Somogyi Néplap, 1967. november (24. évfolyam, 259-284. szám)
1967-11-23 / 278. szám
Csütörtök, 1967. november 23. 3 SOMOGYI NÉPIAP SÉTA A BELVÁROSBAN „Idegenvezetőnk“ Thurzó László, a Kaposvári Városi Tanács építési és közlekedési osztályának vezetője Egy műemlék — »-műemlék« portálokkal, hozzáillő külső köntöst kap. Reméljük, hamarosan a Dorottya-liáz is Kaposvár belvárosa hagyományosan kereskedő jellegű városx-ész, az üzletek hetven százaléka ma Is itt található. Városunk e magjának olyan városképi értékei vannak, amelyek egyéni arculatot biztosítanak Kaposvárnak. Érdemes lenne tehát a belváros külső képével is többet törődnünk. Ez a gondolat vezettet bennünket, amikor megkértük Thurzó László főmérnököt, a városi tanács építési és közlekedési osztályának vezetőjét, hogy legyen kalauzunk egy rövid belvárosi sétán. Sétánkra a Kossuth térről Indultunk el a belváros legjellegzetesebb utcáján, a Májüs 1. utcán, amelyet a kaposváriak sokszor nagy előszretettel még ma is csak Fő utcaként emlegetnek. — Mi ennek az utcának as uralkodó építészeti stílusa, mi az a városképi ■ nevezetessége, amit érdemes megőriznünk? — kérdeztem Thurzó Lászlótól, amikor útnak indultunk. — Néhány modern épületet leszámítva, idesorolom a harmincas években épített házakat is, az utca építészeti jellegét, a klasszicista és a szecessziós épületek határozzák meg — Volt időszak, nem is olyan régen, amikor a szecessziót sokan megpróbálták kirckesztcni a nagy építészeti stílusok közül. Mi erről a véleménye? — A szecesszió, elsősorban Magyarországon, vitathatatlanul jelentős stílus volt az építészetben, gondoljunk csak a pesti Nagykörútra. A kaposvári belváros szecesz- sziós épületei, ha nem is ilyen jelentősek, legalább is védett városképi értékűek. — Hogyan érvényesülnek ezek az erények az utca jelenlegi városképében? Elsősorban az épületek homlokzatára és az üzletek portálsorára gondolok. — Sajnos sem a háború előtt készített régi kirakatok, sem a modem portálok tervezésénél, eü készítésénél nem vették eléggé figyelembe, hogy beilleszkednek-e ezek az épületek homlokzatába. — Ügy hiszem, erre kitűnő példa Kaposvár egyik legszebb műemlék épületének, a Dorottya-ház (Május 1. utca 1.) homlokzati képe. A hűsbolt és a női divatáru üzlet kirakatai sehogyan sem illenek az épülethez. És hogy modern példát is említsek, az Állami Biztosító új mozaikportálját sem érzem az épület homlokzatához illőnek. — Valóban, ez a portálmegoldás szinte teljesen agyonnyomja az épületet, pedig máskülönben szervesen beleilleszkedne a városképbe. — Mi a megoldás? Készül-e valamiféle átfogó intézkedés, hogy a homlokzatok és a kereskedelmi célt szolgáló portálok összhangját helyreállítsák? — Az osztályon most dől gozunk a belváros két legfontosabb kereskedelmi ut cája, az Ady Endre és a Május 1. utca mindkét oldalának teljes homlokzati tervén. A városi tanács egyik vt>-határozatának végrehajtási utasítása pedig kötelezte a vállalatokat, hogy 1969. december 31-ig ennek a tervnek figyelembevételével újítsák fel portáljaikat — E határozat végrehajtása nem kíván-e az érintett vállalatoktól túl nagy anyagi áldozatot? — A kaposvári nagyáruház és a mellette kialakításra kerülő bevásárló központ, építése, amelyet a Lakberendezési Áruház épülettömbje mögötti területen belátható időn belül meg is kezdünk, különben is szükségessé teszi a belvárosi üzletek profiljának bizonyos módosítását. 1969. december 31-ig a tereskedelmi nedved esti kitágításának problémáját is szenebnénk véglegesen meg oldani. Rideg Gábor Jó! gazdálkodó fogyasztási szövetkezet KÉT ÉS FÉLMILLIÓ FORINT NYERESÉG BALATONBOGLÁRON A fonyódival és a gamásival egyesülve a megye egyik legnagyobb általános fogyasztási és értékesítő szövetkezete lett a balatonboglári. A januári egyesülést április elején a Somogy megyei Vendéglátóipari Vállalat bogiári egységeinek átvétele követte. Éttermekkel, italboltokkal s olyan vendéglátóhelyekkel gazdagodott a szövetkezet, mint a Hullám Szálloda. Az idei nyáron már 139 egész éven át nyitva tartó és 27 idényjellegű boltjuk, italboltjuk volt. Csupán Balaton- bogláron nyolc melegkonyhás éttermet tartottak fenn. A szövetkezet működési területéinek növekedésével megnőttek az ellátási feladatok is. Az idei háromnegyed ■ évre visszatekintve a szövetkezet szép eredményeket tudhat maga mögött. 130 millió forintos évi tervükből a harmadik negyedév végéig 106 millió forintot teljesítettek. Forgalmi tervüket 22 millió forinttal szárnyalták túl. Gimasi Lászlóvá, a szövetkezet főkönyvelője szerint a nagy forgalom elsősorban a jól sikerült nyári balatoni szezonnak köszönhető, ehhez persze hozzájárult az is, hogy feloldották a cikklistát, vagyis a boltok többségébe olyan áruk is kerültek, amelyeket korábban nem árusíthattak. Televíziót, rádiót, háztartási gépeket, motorkerékpárokat kaptak még a kisebb boltok is. A bogiári termelő cukrászda hidegkonyhai és cukrászati készítmények bőségével látta el a környező presszókat, vendég iátó üzleteket. Az éttermek jobb húsellátása végett száznál több sertést hizlaltak. Kihasználták nyári Bálaton-part adottságaikat, közvetlenül értékesítették a felvásárolt zöldség és gyümölcs egy részét, és ezzel 135 000 forint nyereségre tettek szert. Nagy gondot fordítottak a hálózat fejlesztésére. Fonyódon tejboltot nyitottak, Fény vesen megkezdték a Pettyes Kisvendéglő bővítését, két élei miszerüzlet építését, s ezeket fonyódi Panoráma Kisvendéi lóvék együtt még a jövő év.' szezon előtt megnyitják. A felújítási munkák egy részét az idén húsztagú saját rezsis brigádjuk végezte. Ebben a évben indult be, és most má három műszakban termel a fagylalttölcsér-készító üzem Balatonbogláron. A szövetkezet nemcsak saját szükségletre termel, hanem több vállalatinak is szállít. 1 706 000 forintos évi nyereségtervüket már a harmadik negyedév végén túlteljesítették. A múlt év azonos időszakában 1 288 000 forintnál tartottak. Szeptember végéig két és fél millió forint nyereséget könyveltek el. Etilnek alapján már biztos: egyhónapi keresetnek megtel e lő összeget oszthatnak nyere ségrészesedésként. N J. V Anyagi érdekeltség és szocialista tudat P ártunk irányításával az utóbbi hónapokban széles körű propagan da- és felvilágosító munka folyt .azért, hogy dolgozó népünkkel minél jobban megértessük az új gazdasági mechanizmus bevezetésének szükségességét és célját. Mérleget vonni, hogy hol tartunk jelenleg a megértést illetően, bi zony nem könnyű dolog. Az emberek nem egyforma mértékben és részletességgel ismerték és értették meg a gazdaságii . mechanizmussal kapcsolatos főbb kérdéseket Egyöntetű a vélemény ab ban, hogy az új gazdaságirányítási reform szükségességét mindenki elismeri, és várakozással tekint a közelgő bevezetése elé annál is inkább, mert az így vagy úgy, mindenkit érinteni fog. Ám az ilyen értelmű egyöntetűség mellett vannak kérdések, amelyekre még választ várnak: van amit nem értenek vagy félre érte nek, van amit csak fenntartással fogadnak. Ügy tűnik tehát, hogy több az olyan részkérdés, amire majd magának a gya korlatnak, az életnek kell a meggyőző és megnyugtató választ megadnia. E cikk keretében csupán egy olyan kérdéssel foglalko zom, ami több helyen, újra és újra fölvetődik. Arról az aggodalomról van szó, amit úgy fogalmaznak meg, hogy az új gazdasági mechanizmusban az anyagi érdekeltség fokozása nem a szocialista embertípus alakítását és a szocialista tudat erősödését fogja eredmé nyezni, hanem a kispolgári szemléletet, mentalitást, felfogást erősiti majd. Következésképp — mondják némelyek —, az anyagi ösztönzők fokozol tabb felhasználása nem a szocializmus érdekei mellett, hanem ellene fog hatni. Jogos-e az ilyen aggodalom? Igazat adjunk és egyetért- sünk-e azokkal, akik az anyagi ösztönzők fokozottabb fel- használásától féltik szocialista vívmányainkat? Ha igazat adnánk és egyetértenénk e felfogással, tulajdonképpen saját elveinknek mondanánk ellent. Hiszen a szocializmusnak mint társadalmi rendnek éppen az az egyik óriási előnye, lényeges tulajdonsága, hogy megteremti az egyéni és társadalmi érdekek összhangját, harmóniáját, melyet más osztálytársadalom nem képes megvalósítani. A zzal, hogy a dolgozók egyéni anyagi érdekeinek biztosításáról társadalmilag messzemenően gondoskodik, már magában véve is tükröződik a szocializmusnak mint társadalmi rendnek humánus volta. Másrészt a fogyasztási cikkek nagyobb részének a végzett munka alapján való elosztásával a szocialista társadalmi rend anyagilag közvetlenül is érdekeltté teszi a dolgozókat, hogy a közös termelőeszközöket és anyagokat minél ésszerűbben, minél gazdaságosabban használják fel, és azok állandó fejlesztéséről kellően gondoskodjanak. Kádár János elvtárs a párt IX. kongresszusán elhangzott beszámolójában \e kérdésről a következőket mondotta: "--4 párt a szocialista eszme terjesztésén és elmélyítésén munkálkodik, és egyidejűleg hirdeti, hogy a szocialista társadalom építésének együtt kell járnia a dolgozók életszínvonalának rendszeres emelkedésével. Sőt jelenleg a szocialista bérezési elv hatékonyabb 1 Több mint 400 000 fiatal művelődésének fóruma a KISZ-oktatás Több mint 400 000 fiatal gyarapítja politikai, társadalmi és egyéb ismereteit a KISZ-oktatás különböző formáiban — bizonyítják a napokban megkezdődött évad előzetes mérlegének adatai. A tanfolyamok, előadássorozatok és vitakörök hallgatói, illetve részvevői között megtalálhatjuk az új nemzedék valamennyi rétegének képviselőit, a diákokai csakúgy, mint a gyárak, üzemek, ifjú szakembereit s a falvak 14—26 évesek. Ennek megfelelően állították ’össze s tagolják négy fokozatra a KISZ-oktatás téma tervét, illetve programját. érvényesítése a feladatunk, másrészt növelni akarjuk a dolgozók anyagi érdekeltségét, azt, hogy aki a munkájával többet ad a társadalomnak, az a javakból is jobban részesed- jék.« Ennek az-elvnek a gyakorlatban való helyes és torzulásmentes megvalósítása a dolgozók számára még kézzelfoghatóbbá, még érthetőbbé fogja tenni a termelés és az életszínvonal alakulása közti összefüggést. Ha a dolgozók a jelenleginél jobban érezni és látni fogják, hogy a több és a minőségileg jobban végzett, a felelősségteljesebb munkát jobban megbecsülik, s ez a bérezésben is kifejeződik, akkor ez minden vonatkozásban jobb és fegyelmezettebb munkára lógja ösztönözni őket Az anyagi érdekeltség elvének megfelelő alkalmazása ily módon tehát jelentős hajtóerővé, a szocialista építés meggyorsításának eszközévé fog vájni. Az ilyen anyagi ösztönzés és annak hatása nemcsak az egyén anyagi hasznát szolgálja, hanem hat az egyén tudatára is. Ügy é6 annyiban, ahogyan és amennyiben az egyén számára érzékelhetővé és érthetőbbé teszi a saját munkája és a társadalom össztevékeny- sége közti összefüggést Jobban megérti saját egyéni munkájának társadalmi hasznosságát, s ezzel növeli felelősségtudatát a szocializmus építésében. Az anyagi érdekeltség elvének érvényesítése hatni fog a munkafegyelemre és a tudatra úgy is, hogy a dolgozók egyre inkább fölismerik és megértik hogy a szocializmus nemcsak általában és a jövőben, hanem már most a mindennapi életben is kifejezi és megtestesíti a saját és családjuk egyéni érdekét Más szóval, a dolgozó tömegek életkörülményeik javulásán keresztül is közelebb jutnak hozzánk, és jobban megértik eszméink igaz voltát s annak tudatos követőd és támogatóivá válnak. Még jobban megértik, hogy a szocialista társadalmi- rend célja: a gazdagabb, jobb élet biztosítása minden dolgozó ember számára. azánkban az anyagi érdekeltség elvének háttérbe szorításának politikájával egyszer már megpróbálkoztunk. Keserves leckén keresztül tanultuk meg, hogy ennek az elvnek a megsértése nem a szocialista tudatot erősíti, hanem ellenkezőleg, demoralizál, rombolja a szocialista tudatot; nem növeli, hanem csökkenti a szocializmus iránti odaadást. Bebizonyosodott, hogy az anyagi érdekeket sértő gazdaságpolitikával nem lehet a szövetségeket megnyerni a szocializmus építéséhez. Pártunk tanult a történelmi leckéből, s levonta belőle a megfelelő következtetéseket Éppen ezért elveti azokat az álforradalmi nézeteket, melyek szerint a szocializmus által teremtett magasabb és növekvő élettszínvonal, a jólét növelésére irányuló törekvés kapitalista csökevény, és elkispolgá- riasodással jár, a forradalmi szellem csökkenését okozza. Ha ez igaz volna, akkor miben jelölhetnénk meg a szocializmus célját, má értelme volna a szocializmusnak, mivel tudnánk bizonyítani, hogy a szocializmus a kapitalizmusnál felsőbbrendű, humánusabb, igazságosabb társadalmi rend? Természetesen most és a jövőben is első helyen az egész társadalom közös érdeke áll. De amikor ezt hangsúlyozzuk, egyúttal elismerjük az. egyéni érdeket is, de mint a közérdektől, az össztársadalmi érdektől függőt, annak alárendeltet. A társadalmi érdek elsődlegességének hangsúlyozása nem az egyéni érdekek elhanyagolását, figyelmen kívül hagyását jelenti, hanem annak fölismerését, hogy ar egyéni érdekek is csak a közös érdekek, a szocializmus egyre növekvő gazdasága és eredményei alapján érvényesülhetnek. / Ebből következik, hogy munka szerinti elosztás, a7 anyagi érdekeltség elve érvényesítésének az is feladata, H hogy hozzászoktasson minden munkaképes embert ahhoz, hogy önmaga és családja jólétének növelését jó munkájával, a társadalom jólétének növelése útján, ne pedig más úton keresse. Ügyelni kall rá és biztosítani kell, hogy csakis az elvégzett munka arányában, annak megfelelő ellenértékeként lehessen hozzajutni nagyobb mennyiségű anyagi javakhoz, s minden ellen, ami ezzel ellentétes, szigorúan és határozottam föl kell lépni. Ez igen fontos, mert az anyagi ösztönzés elvének bárminemű megsértése vagy torzítása igen nagy károkat okozhat. A kívánttal ellentétes hatást váltja ki akkor, ha nem a társadalom számára végzett több és jobb munka eredményeként, hanem spekuláció, ügyeskedés vagy különböző manipulációk útján tesz szert valaki anyagiakra, s életcéljává a minden áron és minden úton való »szerzést« állítja. Kétségtelen, hogy ilyen torzulások felüthetik fejüket Ennek a lehetőségét nem szabad figyelmen kívül hagyni, nem szabad lebecsülni, de nem szabad túlbecsülni sem. Amilyen mértékben szűkítjük ennek a lehetőségét, olyan mértékben csökken annak valószínűsége is. N yilvánvaló, hogy az új gazdasági mechanizmusban kialakítandó ösztönző módszerek sem lesznek olyanok, hogy azokat ne kellene javítani, kiigazítani a mindenkori követelményeknek megfelelően. Hiszen nincs és nem lehet olyan kialakított módszer vagy forma — legyen az az adott időben bármilyen jó és helyes is —, ami ne szorulna újabb változtatásra, tökéletesítésre. Ezeknek a módszereknek és formáknak igazodnia kell gazdasági föltételeink változásaihoz, az elért gazdasági, politikai és erkölcsi fejlettségi szinthez. Az is bizonyos, hogy aki csak az anyagi érdekeltség elve érvényesítésétől várná a szocialista tudat kialakulását ás erősödését, az illúziókban ringatná magát Az anyagi érdekeltség érvényesítése segítheti és segíti is, de önmagában, automatikusan nem teszi szocialistává az emberek tudatát. Sőt az sem kizárt hogy egyeseknél ténylegesen negatív irányba fog hatni, és bennük a harácsolás, önzés tendenciáját fogja erősíteni. Ennek az utóbbi lehetőségnek a fennállása azonban nem adhat okot arra, hogy magát a helyes elvet fenntartással, kétkedéssel és aggodalommal fogadjuk. Ne féltsük tehát az anyagi ösztönzők felhasználásától szocialista vívmányainkat Ha azokat okosan és helyesen használjuk fel, biztos, hogy eredményesen fogja szolgálni a szocialista építés meggyorsításának ügyét, erősíteni fogja a szocialista tudatot. Készüljünk fel arra is, hogy párt- szervezeteinknek, a kommunistáknak fokozniuk kell az eszmei, világnézeti nevelő munkát Ezt a munkát helyettünk senki más nem végzi el, s ezt semmi más nem is helyettesítheti. Pártunk fő célkitűzése változatlan: a szocialista társadalom teljes fölépítése hazánkban. Ezért a nagy és nemes célért érdemes küzdeni és dolgozni. Dr. Nagy Lajos TehergépjármO-vezető (dömpírss) lanroiyamot indít vállalatunk 1968. januárjában. A tanfolyam idejére (12 hét)- munkabért, szállást •’ és étkezést biztosítunk. A felvételnél előnyben részesülnek azok a jelentkezők, akik vállalatunk budapesti munkahelyén a tanfolyam # kezdetéig kubikos liléivé segéd- tyiurfkásként dolgozhat Érdeklődés -emélyesen. Vagy írásban. FÖLDGÉP, í< Mohácsy László. Budapest, V., Vigyázó Ferenc u. S. £ I