Somogyi Néplap, 1967. november (24. évfolyam, 259-284. szám)

1967-11-25 / 280. szám

Kémia óra — külföldieknek < k ­XXIV. évfolyam 280. szám. Szombat, 1967. november 25. Ankét a TIT-ben A TÉSZTA VÁROSÉRT, EGÉSZSÉGES KAPOiVíiRÉRT Kaposvár egészségügyi helyzetéről, a vízellátás­ról, a közművesítésről, az élelmiszeripari üze­mek higiéniájáról, a személelíávolításról ta­nácskoztak azon az an- kéton, amelyet a TIT és a járványügyi állomás rendezett csütörtökön a TIT-székház előadóter­mében. > Dr. Herkai László, dr. Tóth Sándor, dr. Ficzkó Gyula, dr. Lukács Dezső és dr. Varga erenc beszámolóikban az eredményekről és a javításra v áró feladatokról szóltak. Javul Kaposvár vízellátásié fejlődik a közművesítés, és bővül a jelenleg 30 kilométer hosszú szennyvízcsatorna-há­lózat.. A szennyvízcsatorna-há­lózat első szakasza átadá előtt áll, a második és ;i harmadik szakasz 1968—69-rt készül el, s így a város ősz szes szennyvizét a központi szennyvízgyűjtőbe vezetik- 1 szennyvíztisztító telep felújí­tása, üzembe állítása 1975-rc fejeződik be. de máris nagyobb kapacitással dolgozik. Orvén detos, hogy a város terület >n levő szeméttelepeket megszün­tették. A levegő szennyeződé­sének lekötésére — mivel az HA A FELESÉG TELEFONÁL Van itt valaki önök között, aki nincs itt?! (A Woshenpresse karikatúrája.) Szanatóriumok a világűrben Dr. Eugene B. Kenecci amerikai vüágűrkutató szerint a következő 35 év alatt a föld levegője annyira beszennye­ződik, hogy még az ember létét is veszélyeztetni fogia. Szerinte ezért a világűrben kell majd létesíteni szanató­riumokat A BÉCSI SZELET Kazi bácsi a felesége után leg­jobban a gyom­rát szerette. Az is lehet Viszont, hogy éppen for­dítva állt a do­log. Mindeneset­re banketten vagy társaság­ban, ahol megje­lentek, mondjuk, tízen, a rendező­ség tizenöt adag­gal számolt.. Ka­zi bácsi egyma­ga hat adagot fogyasztott el. Egyszer aztán gondoltak egyet, és nem az ada­gok számát nö­velték, hanem a Kazi bácsinak szánt porció nagyságát. Ak­kora bécsi sze­let került a tá­nyérjába. honit két oldalt leló­gott. Óvatosan felr e tolta a kö­retet, és neki­állt szeletelni a panirozott Lúsf. Ügy látszik — gondolta —. a nagy húst nehe­zen sütötte át a szakács. Elővet­te hát a frissen köszörült bics­káját és apró fa­latokra vágta a bécsi szeletet. Még igy is ala­posan meg kel­lett rágnia, hogy lenyelhesse ap­róként. Vacsora után gyorsan készülő­dött a társaság. Kazi bácsi is fölvette prémes kabátját, fejébe nyomta hullámos szélű kalapját, és erősen keresett valamit. — Elveszett, nem találod. Ka­zi bácsi? — kér­dezték többen is. — Csak az egyik bőrkesz­tyűm van meg, pedig itt volt a párja is... — Sose ke­resd, mert egész­ben többé nem látod viszont. — Hót felda­raboltátok, ti is- tenátkai? — Mi? Talán éppen te! A sza­kács bepanircz- ta, kirántotta, te pedig meget­ted ... Mikor a társa­ság már hgtfelé dűlt a nevetés­től, megkérdez­ték az öreget: Miért falta be a kesztyűből gyár­tott bécsi szele­tet? — Na halljá­tok! Csak nem hagyom a régi presztízsemet! um gáldonyi •— párosodó Kaposvár területén gyre több a füstgócpont — iöbb zöldövezet«.-, parkosított, iásított részre lenne szükség — állapították meg. Még igen sok gondot okoz- ak a korszerűtlen élelrmszer- i'-ari üzemek. Nem tartják meg az előírt szabályokat, így cldául nyers húst szállítanak kész termékkel együtt, sőt így is tárolják. Éppen ezért javí­tani kell az egészségügyi fel­világosító munkát, a vásárló- hözönségnek pedig nem szabad elfogadnia a kifogásolható árut — mondották. Az egére elszaporodó rova­rokat, rágcsálókat sem irtják megfelelően. Mindössze há­rom egészségügyi gázmester van a városban, s ez kevés. Végleges megoldást az hozna, ha korszerű, szakképzett vál­lalat alakulna. Anyagi káro­kat menthetnénk és betegsé­geket előzhetnénk meg így. A megelőzéshez, a város tisztaságához azonban kevés harminc ember érdeklődése és segítőkészsége. Sajnos az an­kétre az ötvenezer lakosú Ka­posvárról mindössze harminc ember jött el. Az illetékesek, akikről és akiknek szóltak, nem jelentek meg. B. Zs. 40 nemzet diákjai tanulnak Magyarország egyetemein és fő­iskoláin. Számúi ra Budapesten külön »-előkészíőt intézetet* szerveztek, ahol egy év. alatt megtanulják a magyar nyel­vet, és bizonyos előképzésben részsüinek a választott szak­ma egyetemi tananyagából is. Képünkön: dahomeyi, jemeni és sziriai diákok a kémia órán. (MTI-fotő — Molnár Edit (elvétele.) A tél a gyógynövények szezonja A városi patikákban jobban keresik a székfűt, a hársfateát Csökken az igény falun a gyógynövények iránt. So­mogybán — ahol országosan legtöbb a gyógyszertár — az a tapasztalat, hogy mindin­kább kész gyógyszert kérnek a falusiak a hajdan bevált népi gyógyszereik helyett. Az orvosi székfűt, azaz a kamil­lát, a csipkebogyót, hársfateát, medveszőlőlevelet, mezei zsurlót és pemetefüvet inkább a kaposvári patikákban kere­sik. A hidegre forduló időjá­rással együtt beköszöntött a nátha, az influenza és a meghűlés szezonja. Ilyenkor keresik legjobban a kamil­la-, a csipkebogyó- és a hárs­fateát. A Somogy megyei Gyógyszertári Központ fel­készült a gyógynövényszezon­ra. A gyomorbetegségek, hu­rutok kúrálásához teaként, gyulladások borogatására használt orvosi székfűből, az­az kamillából 1500 kilót, a C-vitamin tartalmú csipke­bogyóból 600, a köhögtető hársfateából 80 kilót szer­zett be a somogyi gyógyszer- tárak részére. Az igények vál­tozása miatt medveszőlőlevél- ből, mezei zsurlóból és pe­metefűből összesen negyven- nyolc kilót raktároznak. Gdis Attila főgyógyszerész azt is elmondta, hogy a kamillából sokat felhasználnak állat- gyógyászati célra, ezért vezet a mennyiségi listán. A serté­sek megbetegedése esetén használják kamillás lemosás­hoz. Mai szemmel a házasságról (IV.) Angyalok és ördögök Magyarországon minden ezer emberre két válás jut. Nehéz ilyen bonyolult érzel­mi kapcsolatnál feszegetni, ki tehet inkább a kötés felbom­lásáról, a férj-e vagy a fele­ség, de — érdemes. érdekes adatokkal találko­zunk dr. Kiinger András *»A válások okai* című tanulmá­nyában. A házasságok felbon­tásának elsődleges okát az ese­tek 69 százalékában a férfiak szolgáltatják. A perek anyagá­nak tanúsága szerint az ügyek több mint kétharmadában el­sősorban a férj tehet a házas­ság felbontásáról. Azt hiszem, ez a magasabb arány megint csak szorosan összefügg az asszony megnö­vekedett gazdasági, társadal­mi önállóságával. Ma már egyre inkább föl mer bontani tűrhetetlenné váló kapcsola­tokat. Nagyon sokáig fékező­leg hatott és némiképp még ma is fékezőleg hat az évszá­zadok során kijegecesedett hagyomány is az asszony tűrő, szenvedő, áldqzatvállaló már­tír szerepéről, amelyet az iro­dalom, a művészet is glorifi- kált. Ha az asszony szenve­dett is, úgy fogadta a másik fél iszákosságát, durvaságát, mint időtlen idők óta érvényes törvényt. Bizonyos létalap, majd az ezek nyomán éledő tágabj) lá­tás, szabadabb lélegzetvétel kellett hozzá, hogy az érzelmi igények sorsdöntő módon fel­színre kerüljenek. Természetesen az érzelmi igények mindkét partnernél — férjnél, feleségnél — egy­formán jelentkeznek. De mi­vel hosszú évszázadokig a házasságban a nő volt a töb­bet tűrő, többet elviselő fél, az á j, megváltozott körülmé­nyek között ő az, aki gyakrab­ban lép fel az új igénnyel, többször lázad az olyan ma­gatartás ellen, amelyet azelőtt szó nélkül elviselt. Milyen magatartás ellen lá­zad ma a nő? Megint csak dr. Kiinger András »A válások okai* cí­mű tanulmányából: a férfiak hibájából felbontott házassá­goknál 12 százalékkal jelent­kezik az iszákosság mint vá­lóok és 16 százalékkal a dur­va bánásmód. A kettő különben elválaszt­hatatlan. A legtöbb férfi al­koholos állapotban bántalmaz­za feleségét, veszélyezteti egész családját, gyermekeit. Az állami gondozott gyerme­kek 50 százaléka a szülők — elsősorban az apa — alkoho­lizmusa miatt jutott erre a sorsra. Tehát az érzelmi igények tudatosabb jelentkezése nyo­mán Jókai regénysémáját vá­zolhatnánk föl fehér és fekete színekkel, angyalokkal és ör­dögökkel? A hősök: a férfiak durvasága, garázdasága ellen lázadó fehér angyalok, már­tírnők; másrészt a régi privi­légiumokhoz ragaszkodó ör­dögök vagyis az önző férfiak? A képlet bonyolultabb: a nők újsütetű egyenjogúságá­nak megvannak a maga gyer­mekbetegségei. Akad nem egy nő, aki olyan előjogokat kíván magának, olyan szenvedélyek­nek hódol, amelyeket férjénél méltán kárhoztat. Viszonylag új jelenség az alkoholista asszony. Minden 100 alkoholista közül 8 nő. Nem sok ez, de az a 8 férfi épp úgy szenved az iszákos asszony mellett, mint fordí­tott esetben. A válóperes akták között találkoztam olyan üggyel is, ahol az asszony elvárta fér­jétől a hűséget, őmaga azon­ban szívesen rúgott ki a hámból. Olyan ügy is kezem­be került, ahol az asszony csak férjétől kívánta meg az alkalmazkodást, őmaga egy jottányit sem engedett szoká­saiból, rigolyáiból, hiszen ő a dolgozó nő. Üj és nem is olyan ritka nőtípus alakult ki új, nehéz­ipari településeinken: az unatkozó asszony. A kis méretű, modern la­kásokban kevés a tennivaló. Gyorsan végeznek a takarítás­sal. Munkaalkalom a nők szá­mára viszonylag csekély a csupa vas férfivárosokban. A család nem is nagyon szorul rá a nő keresetére. Unatkoz­nak az asszonyok Lassanként fölfedezik, hogy »lelkűk* van, méghozzá meg nem értett, unatkozó lelkűk. Nem érti meg őket a férjük. Furcsa módon nemegyszer a kispol sári hagyományok ébrednek föl legmodernebb szocialista létesítményeinken. . Kertész Magda Következik: ÁTMENET ... ?-LÍ=5L­fissiöjea# Kövér és sovány — Igazad van. A Kö­vér Dagi így .szól vé- konydongajú barátjához: — Komám, nem szeret­nék a bőrödben lenni. — Ugyan, miért? — Mert nem férnék el benne! Szórakozott — A szórakozott tanar felesége: — Jaj, drágám, rettene­tes dolog történt: egy patkány került ve on­nan a könyvtarbai — Igen? És mii olvas? Nem érti — Valami hiba van ná­lunk az ügyvitelben. — Kát kérem, hiába... aki dolgozik, az hibát is csinál! — Éppen ezért nem ér­tem, hogyan történhetnek hibák a mi cégünknél! Minden relativ — Két férfi beszélget a villamoson: — ... akkor kérlek, ad­tam neki egy pofont! Ö visszaadta! Lekentem ne­ki még egyet! Aztán már föl sem tudtam állni! Szállodában Csinos, fiatal, mini- szoknyás lány érdeklődik a hotelben: — Kérem, a 121-es szo­bában Fiala úr' lakik? — Nem, kisasszony. Ott bizonyos Ruzicska úr lakik. — Igen? Akkor enged­jenek föl hozzá, a felesé­ge vagyok. Biológiai órán Tanár: — Miért sós a tenger vize? — Pista: — Hogy a halak meg ne romolja­nak. Félreértés Egy férfi telefonál a napilap szerkesztőségébe: — Uraim, óriási szen­záció! A feleségem ötös ikreknek adott életet! — Várjon, kérem ... mondja, lenne szives ezt megismételni ?! — Megismételni? Hát mit gondolnak az urak, mi vagyok én?! VASÁRNAP A TÉVÉBEN Dokumentumfilm a Zichy Múzeumból Magyar—szovjet koproduk- ciós film készül Zichy Mihály életéről és munkásságáról. A Magyar Televízió munkatár­sai fölkeresték a Zala köz­ségben álló Zichy Múzeumot, a készülő film egyik forgatá­si színhelyét. A múzeum a vártnál is »izgalmasabb* ké­pet mutatott. A vasárnap es­ti tv-programban (fél nyolc órakor) Forgatókönyv nélkül címmel dokumentumfilmet láthatunk a múzeumról. A Tv munkatársai arra keres­tek választ, hogy a múzeum mai állapotának mik az előz­ményei és mi a mai »törté­nete*? A tv-dokumentummű- sor nekünk, somogyiaknak különösen sok tanulsággal szolgálhat.., Gyűlésen — A mi vállalatunknál csupa artista dolgozik: amikor gyűlés van, min­denki a fülén ül. Indok A fiatal skót a szülei­hez: — Megnősülök, elve­szem a szomszédunk lá­nyát. — Ilyen hirtelen? De- hát miért? — Mert szeretem! — Mióta? — A második találko­zásunk óta. Tudjátok, meghívtam moziba és ki­kötötte, hogy a saját je­gyét maga fizeti. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIKTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon: 11-510, 11-511. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon: 11-516. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítcknéL Előfizetési díj egy hónapra 12 Ft. Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, Latinka Sándor utca 6.

Next

/
Oldalképek
Tartalom