Somogyi Néplap, 1967. november (24. évfolyam, 259-284. szám)
1967-11-03 / 261. szám
Fentek, 1967. november S. 3 SOMOGYI NÉPLAP LÁTOGATÁS Ispánky József műtermében Október 22- én a 250 éves kisújszállási Móricz Zsig- mond Gimnázium előtt ünnepélyesen felavatták Ispánky József Arany János- szobrát. Arany János 1834/35- ben Kisújszálláson élt és tanított, és alkotásaihoz itt is kapott élményt és indítékot. Az egész alakos, több mint két méter magas bronzfigura somogyi művész alkotása. Ispánky József, a budapesti Százados úti művésztelep lakója. Amikor műtermében meglátogattam, a szobron dolgozott A műterem közepén levő állványon állt a négy fal között valóságos méreteinél is sokkal nagyobbnak tűnő agyagszobor. Régi szobrász igazság; a szobor agyagban születik, gipszbe öntve meghal, hogy aztán a nemes anyagban (kőben vagy bronzban), újjáéledjen. A kívülálló szemének a szobor már tökéletesen kész alkotás, a művész azonban még mindig talál rajta alakítani valót Munka közben beszélgetünk: — Ispánkon születtem, nem messze Kaposvártól, de Kaposváron nevelkedtem. Édesanyám még mindig ott lakik, így tehát egy kicsit ezt kisújszállási a várost tekintem szülővárosomnak. Sok művem áll a városban. Ott készítettük el az ország első felszabadulási emlékművét, és szintén a Szabadság parkban áll egy másik szobrom is, Németh István polgármesterről. Ispánky József nemrég készítette el az Operaház két homlokzati szobrát, Smetaná- ról és Monteverdiről. A kifaragott szobrokat már helyükre emelték, a vázlatok azonban itt maradtak a műteremben. Az egyik polcon plaszti- lonből készült kifejező ülő figura előtt állok meg. Megragad a szobrocska lendülete, az ábrázolt férfi energikus mozdulata. — Latinka Sándor — mondja magyarázóan Ispánky József érdeklődésem láttán. — Talán ez is valamilyen emlékmű-pályázatra készült? ~— Nem, ezt csak magamnak készítettem. Feltűnt, hogy mindenütt a műteremben, a sarokban, a polcokon nagyon sok plakett- negatívot látni. Már régebben ismertem a művész néhány szép érmét, de nem tudtam, hogy e műfaj ilyen jelentős pályáján. — Régebben különösen sok plakettet készítettem. Még jóval a háború előtt aranydiplomával tüntették ki Párizsban néhány érmemet — mondja. A kíváncsi nézelődés után újra a készülő szoborra terelődik a szó: — Arany János egészen fiatalon tanított a kisújszállási gimnáziumban, miért választotta modelljének mégis az idősebb költőt? — Ha ragaszkodtam volna a dátumhoz, amikor Arany Kisújszálláson tanított, és a tizennyolc, tizenkilenc éves költőt akartam volna megmintázni, részben nem lett volna Arany-szobor, részben egy kamaszember plasztikai- lag is sokkal hálátlanabb téma. Bizonyos fokig kötött a költő alakjára, megjelenésére vonatkozó közvélemény, általános elképzelés. Nekem nem egy fiatalembert kellett szoborba formálnom, hanem Arany Jánost, a költőt. Ezért választottam modellemül a férfikor delén levő Aranyt. Ugyanakkor egy kicsit szakítani is igyekeztem a róla alkotott általános elképzeléssé'. Az én költőm egy gondolkodó, de nagyon energikus ember. E feladat megoldásához az irodalomtörténeti múzeumban sikerült a költő néhány, alig vagy egyáltalán nem ismert képét megtalálnom. Rideg Gábor es kapcsolatban A területi szövetségek megalakulásával létrejöttek a tsz-mozga- lom új típusú szervezetei az önigazgatás önkéntesen megalakított, sajátosan szövetkezeti jellegű, önálló szervei. Nem helyettesítenek másokat és nem szorítanak ki senkit, hanem szervesen beleilleszkednek a gazdaságirányítás fokozatosan kiépülő új rendszerébe. Társadalmi bizottságaik munkába lendülésének és hivatali apparátusuk kialakulásának aranyában mind több és több feladatot vállalnak magukra. Alapvetően azon munkálkodnak, hogy segítsék erősíteni a szövetkezetek önálló, vállalatszerű gazdálkodását. 'Ér- végből szervezik az együttműködésből eredő kölcsönös előnyök jobb kihasználását, ösztönzik a szövetkezeti ve- vezetőségek termékenyebb munkakapcsolatának kiépítését egymás megsegítésének jegyében, továbbá a célfeladatok társulásos megoldását, az érdekképviselet és jogvédelem hatékonyabb ellátását. Mindezt a sokrétű teendőt csak úgy tudják egyre eredményesebben és közmegelégedésre ellátni, ha bensőséges kapcsolatban dolgoznák egymással és más szervekkel. A munkát segítő és a feladatokat megosztó összefogásnak az az elvi alapja, hogy hazánkban valamennyi politikai, társadalmi és tömegszervezet egyazon célért dolgozik, a szocializmus teljes felépítésén munkálkodik a maga sajátos eszközeivel és módszereivel. Éppen ezért a teljes siker reményével kecsegtet megyénkben mindhárom szövetségnek az a törekvése és vállalkozása, hogy társakra találjon, hogy ebben a vonatkozásban is a kölcsönös előnyök alaján együttműködésre lépjen más szervekkel és szervezőtekkel. N émeth Ferenc elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára már az első szövetség alakuló ülésén, Fonyódon kifejezésre juttatta, hogy a megyei párt- bizottság minden segítséget megad ahhoz, hogy az új A forradalom és hazánk »A leninizmus két arcvonalon bontakozott ki: az egyik a béke, a másik a szocializmus frontja». (Barta Lajos Visszaemlékezések és tanulmányok, történelmi és szépirodalmi művek gazdag tárháza áll rendelkezésünkre, hogy megmutassa: milyen hatást váltott ki és milyen következményekkel járt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom világszerte és hazánkban. E most következő néhány gondolat, korabeli sajtócikkekből vett szelvények a magyar nép hangulatát tükrösük a forradalmat közvetlenül követő novemberi napokban. A háborútól, éhségtől, haláltól, gyásztól elcsigázott nép megértette: az oroszok útja a béke, a kenyér, az igazság útja! Elismeri ezt még a hadifogolyleveleket cenzúrázó cs. és kir. bizottság 1917. november 17-i jelentése is: »Az egyre súlyosbodó viszonyok nyomása alatt a szociális mozgalmak iránti szimpátia is mindinkább erősebb. Nem külpolitikai áramlatok hatása, nem a nemzetközi szocialista áramlatok irányítják, hanem teljesen bent az ország határai között született okok teremtik és erősitik:... a béke és a megélhetés problémája.» A pétervári események híre a magyar sajtóban november 9-től látott napvilágot. Idézzünk föl néhányat az elsárgult lapok cikkeiből: »Pétervárott kitört a forradalom. A bolsevikiek elfoglaltak fontos állami épületeket... Rendzavarásról eddig nem érkezett hír, kivéve néhány apacs garázdálkodását.» (Az Est.) »A csodák korszakát éljük, s ebben a meglepetések országa Oroszország. Évszázadok tunya elnyomatásában lassan erjedt a nagy orosz néptömegben minden modern eszme... A béke kormánya győzött. Az antant búsulhat rajta.» (Pesti Hírlap, november 14.) »A munkások és parasztok kormánya történelmet csinál, és a fejezeteknek, amelyeket ragyogó tettekkel tesz örökre dicsőkké, sorsdöntőbb hatásuk lehet Európa életére, mint amilyennek a nagy francia forradalom volt ... Emlékezzünk l.eninre, akit üldöztek, aki eltűnt, akit halálra kerestek ... aki hónapok alatt évek munkáját végezte el...» (Dél-Magyarorszag, november 11.) A Magyarországi Szociáldemokrata Pórt november 11-i kiáltványában kijelentette: »Az orosz proleiárság a forradalmi bátorságnak, áldozatkészségnek és eszményiségnek ez a legmagasz- tosabb történelmi képviselője, hatalma ormára feljutva: a kölcsönös mészárlás abbahagyására és a béke munkáihoz való visszatérésre szólítja fel az egész világot» — írja a kiáltvány. S hol állt, mit tett az ország népe? Hallatta szavát a béke érdekében — de ezen túl, túl a nagyobb darab kenyér, a demokratikus jogok követelésén is — az orosz példa követését fogalmazta meg gyűléseken, tüntetéseken. A november 25-i városligeti Ipar- csarnokban tartott gyűlésről a Népszava így számolt be: »A rendőrség és a belügyminiszter ... nem tudták megakadályozni, hogy a főváros és a környék munkásseregei ne olvadjanak egyetlen hatalmas tömegbe, amely elárasztotta a körutakat és az Andrássy utat... A menetben százezernél több munkás vett részt... A házak ablaksorait és a járdákat a nézők nagy tömegei lepték el, és fehér meg vörös kendők lobogtatásával köszöntötték a béke harcosait... » És ezen a napon, ezen a gyűlésen hangzott el a tömegből: »Általános sztrájkot!» »A magyar proletárság tanuljon az orosztól!» A gyűlés szónoka, Bokányi Dezső javasolta: »Meg kell alakítani mindenütt a kézi- és fejmunkások tanácsát ebben az országban...» Nemcsak a főváros népe mozdult meg. Tüntetések, gyűlések voltak Kis- terenyén, Nagykanizsán, Győrben, Miskolcon, tüntettek a vasutasok, a Diósgyőri Vasgyár vezetősége karhatalmat kért a munkások felvonulásának megakadályozására. A Galilei Kör béke-levelezőlapokat küldött az országgyűlési képviselőknek, ezzel a felhívással: »A háború után nem kérdik öntől, hogy volt-e a fronton, de megkérdik öntől, hogy mit telt a békéért? Mit felel majd erre?» S idézzünk a levelezőlap szövegéből: »Állandó békét akarunk ... Akarjuk a népek békeszövetségét, mely az államok között felmerülő minden konfliktust hatályos nemzetközi jogi szervezet hatáskörébe utal. A békeszövetségTiez tartozó államok kötelesek megvalósítani a férfiak és nők egyenjogúságán alapuló demokráciát, a teljes parlamentarizmust és a külügyek demokratikus ellenőrzését.» Termékeny talajra talált a háború alatt a békéért harcoló Forradalmi Szocialistáknak 1917 decemberében a magyar katonákhoz intézett röplapja is: »Testvéreink, eszméljetek! Az orosz katonák már rájöttek arra, hogy a föld, amelyet meg kell hódítaniuk, a saját országukban van, hogy az ellenség, amellyel ha kell, fegyverrel is szembeszállnak — a földesgrófok és iparbárók élősdi csapata, amely a különböző nemzetiségű Földtelen Jánosokat és Nincstelen Pétereket egymásra uszítja, nehogy az igazi ellenséget felismerve, ellenük forduljanak.» S még egy dokumentum, minden kommentár nélkül — egy katonának 1917 novemberében a bukovinai orosz fronton írt leveléből: »Még mámorosak vagyunk a hirtelen ránk robbanó orosz változások bombaszerű hírétől... Mikor ma délelőtt ránkszakadt az újabb meglepetésszerű hír: Balra tőlünk a pécsi hatosok, meg amodább a honvédek már barátkoznak az oroszokkal. Hogy történhetett ily gyorsan a barátkozás? Nagyon egyszerű. A kíváncsiság mozgásba hozta a fiúkat innen is, túlnan is. Kandi fejek ütődnek ki a lövészárokból __Hosszú, várakoz ásteljes, aggodalmas percek. Mi fog történni? ... Vajon fognak-e lőni rájuk? Észrevették, és nem lőttek. Egyenként, egymás után, azután osapatosan másznak ki az árokból. És integetnek... Egy pillanatnyi tétovázás. Mintha egymás leikébe akarnának belepillantani ... És megindulnak egymás felé. Innen is, túlnan is... A szorongás már oszladozik a lelkekböl. És egy mámoros nagy érzés lopódzik helyébe: az egyetemes emberszeretet meleg villamosárama fut keresztül az idegeken.» Savas Zsuzsa szervezet feltalálja magát és elfoglalja méltó helyét a gazdasági, politikai és társadalmi életben. Nagyatádon Böhm József elvtárs, a megyei tanács elnöke a tanácsoknak a szövetségekkel való együttműködési készségéről, különösen a gyenge szövetkezetek megerősítéséből a tanácsi szervezetre és apparátusra háruló kötelezettségekről beszélt — Rendelkezésükre áll a továbbiakban is a tanácsok segítsége; kérem, éljenek ezzel a lehetőséggel, dolgozzanak egymással jó egyetértésben, a kölcsönös tisztelet és megbecsülés alapján — mondotta. Szigeti István elvtárs, a megyei pártbizottság titkára pedig annak szükségességére mutatott rá a közép-somogyi szövetség kaposvári alakuló ülésén, hogy az adott tájegység egyes szövetkezetei egymással is, közös szövetségükkel is építsenek ki erős, gyümölcsöző, bensőséges kapcsolatot Kiemelte: — Nem egyszerűen arról van szó, hogy mostantól fogva eggyel több szervvel kell a kapcsolatot tartaniuk. Mivel saját maguk hozták létre saját maguknak a szövetséget, a vele való együttműködés eredménye közvetlenebbül megmutatkozik majd a termelés fejlesztésében, a gazdálkodás javulásában, a jövedelem emelkedésében és a jobblét növelésében. A saját szövetséghez fűződő bensőséges kapcsolat a tagszö vetkezetek egyenjogúságán alapszik. Mindegyik szövetkezet egyetlen küldöttel vesz részt a szövetség fórumára kerülő kérdések eldöntésében. Ha a szövetség — úgymond — mégis kivételez, akkor ezt csak úgy teheti, hogy a gyengébbeket jobban felkarolja. Ebben az értelemben nem elég pusztán figyelmükbe ajánlani a másutt bevált jó módszereket, nem elég a kedvező tapasztalatok átvételét ajánlani nekik, hanem önállóságuk szigorú tiszteletben tartásával, kérésüket teljesítve közvetlenül is segíteni kell őket, megmutatni nekik az említett tapasztalatok és módszerek alkalmazásának aprólékosnak tetsző, mégis lényeges tudnivalóit Szövetkezetnek szövetkezet képes tsz- dolgokban a leghasznosabb segítséget adni — ebből az objektív lehetőségből a szövetségek csinálhatnak mindennapos gyakorlatot. Tsz- küldött mondta a kaposvári gyűlésen: »-Ne csak várjunk tájékoztatást, útbaigazítást a szövetség apnarátusától, hanem a tisztségviselőknek adjunk mi is segítséget. Különösen kezdetben igényt tarthatnak arra, hogy indítványozzuk, mihez is fogjanak* mivel is foglalkozzanak. Miénk az apparátus valamennyi tisztségviselője, közérdek, hogy támogassuk őket munkájukban.-« A termelőszövetkezeti szakemberek meg a szövetség munkatársai ilyen bensőséges, emberi kapcsolatban dolgozva szolgálhatják eredményesen a nagyobb közösség ügyét M ivel a szövetség az együttműködésnek és az érdekképviseletnek társadalmi szervezete, ezért nincs arra lehetősége, hogy anyagi javakat osszon el. Működésének ez a sajátossága annak is elejét veszi, hogy egyik tagszövetke- zetet a másik rovására előnyben részesítsen. Szélesebb összefüggésben ez vonatkozik az egyazon szövetségbe tömörült járások egyenjogúságának védelmére is. Van biztosíték az ilyen esetleges sérelmek megelőzésére. A szövetség választott szerveinek tagösszetételét mindenütt szinte kínos matematikai pontossággal határozták meg. A tájegység két vagy három érdekelt járása párt- bizottságának mindegyike nagy gonddal szolgálja az elvtársi együttműködést a teljes egyenjogúság alapján. S nem a szövetség székhelyének járási pártbizottsága, hanem mindhárom területi szövetség esetében a megyei pártbizottság segít a pártszerv közreműködését igénylő problémák megoldásában. Ilyen szervezeti, elvtársi és bensőséges emberi kapcsolatok segítik megyénk termelőszövetkezeti területi szövetségeinek érdemi munkáját Kutas József BAROMFIKELTETŐ A ZÁKÁNY! TSZ-BEN A régi épület, az egykori istálló új formát öltött. A záká- nyi termelőszövetkezet saját kivitelezésben végezte el az átalakítást, a tatarozást. November 30-a volt a határidő, de már az utolsó simításokat végzik, s előreláthatólag legalább tíz nappal előbb átadják rendeltetésének a keltetőt. Érthetően sokat vár az új létesítménytől a tsz, hiszen itt fogják keltetni és innen látják al a felsőbabád: alapanyaggal azokat a gazdaságokat, amelyek ezzel a fajtával kívánnak foglalkozni A háromezer-kétszázas törzsállománytól a napokban szedték össze az első tojásokat. Tervük szerint decemberben keltetnek először, s egész évben háromszázhatvanezer csirkét bocsátanak az érdeklődök rendelkezésére. Hatvanöt- ezer csirkét maguknak tartanak vissza. A négy darab tízezres gép megérkezett, most végzik a szerelését, szakemberről . már előre gondoskodott a gazdaság. Egyszóval mindent megtettek azért, hogy zavartalanul kezdhesse meg munkáját a megye első szövetkezeti baromfikeltetője.
