Somogyi Néplap, 1967. november (24. évfolyam, 259-284. szám)

1967-11-25 / 280. szám

3 SOMOGYI NÉPLAP o^YA,G FUTNAK pH«* , ^ ték le a * csövekről . -,ztolyok láng­olta le a megder- - rehér páraréteget. A pu- rajkás emberek ügyet sem vet­nek a csípős levegőre. Csak az építésvezető, Tóth József hú­zódott be egy teherautó fülké­jébe, hogy a reggelinek számí­tó tízórait nyugodtan elfo­gyassza. A lucematáblán lánctalpas darutraktor vigyázza a csö­veket. Először ezt lehet észre­venni s csak utána a munká­sokat. Az emberek tegnap jöt­tek ki először, hogy a hatco­los csöveket összehegesszék. Vékonyak ezek a csövek, de az építésvezető ezt mondja: — Amennyi gáz Kaposvár­nak kell, azt biztosan elszál­lítják. A gáz Mezőcsokonyáról ér­kezik maid Kaposvárra. A vezetéképítés munkái teg­nap kezdődtek meg a vá­ros határában. A Siófoki Kőolajvezeték Vál­lalat harmincöt dolgozója ázom fáradozik most, hogy minél előbb földbe kerüljön a gázt szállító gerincvezeték. — Csak az idő maradjon ilyen — mondja az építésveze­tő. — Ha hó van, az nem baj, csak nagyon hideg ne legyen. A hegesztést azért siettetjük most, mert nagy hidegben gyorsan hűl a cső, és a hegesz­tés helyén könnyen törik. Ezzel a munkával megkezd­ték Kaposvár gázellátásának megvalósítását. A vállalat eredetileg a jö­vő évre tervezte a csöfek- tetést. A határidőt előre­hozták, hogy semmi ne akadályozhassa a későbbi munkát. Aján Gergely, a Siófoki Kőolajvezeték Vállalat KISZ titkára ezt mondta: — Mi szocialista szerződést kötöttünk a vállalattal: véd­nökséget vállalunk a Kaposvá —Mezőcsokonya közötti ge­rincvezeték építése fölött. De­cember másodikétól egy komplex KISZ-brigád dolgo­zik az építkezésen. A gáz jelentőségét, azt hi­szem nem kell méltatni. Ez az olcsó fűtőanyag sok család­nak szerez majd örömet A Siófoki Kőolajvezeték Vállala­ton kívül a Nagykanizsai Földgázszolgáltató és Szerelő Vállalat is dolgozik már Ka­posváron. Az első házban már elké­szítették a belső szerelése­ket. A 48-as ifjúság útja 7. szám alatt most a második épület belső szerelésein dolgoznak. A tervekről pedig Bencze József, a városi tanács vb-el- nökhelyettese ezt mondja: — A gerincvezeték építésé­vel egyidejűleg végezzük a belső szereléseket is. A tervek szerint 1970-ig háromezer la­kásba köttetjük be a gázt. Jö­vőre ezerötszáz család hasz­nálhatja ezt az olcsó fűtőanya­got. A következő két év alatt húszmillió forintot költünk a gáz bevezetésére. Ez még ko­rántsem jelenti a program be­fejezését. Kaposváron összesen ti­zenötezer lakás kap gázt. A mezőcsokonyai szénhidro­gén-mező a számítások sze­rint tizenöt évig biztosítja az ellátást Akkorra viszont meg­épül az országos körvezeték, s Kaposvár is ebből kap. A fogadóállomást a város határában csupán három cölöp jelzi. A gázvezeték nyomvo­nalát csak az építők ismerik. A részletes tervek párhuza­mosan készülnek az építkezés­sel. S ezen a munkán a gé­pekre vár a nanv feladat. Do- bány Imre, a Kőolajvezeték Vállalat igazgatója ezt mond­ta: — Gvorsan megy ez a mun­ka. A kaposváriak nem is hi­szik el, hogy milyen hamar készen leszünk vele. Itt kint, a télre készülő ha­tárban most hegesztőpiszto­lyok fel-felvillanó fénye, gé­nek mély dübörgése és har­minckét ember szorgos mun­kája jelzi, hogy megkezdődött a gázvezeték-építés. A munka gyümölcsét egy év múlva már a város lakói is él­vezik. Ezért külön is jelentős volt a tegnapi nap a kaposvá­riaknak. Kereza Imre 19 100 dolgozót érint AZ ÍJ AUTÓBUSZ JEGYRENDSZER A különbözeiét a vállalat fizeti Hogyan lehet igényelni ? Kedvezményes bérletjegy- gyei utaztak eddig munkahe­lyükre a vállalatok dolgozói. A jegy ára és a dolgozók ál­tal térített összeg különböze­iét az állam jóvá ű-ta az autóközlekedési vállalatok­nak. Az új gazdasági mecha­nizmus bevezetésével együtt ez a rendszer megváltozik. Megszűnnek a bérletek. Az AKÖV teljes árú jegyet ad a bejáró munkásoknak is. Ezen a jegyen az új ár mel­lett feltüntetik a régi — ked­vezményes — árat is. A dol­gozónak miután megváltotta a jegyét, a kettő közötti kü­lönbséget a vállalata megté­ríti. Nagy Lajos, az AKÖV sze­mélyforgalmi osztályvezetője azt is elmondta, hogy az utasok a kalauzoktól díjmen­tesen igazoló lapot kapnpk. Ennek egyik részét — a régi bérletigazolvánnyal együtt — kitöltve átadják a jegyvizsgá­lónak egy bélyeggel ellátott boríték kíséretében. Az igénylőlapnak utasnál maradt része jegyként szolgál ad­dig, amíg a borítékban az új jegyét nem kapja meg. Az új rendszer bevezetéséről részletesen intézkedik a 47-es számú Közlekedési Közlöny. A vállalatok térítési kötele­zettségét pedig a napokban megjelenő Pénzügyi Köz­löny szabályozza. A 13. sz. AKÖV-nél azt is elmondták, hogy a különbö­ző autóbuszvonalakon 19100 bérletes utas járt eddig a munkahelyére. Várhatóan ez a szám nem csökken az új jegyrendszerben sem. Hiszen a munkásoknak ezután sem kerül többe az utazásuk, mint eddig. A különbséget a válla­lat téríti meg. Ötven éve történt Nagygyűlés az Iparcsarnokban » ötven éve, 1917. novem­ber 25-én, százezer buda­pesti munkás éltette az Iparcsarnokban tartott gyű­lésen a lenini forradalmat és követelte a békét. A századfordulót követő idők harcos nemzedé­két 1917 végére meg­tizedelte az első világháború. Akik itthon marad'lak, azokat a háborús rendeletek százai­nak drákói szigora., a nyomor és a járványok sújtották. Eb­ben az időben jegyezte föl a rendőri krónika: »Az árak felszöktek, és egyre nehezebb a megélhetés«. Szipolyozták a népet az árdrágítók, a lánco­lok, a feketézők. Megnőtt »a hadiüzemekből önkényűleg el­távozott munkások száma« — panaszkodott az akkori rend­őrkapitány. »Sok a bérmozga­lom ... Növekedik a háború­ellenes és hadseregeüenes ak­ciók száma ...« És a hírhedt papírtalpú bakancsok és posz- tócsalások botrányát újabb félmilliós bőrszállítási panama követte. Rendszeresen meg- dézsmálták a katonáknak kül­dött postacsomagokat. Kato­naruhába öltözött banditák kirabolták a vonatokat. Nyolcvanezernél több szökött frontharcos bujkált a város­ban. Maga a budapesti rend­őr-főkapitány állapította meg: »Elszaporodtak a nyílt moz­galmak a háború befejezé­séért ... Az általános nyomor és a reménytelen jövő rém­képe felizgatta az elcsigázott és leromlott szervezetű né­pet«. S zükségképpen aktivizá­lódott a munkásság Legjobb fiai fokoza­tosan megszabadultak a II Intemacionálé megalkuvó ve­zetőinek befolyásától. Kezd­ték létrehozni a gyár közi bi­zottságokat, és sorra-rendre megfogalmazták politikai és gazdasági követeléseiket. Fel­fokozta akaraterejüket a le­nini forradalom győzelmének híre. Magyarország szervezett 9? Együ ttm űködni a tsz-ek érdekében“ MOST ADJA EL A SZÁRAZBABOT a helyi általános fogyasztási és értékesítő szövet­kezetnek! Magas átvételi árak. Az átadott szá­razbab értéke után felvásárlási visszatérítést is kap. (5107) Gyűjtsük a tökmagot! Magas átvételi árak Egészséges takarmánytökmag Egyéb tökmag Átveszi az általános fogyaszási és értékesítő szövetkezet. 7,—Ft/kg 4,50 „ (5108) A Kaposvári Mezőgazda- sági Technikum Május 1. ut­cai épületében kapott ideig­lenes helyet február végéig a Közép-somogyi Termelő- szövetkezetek Területi Szö­vetsége. Itt beszélgettünk Pfeiffer Elemérrel, a szövet­ség titkárával. Pfeiffer elvtárs eddigi munkássága a fiatal mezőgaz­dasági szakember hivatássze- retetének jó példája: hogyan kap egyre felelősségteljesebb feladatot, hogyan nő a meg­becsülése annak, aki vállal­ja a nagy munkát. — 1953-ban végeztem el az agrártudományi egyetemet, és mindjárt az akkori Alsóbo- gáti Állami Gazdaságba ke­rültem brigádvezetőnek. Ugyanitt két évvel később fő- agronómus lettem. Hét évig voltam a gazdaság egyik szakmai vezetője, s 1962; no­vemberében átvettem a Ka­posvári Járási Tanács mező- gazdasági osztályának vezeté­sét. A múlt év májusa óta a járási tanács egyik elnökhe­lyettese voltam egészen szö­vetségi titkárrá való megvá­lasztásomig ... Az agráregyetemet végzett szakember éppen akkor ke­rült a megye legnagyobb já­rásának tanácsához mezőgaz­dasági osztályvezetőnek, ami­kor itt is az első lépéseket tették meg a termelőszövet­kezetek. Az út nem volt ki­taposva, maguknak kellett járhatóvá tenniük. Több mint hetven tsz próbálkozott, s itt-ott évekig kellett várni, amíg olyan eredmény szüle­tett, amivel már meg lehe­tett elégedni. — Amiről oly gyakran be­szélgettünk, hogy szükség lenne rá, az most megvaló­sult a tsz-szövetségek meg­hi­van alakulásával, összefogni a szövetkezeti érdekeket, szö­vetségi alapon összehangolni a termelési elképzeléseket, sz az, ami a jelen körülmények között előbbre viheti a közös gazdaságokat — Milyen elképzelések sze­repelnek a szövetség tervé­ben a tabi és a kaposvári já­rás termelőszövetkezeteit il­letően? — Több mint kilencven tagszövetkezetünk van a két járásban, ám ez a szám a kaposvári járásban az idei egyesülések folytán csökken. Még így is sok azonban a munkánk, ha minden szövet­kezetét fel akarunk keresni, márpedig ez kötelességünk. Népszerűsíteni akarjuk az új, a gazdaságosabb termelési eljárásokat Tanácskoztunk a termeltető vállalatok képvi­selőivel. a decemberi elnök­ségi ülésünkön pedig megvi­tatjuk • szerződéskötések problémáit. Ez közügy, szén minden tsz-nek vagy lesz áruszerződése. Erő­sítjük a szövetkezeti vállal­kozásokat, segítünk az áruk elhelyezésében. A múlt hé­ten a tabi járás tizenkét kö­zös gazdasága zöldség—gyü­mölcs értékesítő társulást ala­kított, s mi segítünk nekik kidolgozni az alapszabályt meg piacot szerezni. E cél­ból máris kapcsolatot terem­tettünk köztük és a főváros­ban székelő Termelőszövetke­zetek Áruértékesítését Szer­vező Irodával. A tsz-ek, de közülük is főként a most egyesült gazdaságok igény­lik, hogy vegyünk részt kö­zéptávú terveik elkészítésé­ben. Erre oktatási, kutatási intézményeket is felkértünk, s a Kaposvári Felsőfokú Me­zőgazdasági Technikum már­is vállalta, hogy jövőre elké­szíti egy ilyen szövetkezet középtávú tervét. A nagy­berki lucernaliszt-készítő üze­met, amely társulásos alapon jött létre, bővíteni szeretnénk egy konzervsűrítő részleggel: •ezen a héten tárgyalunk a Nagyatádi Konzervgyár veze­tőivel, hogy az itt termelt, szerződött áru egy részéből félkész árut készíthessenek a nagyberki üzemben, s ezt szállítanák további feldolgo­zásra a gyárnak. A zselicségi tsz-ekben felülvizsgáljuk, hogy gazdaságos-e a fafeldol­gozás, segíteni akarunk az áru elhelyezésében. Kiforrásban levő munka a Közép-somogyi Termelőszö­vetkezetek Területi Szövet­ségéé, erről tanúskodik a szö­vetségi titkár tájékoztatója. Ezek a tervek előremutatóak, megvalósításukon érdemes fá­radozni. Hernesz Ferenc I' munkássága követeléseinek el­ső helyére állította a béliét. Orosz testvéreik példájára munkás- és katonatanácsokat akartak, általános sztrájkot s ennek folytatását: forradal­mat. Sajnos, ebben az időben még nem létezett harcos, for­radalmi párt. Ezért csupán különféle baloldali csoportok és egyének agitáltak és szer­veztek a munkások saraiban. Mühelyértekezletek, szakszer­vezeti tanácskozások és gyű­lések jelezték e munka ered­ményességét. Hasztalan fékez­te a munkások harci akara­tát a szakszervezeti bürokrá­cia s az opportunizmus, és hiába fenyegetődzött a ható­sági terror — a forradalom erőinek gyarapodását többé nem lehetett megakadályozni. Ebben az esztendőben, tavasz­tól őszig, háromszorosára emelkedett a szakszervezetek taglétszáma, és naponta új csoportok csatlakoztak a le­endő forradalom fiaihoz. Sok orosz, olasz és szerb fogoly dolgozott akkoriban a hadi­üzemekben, ezek mind támo­gatták a magyar munkások, a parasztok és a fronton vér­ző milliós katonatömegek ügyét lyem előzmények után, 1917. november 25-én, vasárnap délelőtt százezer munkás szállta meg a városligeti Iparcsamokot és környékét Demonstrációjukat a hatalom nem meide már megakadályozni, de készenlét- ben tartotta a csendőrséggel megerősített rendőrséget, a rendészeti bevetésre kiképzett katonaságot és a Várban el­helyezett bosnyák ezredet Azon a zúzmarás, ködös késő őszi napon elnéptelenedtek a hadiüzemek, amelyekben va­sárnaponként sem szünetelt egyébként a munka. Budapest dolgozói készülődtek erre a napra. Benn, az óriási hodályban, Bokányi Dezső beszélt. A munkások köszöntötték a le­nini forradalmat, a békét, az elnyomatást és kizsákmányo­lást megszüntető új társadal­mat Eközben időnként oly erős hangorkán támadt, hogy megrázta a fagyos levegőt, és a fákról lehullott a zúzmara. Rettegett és lapult a reakció, bár akadtak polgári liberális hangok is, amelyek helyesel­ték az Iparcsarnoki gyűlést Például a Világ című lap, amely vezércikkben foglalko­zott vele. Így: »-Az orosz for­radalom megteremtette az ál­talános béke lehetőségét... Budapest munkásai felemelik hatalmas hangjukat a béke mellett... Tisztelettel és meg- indultan üdvözöljük a mun- kásezredeket, amelyek az egész szenvedő Magyarország nevében szólalnak meg. övék az erő és övék a jövendő...« E nap délutánján az SZDP rendkívüli kongresszust tartott Ámde a napirenden csak a gyülekezés szabadsága, a vá­lasztójog és a nyomor kér­dései szerepeltek. Csakhogy a forradalom szelleme bírálatok ás követelések formájában mégis betört a terembe, és szerteáradt az ország min­den nagyobb városába. Az iparcsarnoki nevezetes demonstráció után fokozódott a forradalmi erjedés. Fgy év múlva győzött az »őszirózsa«, és a rákövetkező év márciu­sában a proletárforradalom. De akkor már volt marxista —leninista párt is Magyaror­szágon. Énnek a történelmi • fejlődésnek volt kiemelkedő állomása az 1917-es iparcsar- noki tömegfelvonulás. Földes Mihály

Next

/
Oldalképek
Tartalom