Somogyi Néplap, 1967. november (24. évfolyam, 259-284. szám)

1967-11-23 / 278. szám

Csütörtök, 1967. november 23. 3 SOMOGYI NÉPIAP SÉTA A BELVÁROSBAN „Idegenvezetőnk“ Thurzó László, a Kaposvári Városi Tanács építési és közlekedési osztályának vezetője Egy műemlék — »-műemlék« portálokkal, hozzáillő külső köntöst kap. Reméljük, hamarosan a Dorottya-liáz is Kaposvár belvárosa ha­gyományosan kereskedő jel­legű városx-ész, az üzletek hetven százaléka ma Is itt található. Városunk e mag­jának olyan városképi érté­kei vannak, amelyek egyéni arculatot biztosítanak Kapos­várnak. Érdemes lenne tehát a belváros külső képével is többet törődnünk. Ez a gondolat vezettet bennünket, amikor megkér­tük Thurzó László főmérnö­köt, a városi tanács építési és közlekedési osztályának vezetőjét, hogy legyen ka­lauzunk egy rövid belvárosi sétán. Sétánkra a Kossuth térről Indultunk el a belváros leg­jellegzetesebb utcáján, a Májüs 1. utcán, amelyet a kaposváriak sokszor nagy előszretettel még ma is csak Fő utcaként emlegetnek. — Mi ennek az utcának as uralkodó építészeti stí­lusa, mi az a városképi ■ nevezetessége, amit érde­mes megőriznünk? — kér­deztem Thurzó Lászlótól, amikor útnak indultunk. — Néhány modern épüle­tet leszámítva, idesorolom a harmincas években épített házakat is, az utca építészeti jellegét, a klasszicista és a szecessziós épületek határoz­zák meg — Volt időszak, nem is olyan régen, amikor a sze­cessziót sokan megpróbál­ták kirckesztcni a nagy építészeti stílusok közül. Mi erről a véleménye? — A szecesszió, elsősor­ban Magyarországon, vitatha­tatlanul jelentős stílus volt az építészetben, gondoljunk csak a pesti Nagykörútra. A kaposvári belváros szecesz- sziós épületei, ha nem is ilyen jelentősek, legalább is védett városképi értékűek. — Hogyan érvényesülnek ezek az erények az utca jelenlegi városképében? El­sősorban az épületek hom­lokzatára és az üzletek portálsorára gondolok. — Sajnos sem a háború előtt készített régi kiraka­tok, sem a modem portálok tervezésénél, eü készítésénél nem vették eléggé figye­lembe, hogy beilleszked­nek-e ezek az épületek hom­lokzatába. — Ügy hiszem, erre ki­tűnő példa Kaposvár egyik legszebb műemlék épületé­nek, a Dorottya-ház (Má­jus 1. utca 1.) homlokzati képe. A hűsbolt és a női divatáru üzlet kirakatai se­hogyan sem illenek az épülethez. És hogy mo­dern példát is említsek, az Állami Biztosító új mo­zaikportálját sem érzem az épület homlokzatához il­lőnek. — Valóban, ez a portál­megoldás szinte teljesen agyonnyomja az épületet, pe­dig máskülönben szervesen beleilleszkedne a városképbe. — Mi a megoldás? Ké­szül-e valamiféle átfogó intézkedés, hogy a hom­lokzatok és a kereskedel­mi célt szolgáló portálok összhangját helyreállítsák? — Az osztályon most dől gozunk a belváros két leg­fontosabb kereskedelmi ut cája, az Ady Endre és a Május 1. utca mindkét olda­lának teljes homlokzati ter­vén. A városi tanács egyik vt>-határozatának végrehaj­tási utasítása pedig kötelezte a vállalatokat, hogy 1969. december 31-ig ennek a terv­nek figyelembevételével újít­sák fel portáljaikat — E határozat végrehaj­tása nem kíván-e az érin­tett vállalatoktól túl nagy anyagi áldozatot? — A kaposvári nagyáruház és a mellette kialakításra kerülő bevásárló központ, építése, amelyet a Lakberen­dezési Áruház épülettömbje mögötti területen belátható időn belül meg is kezdünk, különben is szükségessé te­szi a belvárosi üzletek pro­filjának bizonyos módosítá­sát. 1969. december 31-ig a tereskedelmi nedved esti ki­tágításának problémáját is szenebnénk véglegesen meg oldani. Rideg Gábor Jó! gazdálkodó fogyasztási szövetkezet KÉT ÉS FÉLMILLIÓ FORINT NYERESÉG BALATONBOGLÁRON A fonyódival és a gamásival egyesülve a megye egyik leg­nagyobb általános fogyasztási és értékesítő szövetkezete lett a balatonboglári. A januári egyesülést április elején a So­mogy megyei Vendéglátóipari Vállalat bogiári egységeinek átvétele követte. Éttermekkel, italboltokkal s olyan vendég­látóhelyekkel gazdagodott a szövetkezet, mint a Hullám Szálloda. Az idei nyáron már 139 egész éven át nyitva tartó és 27 idényjellegű boltjuk, ital­boltjuk volt. Csupán Balaton- bogláron nyolc melegkonyhás éttermet tartottak fenn. A szö­vetkezet működési területéinek növekedésével megnőttek az ellátási feladatok is. Az idei háromnegyed ■ évre visszate­kintve a szövetkezet szép ered­ményeket tudhat maga mögött. 130 millió forintos évi ter­vükből a harmadik negyedév végéig 106 millió forintot tel­jesítettek. Forgalmi tervüket 22 millió forinttal szárnyalták túl. Gimasi Lászlóvá, a szövet­kezet főkönyvelője szerint a nagy forgalom elsősorban a jól sikerült nyári balatoni szezon­nak köszönhető, ehhez persze hozzájárult az is, hogy felol­dották a cikklistát, vagyis a boltok többségébe olyan áruk is kerültek, amelyeket koráb­ban nem árusíthattak. Televí­ziót, rádiót, háztartási gépe­ket, motorkerékpárokat kap­tak még a kisebb boltok is. A bogiári termelő cukrászda hi­degkonyhai és cukrászati ké­szítmények bőségével látta el a környező presszókat, vendég iátó üzleteket. Az éttermek jobb húsellátása végett száz­nál több sertést hizlaltak. Ki­használták nyári Bálaton-part adottságaikat, közvetlenül ér­tékesítették a felvásárolt zöld­ség és gyümölcs egy részét, és ezzel 135 000 forint nyereségre tettek szert. Nagy gondot fordítottak a hálózat fejlesztésére. Fonyó­don tejboltot nyitottak, Fény vesen megkezdték a Pettyes Kisvendéglő bővítését, két élei miszerüzlet építését, s ezeket fonyódi Panoráma Kisvendéi lóvék együtt még a jövő év.' szezon előtt megnyitják. A felújítási munkák egy részét az idén húsztagú saját rezsis brigádjuk végezte. Ebben a évben indult be, és most má három műszakban termel a fagylalttölcsér-készító üzem Balatonbogláron. A szövetke­zet nemcsak saját szükséglet­re termel, hanem több válla­latinak is szállít. 1 706 000 fo­rintos évi nyereségtervüket már a harmadik negyedév vé­gén túlteljesítették. A múlt év azonos időszakában 1 288 000 forintnál tartottak. Szeptember végéig két és fél millió forint nyereséget köny­veltek el. Etilnek alapján már biztos: egyhónapi keresetnek megtel e lő összeget oszthatnak nyere ségrészesedésként. N J. V Anyagi érdekeltség és szocialista tudat P ártunk irányításával az utóbbi hónapokban széles körű propagan da- és felvilágosító munka folyt .azért, hogy dolgozó né­pünkkel minél jobban megér­tessük az új gazdasági mecha­nizmus bevezetésének szüksé­gességét és célját. Mérleget vonni, hogy hol tartunk jelen­leg a megértést illetően, bi zony nem könnyű dolog. Az emberek nem egyforma mér­tékben és részletességgel is­merték és értették meg a gaz­daságii . mechanizmussal kap­csolatos főbb kérdéseket Egyöntetű a vélemény ab ban, hogy az új gazdaságirá­nyítási reform szükségességét mindenki elismeri, és várako­zással tekint a közelgő beve­zetése elé annál is inkább, mert az így vagy úgy, minden­kit érinteni fog. Ám az ilyen értelmű egyöntetűség mellett vannak kérdések, amelyekre még választ várnak: van amit nem értenek vagy félre érte nek, van amit csak fenntartás­sal fogadnak. Ügy tűnik tehát, hogy több az olyan részkérdés, amire majd magának a gya korlatnak, az életnek kell a meggyőző és megnyugtató vá­laszt megadnia. E cikk keretében csupán egy olyan kérdéssel foglalko zom, ami több helyen, újra és újra fölvetődik. Arról az ag­godalomról van szó, amit úgy fogalmaznak meg, hogy az új gazdasági mechanizmusban az anyagi érdekeltség fokozása nem a szocialista embertípus alakítását és a szocialista tu­dat erősödését fogja eredmé nyezni, hanem a kispolgári szemléletet, mentalitást, felfo­gást erősiti majd. Következés­képp — mondják némelyek —, az anyagi ösztönzők fokozol tabb felhasználása nem a szo­cializmus érdekei mellett, ha­nem ellene fog hatni. Jogos-e az ilyen aggodalom? Igazat adjunk és egyetért- sünk-e azokkal, akik az anya­gi ösztönzők fokozottabb fel- használásától féltik szocialista vívmányainkat? Ha igazat ad­nánk és egyetértenénk e fel­fogással, tulajdonképpen saját elveinknek mondanánk ellent. Hiszen a szocializmusnak mint társadalmi rendnek éppen az az egyik óriási előnye, lénye­ges tulajdonsága, hogy megte­remti az egyéni és társadalmi érdekek összhangját, harmó­niáját, melyet más osztálytár­sadalom nem képes megvalósí­tani. A zzal, hogy a dolgozók egyéni anyagi érde­keinek biztosításáról társadalmilag messzemenően gondoskodik, már magában véve is tükröződik a szocializ­musnak mint társadalmi rend­nek humánus volta. Másrészt a fogyasztási cikkek nagyobb részének a végzett munka alapján való elosztásával a szocialista társadalmi rend anyagilag közvetlenül is érde­keltté teszi a dolgozókat, hogy a közös termelőeszközöket és anyagokat minél ésszerűbben, minél gazdaságosabban hasz­nálják fel, és azok állandó fej­lesztéséről kellően gondoskod­janak. Kádár János elvtárs a párt IX. kongresszusán elhangzott beszámolójában \e kérdésről a következőket mondotta: "--4 párt a szocialista eszme ter­jesztésén és elmélyítésén mun­kálkodik, és egyidejűleg hir­deti, hogy a szocialista társa­dalom építésének együtt kell járnia a dolgozók életszínvo­nalának rendszeres emelkedé­sével. Sőt jelenleg a szocialis­ta bérezési elv hatékonyabb 1 Több mint 400 000 fiatal művelődésének fóruma a KISZ-oktatás Több mint 400 000 fiatal gyarapítja politikai, társa­dalmi és egyéb ismereteit a KISZ-oktatás különböző for­máiban — bizonyítják a napokban megkezdődött évad előzetes mérlegének adatai. A tanfolyamok, előadássoro­zatok és vitakörök hallgatói, illetve részvevői között megtalálhatjuk az új nemzedék valamennyi rétegének képviselőit, a diákokai csakúgy, mint a gyárak, üzemek, ifjú szakembereit s a falvak 14—26 évesek. Ennek megfelelően állították ’össze s tagolják négy fokozatra a KISZ-oktatás téma tervét, illetve programját. érvényesítése a feladatunk, másrészt növelni akarjuk a dolgozók anyagi érdekeltségét, azt, hogy aki a munkájával többet ad a társadalomnak, az a javakból is jobban részesed- jék.« Ennek az-elvnek a gya­korlatban való helyes és tor­zulásmentes megvalósítása a dolgozók számára még kézzel­foghatóbbá, még érthetőbbé fogja tenni a termelés és az életszínvonal alakulása közti összefüggést. Ha a dolgozók a jelenleginél jobban érezni és látni fogják, hogy a több és a minőségileg jobban végzett, a felelősségteljesebb munkát jobban megbecsülik, s ez a bérezésben is kifejeződik, ak­kor ez minden vonatkozásban jobb és fegyelmezettebb mun­kára lógja ösztönözni őket Az anyagi érdekeltség elvének megfelelő alkalmazása ily mó­don tehát jelentős hajtóerővé, a szocialista építés meggyorsí­tásának eszközévé fog vájni. Az ilyen anyagi ösztönzés és annak hatása nemcsak az egyén anyagi hasznát szolgál­ja, hanem hat az egyén tuda­tára is. Ügy é6 annyiban, aho­gyan és amennyiben az egyén számára érzékelhetővé és ért­hetőbbé teszi a saját munkája és a társadalom össztevékeny- sége közti összefüggést Jobban megérti saját egyéni munkájá­nak társadalmi hasznosságát, s ezzel növeli felelősségtudatát a szocializmus építésében. Az anyagi érdekeltség elvének ér­vényesítése hatni fog a mun­kafegyelemre és a tudatra úgy is, hogy a dolgozók egyre in­kább fölismerik és megértik hogy a szocializmus nemcsak általában és a jövőben, ha­nem már most a mindennapi életben is kifejezi és megtes­tesíti a saját és családjuk egyéni érdekét Más szóval, a dolgozó tömegek életkörülmé­nyeik javulásán keresztül is közelebb jutnak hozzánk, és jobban megértik eszméink igaz voltát s annak tudatos követőd és támogatóivá vál­nak. Még jobban megértik, hogy a szocialista társadalmi- rend célja: a gazdagabb, jobb élet biztosítása minden dolgo­zó ember számára. azánkban az anyagi érdekeltség elvének háttérbe szorításának politikájával egyszer már meg­próbálkoztunk. Keserves lec­kén keresztül tanultuk meg, hogy ennek az elvnek a meg­sértése nem a szocialista tuda­tot erősíti, hanem ellenkező­leg, demoralizál, rombolja a szocialista tudatot; nem nö­veli, hanem csökkenti a szo­cializmus iránti odaadást. Be­bizonyosodott, hogy az anyagi érdekeket sértő gazdaságpoli­tikával nem lehet a szövetsé­geket megnyerni a szocializ­mus építéséhez. Pártunk tanult a történelmi leckéből, s levonta belőle a megfelelő következtetéseket Éppen ezért elveti azokat az álforradalmi nézeteket, melyek szerint a szocializmus által te­remtett magasabb és növekvő élettszínvonal, a jólét növelé­sére irányuló törekvés kapita­lista csökevény, és elkispolgá- riasodással jár, a forradalmi szellem csökkenését okozza. Ha ez igaz volna, akkor mi­ben jelölhetnénk meg a szo­cializmus célját, má értelme volna a szocializmusnak, mi­vel tudnánk bizonyítani, hogy a szocializmus a kapitalizmus­nál felsőbbrendű, humánusabb, igazságosabb társadalmi rend? Természetesen most és a jö­vőben is első helyen az egész társadalom közös érdeke áll. De amikor ezt hangsúlyozzuk, egyúttal elismerjük az. egyéni érdeket is, de mint a közér­dektől, az össztársadalmi ér­dektől függőt, annak aláren­deltet. A társadalmi érdek el­sődlegességének hangsúlyozá­sa nem az egyéni érdekek el­hanyagolását, figyelmen kívül hagyását jelenti, hanem an­nak fölismerését, hogy ar egyéni érdekek is csak a közös érdekek, a szocializmus egyre növekvő gazdasága és ered­ményei alapján érvényesülhet­nek. / Ebből következik, hogy munka szerinti elosztás, a7 anyagi érdekeltség elve érvé­nyesítésének az is feladata, H hogy hozzászoktasson minden munkaképes embert ahhoz, hogy önmaga és családja jólé­tének növelését jó munkájá­val, a társadalom jólétének növelése útján, ne pedig más úton keresse. Ügyelni kall rá és biztosítani kell, hogy csak­is az elvégzett munka arányá­ban, annak megfelelő ellenér­tékeként lehessen hozzajutni nagyobb mennyiségű anyagi javakhoz, s minden ellen, ami ezzel ellentétes, szigorúan és határozottam föl kell lépni. Ez igen fontos, mert az anyagi ösztönzés elvének bárminemű megsértése vagy torzítása igen nagy károkat okozhat. A kí­vánttal ellentétes hatást vált­ja ki akkor, ha nem a társada­lom számára végzett több és jobb munka eredményeként, hanem spekuláció, ügyeskedés vagy különböző manipulációk útján tesz szert valaki anya­giakra, s életcéljává a minden áron és minden úton való »szerzést« állítja. Kétségtelen, hogy ilyen torzulások felüthe­tik fejüket Ennek a lehetősé­gét nem szabad figyelmen kí­vül hagyni, nem szabad lebe­csülni, de nem szabad túlbe­csülni sem. Amilyen mérték­ben szűkítjük ennek a lehető­ségét, olyan mértékben csök­ken annak valószínűsége is. N yilvánvaló, hogy az új gazdasági mechaniz­musban kialakítandó ösztönző módszerek sem lesz­nek olyanok, hogy azokat ne kellene javítani, kiigazítani a mindenkori követelményeknek megfelelően. Hiszen nincs és nem lehet olyan kialakított módszer vagy forma — legyen az az adott időben bármilyen jó és helyes is —, ami ne szo­rulna újabb változtatásra, tö­kéletesítésre. Ezeknek a mód­szereknek és formáknak iga­zodnia kell gazdasági föltéte­leink változásaihoz, az elért gazdasági, politikai és erköl­csi fejlettségi szinthez. Az is bizonyos, hogy aki csak az anyagi érdekeltség el­ve érvényesítésétől várná a szocialista tudat kialakulását ás erősödését, az illúziókban ringatná magát Az anyagi ér­dekeltség érvényesítése segít­heti és segíti is, de önmagá­ban, automatikusan nem te­szi szocialistává az emberek tudatát. Sőt az sem kizárt hogy egyeseknél ténylegesen negatív irányba fog hatni, és bennük a harácsolás, önzés tendenciáját fogja erősíteni. Ennek az utóbbi lehetőségnek a fennállása azonban nem ad­hat okot arra, hogy magát a helyes elvet fenntartással, két­kedéssel és aggodalommal fo­gadjuk. Ne féltsük tehát az anyagi ösztönzők felhasználásától szo­cialista vívmányainkat Ha azokat okosan és helyesen használjuk fel, biztos, hogy eredményesen fogja szolgálni a szocialista építés meggyorsí­tásának ügyét, erősíteni fogja a szocialista tudatot. Készül­jünk fel arra is, hogy párt- szervezeteinknek, a kommu­nistáknak fokozniuk kell az eszmei, világnézeti nevelő munkát Ezt a munkát helyet­tünk senki más nem végzi el, s ezt semmi más nem is he­lyettesítheti. Pártunk fő cél­kitűzése változatlan: a szo­cialista társadalom teljes föl­építése hazánkban. Ezért a nagy és nemes célért érdemes küzdeni és dolgozni. Dr. Nagy Lajos TehergépjármO-vezető (dömpírss) lanroiyamot indít vállalatunk 1968. januárjá­ban. A tanfolyam idejére (12 hét)- munkabért, szál­lást •’ és étkezést biztosí­tunk. A felvételnél előny­ben részesülnek azok a jelentkezők, akik vállala­tunk budapesti munkahe­lyén a tanfolyam # kezde­téig kubikos liléivé segéd- tyiurfkásként dolgozhat Érdeklődés -emélyesen. Vagy írásban. FÖLDGÉP, í< Mohácsy László. Budapest, V., Vigyázó Ferenc u. S. £ I

Next

/
Oldalképek
Tartalom