Somogyi Néplap, 1967. november (24. évfolyam, 259-284. szám)

1967-11-04 / 262. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Szombat, 1967 november 4. A SZOCIALIZMUS NAGY GYŐZELMEINEK ÖTVEN ÉVE (Folytatás az 1. oldalról) Az Októberi Forradalom ta pasztalatai megmutatták, hogy a munkásosztály még kedvezi feltételek esetén is csak a tö­megekkel szoros kapcsolatban álló és a forradalmi harc va­lamennyi formáját alkalmazni tudó élcsapatának, a marxis­ta pártnak a vezetésével tud­ja végrehajtani a szocialista forradalmat. Ez is a forrada­lom egyik megcáfolhatatlan törvénye. Az Októberi Forradalom megmutatta, hogy a munkás- osztály csak forradalom útján — bármilyen formában történ­jék is az — vívhatja ki a győ­zelmet. Az osztályharc tapasztalatai arra tanítanak, hogy a forra­dalom csak akkor ér valamit, ha meg tudja magát védeni. Azokban a vészterhes napok­ban, amikor a fiatal szovjet köztársaságra rátörtek az el­lenforradalom és áz interven­ció hordái, a blokád, a sza­botázs, a kuláklázadások köze­pette a forradalmi Oroszor­szág kiállta a legfelelősségtel- jesebb vizsgát Ügy állta ki, hogy megvédte a jogát az élet­hez. Kiállta azért, mert a for­radalmi munkások és parasz­tok a polgárháború harcterein, a munka frontján saját szív­ügyükért küzdöttek, amelytől sorsuk, szabadságuk, jövőjük függött Hervadhatatlan dicsőséget szerzett azokban a napokban az Októberi Forradalom füzé­ben született Vörös Hadsereg. A forradalom katonáinak hő­siessége és önfeláldozása a győzelem érdekében ma is el­ragadtatást kelt a világon. Az Októberi Forradalom egyik nagyszerű vonása volt a proletár nemzetköziség, amely erős szálakkal fűzte össze Oroszország munkásait a vi­lág minden részében élő osz­tálytestvéreikkel. A Vörös Hadsereg soraiban országunk népeinek fiaival vállvetve harcoltak magyarok és lengyelek, szerbek és hor- vátok, csehek és szlovákok, bolgárok és osztrákok, néme­tek és finnek, románok és mongolok, koreaiak és kínaiak és sok más nemzet fiai. A for­radalmárok harcos interna- cionáléja volt ez. Nem­csak azok voltak a for­radalom mellett, akik a pol­gárháború frontjain küzdötte!, október ügyéért Európa is forrongott. Egymás után tör­teik ki a felkelések, sztrájkok tüntetések. A munkásmozga­lom hatalmas lendülete meg­gyengítette az imperialista in­tervenciósok támadását. Engedjék meg, hogy a szov­jet kommunisták és minden szovjet ember nevében mély tiszteletemet és forró lcöszöne- temet fejezzem ki mindazok­nak, akik azokban a dicsősé­ges években segítettek népünk­nek forradalmi vívmányai megvédésében. Elvtársak! Október győzel­me: a leninizmus győzelme. Győzelmeink elválaszthatatla­nul összefüggnek a halhatat­lan Lenin nevével és tevékeny­ségével. Vlagyimir Iljics Lenin mint a bolsevik párt megalapítója, a dolgozó tömegek kiemelke­dő vezére és szervezője, és ugyanakkor mint lángeszű tu­dós került be a történelembe. A szó legnemesebb értelmé­ben forradalmár volt, egész életét a dolgozó nép érdekeiéri vívott harcnak szentelte. Lenin felülmúlhatatlan volt minit a forradalom stratégája és mint a politikai taktika mestere. Kérlelhetetlen volt az ideoló­gia és a politika elvi kérdé­seiben. Ez azonban nem gátol­ta, hogy a konkrét problémák kezelésében a legnagyobb ru­galmasságot tanúsítsa. Mint politikus és mint em­ber, rendkívüli szerénységével tűnt ki. Negyvenhét éves volt, amikor a szovjetek második országos kongresszusának szó­noki emelvényéről bejelentette a szocialista forradalom győ­zelmét. ötvennégy éves volt, amikor a szíve megszűnt do­bogni. A halál azonban erőt­len volt a lenini géniusz nagy­ságával szemben. Lenin velünk volt az első ötéves tervek for­gatagában, velünk volt a Nagy Honvédő Háború csatáiban és velünk van most is. Lenin ügyét folytatta az ál­tala megteremtett párt. E pártnak jutott osztályrészül az a nem könnyű, de megtisztelő feladat, hogy megvalósítsa Le­nin élő örökségét. Pártunk, a Szovjetunió Kommunista Párt­ja becsülettel meg is birkózik e feladattal. Az Októberi Forradalom 50. évfordulója: a leninizmus dia­dala, a lenini párt eszméinek és ügyének a diadala. Pártunk, a szovjet nép véleménye sze­rint a legjobb mód Lenin em­lékének tiszteletben tartására az, hogy mindig megingatha­tatlanul követi a lenini irány­vonalat! A szocializmus felépítése a Szovjetunióban a szovjet nép nagy győzelme Elvtársak! Szovjet-Oroszor- saág chlgozói fegyverrel a kéz­ben megvédelmezve a forra­dalmat, a lenini párt vezetése alatt elindultak a szocializmus magaslatai felé. Nagy és nehéz út, a szovjet nép felejthetet- ti-len nagy hőstette volt ez. »>'r A szovjethatalom olyan or­szágot örökölt a cári rendszer­től, ahol alacsony színvonalú volt a gazdasági és kulturális fejlettség, a hétéves háború pedig — először az imperialis­ta, később pedig a polgárhá­ború — a népgazdaságot még a háború előtti eredményekhez viszonyítva is messzire vissza­vetette. A párt, amikor hozzálátott az ország szocialista átszerve­zéséhez, tudatában volt annak, hogy a szocializmus felépíté­séhez létre kell hozni a mo­dem nagyipart. Történelmileg a legrövidebb idő alatt Más választásunk nem volt A párt a szocialista rend­szer hatalmas előnyeire tá­maszkodva alig három évtized alatt meg tudta oldani az or­szág iparosításának alapvető problémáit. A szocializmus felépítéséhez nemcsak hatalmas ipart kel­lett teremteni, hanem a falu szocialista átszervezését is vég­re kellett hajtani. E hatalmas társadalmi probléma megol­dását Lenin találta meg, aki kidolgozta híres szövetkezeti tervét, amit a párt falun kifej­tett tevékenységének az alap­jává tett. A kollektivizálás a ■ szocialista forradalom egyik legfontosabb alkotórésze volt. Mint minden forradalmi vál­lalkozás, ez is éles harcban ment végbe. Országunk szocialista átala­kulása elképzelhetetlen lett volna, ha a párt október első napjaitól kezdve nem látott volna hozzá mindfen energiájá­val és céltudatosságával a kulturális forradalom megva­lósításához. »•Tanulni, tanulni és tanul­ni!« — erre hívott fel Lenin. A feszített munkanap után a munkások és parasztok milliói tanultak írni, olvasni. A szocialista forradalom nyitotta meg az utat a nemze­tiségi kérdés megoldásához. Október teljes felszabadulást hozott az országot benépesítő valamennyi nemzetiségnek. A párt már az 1939-ben meg­tartott XVIII. kongresszusán megkezdte a következő sza­kaszhoz, a kommunizmus épí­téséhez való átmenet első kör­vonalainak a felvázolását. Mi­előtt azonban e szakasz fel­adatait megvalósítottuk volna, országunknak és népünknek történelme legnagyobb meg­próbáltatását kellett átélnie. Nekünk nem volt szüksé­günk, háborúra. A szovjet kor­mány mindent elkövetett, hogy megakadályozza a háború kitörését. Ez azonban nem si­került 1941-ben a fasiszta Né­metország hitszegő támadása megszakította a szovjet nép békés munkáját. A háború éveiben teljes ere­jével kifejezésre jutott a kom­munista párt irányító szerepe. A párt vezetésével kovácsoló- dott ki a győzelem. Négy esz­tendőn át tartott a példátlan népi hőstett. Hosszú és nehéz megpróbáltatásokon át — ami­lyenek még senkinek sem ju­tottak osztályrészül —, hallat­lan méretű ütközetek tüzén és kiontott vérein keresztül jutott el nagy győzelméig a szovjet nép. Kommunista pártjának vezetése alatt e nép megvédte október vívmányait, szétzúzta az agresszorokat és megtisztí­totta földjét a hódítóktól. Meg­semmisítette a fasizmust, az imperializmus e legszömyűbb szüleményét. E hősi eposzból semmit sem felejtettünk el. Emlékszünk arra, amivel Lengyelország, Jugoszlávia, Anglia, Francia- ország, Csehszlovákia, az Egye­sült Államok és a Hitler-elle- nes koalíció más tagországai­nak népei hozzájárultak a kö­zös ellenség felett aratott győ­zelemhez. Emlékszünk az el­lenség által megszállt orszá­gokban működő ellenállási mozgalmak harcosainak hő­siességére és vitézségére. Tisz­telettel adózunk a nyugati szö­vetséges országok ama vezető képviselőinek, akik a társadal­mi rendszer különbözősége el­lenére a Szovjetunióval való együttműködés útjára léptek az agresszor elleni harcban. A hitlerista Németország és szövetségeseinek szétzúzása Európában és Ázsiában, amelyben hazánk a döntő sze­repet játszotta, világtörténel­mi jelentőségű volt: sok nép és ország előtt megnyitotta a szabadsághoz, a függetlenség­hez és a társadalmi haladás­hoz vezető utat Azok a veszteségek és pusz­títások, amiket nekünk a há­ború okozott, semmivel sem hasonlíthatók össze. De semmi sem törhette le a szovjet em­ber akaratát, a szocializmus győzelmes előretörését Az utóbbi években gyors ütemben fejlődött iparunk. Az idén a népgazdaságinak ez az ága 73-szor annyi terméket ad, mint 1913-ban. Az elmúlt öt­ven év alatt a mezőgazdaság termelése csaknem meghárom ­szorozódott. Ugyanakkor a mezőgazdaságban foglalkozta­tott munkaerő részaránya a felénél kevesebbre csökkent. Iparunk, technikánk és tu­dományunk fejlettségének ma­gas fokát tanúsítják a Szovjet­uniónak a világűr-kutatásban elért sikerei. Az újabb űrsi ke­rek — nagyszerű ajándékok a Nagy Október 50. évforduló­jára. A Nagy Október 50. évfor­dulója — a népek testvéri csa­ládjának igazi ünnepe: a Szov­jetuniót alkotó összes köztár- -.aságok ünnepe. Együtt voltak a szocializmus építésének éveiben, együtt voltak a ke­gyetlen háború idején és együtt építik a kommuniz­must. önfeláldozóan munkál­kodnak, közös erővel tevé­kenykednek a szovjet ország gazdaságénak, tudományának és kultúrájának fejlesztésén. A szocializmus megadta né­pünknek azt, amivel a leggaz­dagabb kapitalista országok dolgozói sem rendelkeznek: a tőkés elnyomás alól való fel- szabadulást, a biztos holnap érzését. A szovjet emberek nem tudják, mi a kizsákmá­nyolás, mi a munkanélküliség, és ezt sohasem fogják megis­merni. A párt és az állam szünte­lenül gondoskodik a munka-' körülmények javításáról, a munkanap csökkentéséről. A szovjet hatalom évei alatt ,a munkahét az iparban 18 órá­val csökkent. Az idén megva­lósul az ötnapos munkahétre való átállás, heti két szabad­nappal. A szovjet hatalom évei alatt hat és félszeresére nőtt a munkások reáljövedel­me, nyolc és félszere­sére emelkedett a pa­rasztság jövedelme. Csupán az utóbbi években mintegy 25 millió munkás és alkalmazott fizetését emelték, bevezették a kolhoztagok számára a garan­tált rendszeres havi munka­bért és nyugdíjat, emelték a rokkantsági nyugdijakat. Je lenleg több mint 34 millió em­ber kap a Szovjetunióban az állami és kolhozforrásokbó’ nyugdíjat. Nagymértékben nőtt az alap­vető ipari és élelmiszercikkek fogyasztása. A városokban több mint hétszeresére emel­kedett a lakóterületek nagysá­ga: évente most több lakást építünk, mint a világ bárme­lyik országa. A nép életkörülményeinek javulását legjobban mutatja az emberek átlagéletkora. A tégi Oroszországban mindössze 32 év volt az emberek átlagélet- kora, ma viszont elérte a 70 évet. A szovjet hatalom évei alat a gyermekhalandóság a régi nek egytizede lett! Az általános iskolákban, a középfokú szakiskolákban és a főiskolákon, valamint az ipari tanulók iskoláin és más tanin­tézetekben a tanulók együttes létszáma ma már 60 millió fe­lé közeledik! Ez a szocialista rendszer egyik fő vívmánya. Most, amikor a Nagy Októ­ber 50 éves jubileumát ünne­peljük, nagy meghatottsággal gondolunk azokra is, akik nem lehetnek köztünk, azokra, akik az osztályellenség kezétől vesz­tették életüket a forradalmat védelmezve. Felidézzük azok emlékét is, akik úgy távoztak körünkből, hogy valósággal el­égtek a munkában, minden erejüket a nép szolgálatába állítva. A kommunizmusért folyó harc új sikerei felé Elvtársak! A szovjet embe­rek számára az elért eredmé­nyek nemcsak a végzett mun­kát mérik. Ugyanakkor olyan határvonalat is jelentenek, amelynek magaslatáról a jö­vőbe tekintünk, meghatároz­zuk feladatainkat és perspek­tíváinkat. A szovjet nép részéről a kommunizmus győzelméért ví­vott küzdelem fő színtere a gazdasági élet, a kommuniz­mus anyagi és műszaki bázisá­nak a megteremtése. Sikeres előrehaladásunk fontos felté­tele: a társadalmi termelés ki­egyensúlyozottsága, olyan ará­nyok és ütem bevezetése, ame­lyek leginkább megfelelnek mind a termelés, mind a fo­gyasztás szükségleteinek. Mi ezután is a nehézipar fejlesztésére fordítjuk elsősor­ban figyelmünket. Ugyanakkor gyorsított ütemben fog fejlőd ni a mezőgazdaság, valamint a közszükségleti cikkeket előál­lító iparágak, a szolgáltatások. Az élet fontos feladatokat vetett föl a gazdasági módsze­rek, a gazdasági irányítás tö­kéletesítésének, a termelési rendszer és a gazdasági ösztön­zés javításának területén. 'E feladatok megoldása céljából a párt és a kormány megkezd­te egy széles körű gazdaság1 reform megvalósítását. Megvan mindenünk, ami szükséges ahhoz, hogy világ- viszonylatban a leghatalma­sabb iparunk legyen. Társa­dalmi rendszerünk lehető. 1 teszi a-tervgazdálkodás mindéi: előnyének kihasználását. Az emberiség a tudományos és műszaki forradalom korába lépett. A szovjet haza büszke tudósainak nagyszerű vívmá­nyaira. A fizika és a kémia nagy sikerei újabb energiafor­rásokat tárnak fel, új anyagok létrehozását teszik lehetővé. A tudomány a szó valódi értel­mében közvetlen termelőerő­vé válik. Ez a szerepe a jövő­ben még tovább növekszik. Joggal beszélünk sikereink­ről, de látjuk, hogy vannak megoldatlan kérdéseink is. Tudjuk, hogy nem minden szovjet ember, nem minden család él úgy, ahogyan szeret­nénk. Ezért a párt egész tevé­kenységében, minden tervében különös figyelmet fordít a nép jólétének emelésére. A jelenlegi szakaszban fo­lyamatban van a munkásosz­tály, a kolhozparasztság és az értelmiség közötti lényege? különbségek megszüntetése. Ma világosabban és határo­zottabban látjuk, milyen úton oldhatók meg ezek a problé­mák, jobban tudjuk, mit kel’ tennünk ennek érdekében. A párt arra türe.í— , hogy minden munkás, mincLn pa­raszt intelligenssé váljék, a . .:ó iegáüogóbb értelmében, eljes mértékben használja fel ükotóképességét, tevékenyen /egyen részt a társadalom szellemi életében. Minél tovább haladunk elő­re, annál tovább növekszik az irodalom és a művészetek sze­repe. Ma már a dolgozók leg­szélesebb tömegei járulhat- .íak a világkultúra kincsestá­rához. Az írók és művészek hivatása olyan művészeti al­kotásokat létrehozni, amelyek eszmei vonatkozásban gazda­gítják az új társadalom épí­tőit, kommunista erkölcsre ta­nítják a tömegeket, kiélégítik népünk növekvő esztétikai igé­nyeit. Elvtársak! A szovjet nép nagy tetteket és hősi cseleke­deteket vitt véghez ötven év alatt A fél évszázad határán még nagyobb távlatok nyílnak meg előttünk. Meggyőződé­sünk, hogy országunknak kö­vetkező második ötvenéves időszakát is világtörténelmi jelentőségű új vívmányok te­szik emlékezetessé. Az a for­radalmi láng, amelyet október gyújtott az emberi szivekben, bevilágítja a jövőbe, a kom­munizmus felé vezető utunkat! A Nagy Október és a világforradalmi mozgalom Elvtársak! Október vihara hatalmas lánggá változtatta a forradalom szikráját. Az Októberi Forradalom óta el­telt fél évszázad meggyőzően szemléltette e forradalom óriási nemzetközi jelentősé­gét. Az elmúlt évek alatt megváltozott a világ egész arculata, s ez a változás rendkívül nagy mértékben október és eszméinek hatásá­ra, a szocializmus győzelmé­nek a hatására következett be. A félévszázados harc fo­lyamán alapvetően megvál­toztak a világ erőviszonyai. Már az emberiség egvhar- mada a szocializmus útjára lépett Befejezéséhez közele­dik a gyarmati rabság rend­szerének összeomlása: a haj­dani gyarmatbirodalmak romjain több mint 70 új ál­lam keletkezett. A tőke or­szágaiban óriási erővé vált a szervezett munkásmozgalom, s befolyása ezeknek az or­szágoknak egész politikai életében fontos tényező. A szocializmus sikerei mint háttér, még világosab­bá teszik, hogy a kapitaliz­mus nem tudja megoldani az emberiség előtt álló alap­vető problémákat. A kapita­lizmus számtalan bajt és szenvedést okoz a néptö­megeknek. Az imperializmus agresszív háborúkat szül. Napjainkban belőle ered a világméretű termonukleáris konfliktus veszélye. Az im­perializmus a hibás azért, hogy a két világháborúban az emberek tízmilliói vesz­tették életüket. Az imperia­lizmus az oka annak, hogy hatalmas összegeket fordíta­nak fegyverkezési hajszára, a tömegpusztító fegyverek létrehozására. Az imperia­lizmus akadályozza, hogy már most felhasználjuk a tudomány és a technika ál­tal feltárt óriási lehetősége­ket, és segítségükkel likvi­dáljuk az éhséget, a nyo­mort és a betegségeket. Az utóbbi évtizedekben a forradalmi folyamat valóban világméreteket öltött. Nincs olyan térsége földünknek, ahol ilyen vagv olyan for­mában ne bontakozott volna ki harc a társadalmi és nem­zeti felszabadulás ügyéért. Megvalósulóban van Lenin íóslata arról, hogy a kapita­lizmus elleni harcban egysé­ges folyamban egyesülnek a legkülönbözőbb erők és moz­galmak. A szocialista és a haladó eszmék világméretű diadalá­hoz még sok kemény harcra és türelmes munkára van szükség. De jogos a meg­győződés, hogv a jelenlegi szakasz hatalmas lépést je­lent előre ezen az úton, s méltó helyet foglal el az emberiségnek a haladásért, a szabadságért és a szocializ­musért vívott harcában. A testvémártok együttes erőfeszítése jelentős eredmé­nyeket ért el a szocialista közösség megerősítésében. Mindegyik nemzet visz va­lami sajátosságot az új élet építésének közös ügyébe. Mi nagyra értékeljük minden nép hozzájárulását, minden marxista—leninista párt hoz­zájárulását a szocializmus nemzetközi kincsestárához. Az élet sokrétűségét kifeje­zésre juttató alkotó erőfeszí­tések összességéből születik meg a világszocializmusnak az a nagy tapasztalata, amely az egész emberiség vívmá­nya. A szocialista közösségről, és az annak fejlődésével kapcsolatos problémákról szólva nem hallgathatjuk el azt, ami valamennyiünket mélyen aggaszt. A Kínai Népköztársaságban kialakult helyzetről van szó. A forra­dalom győzelme Kínában rendkívül nagy jelentőségű volt. Mély befolyást gyako­rolt Ázsia és Afrika vala­mennyi országában a nem­zeti felszabadító, valamint a forradalmi mozgalom fej­lődésére. Sajnos, Mao Ce-tuny dso­portjának az utóbbi években folytatott soviniszta, nagyha­talmi irányvonala jelentős károkat okoz a szocializmus ügyének Kínában. Ez az irányvonal, amely a szocia­lista világrendszer és a nem­zetközi kommunista mozga­lom egységének az aláakná- zására irányul, ellentétes a népek forradalmi harcának az érdekeivel. A kínai események végleg feltárták a KKF egyes veze­tőinek eszmei-politikai csőd­jét. Ugyanakkor ezek az események azt is megmutat­ták, hogy a szocializmus igen rövid idő alatt és a legbonyolultabb körülmények között gyökeret tudott eresz­teni ebben az országban, meg tudta nyerni a széles tömegeket. Pontosan ez a magyarázata annak az állha­tatos harcnak, amelyet a Kí­nai Kommunista Párt leg­jobbjai, a kínai nép élen­járó erői folytatnak a szo­cializmus vívmányainak meg­őrzéséért. Hisszük, hogy a jelenlegi kínai események történelmi­leg átmeneti szakaszt jelen­tenek az ország fejlődésében. Hisszük, hogy a nehézségek ellenére a szocializmus ügye győzedelmeskedik a Kínai Népköztársaságban. Elvtársak! Az az út, ame- lven a szocialista országok haladnak, a megfeszített munka és a tevékeny harc útja. Tudjuk, hogy sok a tennivaló, nagyok a felada­tok, amelyeknek megoldása megköveteli a testvérpártok és népek közös erőfeszíté­seit. A Szovjetunió Kommu­nista Pártja és az egész szov­jet nép erejét nem kímélve tevékenykedik a szocialista világrendszer megerősítésén, e világrendszer új győzelmei érdekében. Engedjék meg, hogy az egész szovjet nép nevében for­rón üdvözöljem az új életet építő testvémépeket! Első. üdvözlő szavaink a Vietnami Demokratikus Köz­társaság hős népét illetik, amely fegyverrel védelmezi szabaciságát és függetlenségét, szocialista vívmányait Forrón üdvözöljük Bulgária, Csehszlovákia, Jugoszlávia, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, Kuba, Lengyelor­szág, Magyarország, Mongólia, a Német Demokratikus Köz­társaság és Románia népeit amelyek bizton haladnak elő­re a szocializmus zászlaja alatt. Üdvözöljük a kínai és az al­bán népet, amely azért harcol, hogy országában megmaradja­nak a szocialista vívmányok. Valamennyi szocialista ál­lam népének a legnagyobb si­kereket kívánjuk nemes mun­kájukban! Brezsnyev elvtárs ezután a fejlett kapitalista államok munkásosztályának harcáról, a munkásmozgalom egységének szükségességéről beszélt. (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom