervezetek irodalmi műsorokat, szellemi kiállításokat rendeznek, a mezőgazdasági és ipari üzemek dolgozói pedig munkaversennyel, ünnepi és vietnami műszakok szervezésével, a termelési eredmények növelésével készülnek a nagy évfordulóra. A járási székhelyen 5-ér este a KISZTÍiatalok és az úttörők fáklyás felvonulása után nagygyűlés lesz, amelyen Kiss Károly elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tagja emlékezik meg a jubileumi évforduló jelentőségéről. A járás vezetői itt adják át a versenyben győztes tabi téglagyárnak a díszes vándorzászlót. Ünnepi gyűlést tartanak Nagyberényben, Karádon is, Bábonymegyerben pedig ko- szorúzási ünnepséget rendeznek az évforduló napján. Automatizált halászhajók Szovjet mérnökök és technikusok teljesen automatizált halászhajók építésén dolgoznak, amelyeknek nem lesz személyzetük és a távoli anyahajóról irányítják majd őket. Ezeket a hajókat elektronikus fölszereléssel látják el, amely lehetővé teszi a 300 méter mélységben vonuló halak észlelését, nagyobb hajóknál ez az érzékenység eléri a 800 métert. r Mintakollekció Olaszországba Teljesítették vállalásukat a munkások Üj piacot keres a Kaposvári Villamossági Gyár a 2. gyáregységben készülő nagy- feszültségű betéteknek. Mivel az exportrendelés elsősorban a külföldre küldendő kollekciótól függ. a betétüzem munkásai vállalták, hogy a jubileum tiszteletére elkészítenek negyven MNG típusú betétet, amelyet a VBKM Olaszországba küld. A munkások október harmincadikáig befejezték a kollekció szerelését, s azóta csomagolva útnak indították. A jubileumi felajánlás értékét növeli, hogy kellő fölszerelés és szerszám, pontos technológiái utasítás nélkül készítették el az új betéteket. Versenyre készül King és a Strasszer Olvastuk, hogy november 5-étől kiállítással egybekötött galambversenyt rendeznek Budapesten. Vajon találkozhatunk-e somogyi tenyésztők állataival is a kiállításon? Ezzel a kérdéssel kerestük ml Csapó Zoltánt, a húsgalambtenyésztő szakcsoport elnökét. — Mint általában minden versenyen, ezen is részt veszünk. Annál is inkább, mivel nem kicsi a tét. Arról van szó, hogy az ország legszebb kétszáz húsgalambja eljut a Lipcsében megrendelésre kerülő nemzetközi versenyre. Ügy értesültem, hogy a budapesti kiállításra eddig több mint háromezer galambot neveztek be. Nem lesz könnyű a szakzsürinek kiválogatni a legszebb kétszázat. — Milyen fajtákkal Indul a tizenegy somogyi nevezőí — Elsősorban a King, a Római és a Strasszer dominál, a díszgalambok közül az angol hegyesből és a pávagalambból indul a legtöbb. — Esélyeik? — Reméljük ott leszünk Lipcsében ... — V «■ Jla(69 báe.91 p ihenni tért az országutak vándora. Tegnap még együtt jártunk. Tegnap reggel utoljára ült hivatalosan a volán mögé. ■ Szokás szerint jött, pár percet késve. Éppen úgy üdvözöltük egymást, mint máskor. Mert Lajos bácsit mindig mindenki szeretettel szokta üdvözölni. Hátra nyújtotta a kezét., és a szemével egy kicsit kacsintott. Evek óta tudom, hogy ez a kézfogás és ez a kis kacsintás jókedvet varázsol a kocsiba. Éppen olyan törvényszerűen, mint amikor az eső után kisüt a nap. Ezen a reggelen is a megszokott kabalaversikét mondta az indulás előtt: — Hát akkor menjünk, szaladjunk, hadd lobogjon a hajunk... Elindultunk élete utolsó hivatalos útjára. Ahogy kiértünk a városból, egyik kollégám a legújabb viccet kezdte mesélni. Jót kacagtunk. Velünk nevetett Lajos bácsi is. A második viccet mindig ő szokta mesélni. Most sem maradt adós. Nagyon régi, nagyon cifra és nagyon jó viccet meséli. Ügy kacagtunk, hogy még a könnyünk is kicsordult. Lehet, hogy ezt a viccet erre az utolsó napra tartogatta? ... Most, hogy öt kell megírnom, meg-megáll kezemben a toll. Évek hosszú során át jártunk együtt, azt hittem mindent tudok róla. Hányszor segített munka közben? Hányszor mesélt cifrát, kacs- karingósat, hogy elűzze utasai gondját, bánatát? Most jövök rá arra, hogy a saját bánatát szomorúságát sohasem hozta magával a kocsiba. Pedig tudom, hogy mindkettőből bőven kijutott neki. A megye minden falujában, minden tanyáján, pusztáján ismerték. És mindenütt így szólították: Lajos bácsi. És mindenütt örültek neki. Ki tudná megmondani, hányszor állt meg az úron, ha gyalogos öreget látott? Előzékenyen > kinyitotta az ajtót, és úgy beszélt a nénikékkel, bácsikákkal, hogy minden riportfelölt tanulhatott tőle. És amikor a jó öregek hálálkodva faggatták, hogy kinek is köszönhetik meg a szívességet, mindig így szokott felelni: — Ez a Somogyi Néplap kocsija. Az újságíróké. És ezért nem jár köszönet... Amikor ide került, ötezer példányban jelent meg az újság. Most, hogy elmegy, csaknem ötvenezer példánynál tartunk. Ehhez a fejlődéshez ö is hozzájárult. Tudom, ha most a szemébe mondanám ezt, fejcsóválva tiltakozna: — Ugyan ... Ugyan... És ha netán tettem Is valamit, nem azért tettem én... ÍVJ ajdnem félmillió kilo- métert vezetett nálunk. Még összeszámolni is nehéz lenne, hogy hány panaszos ügy kivizsgálásához, hány nagyszerű paraszt- és munkáscsaládhoz vitt el bennünket. Hogy hány szenzációnak és hány tragédiának volt velünk együtt tanúja. Nagyon tud örülni a mások örömének. És vele mindig meg lehetett osztani a bánatot is. Végig szokta hallgatni az embert, aztán elkezdett egy mesét, és mire befejezte, úgy elszállt a szomorúság, mintha nem is létezett volna. Én azt hiszem, hogy nála több mesét nem is tudhat senki. Lajos bácsi nagyon szereti az embereket. És őt is nagyon szeretik. Durvának, haragosnak sohase láttam. Mi, fiatalabbak úgy tiszteltük, mint második apánkat. Most, hogy összegezem a tegnapi napot, folyton-foly- vást eszembe jut, hogy valami hiányzik a megszokottból. Igen, valami hiányzik. A mese. Tegnap a búcsúzó Sinka Lajos gépkocsivezető volt szomorú. És Lajos bácsi saját magának nem tudott, nem akart mesélni. 'T'egnap nekünk kellett volna cifrát, kacskaringósan szépet, gondűzőt mesélni. Évekig tanított bennünket, és most derül ki, hogy rossz tanítványok voltunk. Nem tudtunk mesét mondani arról, hogy nem baj, ha az ember hatvanéves, hogy nyugdíjasán is szép az élet. Nem tudtunk, mert mindegyikünknek az járt az eszében, hogy holnap reggel már nem lesz kacsintás, hogy holnap és holnapután nekünk hiányoznak majd a mesék... ■ Németh Sándor imsoseoK Pingpongozok Az egyik amerikai egyetemen tanfolyamot rendeztek beszédhibások számára. A dadogó hallgatók azt a feladatot kapták, hory menjenek be egy könyvüzletbe, és kérjenek —- pingponglabdát. Bemegy az első, nagy nehezen kinyögi, mit akar aztán — természetesen — üres kézzel távozik. Bemegy a második, harmadik, persze, eredménytelenül. Ám, amikor a nyolcadik dadogó lép be az üzletbe, az asztalon már ott áll egy doboz — pingponglabda. A kereskedő kiszolgálja a vevőt, majd így szól. — Eddig ezt nem tartottam, de az ember igyekszik eleget tenni a vevők kívánságának... de uram, könyörgöm, árulja el nekem: minden pingpongozó dadog?! Ágy A turista egy kis francia város egyetlen szállodájában tölti az éjszakát. Reggel a tulajdonosnő a szobájába hozza a reggelit, és büszkén közli: — Uram, ebben az ágyban töltött Napóleon is egy éjszakát! — Nem csodálom ... többet én sem bírnék ki! Előadáson A színdarab 25. előadásán egy újságíró a tehetséges, de már korosabb primadonna életkora felől érdeklődik. A művésznő bájos mosollyal mondja: — Ugyanannyi, mint az eddig tartott előadások száma. Valaki halkan megjegyzi: — A délutáni előadásokat nem számítja! Apa és „kis fia“ Egy apa dicsekszik: — Hiába, a legnagyobb öröm a gyermek. Amikor az ember látja, hogy milyen értelmes! Tegnap is .... éppen a fürdőszobában, a kádban ültem, amikor bejött a kisfiam. Apuka. — mondta —, egy katona keres. — Kimegyek, hát a levélhordó. A gyerek látta, hogy egyenruhás ember és képzettársítás révén mindjárt katonára gondolt. — Valóban érdekes ... és hány éves á kisfiad? — Harmincnégy! Lányok Két lány beszélget: — Képzeld, a Pista megcsal. Tegnap este egy csinos magas, szőke lánynyal ment a moziba, karonfogva! — Utánuk mentél? — Nem, mert a fiú, akivel voltam, már látta a filmet! Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztőt WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár# Latinka Sándor u. 2. Telefont 11—510. U—5U Riadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. Z. Telefon IX—519 Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzőnk meg és nem adunk vissza« Terjeszti: a Magyar Pr ;ta. Előfizethető a helyi postai /ataloknál és postáskézbesít/ ^néL Előfizetési díi egy hónapba 12 Ft. Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemében* Kaposvár, Latinka Sándor utca CL
